HÍREK
A Rovatból

Szovjet katonák ölték meg őket, boldoggá avattak Erzsébet-nővéreket Lengyelországban

A szertartás alatt természetesen szóba hozták az ukrajnai háborút is.


Boldoggá avatták szombaton a nyugat-lengyelországi Wroclawban a Szent Erzsébet Nővérek Kongregációja tíz tagját, akiket 1945-ben a szovjet Vörös Hadsereg katonái gyilkoltak meg Alsó-Szilézia, illetve Csehország területén.

Marcello Semeraro bíboros, pápai legátus a wroclawi székesegyházban megtartott szertartáson elmondott homíliájában kitért az ukrajnai háborúra, és kiemelte: Paschalis Jahn nővér, valamint kilenc rendtársa mártíromsága a jelenlegi európai helyzetre emlékezteti őt.

„Látván az erőszak, a kegyetlenség és az alaptalan gyűlölet jeleneteit, (...) vágyakozunk a szeretet (...) gesztusai által megvalósítható béke és a harmónia építésére”

– mondta a bíboros.

Az általa bemutatott boldoggá avatási szentmisén körmenetben ereklyeként vitték azt a liturgikus kelyhet, amely a kongregációnak az alsó-sziléziai Nysában 1842-ben megalapított első rendházából származik. A nysai rendházban 1945 virágvasárnapján három nővért gyilkoltak meg a most boldoggá avatottak közül.

A liturgikus edényen lövések nyomai láthatók, történelmi források szerint ugyanis a szovjet katonák, betörve a rendházba, először megszentségtelenítették ennek kápolnáját, a kelyhet pedig étkezéshez használták, majd átlőtték.

A meggyilkolt nővérek tanúvallomások szerint a rendház lakóinak tisztaságát védve haltak mártírhalált, oltalmazni próbálták fiatalabb rendtársaikat és az általuk vezetett gyermekotthon leányait is.

A tíz apáca boldoggá avatása a Szent Erzsébet-kongregáció közleménye szerint azon civil nők és apácák – köztük több mint ezer Erzsébet-nővér – tragikus sorsára is emlékeztet, akiket a szovjet katonák a térségben 1945-ben meggyilkoltak.

Alsó-Szilézia a második világháború előtt Németországhoz tartozott, a lakosság identitása történelmi okok miatt vegyes volt, Nysa környékén például a nyelvjárás német, lengyel és cseh elemeket is tartalmazott. A háborút követően a térség nagyrészt Lengyelországhoz került.

Wroclaw története során először vált szombaton boldoggá avatási szertartás színhelyévé. A második világháború lengyel egyházi mártírjainak első, 108 fős csoportját II. János Pál pápa avatta boldoggá Varsóban az 1999-es lengyelországi zarándoklata keretében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Kétmilliárd forintot is kaphat a Jókai utcai házomlásban megsérült balerina, aki élete végéig havi 3,5 milliót kap kártérítésként
A bíróság pénteken pontot tett az ügy végére, és jóváhagyta a peren kívüli egyezséget. A felelős cégek felszámolása sem akadály, a hatalmas összeget a biztosítóknak kell kifizetniük.


Élete végéig havi 3,5 millió forintos járadékot és egy összegben 200 millió forintot kap az a balerina, akire 2022-ben ráomlott egy felújítás alatt álló ház homlokzata a budapesti Jókai utcában. A Fővárosi Törvényszék pénteken jóváhagyta a felek sérelemdíjról szóló egyezségét, így a kifizetés biztossá vált – számolt be róla az RTL Híradó.

Az áldozat ügyvédje szerint a teljes összeg, amit a táncművész kaphat, idővel a kétmilliárd forintot is meghaladhatja.

A bíróságon Dr. Uzsoky Ágnes bíró mondta ki a végzést, amely jóváhagyta a korábban létrejött megállapodást: „A 2025. október 28-án létrejött, jelen végzés elválaszthatatlan mellékletét képező megállapodás 4–8. pontjaiban foglalt egyezséget jóváhagyja.”

A most jóváhagyott egyezség szerint Tóth Nikolett és édesanyja 15-15 millió forint sérelemdíjat kap. Ez azon a több mint 40 millió forinton felül értendő, amit az építtető cég már korábban kifizetett. A táncművész ügyvédje, Ikanov Gábor a Híradónak elmondta, hogy a járadék és a kártérítés együttesen biztosítják az áldozat jövőjét.

„200 millió forint kártérítés és sérelemdíj megfizetésére kötelezték a kárért felelős jogi személyeket, ezen felül pedig további havi 3,5 millió forintos járadék megfizetésére is, véghatáridő nélkül, vagyis amíg a jogosult meg nem hal” – magyarázta az ügyvéd. Bár a balesetért felelős cégek mindegyike felszámolás alatt áll, a kifizetést ez nem veszélyezteti, mert azt a biztosítóknak kell állniuk.

A korábbi szakértői vizsgálat megállapította, hogy a statikus tervezőmérnök, a műszaki vezető, a generáltervező és a kivitelező is hibázott, ezek a mulasztások együttesen vezettek a katasztrófához. A rendőrségi nyomozás során több szakembert is meggyanúsítottak, de ők nem ismerték el bűnösségüket.

A jogi hercehurca mellett Tóth Nikolettnek a mindennapokban is súlyos küzdelmet kell vívnia. A baleset óta kerekesszékben él, és az állapota az utóbbi időben jelentősen romlott.

„Rengeteg problémát okoz: nagyon erős fejfájást, vérnyomás-ingadozást, kézzsibbadást, arcpirosodást, ilyesmiket. Az elmúlt időszakban nagyrészt ki kellett hagynom a gyógytornákat és a munkát is” – mondta Tóth Nikolett. Orvosai szerint a panaszai megszüntetéséhez további műtétekre lesz szükség.

A tragédia 2022. június 27-én történt a VI. kerületi Jókai utca 1. szám alatti háznál, amikor a felújítás alatt álló épület homlokzati díszfala és tetőszerkezeti elemei az utcára zuhantak. A leomló törmelék négy járókelőt sebesített meg, a legsúlyosabban az Operettszínház táncművészét, aki többek között koponya- és gerincsérülést szenvedett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kiderült, kit indít a Tisza Párt Menczer Tamás választókerületében
Menczer Tamást a Pest vármegye 3. választókerületében indítja majd egyéni képviselőjelöltként a Fidesz a 2026-os választáson. Most pedig kiderült, hogy ki lesz a tiszás ellenfele.


Péntek este jelenti be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Fidesz képviselőjelöltjeinek listáját még nem hozták nyilvánosságra, azt azonban már tudni lehet, hogy a pilisvörösvári (Pest 3.) körzetben Menczer Tamást indítják majd egyéni képviselőjelöltként a 2026-os választáson.

Most kiderült, hogy Menczer Tamás tiszás ellenfele Bujdosó Andrea, a párt fővárosi frakcióvezetője lesz.

Bujdosó a Tisza jelöltállításának második fordulójában a szavazatok 69 százalékával nyert.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Tisza képviselőjelöltje lesz Ruszin-Szendi Romulusz, Radnai Márk és Rost Andrea is
Rost Andrea Jász-Nagykun Szolnok 1, Radnai Márk Komárom-Esztergom 2, míg Ruszin-Szendi Romulusz Hajdú-Bihar 5-ös választókörzetben lesz a Tisza Párt jelöltje.


Cikkünket frissítjük!

Péntek este jelentette be Magyar Péter és a Tisza Párt elnöksége, hogy kik lesznek a képviselőjelöltjeik a 2026-os országgyűlési választáson.

A Tisza Párt több ismert arca is megmérette magát a jelöltállításon, többek között Rost Andrea operaénekes, Radnai Márk, Forsthoffer Ágnes és Tarr Zoltán alelnökök, Ruszin-Szendi Romulusz egykori vezérkari főnök, Bódis Kriszta a párt társadalompolitikai szakértője, Bujdosó Andrea budapesti frakcióvezető, illetve Nagy Ervin színművész is.

Az már biztos, hogy

a Tisza Párt hivatalos jelöltje lesz a választáson Rost Andrea (Jász-Nagykun Szolnok 1), Radnai Márk (Komárom-Esztergom 2), Ruszin-Szendi Romulusz (Hajdú-Bihar 5), Bujdosó Andrea (Pest 3), Bódis Kriszta (Pest 2), Nagy Ervin (Fejér 4), Forsthoffer Ágnes (Veszprém 2) és Tarr Zoltán (Budapest 16) is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Nem mi szültük őket és nem mi hagytuk ott!” – a minisztérium szerint azért háborodott fel Pintér Sándor mondatán Grecsó Krisztián, mert nem ismeri a válasz folytatását
„Aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut” - fogalmazott az író.


„Nem mi szültük őket és nem mi hagytuk ott!” – így reagált Pintér Sándor, amikor a Telex a kórházban hagyott babákról kérdezte a parlamentben. A belügyminiszter szavain felháborodott Grecsó Krisztián író, aki - ahogy a közösségi oldalán fogalmazott: abban bízik, hogy „a pokol legmélyére jut, aki olyasmiket mond”. Az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője szerint, ha az emberek nyomorban és mélyszegénységben élnek, az a kormány felelőssége. Szilvási Léna szerint a kormány ígérete, hogy csecsemőotthonokba kerülnek ezek a babák, látszatmegoldás.

„Ilyesmit egy útszéli tróger sem engedhet meg magának, nemhogy valamiféle miniszter”

– fakadt ki közösségi oldalán Grecsó Krisztián író, aki szerint

„aki efféléket mond és gondol, az a pokol legmélyére jut.”

A Belügyminisztérium közleményben vágott vissza, mondván, Grecsó nem ismeri a miniszter válaszának folytatását.

„Grecsó Krisztián érthető indulattal fűtött reakcióját a Belügyminisztérium annak tulajdonítja, hogy a költő nem ismeri a belügyminiszter kórházakban hagyott csecsemőkkel szembeni felelősségéről bekiabált kérdésre adott válaszának folytatását: »Meg is oldjuk! Ígérem«”

- fogalmaztak a tárca közleményében,

Egyúttal bejelentették: Miskolcon egy 72 férőhelyes csecsemőotthont december 3-án, Karcagon egy 32 férőhelyeset pedig december 12-én adnak át. A tervek szerint 2026 első félévében Miskolcon további 40, Mátészalkán pedig 80 férőhelyet hoznak létre.

A botrány azután robbant ki, hogy a Telex a parlamentben szembesítette a belügyminisztert a legfrissebb adatokkal. „Hogy lehet, hogy még mindig 353 magára hagyott csecsemő van a kórházakban? Miért nem tudták ezt megoldani az elmúlt egy évben?” – hangzott a kérdés, amire Pintér Sándor annyit felelt: „Jó napot kívánok. Nem mi szültük őket, és nem mi hagytuk ott!”. A miniszter később, egy bizottsági meghallgatáson már arról beszélt, a csecsemőotthonok építésével „a pillanatnyilag még kórházban lévő csecsemők problémáját teljes egészében megoldjuk.”

Ezzel szemben Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője az RTL Híradónak azt mondta, a kormány terve csupán a probléma elnapolása.

„Most akkor elkerülnek a csecsemőotthonba, de onnan is el kell valahová kerülniük. Ez csak a probléma elnapolása, mert továbbra is az a kérdés, hogy hány csecsemő kerülhet haza, hány kerülhet nevelőszülőkhöz, és hány kerülhet örökbefogadó családhoz”

– magyarázta a szakember.

A Társaság a Szabadságjogokért szerint a gyerekek egy részét azonnal haza lehetne engedni.

„A jogsegélyszolgálatunkhoz érkező esetekből azt látjuk, hogy sok esetben jogtalanul választották el őket a szüleiktől. Ők otthon élhetnének, ha a gyámhivatal nem hozna ilyen döntést”

– nyilatkozta Boros Ilona, a szervezet programvezetője.

A TASZ bírósághoz fordult a kórházakban élő gyerekekkel kapcsolatos adatokért, és első fokon pert nyert: a kormánynak és a kórházakat felügyelő állami szervnek 15 napja van kiadni azokat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk