Döntött a közgyűlés: nem épül kínai akkuipari üzem Szolnokon

Nyílt üzenetben fordult a hamarosan hivatalba lépő új miniszterelnökhöz Hidvéghi Balázs, azt kérve, hogy mégis a Karmelita kolostorban rendezze be irodáját.

A fideszes politikus a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében amellett érvelt, hogy a Budai Vár kormányzati negyeddé alakítása tudatos és következetes építkezés eredménye. Szerinte a Karmelita nem egyetlen politikai szereplőről szól, hanem „egy hosszabb távú hagyományról és az állami működés folytonosságáról”.

A politikus nemzetközi példákat is hozott, emlékeztetve, hogy a francia elnök az Élysée-palotába, a brit miniszterelnök a Downing Street 10-be, az amerikai elnök pedig a Fehér Házba költözik be hivatalba lépésekor, mert ezeket a hagyományokat minden politikai szereplő tiszteletben tartja.

Magyar Péter április 16-án közölte, hogy nem a Karmelitában lesz a miniszterelnöki irodája, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületbe teszi át a székhelyét. A kampány alatt pedig azt ígérte, hogy kormányra kerülésük esetén megnyitják a Karmelitát a nagyközönség előtt.

Az egykori kolostor épülete az elmúlt időszakban Magyar Péter egyik gyerekvédelmi tüntetésének célpontja is volt, a hatalomváltás egyik emlékezetes pillanata is ide kötődik: a Tisza vezetője a Sándor-palota erkélyéről intett át a szomszédos Karmelita teraszán sétáló Orbán Viktornak.

A Miniszterelnökség Várba költözéséről 2014 júniusában született bejelentés, Orbán Viktor és hivatala végül 2019 januárjában vette birtokba a felújított és átalakított épületet.

Ahogy arról beszámoltunk, a Bloomberg arról írt csütörtökön, hogy Magyar Péter Brüsszelben jelezte: az ukrajnai magyar kisebbség jogainak szélesítéséhez kötné Kijev uniós csatlakozási folyamatának további magyar támogatását. Ezt a a cikk szerint az António Costával, az Európai Tanács elnökével folytatott tárgyalásán is egyértelművé tette.

A hírügynökség forrásai szerint a megbeszélésen az uniós fél arra próbálta rávenni Magyart, hogy hagyjon fel elődje, Orbán Viktor taktikájával, aki rendszeresen akadályozta Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának további lépéseit. A találkozó hangulata a lap szerint kevésbé volt pozitív, mint Magyar és Ursula von der Leyen bizottsági elnök aznapi, korábbi megbeszélésén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az értesülésre reagálva a Bloombergnek azt mondta:

Azt is megígérte, hogy valamilyen formában találkozni fog Magyar Péterrel.

A Magyar által szabott feltételek a Bloomberg szerint hasonlítanak ahhoz a 11 pontból álló követeléslistához, amit az Orbán-kormány 2024-ben nyújtott be Kijevnek. Ez a lista is a magyar kisebbség jogainak biztosítását és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítését célozta.

Ukrajna csatlakozási tárgyalásai hivatalosan már 2024 júniusában megnyíltak. A folyamat további lépéseihez, így az egyes tárgyalási klaszterek vagy fejezetek megnyitásához és lezárásához azonban politikai tagállami jóváhagyás kell; a mostani vita ennek következő lépéseiről szól. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása az uniós alapértékek és a jogállamisági feltételek részét képezi.

Magyar Péter már korábban jelezte, hogy szkeptikus Ukrajna gyors felvételével kapcsolatban, szerinte a következő 10 évben nem reális a csatlakozás, és minden tagjelöltnek azonos feltételeknek kell megfelelnie.

via 444.hu

Újabb alelnöki posztot hoztak létre, megemelték a fizetéseket, egy DK-s képviselő pedig másnap kilépett a pártjából, miután a Fidesz támogatásával pozícióhoz jutott a Pest Vármegyei Közgyűlésben. Jószai Teodórát szerdán választották meg a testület negyedik alelnökének, miután a közgyűlésben titkos szavazással, 25 igen, 5 nem, 1 tartózkodás és 3 érvénytelen szavazat mellett döntöttek a személyéről. A döntéssorozat részeként átalakították a bizottsági rendszert, és elfogadták az alelnökök illetményemelését is. Az ügyről a Magyar Hang is beszámolt.

Csütörtökön a Demokratikus Koalíció bejelentette, hogy a képviselő kilépett a pártból. A DK közleményében azt írta, a párt vezetése a szavazás előtt világossá tette, hogy nem tűrnek el semmilyen, a Fidesszel kötött alkut.

– írták bejegyzésükben..

Jószai Teodóra még szerdán, egy azóta már nem elérhető Facebook-posztban jelezte, hogy függetlenként folytatja. „A mai megyei események üzenete az, hogy akiknél a botránypolitizálásban merül ki a politikai aktivitás, azokkal hiába szeretnénk, nem lehet együttműködni. (...) Hogy az átalakult helyzetet és pozícióvállalást ne terhelje politikai áthallás, ezért mától függetlenként folytatom a megyei munkát” – idézi a Magyar Hang.

Az ellenzéki pártok élesen bírálták a történteket. Cseresznyés Csilla, a Momentum képviselője szerint rákerült a pecsét a Fidesz-DK koalícióra Pest megyében.

A Mi Hazánk frakciója titkos paktumot emlegetett. Közleményük szerint „hetek óta titkolta a vármegye fideszes vezetése, hogy miért akarnak több milliós fizetéssel járó új alelnöki posztot és új bizottságot létrehozni. (...) A közgyűlés fideszes elnöke, Szabó István alelnöknek javasolta a DK-s Jószai Teodórát, akit titkos szavazáson a Fidesz és a DK képviselői meg is választottak.”

Jószai Teodóra 49 éves pedagógus, aki korábban a DK megyei területi szervezéséért is felelt, és az áprilisi választáson még a párt jelöltje volt a ráckevei központú körzetben. A Momentum képviselője arra is emlékeztetett, hogy Jószai korábban szavazatával megakadályozta, hogy a közgyűlés a kormányhivatalhoz forduljon a gödi környezetszennyezés ügyében.

Két és fél héttel a Tisza-kormány kétharmados győzelme után

Csütörtökön jelentette be távozási szándékát a Böszörményi-Nagy Gergely vezette Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriuma, valamint a Fellegi Tamás vezette felügyelőbizottság – írta meg a 444.hu. A két testület az egyetem szenátusának küldött levélben közölte, hogy felkérésük hatodik évfordulójával befejezik munkájukat, és a szükséges jogszabályi változások után felajánlják az alapítói jogokat a felsőoktatásért felelős, újonnan felálló minisztériumnak.

A MOME 2020-ban a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) modell első intézményi prototípusa lett. A kuratórium élére a kormányzati és üzleti körökben is mozgó Böszörményi-Nagy Gergely került, akinek vezetése alatt tavaly súlyos belső válság robbant ki az intézményben.

A hallgatók és az oktatók egy része az egyetemi autonómia csorbulása és a kuratóriumi kézi vezérlés ellen tiltakozott, miután a fenntartó a szenátus akarata ellenére nevezett ki új rektort és más vezetőket. A tiltakozás egyik emlékezetes pillanata volt, amikor a diákok egy szenátusi ülésen egy órán keresztül tapsoltak, ellehetetlenítve az ülés folytatását.

A 444.hu információja szerint az addig az egyetemi eseményeken rendszeresen részt vevő Böszörményi-Nagy Gergely az elmúlt egy évben már nem nagyon jelent meg személyesen az intézményben. A vezető a közösségi oldalán írta meg, hogy szerinte milyen eredményeket értek el, majd bejelentette, hogy befejezik munkájukat.

A MOME-n zajló folyamatok párhuzamosak voltak a modellváltás országos és európai uniós vitáival. Az Európai Bizottság nem köthet új uniós finanszírozási kötelezettségvállalásokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott intézményekkel, ami az Erasmus+ és a Horizon Europe programokat is érinti. A Bizottság szerint a magyar jogszabályok továbbra sem kezelik megfelelően a kuratóriumok politikai összeférhetetlenségét.