HÍREK
A Rovatból

„Teljes megsemmisülés felé haladunk” – Lázár János már tavaly elismerte, hogy hibázott a kormány

A volt miniszter 2025 decemberében egy parlamenti bizottsági meghallgatáson beszélt a súlyos vízhiányról. Elárulta, hogy a probléma súlyával a kormányon belül is tisztában vannak, de nincs döntés arról, hogy mit is akarnak kezdeni vele.


Vasárnap délutánra mínusz 133 centiméterre süllyedt a Duna vízállása Paksnál, ami miatt a Paksi Atomerőmű négy blokkjából hármat már le kellett állítani. Az alacsony vízállás miatt az erőmű biztonságos hűtése nem megoldható. Hétfőn minden bizonnyal teljesen leáll az erőmű.

A kialakult energiakrízisben a Fidesz azzal vádolja a Tisza-kormányt, hogy nem készültek fel időben erre a helyzetre, míg Magyar Péter nem győzi hangsúlyozni, hogy azért tartunk most itt, mert az Orbán-kormány nem tette meg a szükséges megelőző intézkedéseket.

Erre egyébként Orbán Viktor egykori minisztere, Lázár János is rávilágított még tavaly decemberben, amikor egy parlamenti bizottságon elismerte a kormány mulasztását.

Erről most a Tisza Párt egyik képviselője, Csőszi Attila tett közzé egy videót emlékeztetőül a Facebookon.

A decemberben készült felvételen Lázár Keresztes László Lóránt, az LMP akkori társelnökének vízgazdálkodási stratégiát firtató kérdésére reagálva beszélt kendőzetlen őszinteséggel.

„Önnek abban teljesen igaza van, hogy az az őrültség, hogy kiengedjük az édesvizet, sokkal többet, mint ami az országba bejön, ez egy tarthatatlan dolog”

– ismerte el.

Azt is elárulta, hogy a probléma súlyával a kormányon belül is tisztában vannak. „Megosztom önnel azt a kormányzati titkot, hogy rendkívül sok szó esik erről kormányzati körökben. (…) Ma az Alföldön 200 milliméter víz hiányzik a földekről.”

Drámai képet festett már az akkori kilátásokról is:

„Teljes megsemmisülés felé haladunk. Olyan földrajzi, olyan természeti jelenségek vannak, amelyek brutális aggodalomra adnak okot. Az ön számai teljesen korrektek, a vízhiány brutális valóságot jelent, és azt tudom mondani, hogy nincs igazából eldöntve, hogy mit akarunk”

A 2022-es történelmi aszály már megmutatta a magyar vízgazdálkodás sérülékenységét, amikor a Velencei-tó kiszáradásának veszélye és a mezőgazdasági katasztrófa az egész országot sokkolta. Lázár János már 2022-ben is elismerte a hiányosságokat, amikor az öntözésfejlesztés elmaradását „az elmúlt 30 év legnagyobb elszalasztott lehetőségének” nevezte, ezzel a saját kormányzati ciklusaira is utalva.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter füve kiégett otthon, a minisztériumban inkább izzadnak, de nem kapcsolják be a klímát
Magyar Péter szerint ő is igyekszik alkalmazkodni az energiaválság miatt kialakult helyzethez: azt mondta, a minisztériumi épületekben kikapcsolták vagy visszavették a klímákat, otthon pedig leállította az öntözőrendszert. Ennek azonban már látszik az eredménye, szerinte ugyanis a fű kiégett a kertben.
M.M. / Fotó: RTL - szmo.hu
2026. augusztus 02.



Az RTL Házon Kívül című műsorában a műsorvezető azt kérdezte Magyar Pétertől, hogyan jár elöl a kormány jó példával abban az esti 17 és 22 óra közötti időszakban, amelyet korábban kritikusnak neveztek az áramfogyasztás szempontjából.

„Először is a minisztériumi épületekben ugye levettük, vagy ki is kapcsoltuk a klímát. Én ma is voltam bent a Miniszterelnökségen. Most éppen a Gazdasági Minisztériumban volt ennek a munkacsoportnak az ülése. Elmondhatom, hogy mindenki izzadt”

– mondta.

A vízhiánnyal, és a locsolás felfüggesztésével kapcsolatban pedig azt mondta, néhány napja leállította az automata öntözőrendszerét.

„Én otthon három vagy négy napja - nekem van öntözőrendszerem. Éjszaka hazaértem fél 10-kor, akkor kivettem az elemet az öntözőrendszerből, és már látom, hogy a fű ki van égve, de annyi baj legyen. Otthon nincsen klímám, úgyhogy nincs mit kikapcsolni, de én is tudatosabban élek”

– fogalmazott.

Magyar Péter szerint azt látja, hogy a gyerekei és az országban élők közül is sokan próbálnak tudatosabban fogyasztani, ugyanakkor szerinte ez egy nehéz időszak mindenki számára.

Azokra, akik szerinte inkább az ellenkezőjére biztatják az embereket, úgy reagált: „Lelkük rajta.”

Az energiaválság kialakulásának okairól beszélve Magyar Péter ismét az előző kormány döntéseit bírálta. Azt mondta, szerinte a jelenlegi helyzet jelentős része korábbi mulasztások következménye.

„Az MVM vagy a Paksi Atomerőmű milliárdokat, 10 milliárdokat költött promócióra, reklámokra, a kluboknak a támogatására, ahelyett, hogy mondjuk a szükséges szivattyútelepet 10 milliárd forintért megépítette volna”

– mondta.

Szerinte már 2018-ban látszott, hogy egy szélsőségesen alacsony dunai vízállás problémát okozhat, mégsem történt meg a szükséges beruházás.

A paksi atomerőmű esetleges hosszabb leállásával kapcsolatban azt mondta, fel kell készülni arra, hogy a probléma nem oldódik meg néhány nap alatt. A klímaszkeptikusoknak pedig azt üzente, hogy itt a bizonyíték, hogy a Kárpát-medencét is elérte a válság hatása.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
A locsolási tilalom ellenére is öntözik a gyepet több stadionban – azt mondják, fúrt kút vizéből
A kormányzati tiltás ellenére a Bozsik Arénában és az FTC népligeti sportközpontjában is működtek az öntözőrendszerek. A klubok azzal védekeznek, hogy nem ivóvizet, hanem fúrt kutakból nyert vizet használnak a pályák locsolására.


Úgy tűnik, hatottak a felhívások és a korlátozások: országszerte érezhetően kevesebb vizet használnak az emberek és a cégek, aminek köszönhetően a víziközmű-rendszerek is fellélegezhettek.

A fővárosban például látványos jelei vannak a spórolásnak, a Főkert több mint negyven szökőkutat és vízesést állított le, köztük a margitszigeti zenélő szökőkutat is – számolt be róla az RTL Híradó.

Az egyetlen kivétel a Feneketlen-tó úszó szökőkútja, amit az ottani élővilág miatt muszáj tovább működtetni.

A Főkertnek nem volt könnyű dolga, az általuk kezelt növények eszmei értéke ugyanis hatalmas, mintegy 400 milliárd forint. Ezek öntözése a legnagyobb melegben a teljes budapesti ivóvíz-felhasználás tíz százalékát is elviheti, így most muszáj volt drasztikusan visszavenni. Dezsényi Péter, a Főkert igazgatója szerint kőkemény prioritási sorrendet állítottak fel.

„A jelenlegi helyzetben az a prioritásunk, hogy a lehető legkisebb vízfelhasználással a lehető legnagyobb zöldvagyont mentsük meg. És a prioritási sor elején a fiatal fák vannak.”

Ezeket legalább ötéves korukig muszáj locsolni, hogy életben maradjanak. Ha jut még víz, a cserjék következnek, a sor végén pedig a gyep áll.

Éppen a gyep öntözésének felfüggesztésére szólított fel a miniszterelnök is a sportpályákon. „Minden, nem létfontosságú vízfelhasználást korlátozni kell. Ennek részeként locsolási tilalom lép életbe a fenntartott sportpályákon és stadionokban is. Ivóvízzel ezekben a napokban nem lehet füvet locsolni” – hangzott el a riportban.

Ehhez képest a tegnapi Honvéd–MTK-meccs szünetében automata rendszer locsolta a gyepet a Bozsik Arénában.

A klub erre azt közölte, két fúrt kútról és csapadékvízből oldják meg az öntözést, nem a vezetékes hálózatot terhelik.

Hasonló volt a helyzet az FTC népligeti sportközpontjában is, ahol ma reggel szintén működött a locsolórendszer. A ferencvárosi klubnál azt állítják, náluk évek óta fúrt kút vizével öntöznek.

A Magyar Víziközmű Szövetség elnöke szerint az önkéntes korlátozásoknak és a tilalmaknak köszönhetően a vízfogyasztás mostanra országszerte csökkenni kezdett.

„A felelős vízhasználat érdekében elmozdult a felhasználók magatartása, és ennek is köszönhető, hogy a rendszerek a megnövekedett vízigények ellenére is elérték azokat a biztonságos szinteket, amelyekkel az üzemfolytonosság biztosítható” – magyarázta Kurdi Viktor.

A szakember ugyanakkor hozzátette, továbbra is arra kér mindenkit, hogy a következő napokban is takarékosan bánjon a vezetékes vízzel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kapitány: Egy teljes paksi blokknyi áramot spóroltak meg a magyarok egy este alatt
Kapitány István egy posztban közölte, hogy a vasárnap esti csúcsidei áramfogyasztás 700 megawattal maradt a tervezett alatt. A miniszter szerint ezt a lakossági összefogás tette lehetővé, amit személyes történetekkel is illusztrált.


Kapitány István közlése szerint „több mint egy teljes paksi blokknyi teljesítménnyel” fogyasztott kevesebb áramot vasárnap este Magyarország a tervezettnél. A miniszter azt írta, este hét órakor, a csúcsidőszakban 5700 megawatt volt az ország terhelése a tervezett 6400 helyett.

A 700 megawattos különbséget szerinte a lakosság spórolta meg egyetlen este alatt.

A poszt elején az összefogást hangsúlyozta:

„A magyar emberek nem széthúznak. A magyarok összefognak” – írta, hozzátéve, hogy ezt látja most minden este, ami „elképesztő érzés”.

Bejegyzésében a 19 órakor mért adatot is közölte: „Ma este 19 órakor, a csúcsidőszakban 5700 megawatt volt az ország terhelése a tervezett 6400 helyett.”

A megtakarítás mértékét egy hasonlattal érzékeltette: „Ez 700 megawatt különbség, ez több mint egy teljes paksi blokknyi teljesítmény, amit ti spóroltatok meg egyetlen este alatt.”

A miniszter arról is írt, hogy napok óta rengeteg üzenetet olvas, amelyek szerinte „többet mondanak minden statisztikánál”. Példaként említett egy hatéves kisfiút, aki „büszkén lekapcsolja a lámpákat, mert »ő is segít az országnak«”, és egy családot, akik a tévé helyett társasjátékoznak.

Kapitány szerint „Ezeréves történelmünk annyiszor bizonyította már: amikor baj van, ez a nép összekapaszkodik. Most is ez történik.”

Köszönetet mondott a lakosságnak, de jelezte, hogy a nehézségeknek még nincs vége.

„A neheze még hátravan, de az utóbbi napok már megmutatták: ez az ország bármit kibír, ha együtt csinálja” – fogalmazott.

A posztot azzal zárta: „Sok kicsi sokra megy. Együtt működésben tartjuk Magyarországot!”

Az esti órák, különösen a 17 és 22 óra közötti időszak, a villamosenergia-rendszer szempontjából a legkritikusabbak, főleg nyáron. Ebben az időszakban a napelemek termelése már jelentősen lecsökken, miközben a lakossági fogyasztás – többek között a légkondicionálók használata miatt – a csúcson maradhat.

Ilyenkor ugrik meg az országos rendszerterhelés, ami miatt a kormányzat az elmúlt időszakban a csúcsidőszaki fogyasztás mérséklésére kérte a lakosságot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Kibertámadás érte a Magyar Államkincstárat, orosz hackereket sejtenek a háttérben
A központi pénzügyi intézmény Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési szakterületének hálózatát érte a támadás. Az incidens miatt több belső fájl is olvashatatlanná vált, de a Kincstár szerint ügyféladatok nem kerültek veszélybe.


Kibertámadás érte a Magyar Államkincstár Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési szakterületének informatikai hálózatát – írja a Telex.

A Kincstár informatikusai az észlelést követően azonnal leválasztották a fertőzött szervereket a hálózatról, hogy megakadályozzák a további károkat.

A vasárnap este kiadott tájékoztatás szerint az incidens során nem történt adatvesztés, és a támadás nem érintette a Kincstár által kezelt ügyféladatokat sem.

A támadás következtében azonban a szervezet egyes belső felhasználóinak, munkatársainak számítógépén lévő fájlok titkosítottá váltak.

A MÁK szakértőinek jelenlegi információi szerint a támadás orosz szerverekről történt

- közölték a lappal.

Az esemény teljes körű kivizsgálását a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakértőivel közösen végzik, és összehangoltan dolgoznak a biztonságos működés mielőbbi helyreállításán. A Kincstár az adatvédelmi incidenst a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak is bejelentette.

A vizsgálat idejére a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési szakterület egyes elektronikus szolgáltatásai csak korlátozottan lesznek elérhetőek, amiért a felhasználók türelmét és megértését kérik.

A Magyar Államkincstár a magyar állam egyik központi pénzügyi intézménye. Az állam pénzforgalmi és kifizetési szervezete.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk