UTAZZ
A Rovatból

Macskaköves utcák, római műemlékek, csodálatos középkori homlokzatok - Ptuj és Celje Szlovénia rejtett kincsei

Szlovéniáról sokaknak csak Ljubljana, vagy a Bledi-tó környéke ugrik be, pedig kisebb városait is érdemes felfedezni. Íme néhány látni- és kóstolnivaló, és pár hasznos utazási tipp.


Itt van a szomszédban, mégsem beszélünk eleget Szlovéniáról.

Ez a gondolat fogalmazódott meg bennem pár héttel ezelőtt, egy kirándulás utolsó napján; miközben a Dráva partján ültem, és egy tökéletes, tökmagos desszertet falatoztam.

Pedig Szlovénia északkeleti része, azaz Maribor és környéke abszolút elérhető távolságban van. Budapesttől mindössze 300-350 km, ami nagyjából 3 óra alatt teljesíthető is.

A közismertebb turistacélpontok, mint Ljubljana, a Bledi-tó és környéke, vagy a tengerparti Piran már kicsivel hosszabb utazást igényelnek. De Maribor környékének nem csak a közelség az egyetlen előnye.

A határt átlépve nem ér minket semmiféle kulturális sokk, ugyanakkor a magyaroknál a szlovénok jóval kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak, mosolygósabbak, és ez könnyen átragad az emberre. Jól beszélnek idegen nyelveket is, így ha például mi is alapszinten kommunikálunk angolul, könnyen el lehet boldogulni.

A pénztárcánk szempontjából is előnyösebb ezen az északkeleti részen, a Muramente és Savinja-vidéken kalandozni.

Hiszen itt nagyjából budapesti árakon dolgoznak a hotelek, éttermek, kávézók.

Leginkább az Euro ingadozásából adódóan járhatunk rosszabbul.

Ezen a környéken rengeteg olyan település van, ami akár többnapos kikapcsolódásra is tökéletes lehet. Ha pedig autóval érkezünk, akár több helyet is megismerhetünk egy kirándulás alatt.

A hidegebb idő közeledtével pedig amúgy is vonzóbbak lesznek a városi látnivalók és programok, szóval most érdemes igazán útra kelni, akár csak egy hosszúhétvége.

Kilátás Celjére a Tehnoparkból
Ptuj egyik macskaköves utcája

Szlovénia legrégebbi városa: Ptuj

Ptujra tökéletesen illik a kifejezés: ékszerdoboz.

Mivel már a kőkorban lakott hely volt, és a rómaiak idejében is fontos településsé vált, rengeteg történelmi hagyatékkal rendelkezik. Macskaköves utcák, római műemlékek és csodálatos középkori homlokzatok várnak ránk séta közben.

Tudom, hogy bután hangzik, de itt csak úgy lenni, jönni-menni, kávézni, bámészkodni is jó.

Muzikafe nevű kávézó és kulturális térben például kötelező egy bemelegítőt inni, és kicsit ráhangolódni a város művészi oldalára. A hely egy világutazó pár fejéből pattant ki, és butikhotelként is üzemel. Jó időben a terasza és a belső kertje van tele élettel, de hidegebb napokon a pincében legalább olyan hangulatos egy zenei rendezvénybe csöppenni.

Ptuj november elején kifejezetten ajánlott kirándulási célpont, mert a városban a Szent Márton-napot elég komolyan veszik, és hozzá kapcsolódóan több aktivitást is tartanak.

Ami még ennél is populárisabb, az a februári karnevál. Ez Kurentovanje néven ismert, és nagyon hasonló a mi mohácsi busójárásunkhoz.

A városban van is egy múzeum, a Kurent's House, ami kifejezetten ennek az ünnepnek a bemutatására hivatott.

További kulturális programok és látnivalók

Domonkos kolostor – A város nyugati oldalán található domonkos kolostort III. Frigyes özvegye alapította 1230-ban. Egy részét múzeummá alakították, és kulturális rendezvények helyszíne áprilistól októberig.

A legrégebbi szlovén borospince – A Ptujska klet pincészet borospincéit körülbelül kétezer évvel ezelőtt alapították a rómaiak, így a pincebejárás azok számára is izgalmas program lehet, akiket inkább történelmi szempontból érdekel a borászat.

Ptuj Castle – A kastélyba már csak a kilátásért is érdemes felmenni, de a Ptuj-Ormož Regional Museum tárlatára is bőven megéri befizetni. Mi éppen elcsíptük a várjátékokat is, ami még elevenebbé tette a történelmi helyszínt.

Étel, ital, ágy

Ptuj jópár gasztronómiai csemegét tartogat.

Nagy hagyománya van a borkészítésnek, és a környék pincészeteiben rengeteg izgalmas tételt kóstolhatunk.

De ha a Hotel Mitrában foglalunk szállást, két legyet üthetünk egy csapásra. A hotelnek ugyanis van pinceszintje is, ahol egy borkóstoló alkalmával remek bevezetőt kaphatunk a környék boraiból.

Amúgy a hotel nagyon barátságos, és a klasszikus elegancia szövi át. Aki viszolyog a modern, vagy minimál szállodáktól, itt jól fogja érezni magát.

Ptujban van egy étterem, ami a magyar csárdaélmény szlovén megfelelője... legalábbis szerintem.

Az Amadeus fogadó kifejezetten helyi ételeket és borokat kínál.

Specialitásuk a štruklji, ami egy túróval töltött tészta. Húst és mártást kínálnak hozzá, és rendkívül laktató.

De itt érdemes megkóstolni a gibanicát, a mákos-túrós-almás-diós süteményt is.

Aki kicsit modernebb ízekre vágyik, annak a közvetlenül a Dráva mellett található Ribič étterem lesz a megfelelő választás.

Ez egy főként tengeri ételekre specializálódott étterem, de a kínálatból az is talál majd kedvére valót, aki nem eszik halat.
Én itt ettem a legizgalmasabb desszertet, ami a szlovénok által gyakran használt tökmag különböző variációjából állt.

Az árak talán kicsivel magasabbak, mint a többi helyen. Egy leves 7 Euro, és egy halas étel 20 Euro körül van.

Számomra az egész kirándulás tetőpontja a Kobal borászat üzletében eltöltött pár óra, és egy fantasztikus borkóstoló volt.

Nyilván ehhez kell ilyen irányú érdeklődés is, de ha ez megvan,

fantasztikus élmény megtapasztalni például azt, hogy a magyarok által is közkedvelt furminttal mit művelnek a szlovénok.

Hogy hol tartanak ők a borkészítési trendekben, és hogy milyen kísérleti tételeik vannak. A Kobal ebből a szempontból egy merész és élenjáró pincészet. Nálunk a klasszikus, száraz nagyborok mellett szép számmal ott vannak a buborékos és az édes tételek is.

Ha a wellness és a luxus a szempont

A mi kirándulásunk egészen mozgalmasra sikerült, így nem volt időnk lábat lógatni, masszázson feküdni, vagy wellnessben lazítani. De mindenképpen meg szerettem volna említeni azt, hogy Ptujban erre is van lehetőség.

A Grand Hotel Primus egy négycsillagos szálloda, ami kicsit kijjebb esik a városközponttól, cserébe viszont békés környezetben ad lehetőséget a relaxálásra.

Kilátás a szobám ablakából, a Grand Hotel Primusban

Szlovénia harmadik legnagyobb városa: Celje

Celjéből kicsit kevesebbet volt szerencsém látni, de az a pár dolog megfogott annyira, hogy ne menjek el mellett szó nélkül.

És egy ekkora város nyilván sok látnivalót is tartogathat, ha az embernek több ideje van rá.

Az egyik legjobb szlovén éttermi élményem a belvárosban elhelyezkedő LALU bistrohoz kötődik.

A belső design modern, és az étlap sem a hagyományokhoz ragaszkodik. Gyakorlatilag csak a szezonalítást tartják szem előtt, de ázsiai, francia, szlovén és olasz ízekkel szabadon variálnak.

És a koncepció működik. Egyszerűen nem érkezett az asztalunkra olyan falat, ami ne nyűgözött volna le. És közben remek borpárosításokat is kaptunk.

Az arcok mindent elárulnak.
A karfiolos-mogyorós étel volt a top

Kulturális programok, látnivalók:

Celjei Regionális Múzeum - Szlovénia második legrégebbi múzeuma. A város és környéke történetének emlékeit gyűjti és mutatja be. A múzeumot két önmagában is történelmi jelentőségű épületegyüttesben, a celjei grófi palotában és a celjei alsóvárban helyezték el.

Tehnopark – Gyerekekkel a legjobb program. Ez gyakorlatilag a szlovén megfelelője a Csodák Palotájának.

Celje vára - Szlovénia legnagyobb középkori vára. A kastély első alapjai a 12. század második feléből származnak. A múlt emlékeit izgalmas legendák, kiállítások és interaktív élmények őrzik. Érdemes idegenvezetést is kérni, úgy még tartalmasabb lehet a program.

A cikk elején már említettem Maribort, ami mellett természetesen szintén nem mennék el szó nélkül.

De ott tényleg annyi élmény várt, hogy kénytelen vagyok egy külön anyagot szánni neki.

Szóval a folytatás nemsokára következik...


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


UTAZZ
A Rovatból
„Turisták, menjetek haza!” – már az autókat sem kímélik a dühös helyiek Mallorcán
A spanyol szigeten fekvő Artàban ismeretlenek több kölcsönzőautó kerekét is kiszúrták. A vandalizmus mellett a falakra is festettek, az önkormányzat pedig elfogadhatatlannak nevezte az esetet.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 02.



„Turisták, menjetek haza!” – Mallorcán már nemcsak a falakon üzennek a helyiek az elviselhetetlennek tartott tömegturizmus miatt.

A múlt héten a sziget északkeleti részén fekvő Artàban tiltakozók több kölcsönzőcég autójának kerekét is kiszúrták, a településen és a Palmába vezető út mentén pedig több turistaellenes feliratot festettek a falakra.

Az önkormányzat és a rendőrség eljárást indított, a nyárra pedig újabb feszültségek körvonalazódnak.

Manolo Galán polgármester sajnálatát és felháborodását fejezte ki a vandalizmus miatt, hangsúlyozva, hogy az véleménytől függetlenül elfogadhatatlan.

Artà önkormányzata közleményben ítélte el az incidenst. „Az ilyen jellegű cselekedetek elfogadhatatlanok, ártanak az együttélésnek, Artà imázsának és a közös terek iránti tiszteletnek” – fogalmaztak, hozzátéve, hogy „bármilyen társadalmi nézeteltérést vagy aggodalmat mindig a tolerancia jegyében kell kifejezni”.

A városvezetés jelenleg vizsgálja, milyen önkormányzati lépéseket tehetnek a helyzet kezelésére.

A feszültség a pandémia után éleződött ki igazán, miután a mintegy 978 ezer lakosú szigetre tavaly nyáron két hónap alatt közel 22,3 millió nemzetközi turista érkezett.

A helyiek szerint ez már elviselhetetlen terhet jelent.

Az egyik legnagyobb problémát a turisztikai apartmanok, például az Airbnb elterjedése okozza, ami nemcsak felhajtja az albérletek és ingatlanok árait, de a helyieket is kiszorítja a városokból.

Sok ilyen szálláshely ráadásul feketén működik, ezért a hatóságok korábban már betiltották az új, turisztikai célú apartmanok és hostelek létesítését. Ehelyett a tulajdonosokat arra ösztönzik, hogy hivatalos szállodává vagy lakóingatlanná alakítsák át az ingatlanjaikat.

Bár a mostanihoz hasonló vandalizmusra ritkán kerül sor, a helyiek elégedetlensége nem új keletű.

Az elmúlt években többször is tízezres tüntetéseket tartottak a tömegturizmus ellen, és előfordultak performatív akciók is, például amikor aktivisták vízipisztolyokkal zavarták a turistákat. A mostani események alapján a nyári csúcsszezonban is számítani lehet hasonló megmozdulásokra, bár előre bejelentett akcióról egyelőre nincs információ.

Via Drive.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
UTAZZ
A Rovatból
A marokkói kék város, amiért megőrül az Instagram népe
Chefchaouen Marokkó egyik legnépszerűbb turisztikai célpontja. A látogatóknak azonban szigorú helyi szabályokkal, például a drónok teljes tilalmával kell számolniuk.


A Rif-hegység oldalába kapaszkodó Chefchaouen úgy ragyog a kék több tucat árnyalatában, mintha valaki az égre festette volna a medinát – és mégis nagyon is valóságos: sétálóutcák, hegyi forrás, spanyol mecset-rom, andalúz kézművesek várják az utazót.

Marokkó északi részének ikonikus „Kék Gyöngye” egy bejárható csoda, amely egy-három nap alatt is mély élményt nyújt.

A tökéletes utazás időzítése kulcsfontosságú, Chefchaouen ugyanis a fények városa. Az ideális időablak a tavaszi és őszi hónapokra, azaz március és június, valamint szeptember és november közé esik.

A nyár meleg, a tél pedig hűvösebb és csapadékosabb. Érdemes figyelembe venni a helyi ünnepeket is: a Ramadán és az azt lezáró Eid al-Fitr idején a nappali nyitvatartások rövidülhetnek, az esti órák viszont az iftár után pezsgő élettel telnek meg.

A város szíve a Plaza Uta el-Hammam, a nyüzsgő főtér, amely mellett a 15. századi Kasbah áll.

Az erőd falain belül etnográfiai múzeum, gondozott kert és egy torony található, ahonnan remek kilátás nyílik a városra; a belépő jellemzően 65 dirham (kb. 2.340 forint) körül van. A téren áll a város Nagymecsete is, amelynek belső tere a marokkói gyakorlat szerint nem muszlimok számára nem látogatható, de kívülről is lenyűgöző látványt nyújt.

A medina keleti kapujától rövid sétára található a Ras El Maa vízesés, egy hűs patakpart teázókkal, ahonnan a spanyol mecsethez (Jemaa Bouzafar) vezető ösvény indul. A 20-30 perces kaptatóért cserébe a jutalom egy páratlan panoráma, különösen naplementekor.

Felmerül a kérdés: miért kék minden? A város legfőbb rejtélyére több, egymást kiegészítő magyarázat létezik.

Az egyik elmélet szerint a hagyomány a 15. században al-Andalúszból menekült zsidó közösséghez kötődik, akik számára a kék szín az eget és Isten közelségét szimbolizálta.

Mások a mediterrán hőség enyhítését és a rovarok távoltartását említik praktikus okként. Ma már a városi identitás és a tudatosan épített turisztikai arculat is hozzájárul a hagyomány fenntartásához; a falak rendszeres újrafestése ma is közösségi gyakorlat.

A kék falak mögött több évszázadnyi történelem sűrűsödik össze.

A várost 1471-ben alapította Moulay Ali ibn Rashid erődvárosként, hogy feltartóztassa a portugál előrenyomulást. Az 1492-es spanyol reconquista után muszlim és zsidó menekültek hullámai érkeztek, magukkal hozva andalúz kézműves és építészeti hagyományaikat. A 20. század elején a város a spanyol protektorátus része lett, ennek emléke a hegyoldalban álló spanyol mecset romja is.

Via Moroccan National Tourist Office


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Velencébe utazol? Ezt a súlyos hibát ne kövesd el, ha nem akarsz pluszban fizetni
Velence városa idén is belépődíjat szed a csúcsidőszakban érkező egynapos látogatóktól a túlturizmus visszaszorítása érdekében. Azoknak, akik nem foglalnak legalább négy nappal előre, a szokásos 5 euró helyett 10 eurós díjat kell fizetniük.
Sz.E. Pexels - szmo.hu
2026. április 01.



Velence idén is belépődíjjal szűri a tömeget, mert az ott lakók számára olyan zavaró a tömeg.

A tavaszi–nyári hétvégéken a történelmi belvárosba érkező egynapos látogatóknak fizetniük kell.

A városvezetés szerint a belépődíjjal a turistaforgalmat szabályozzák, hogy jobb egyensúlyt teremtsenek a látogatók és a helyiek között. Michele Zuin tanácsos szerint az intézkedés úttörőnek számít.

„Ez hasznos eszköz a turistaforgalom szabályozására, és már nemzetközi érdeklődést váltott ki. Velence az első város a világon, amely ezt a módszert alkalmazza” – mondta.

Velence régóta küzd a tömegturizmussal a helyzetet pedig tavaly a Bezos-esküvő is súlyosbította, mert a többnapos esemény még több látogatót vonzott a városba.

A díj ellenére a napközbeni látogatók száma 2025-ben csak kismértékben csökkent: napi átlagban 13 046-an fizettek, míg 2024-ben 16 676-an. A tavalyi legforgalmasabb napon, május 2-án, pénteken 24 951 látogató fizetett a napijegyért, ami a város lakosságának több mint a fele.

Az egynapos látogatóknak 5 eurós díjat kell fizetniük, de aki nem foglal legalább négy nappal előre, annak 10 eurójába kerül a belépés.

A helyi lakosok, a Velencében születettek, a diákok, a munkavállalók, valamint a szállással rendelkező turisták mentesülnek a díjfizetés alól. A szállodai foglalással rendelkezőknek a szállás adatait kell megadniuk, ami alapján egy QR-kódot kapnak. Ezt kell felmutatniuk az ellenőrzőpontokon, például a Santa Lucia pályaudvarnál, de fizetniük nem kell, mivel a szállásdíj már tartalmazza a belépést.

Az egy napra érkezőknek áprilisban, májusban, júniusban és júliusban, jellemzően péntektől vasárnapig kell fizetniük a csúcsidőszakban, reggel 8:30 és délután 16:00 között. Ezen az időszakon kívül a belépés ingyenes.

A fizetős napok a következők:

Április: 3, 4, 5, 6, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30

Május: 1, 2, 3, 8, 9, 10, 15, 16, 17, 22, 23, 24, 29, 30, 31

Június: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 12, 13, 14, 19, 20, 21, 26, 27, 28

Július: 3, 4, 5, 10, 11, 12, 17, 18, 19, 24, 25, 26.

A tömegturizmus Európa számos más városában is komoly gondot okoz, főleg a történelmi belvárosokban.

A rengeteg látogató túlterheli az infrastruktúrát, elviselhetetlenül zsúfolttá teszi a köztereket, és növeli a zaj- és légszennyezést. Az érdeklődés emellett felveri az ingatlan- és szolgáltatási árakat, ami a helyieknek a legrosszabb.

Mint az megírtuk, Capri is drasztikus lépésre szánta el magát az overtourism miatt.

Via Euronews


Link másolása
KÖVESS MINKET:


UTAZZ
A Rovatból
Ezt az egy hibát sokan elkövetik a hotelben, pedig rémálom lehet a vége
Az utazók gyakran a földre vagy az ágyra teszik a csomagjukat érkezéskor, pedig ezzel komoly kockázatot vállalnak. Az ágyi poloska a puha, textillel borított felületekről könnyen átmászik a bőröndre.


Elég egy rossz mozdulat, és máris potyautasokkal térhetsz haza egy utazásból.

Sokan érkezés után automatikusan ledobják a bőröndjüket a hotelszoba padlójára, pedig a gyakorlott utazók szerint ezzel nemcsak a port és a koszt viszik közelebb a holmijukhoz, hanem olyan kártevőket is, amelyeket senki sem akar hazacipelni.

Az ágyi poloska a vendégek és a csomagjaik segítségével utazik egyik helyről a másikra. A puha, textillel borított felületeket kedveli, így a hotelszoba szőnyege, kárpitozott fotelja vagy akár az ágy is ideális búvóhely a számára, ahonnan könnyen átmászhat a földre letett bőröndre. Ezért nem jó ötlet a csomagot sem a padlóra, sem az ágyra, sem a kárpitozott bútorokra tenni, ahogy arra az amerikai Környezetvédelmi Hivatal is figyelmeztet. Sőt, még a csomagtartó állványt is érdemes használat előtt átnézni, nem csak rutinból kihajtani.

A legbiztonságosabb hely a bőrönd számára érkezéskor meglepő módon a fürdőszoba. A csempés, kemény felületeken jóval kevesebb a búvóhely, így kisebb az esélye, hogy kártevő kerüljön a csomagra. Ha a fürdőszoba padlója nem ideális, a kád vagy a zuhanytálca is jobb megoldás, mint a szoba szőnyeges része.

Jó választás lehet egy magasabb polc a szekrényben is, a lényeg, hogy a bőrönd ne kerüljön puha, textilközeli felületre, amíg át nem vizsgáltuk a szobát.

Érdemes öt percet szánni a szoba ellenőrzésére: egy telefon zseblámpájával vizsgáljuk át a matrac varrásait, a fejtámlát, az ágykeretet és a közeli bútorok réseit. Fekete pöttyök, apró, levedlett bőrdarabkák vagy élő rovarok gyanúra adhatnak okot. Ha ilyet találunk, azonnal kérjünk egy másik szobát, de ne a szomszédosat vagy az alatta-fölötte lévőt.

A hazaérkezés után is érdemes óvatosnak lenni. A bőröndöt ne a hálószobában pakoljuk ki. Először töröljük le a kerekeit és a külső felületét, majd egy zseblámpával ellenőrizzük a varrásokat, a sarkokat és a zsebeket. A ruhákat tegyük egyből a mosógépbe, és mossuk ki a lehető legmagasabb hőfokon. Ezzel a néhány egyszerű lépéssel jelentősen csökkenthetjük az esélyét, hogy kéretlen potyautasokat vigyünk haza.

Via nlc.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET: