„Elképzelésem sincs, hogyan éltem túl. A csapatomból én vagyok az egyetlen, aki nem halt meg” – mondta Ivánnak az orosz-ukrán háborút megjárt barátja, aki az Andrej álnevet használja. A két férfi telefonbeszélgetését a Szabad Európa angol nyelvű kiadása idézte, amiből kiderül, hogy embertelen állapotok uralkodnak az orosz hadseregben.
A telefonbeszélgetés hét percig tartott március 13-án, Andrej közvetlenül a frontról hívta barátját. Iván elmondása szerint még soha életében nem hallott olyan rettegést valakinek a hangjában, mint akkor.
A férfi egy 300 fős zászlóalj tagja volt, akiket a Donyeck környéki kis falu, Avdijivka elfoglalására vezényeltek ki. A művelet azonban nem járt sikerrel, a több száz orosszal rövid idő alatt végeztek az ukránok.
Andrej elmondása szerint a frontvonalak nagyon közel, 100-150 méterre vannak egymástól. A helyzetet nehezíti, hogy szerinte nemcsak a katonák, hanem a tüzérek sem állnak a helyzet magaslatán, ugyanis gyakran a sajátjaikat lövik az oroszok.
„Feltételezéseim szerint a tüzérek is csak mozgósított srácok lehettek, akik azt sem tudják, hogyan használják a fegyvereket. Valami egészen biztosan nincs rendben” – mondta a túlélő, akinek kitüntetést is ígértek, de csak azon járt az esze közben, hogy valahogyan túlélje azt a „húsdarálót”.
A bevetés során a zászlóalj semmilyen támogatást nem kapott, egyszerűen a puskájukkal küldték őket a harcba. Nem volt fedőtűz, nem biztosítottak orvosi csapatot, így sokan a sebesülésekbe haltak bele a csatamezőn heverve. Csak a könnyebb sérülteket mentették ki, a többieket egyszerűen ott hagyták. A parancsnokok attól tartottak, hogy nehézfegyvereket veszíthetnek, ezért nem is adtak az egységnek semmit.
A tisztek nyíltan a szemükbe mondták:
„Te csak hús vagy nekünk, semmi több. Felejtsd el beígért a kitüntetéseket és jutalmakat. Egyszerűen nem létezel.”
Nem a csodával határos módon megmenekülő Andrej története az egyetlen, ami azt sugallja, hogy Moszkva kellő felkészítés nélkül, hiányos felszereléssel küldi frontra a katonákat. Egy szibériai nő férje a kórházból telefonálva azt mesélte, hogy 25 fős csapatát még március 1-jén egy nyílt mezőre vitték a donyecki szakadárok, majd minden támogatás nélkül egyszerűen ott hagyták őket.
„Még csak körül sem tudtak nézni, amikor már lőtték őket” – mondta a nő a lapnak. A csapat tagjai órákon át menekültek, miközben folyamatosan tűz alatt voltak. A férfi két másik katonáról tud, aki túlélte a bevetést, a többiek vagy meghaltak vagy eltűntek.
A Kreml hivatalosan 6000 elesett orosz katonát ismer el a háború tavaly februári kezdete óta, de a valós szám ennél jóval magasabb lehet. Nyugati elemzők szerint az elesett vagy megsebesült orosz katonák száma megközelítheti a 200 ezret.
„Elképzelésem sincs, hogyan éltem túl. A csapatomból én vagyok az egyetlen, aki nem halt meg” – mondta Ivánnak az orosz-ukrán háborút megjárt barátja, aki az Andrej álnevet használja. A két férfi telefonbeszélgetését a Szabad Európa angol nyelvű kiadása idézte, amiből kiderül, hogy embertelen állapotok uralkodnak az orosz hadseregben.
A telefonbeszélgetés hét percig tartott március 13-án, Andrej közvetlenül a frontról hívta barátját. Iván elmondása szerint még soha életében nem hallott olyan rettegést valakinek a hangjában, mint akkor.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a legutóbbi dublini magánrepülős útja után az Ötmédiának adott interjúban beszélt arról, hogy a magyar futballválogatott külföldi meccseire rendszeresen így utazik. Azt mondta:
„Az én utamat ilyenkor a magyar állam fizeti, mert az MLSZ meghívására megyek, és akkor kifizeti a magyar kormány ezt, azt hiszem, az MLSZ-nek.
Így történik ezzel. Ez azért történik így, mert miután a parlament ezt végigvitatta, mint egy nagy ügyet, és határozatot hozott, hogy hogyan kell kezelni az ilyen helyzeteket, abból ez következik. Tehát azért van így, mert én betartom azt, amit egyébként a parlament döntött.”
Kálmán Olga emlékeztetett arra, hogy a parlament mentelmi bizottsága a 2018-as állásfoglalásában nem tért ki arra, hogy az államnak kellene fizetnie a miniszterelnök magángépes útjait. Az ellenzéki képviselők kezdeményezték, hogy vizsgálják meg, fel kell-e tüntetnie Orbánnak a vagyonnyilatkozatában az ajándékként kapott repüléseket. A bizottság kormánypárti tagjai ezt elutasították, és azt mondták: „nem tekinthető ajándéknak egy olyan sportrendezvényre szóló út, amelyen magyarok vagy Magyarország is részt vesz”. Hozzátették, hogy a kormányfőnek csak a képviselői megbízatásával összefüggésben kapott ajándékokat kell beírnia a vagyonnyilatkozatba.
Közben a 444 közérdekű adatigényléssel fordult a Magyar Labdarúgó Szövetséghez. Arra voltak kíváncsiak, hogy 2010. június 1. és 2025. szeptember 10. között hányszor, milyen utakra és mennyiért biztosítottak repülőjegyet Orbán Viktornak magántulajdonú repülőgépekre.
Vági Márton, az MLSZ főtitkára azt válaszolta:
„Az Ön által megjelölt időszakban nem volt olyan, a Magyar Labdarúgó Szövetség által finanszírozott utazás, amilyenre az Ön kérdése irányult. Erre tekintettel az Ön által feltett kérdésekre vonatkozóan a Magyar Labdarúgó Szövetség nem rendelkezik adatokkal.”
Mivel Orbán arról beszélt, hogy a kormány fizeti a jegyeket, a lap közérdekű adatigényléssel fordult az összes minisztériumhoz is. Azt kérték, hogy adják ki, 2010 óta hányszor és mennyiért utaztatták a miniszterelnököt magánrepülőgéppel. Válasz még nem érkezett.
Orbán Viktor a legutóbbi dublini magánrepülős útja után az Ötmédiának adott interjúban beszélt arról, hogy a magyar futballválogatott külföldi meccseire rendszeresen így utazik. Azt mondta:
„Az én utamat ilyenkor a magyar állam fizeti, mert az MLSZ meghívására megyek, és akkor kifizeti a magyar kormány ezt, azt hiszem, az MLSZ-nek.
Így történik ezzel. Ez azért történik így, mert miután a parlament ezt végigvitatta, mint egy nagy ügyet, és határozatot hozott, hogy hogyan kell kezelni az ilyen helyzeteket, abból ez következik. Tehát azért van így, mert én betartom azt, amit egyébként a parlament döntött.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Jelentős ügyfélforgalomról és gyors ügyintézésről számoltak be a bankok az Otthon Start Program indulása utáni első hetekben – írja közleményében a Bank360 a pénzintézetek első beszámolói alapján. Az első tapasztalatok szerint
az igénylők többsége 35–50 millió forint közötti hitelt vesz fel, jellemzően hosszú, 20 év feletti futamidővel.
Bár a 10 százalékos önerő nagy könnyebbséget jelent, sokan így sem jutnak be a programba, leggyakrabban elégtelen jövedelem, nem hitelezhető ingatlan vagy korábbi tulajdoni hányad miatt.
Fokozott várakozás övezte a szeptember 1-jén induló Otthon Start Programot, hiszen az új konstrukciónak hála olyanok is rendkívül kedvező, 3 százalékos kamat mellett juthatnak lakáshitelhez, akik korábban erre nem voltak jogosultak. A program indulásának napját már július első felétől fogva tudni lehetett, így az érdeklődőknek bőven volt idejük az előkészületek elvégzésére.
A nagy roham tehát garantált volt, amit a bankok is jól tudtak – a hitelintézetek már az indulást megelőző hetekben elkezdtek felkészülni a megnövekedett ügyfélforgalom kezelésére. A Bank360 az első tapasztalatokról kérdezte meg a hazai bankokat.
Felkészülten várták a rohamot
A Bank360-nak nyilatkozó bankok felkészülten várták az Otthon Start Program indulását. Az MBH Bank például meghosszabbította fiókhálózatának nyitvatartását, továbbá az ügyintézői létszámot is megnövelték. Minderre szükség is volt, ugyanis az első napokban kétszeresére nőtt az MBH fiókjainak forgalma, ami több száz lakáshiteles ügyfél kiszolgálását jelentette.
Gördülékeny indulásról számolt be az Erste Bank is – úgy nyilatkoztak a Bank360-nak, hogy fiókhálózatuk jól bírja a megnövekedett forgalmat. Az Erste Bank továbbá azt is elárulta, hogy az eddig befogadott és jóváhagyott ügyletek átfutási ideje rendkívül gyors, jellemzően egy napon belül lezárulnak. A bank beszámolója szerint megfelelő előkészítéssel és dokumentációval érkeznek az ügyfelek, így az első napokban egyetlen ügyletet sem kellett elutasítani.
A K&H Bank is az érdeklődők számának megtöbbszöröződéséről számolt be. Ez egyébként már a program indulása előtt is megfigyelhető volt, így a K&H is egyike volt azoknak a bankoknak, amelynél már a szeptember 1-jét megelőző hetekben is meg lehetett kezdeni az ügyintézést, illetve előrehozott értékbecslést lehetett indítani. A bank azt is elárulta, hogy az indulás hetében a weboldaluk látogatottsága megduplázódott az egy héttel korábbihoz képest. A K&H is gyors, jóllehet az Ersténél hosszabb áfutási időről számolt be – előbbi bank úgy nyilatkozott, hogy jellemzően 1-2 hét alatt lezárhatók a kérelmek, feltéve persze, hogy minden dokumentum rendelkezésre áll.
Ekkora összeget igényelnek az adósok
Az MBH Bank előrejelzései szerint az Otthon Start Program keretében igényelt átlagos hitelösszeg 35-36 millió forint körül alakulhat, amit a többség használt lakás vásárlására vesz majd igénybe.
Az érdeklődők többsége a 18-39 éves korosztályból kerül ki, akik mellett gyakran a szülők is megjelennek adóstársként.
A K&H Bank úgy nyilatkozott, hogy az első napon beérkezett igénylések nagyjából egyharmada a maximális, 50 millió forintos hitelösszegre vonatkozott, míg az igénylések közel fele 40-50 millió forint közötti. Az első igénylések átlagos futamideje 22 év, tehát közelíti az OSP-t szabályozó rendelet által megengedett maximumot.
Nem gond a 10% önerő
Az Otthon Start Program egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy az igénylőknek mindössze 10% önerőt kell kötelezően felmutatniuk, szemben az általánosan használt 20%-os minimális elvárással.
Ez ugyanakkor nem teljesen újkeletű, hiszen bizonyos feltételek mellett már tavaly is igényelhető volt lakáshitel 90%-os hitelfedezeti mutató mellett. (Igaz, az elsőlakás-vásárlók esetében ez a lehetőség korábban csak a 41 évesnél fiatalabbak számára volt elérhető. Ezt a korlátozást szeptember elején törölte el az MNB.)
Az MBH Banknál már 2024 májusa óta elérhető olyan jelzáloghitel-konstrukció, amelyet 10% önerő mellett is igényelhettek a korábbi MNB-szabályozásnak megfelelő elsőlakás-vásárlók. A bank ezzel kapcsolatban elárulta, hogy az azóta eltelt bő egy évben alacsony volt az ügyfélérdeklődés a 10%-os önerővel igényelhető hitelek iránt, az értékesített jelzáloghiteleken belül alacsony volt ezen ügyletek aránya. Ugyanakkor az MBH arra számít, hogy az Otthon Start Program kedvezményes kamata hatására ez változhat, és várhatóan többen fognak alacsonyabb önerővel is lakáshitelt igényelni.
A K&H Banknál sem újdonság a 10%-os önerő mellett hitelezés, ugyanakkor a bank véleménye szerint ez OSP kapcsán ez a fajta rugalmasság különösen fontos, hiszen a program célcsoportja számára sokszor ez jelenti a belépési lehetőséget a lakáspiacra. A bank ezzel kapcsolatban azt is elárulta, hogy a vételár és a forgalmi érték közötti különbség változatlanul kihívást jelent, ami különösen igaz az alacsony önerővel érkező kérelmekre.
Ezek a leggyakoribb buktatók
A K&H Bank azt is elárulta, hogy a telefonon érdeklődő ügyfelek körében melyek a legtipikusabb okok, amelyek miatt nem tudják igénybe venni az Otthon Start lakáshitelt.
Alapvetően három okot emeltek ki: az ügyfél nem rendelkezik elegendő jövedelemmel, nem hitelezhető az ügyfél által megvásárolni kívánt ingatlan és az elmúlt 10 évben az ügyfél rendelkezett 50%-ot meghaladó tulajdoni hányaddal egy másik ingatlanban.
Bizonyos esetekben az is megnehezítette a kérelmek összeállítását, hogy az élettársak az utolsó pillanatban kikerültek a lehetséges adóstársak közül, zárul a közlemény.
Jelentős ügyfélforgalomról és gyors ügyintézésről számoltak be a bankok az Otthon Start Program indulása utáni első hetekben – írja közleményében a Bank360 a pénzintézetek első beszámolói alapján. Az első tapasztalatok szerint
az igénylők többsége 35–50 millió forint közötti hitelt vesz fel, jellemzően hosszú, 20 év feletti futamidővel.
Bár a 10 százalékos önerő nagy könnyebbséget jelent, sokan így sem jutnak be a programba, leggyakrabban elégtelen jövedelem, nem hitelezhető ingatlan vagy korábbi tulajdoni hányad miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A szóbelin alig tudtak megszólalni angolul, miközben az írásbelin brillíroztak, mesterséges intelligenciát használhattak az érettségin a budapesti diákok a vizsgaelnök szerint
A vizsgaelnök panasszal fordult a kormányhivatalhoz, de a vizsgadolgozatokat már nem lehetett érvényteleníteni. A diákok bizonyítványát így nem vonták vissza.
Egy vizsgaelnök szerint mesterséges intelligenciát használhattak a diákok az angolérettségin egy budapesti technikumban. A BKSZC Ybl Miklós Építőipari Technikum és Szakképző Iskola egyik végzős osztályánál történt az eset, amelyre egy külsős vizsgaelnök, Kolozs Judit hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint
a májusi középszintű szóbeli angolérettségin több diák olyan nyelvi teljesítményt nyújtott az írásbelin, amely meghaladta a középszint elvárásait, míg a szóbelin gyenge nyelvtudásról tettek tanúbizonyságot.
A vizsgaelnök szerint a tanulók a szóbelin alig tudtak kommunikálni angolul, ezt azonban a vizsgadrukkal magyarázták. A bizottság végül mindenkit átengedett. Kolozs Judit azonban a vizsga után visszanézte az írásbeli feladatlapokat, ahol olyan megoldásokat talált, amelyek szerinte anyanyelvi szintű nyelvhasználatra utaltak, és túllépték a középszint követelményeit.
A dolgozatokat a diákok saját szaktanára javította. A vizsgaelnök a telex.hu-nak azt nyilatkozta, hogy
„kimutatható volt a megoldásoknál a mesterséges intelligencia használata, a diákok puskáztak, csaltak”.
Az ügyben nem történt feljelentés, az érintettek már megkapták érettségi bizonyítványukat. A vizsgaelnök panasszal fordult a kormányhivatalhoz, ahol azt a választ kapta, hogy
a vizsgadolgozatokat nem lehet érvényteleníteni, ha azokat korábban elfogadták.
Erre kizárólag a belügyminiszter jogosult.
A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a vizsga során nem jeleztek rendkívüli eseményt. A vizsgálat, amelyet az Oktatási Hivatal és az iskola bevonásával folytattak le, nem talált olyan bizonyítékot, amely minden kétséget kizáróan igazolta volna a mesterséges intelligencia használatát. A már kiállított bizonyítványok visszavonását így nem tartották megalapozottnak.
Az iskola igazgatója, dr. Megyesi Csilla a Blikk kérdéseire nem válaszolt, arra hivatkozva, hogy az ügyet lezárták. A lap többek között azt szerette volna megtudni, volt-e jele a mesterséges intelligencia használatának, valamint hogy az intézmény pedagógusai észleltek-e bármit a vizsgák során.
Dr. Molnár Gábor adatvédelmi szakjogász a lapnak azt mondta: „Amióta van iskola, van vizsga és van puskázás, vagy – mondjuk ki: csalás –, minden trükk azon múlik, észreveszi-e valaki.”
Hozzátette, hogy
egy okosóra és egy megfelelő alkalmazás is elegendő lehet ahhoz, hogy a diák mesterséges intelligencia segítségével oldjon meg feladatokat.
Szerinte egy rejtett, vezeték nélküli fülhallgatón keresztül akár az AI is beolvashatja a megoldásokat, miután a vizsgázó hangosan kimondja vagy beírja a kérdést. Ez a módszer elsősorban az írásbeli vizsgáknál működhet, szóbelin egy gyakorlott vizsgáztató könnyebben kiszűri a trükközést.
Egy vizsgaelnök szerint mesterséges intelligenciát használhattak a diákok az angolérettségin egy budapesti technikumban. A BKSZC Ybl Miklós Építőipari Technikum és Szakképző Iskola egyik végzős osztályánál történt az eset, amelyre egy külsős vizsgaelnök, Kolozs Judit hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint
a májusi középszintű szóbeli angolérettségin több diák olyan nyelvi teljesítményt nyújtott az írásbelin, amely meghaladta a középszint elvárásait, míg a szóbelin gyenge nyelvtudásról tettek tanúbizonyságot.
A vizsgaelnök szerint a tanulók a szóbelin alig tudtak kommunikálni angolul, ezt azonban a vizsgadrukkal magyarázták. A bizottság végül mindenkit átengedett. Kolozs Judit azonban a vizsga után visszanézte az írásbeli feladatlapokat, ahol olyan megoldásokat talált, amelyek szerinte anyanyelvi szintű nyelvhasználatra utaltak, és túllépték a középszint követelményeit.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mészáros János, Mészáros Lőrinc öccse vásárolta meg azt a balatonfüredi luxusvillát, amelyet korábban a Tisza Párt egyik politikusához kötöttek. A villa 1352 négyzetméteres telken áll, a környék ingatlanárai alapján piaci értéke körülbelül félmilliárd forint lehet, írja a 24.hu.
A földhivatali adatok szerint az ingatlan 2020 óta Mészáros János és felesége nevén van. A vásárlás idején Mészáros János állandó lakcíme egy régi falusi ház volt Felcsúton, a Rákóczi utcában. Ez később megváltozott, jelenleg a falu déli részén található új lakcím szerepel nála, ahol a család több telket is birtokol, és új építésű házakat emeltek.
Mészáros János 2019-ben vásárolt meg egy több mint 13 ezer négyzetméteres telket Felcsúton, ahol egy többszintes, kúriaszerű ház épült fel.
Az épület közvetlen közelében található Mészáros Lőrinc másik ingatlanja is. A G7 cikke szerint Mészáros Lőrinc és felesége legalább 10 hektárnyi területet birtokol a környéken, és egy modern, téglatest alakú betonházat is építettek.
Mészáros János cégei az elmúlt öt évben körülbelül 40 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket, részben konzorciumban. Ezen felül összesen mintegy 4 milliárd forint osztalékot vett ki a vállalkozásaiból.
2024 tavaszán három cégéből összesen 800 millió forint osztalékot vett fel. Az Agro Felcsút Kft. 100 millió forintot fizetett, amely korábban sószórókat szállított a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek 770 millió forint értékben. A Pegazus Trade Kft. – amelynek székhelye a kőbányai kínai negyedben van – jelentős állami megbízásokat kapott, és 2019–2024 között 11,5 milliárd forintos forgalmat bonyolított. Innen 200 millió forint osztalék érkezett. A Híd-Tám Kft. 25 milliárd forintos forgalmat ért el ugyanebben az időszakban, és 500 millió forintot fizetett ki tulajdonosának.
Mészáros János érdekeltségébe tartozik egy luxusautókat árusító szalon is, amely Székesfehérváron működik. A Pegazus Autócentrum Kft. a 24.hu beszámolója szerint többek között Ferrarik, Bentleyk és Aston Martinok értékesítésével foglalkozik. A szalont a család másik ágához tartozó Mészáros Roland vezeti.
A családi érdekeltségek közé tartozik a Nektárplast Műanyagfeldolgozó, Élelmiszercsomagoló és Kereskedelmi Kft. is, amely macimézes flakonokat és más csomagolóanyagokat gyárt. A felcsúti székhelyű cég 2018 óta tartozik az Agro Felcsút Kft.-hez. A vállalat 2023-ban 76 millió forintos árbevételt és 14 millió forint nyereséget ért el.
Mészáros János, Mészáros Lőrinc öccse vásárolta meg azt a balatonfüredi luxusvillát, amelyet korábban a Tisza Párt egyik politikusához kötöttek. A villa 1352 négyzetméteres telken áll, a környék ingatlanárai alapján piaci értéke körülbelül félmilliárd forint lehet, írja a 24.hu.
A földhivatali adatok szerint az ingatlan 2020 óta Mészáros János és felesége nevén van. A vásárlás idején Mészáros János állandó lakcíme egy régi falusi ház volt Felcsúton, a Rákóczi utcában. Ez később megváltozott, jelenleg a falu déli részén található új lakcím szerepel nála, ahol a család több telket is birtokol, és új építésű házakat emeltek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
