HÍREK
A Rovatból

Tényleg léteznek a titkos biológiai fegyvereket fejlesztő ukrán laboratóriumok?

Évtizedek óta finanszírozza a szovjet utódállamokban a tudományos munkát az Egyesült Államok. Mára azonban a fókusz a közegészségügy lett a hadviselés helyett.

Link másolása

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának pénteki ülésén vitatták meg Moszkva állításait arról, hogy az Egyesült Államok „katonai biológiai tevékenységeket” finanszíroz Ukrajnában. Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet „biológiai anyagok Ukrajnából történő ellenőrizetlen terjedésére” figyelmeztetett, míg az amerikai kollégája szerint Oroszország követelése csak ürügy lehet egy saját biológiai támadás indítására, írja a The Guardian.

Hogyan lett a biolabor az ukrajnai információs háború legújabb frontja?

Még múllt vasárnap vádolta meg az orosz külügyminisztérium egy tweetben az Egyesült Államok és Ukrajna kormányát azzal, hogy titkos „katonai-biológiai programot” folytatnak. Moszkva állítása szerint a megszálló erők bizonyítékot is találtak harkivi és poltavai laboratóriumokban, melyek közzé is tettek:

Az ENSZ BT pénteki ülésén Kína az oroszok mellé állt, miközben a közösségi médiában egyre jobban felkapják az elméletről szóló #usbiolabs hashtag alatt megjelenő tartalmakat.

Hogyan reagált az Egyesült Államok és Ukrajna kormánya?

A két ország határozottan cáfolta, hogy bármilyen biológiai fegyvert fejlesztenének Ukrajnában. Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete szerint valójában Oroszország tart fenn hosszú ideje óta a nemzetközi joggal ellentétes biológiai fegyverprogramot.

Mit mondanak a független világszervezetek?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közölte: nincs tudomása arról, hogy Ukrajna bármilyen nemzetközi szerződést megsértene, beleértve a biológiai fegyverek tilalmát is. Hasonlóképpen nyilatkozott az ENSZ fegyverzet-leszerelési biztosa is.

Léteznek egyáltalán Amerika támogatásával biolaborok Ukrajnában?

Igen, de ez eddig sem volt titok. Vannak olyan ukrán biológiai laboratóriumok, melyek amerikai támogatást kapnak. Victoria Nuland amerikai külügyminiszter-helyettes a héten egy szenátusi meghallgatáson megerősítette: Ukrajnának vannak biológiai kutatási létesítményei, melyek felett az irányítást megpróbálják megkaparintani az oroszok. Hozzátette: azon dolgoznak, hogy a kutatási anyagok ne kerüljenek orosz kézre.

Valójában ezeket a laboratóriumokat a Szovjetunió összeomlása óta finanszírozza az Egyesült Államok, és nem csak Ukrajnában. Céljuk az volt, hogy a szovjet utódállamokban egyáltalán talpon maradhassanak a tudományos kutatások, melyeket azonban a hadi kutatásoktól egyre inkább a közegészségügy felé tereltek.

A szóban forgó ukrán laborok munkája napjainkban már az embereket és állatokat veszélyeztető betegségek kutatására irányult. Az ilyen létesítmények segítségével adtak ki a tudósok riasztást a régióban pusztító afrikai sertéspestisre.

Tárolnak az ukrán laboratóriumok veszélyes biológiai anyagokat?

Úgy tűnik, hogy igen. A betegségek kutatásához nélkülözhetetlen, hogy veszélyes kórokozókat is tanulmányozzanak a szakemberek. Az Egyesült államok és a WHO ezért is sürgeti az ukránokat, hogy minden anyagot semmisítenek meg, mielőtt olyan támadás érne egy ilyen létesítményt, melynek következtében katasztrofális járvány szabadulna el.

Akkor nincs miért aggódni?

Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Moszkva továbbra is fenntartja biológiai fegyverprogramját annak ellenére, hogy aláírta az ezt tiltó egyezményt.

A hét elején Jen Psaki azzal vádolta a Vlagyimir Putyin vezette Oroszországot, hogy „hosszú és jól dokumentált múltja van” vegyi fegyverek használatában. A Fehér Ház szóvivője példaként hozta fel Alekszej Navalnij ellenzéki vezető megmérgezését, valamint a vegyi fegyverek bevetését Szíriában. Psaki figyelmeztetett, hogy Moszkva vádjai az állítólagos ukrajnai biológiai fegyverekről valójában csak előkészítése lehet az orosz biológiai vagy vegyi fegyverek bevetésének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Vérfoltok, összetört autók, sérültek – hajtóvadászatban fogták el a Buckingham-palota elszabadult lovait
Az elszabadult lovak a brit hadsereg egyik legrangosabb ezredéhez tartoznak, amiknek fontos szerepe van állami és közfeladatok ellátásában.

Link másolása

Szerda reggel lovak szabadultak el a londoni Buckingham-palota környékéről – írja a 444. A hatóságok állítása szerint a lovak a brit hadsereg egyik legrangosabb ezredéhez tartoznak, és olyan állami, valamint közfeladatok ellátásában vesznek részt, akár például a koronázás.

A rendőrség és a hadsereg a délelőtt folyamán együttes erővel kutatták fel a lovakat,

amik teljes felszerelésben okoztak károkat a brit fővárosban. Több balesetet is okoztak az elszabadult állatok, egy autó szélvédőjét betörték, legalább négy ember pedig megsérült.

A hatóság közleménye szerint mostanra az összes lovat befogták: kettőt a Limehouse-nál található autópályán. Az egyik lovon súlyos sérülés nyomait fedezték fel, de az összes hátas állatorvosi ellátásban részesül.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Varga Judit nyilvánosságra hozott hangfelvétele miatt tovább blokkolhatják a Magyarországnak szánt EU-s pénzeket
Az EP állásfoglalása aggályosnak tartja, hogy belenyúlhattak ügyészségi iratokba. De van számos más kifogása is, ami miatt továbbra sem jönnek az eurómilliárdok.

Link másolása

Ugyan bizonyos területeken van némi javulás, „a legtöbb területen a helyzet továbbra is riasztó”, és van, ahol tovább romlott – erre jutott az Európai Parlament. Az állásfoglalást 399-en megszavazták, 117 nemmel és 28 tartózkodással szemben.

A tervezetet öt frakció – köztük a jobbközép, a KDNP-t is sorai közt tudó Európai Néppárt – nevében adták be – írja a Telex.

A parlamenti állásfoglalás szerint a tavaly elfogadott igazságügyi reform ellenére súlyos jogállami hiányosságok maradtak ezen a téren. Példaként említik, hogy a Kúria jelenlegi elnöke tulajdonképpen elmozdíthatatlan a helyéről. A szöveg szerint Magyarországon politikailag beavatkoznak „az ügyészi szolgálatok és az egyes ügyészek munkájába”, valamint nyomást gyakorolnak az Országos Bírói Tanács tagjaira.

Az igazságügyi követelmények azért különösen fontosak, mert ezek miatt az Európai Bizottság a 22 milliárd eurónyi uniós felzárkóztatási támogatások szinte egészét befagyasztotta – említi meg a portál.

Az állásfoglalásban immár szerepel a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétel is, amin a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszél, hogy belenyúlhattak az ügyészségen a Schadl-Völner-ügy peranyagába, és abból kormányhoz közeli szereplők neveit húzhatták ki.

Az állásfoglalás

„ismételten felhívja a Bizottságot, hogy értékelje újra határozatát, különösen az elfogadása óta hozott nemzeti intézkedések, valamint a korábbi magyar igazságügyi miniszter kiszivárogtatott kijelentéseinek fényében, amelyek az ügyészség függetlenségének hiányára és a büntetőeljárásokba való politikai beavatkozásra utaltak”.

A határozat pontokba szedett más problémákat is:

  • a Szuverenitásvédelmi Hivatal civilek és a média elleni lehetséges vizsgálataitól kezdve
  • a kormány médiára gyakorolt túlzott befolyásán át
  • „az Integritás Hatóság megfelelő hatáskörének, felhatalmazásának, információkhoz való hozzáférésének” hiányáig.

A szuverenitási törvényt külön elítéli az állásfoglalás, mert úgy véli, uniós jogszabályok mellett a demokrácia normáit is alapjaiban sért. A szöveg ezen felül „sajnálatosnak tartja, hogy Magyarország visszaélt vétójogával a Tanácsban, és az EU stratégiai érdekeit aláásva megakadályozta a létfontosságú támogatás nyújtását Ukrajnának”. Emellett „elítéli a magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos általános politikáját”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Felvillant a remény: lehozhatják Suhajda Szilárd holttestét a Mount Everestről
Serpák indulnak útnak, hogy a rengeteg szétszórt tárgytól megtisztítsák a hegyet. Terveik szerint holttesteket is lehoznának.

Link másolása

A Mount Everest serpái 18 katonával kiegészülve tisztítják meg a hegyet, amin a hegymászók rengeteg szemetet hagynak hátra, és az idei évben azt is kiemelten fontos feladatként tervezik, hogy 5 elhunyt hegymászó holttestét lejuttassák a hegyről – írja a Promotions.hu.

Ezáltal lehet mémi remény arra, hogy lehozzák a hegyről a tavaly május 24-én eltűnt Suhajda Szilárd holttestét.

A hegy tisztítására kiemelt figyelmet fordítanak, melyben a nepáli hadsereg is segédkezik, 2019 óta összesen 110 tonna hulladékot szállítottak le a hegyről.

A Himaláján tavaly összesen 17-en haltak meg vagy tűntek el, köztük volt a magyar hegymászó is, akit sokáig kerestek ugyan, de végül fel kellett adniuk a kutatást. Akkor egy ország szurkolt annak, hogy életben találják meg a hegymászót, ám nem jártak sikerrel. Itthon gyertyagyújtással emlékeztek meg a sportemberről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Maga hány kiló? Van barátja?” – Vérlázító kérdéseket kaptak a felvételizők a Semmelweis Egyetemen, vizsgálat indult
Volt, akinek oda nem illő szituációs játékot kellett játszania, míg egy kendős lányt az izraeli-palesztin konfliktusról kérdezték.

Link másolása

Felháborító, személyes kérdéseket tettek fel a Semmelweis Egyetemen a felvételizőknek, ami miatt vizsgálat is indult az intézményben – írta meg az Eduline.

Az egyetem élt azzal a lehetőséggel, hogy a hozzájuk jelentkezőket szóbeli beszélgetésen is meghallgassák. Ezekre a beszélgetésekre április 12-18 között került sor. A mintegy 3500 jelentkezőt az intézmény öt karának 93 bizottsága hallgatta meg – számol be a portál.

A Helga álnéven nyilatkozó gimnazista felvételiző régi álma volt az orvosi pálya. Április 15-én került sor a felvételijére, amire két órát kellett várnia, majd elmondása szerint a vizsgáztatók be sem mutatkoztak, hanem rögtön a kérdésekre tértek. A lány elmondása szerint az egyik vizsgáztató a beszélgetés elején oda sem figyelve telefonált valakivel.

Amikor „visszatért” a vizsgához, szakmai kérdések során eljutottak a diabétesz témaköréig.

„Elkezdtem a diabéteszről beszélni. Ennek apropóján megkérdezte, hogy maga egyébként hány kiló? Mivel nem akartam megmondani, ezért azt feleltem, hogy a korábban beszélt 60 kilónál biztosan több vagyok. Erre a férfi bejelentette, hogy az elég nagy baj, hogy én már túlsúlyos vagyok, de szerencsém van, mert kórosan túlsúlyosnak nem nézek ki”

– mesélte a megdöbbentő részleteket Helga.

Mint kiderült, nem a ő volt az egyetlen, aki hasonlóan járt. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumból tavaly elbocsátott Palya Tamás egy Facebook-csoportban írta meg, hogy magánóráin több diákja panaszkodott a Semmelweis eljárására. A többórás várakozás mellett volt olyan lány, akitől azt kérdezték, van-e barátja, egy másik, iszlám vallású, hidzsábban érkező felvételizőt pedig az palesztin-izraeli konfliktusról kérdezgették. Az egyik érintett felvételizőnek pedig egy olyan szituációs feladatot kellett megoldania, aminek a lényege az volt, mit tenne, ha férfiorvosként egy fiatal lány hallgatója rákérdezne, hogy feljöhet-e a lakására.

Az eset után az Eduline megkereste a Semmelweis Egyetemet, ahol azt válaszolták: „az egyik bizottság két tagjától is panasz érkezett a bizottsági elnök túlságosan kritikus megnyilvánulásai miatt”.

„Az eset azonnali kivizsgálása után az adott vizsgaelnök eredményeit kizárták, és az érintett diákok felvételi pontszámánál a másik két tag véleményét figyelembe véve állapították meg a pontszámot”

— tette hozzá az intézmény.

Link másolása
KÖVESS MINKET: