A pénteki vihar miatt eddig 281 esetben volt szükség a tűzoltók munkájára.
A legtöbb beavatkozásra a Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom megyékben és Budapesten volt szükség, de Somogy, Vas és Zala megye kivételével minden megyében keletkeztek viharkárok
- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szombat reggel az MTI-vel.
Azt írták, hogy
főként kidőlt fák és letört faágak miatt kellett beavatkozniuk: a faágak utakra, autókra, házakra, elektromos vezetékekre dőltek, ezeket kellett eltávolítaniuk.
Helyenként a hirtelen lezúduló esőt nem tudta elvezetni a csatornarendszer, húsz lakóházból a tűzoltóknak kellett kiszivattyúzniuk a vizet. Néhány lakóház elektromos szekrényébe is befolyt a víz, ami elektromos tüzekhez, füstöléshez vezetett.
Budapesten és Pest megyében több lakóházba is villám csapott, és meggyulladt a tető, másutt fák gyulladtak ki a villámlástól
- írták.
Volt, ahol épületek tetejét és kéményét is megbontotta az erős szél, sok helyen pedig a dió és tojás méretű jégeső rongálta meg a háztetőket.
Baranya megyében eddig több mint háromszáz sérült házról érkezett bejelentés.
Az eddigi adatok szerint Sellyén 245, Drávaiványin 61, Okorágon pedig 21 épületben keletkezett kár.
Öt közeli megyéből kilenc tűzoltóautóval 36 tűzoltót vezényeltek a helyszínre. A tűzoltók munkáját több mentőcsapat is segíti: nyolc megyéből 66-an érkeztek 16 járművel.
A sérült tetőkről kell eltávolítani a törmeléket, az összetört cserepet, a feltépett bádoglemezt, majd fóliáznak, hogy ne ázzanak be az épületek.
A pénteki vihar miatt eddig 281 esetben volt szükség a tűzoltók munkájára.
A legtöbb beavatkozásra a Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom megyékben és Budapesten volt szükség, de Somogy, Vas és Zala megye kivételével minden megyében keletkeztek viharkárok
- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szombat reggel az MTI-vel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormányoldalon abban bíznak, hogy a Pride politikai hatására elindul egy új, progresszív párttal, és így megbontja az ellenzéki egységet. Erről az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt.
Azt mondta, több ilyen üzenetet is kapott, és az egyiket egy fideszes háttérember közvetlenül az ATV stúdiójában fogalmazta meg. Hozzátette, olyan embereken keresztül is eljutottak hozzá ezek az üzenetek, akikkel napi kapcsolatban áll. Azt viszont nem árulta el, pontosan kitől származtak a célzások.
Karácsony úgy fogalmazott, ezeknek az üzeneteknek a lényege az volt, hogy könnyebb lenne a főváros pénzügyeit rendezni, ha a kormányváltás megakadályozása érdekében „felzavarná az ellenzéki állóvizet”.
Amikor arról kérdezték, hogy ez zsarolásnak tekinthető-e, azt mondta: „Nem, nem, de hát ez mégiscsak egy üzenet.”
Szerinte az utóbbi időszakban megszakadt a kapcsolat a főváros és a kormány között. Azok a miniszterek, akikkel korábban tárgyalt, már nem veszik fel a telefont, és az üzenetekre sem válaszolnak.
A kormány és Budapest jelenleg a szolidaritási hozzájárulás mértékéről tárgyal. A főváros szerint az adó jogszerűtlen, ezért nem fizeti be, a kormányzati elvonások miatt pedig eddig csak különböző jogi-pénzügyi megoldásokkal sikerült elkerülni a csődhelyzetet. A szolidaritási adó mértékét egyébként a székesfehérvári fideszes városvezetés is túlzónak tartja.
Karácsony Gergely a 2026-os választással kapcsolatban azt mondta:
„Én nem készülök a 2026-os parlamenti választás kapcsán semmilyen, az ellenzéki vagy a belpolitikát meghatározó dologra. Nyilván, abban vagyok érdekelt, hogy egy Budapest- és önkormányzatbarát kormánya legyen Magyarországnak, és ezt sokkal inkább látom egy ellenzéki győzelemtől, mint azt, hogy a kormány hirtelen ráeszmél arra, hogy eddig rossz úton járt. Viszont én nem tudok semmilyen politikai és erkölcstelen dílbe belemenni azért, hogy a városom egyébként megkapja azt, ami jár neki.”
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormányoldalon abban bíznak, hogy a Pride politikai hatására elindul egy új, progresszív párttal, és így megbontja az ellenzéki egységet. Erről az ATV Egyenes beszéd című műsorában beszélt.
Azt mondta, több ilyen üzenetet is kapott, és az egyiket egy fideszes háttérember közvetlenül az ATV stúdiójában fogalmazta meg. Hozzátette, olyan embereken keresztül is eljutottak hozzá ezek az üzenetek, akikkel napi kapcsolatban áll. Azt viszont nem árulta el, pontosan kitől származtak a célzások.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kéri László díszpolgári címének visszavonását követeli a fideszes Zsigmond Barna Pál. Az országgyűlési képviselő szerint a politológus egyik megjegyzése miatt vált érdemtelenné a kitüntetésre - írja a 24.hu.
A politikus a közösségi oldalán azt írta, hogy Kovács Balázs Norbert miniszteri biztos, választókerületi elnökkel közösen kezdeményezik Kéri László díszpolgári címének visszavonását.
Szerinte a politológus "a közelmúltban a fideszes szavazókat méltatlan módon sértő kijelentést tett. Úgy gondoljuk, hogy a gyűlöletkeltés, mások méltóságának megsértése és bármely közösség elleni uszítás nem férhet bele a véleménynyilvánítás szabadságába".
Kéri augusztus elején egy interjúban azt mondta, hogy a kormánypártok esélyeit ronthatja a választáson, ha kínossá válik fideszesnek lenni: "Ha (…) aki eddig büszke volt rám, hogy fideszes vagyok, az most ilyen kínosan, mint a pestisessel, úgy viselkedik, annak nagyon nagy jelentősége lehet a választási részvétel aktivitására".
A képviselő azonban úgy véli, hogy Kéri László "ezzel a kijelentésével méltatlanná vált erre a címre, ezért hivatalosan is kezdeményeztük a cím visszavonását Tóth József polgármester úrnál és a Képviselő-testületnél".
Kéri László díszpolgári címének visszavonását követeli a fideszes Zsigmond Barna Pál. Az országgyűlési képviselő szerint a politológus egyik megjegyzése miatt vált érdemtelenné a kitüntetésre - írja a 24.hu.
A politikus a közösségi oldalán azt írta, hogy Kovács Balázs Norbert miniszteri biztos, választókerületi elnökkel közösen kezdeményezik Kéri László díszpolgári címének visszavonását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A fene se akar vaddisznókat ölni, de nincs más megoldás” – Kovács Gergely szerint Hegyvidéken a vadállatoktól rettegnek a lakók
A szakemberek szerint nincs más megoldás, csak a gyérítés. Az állatok beszoktak a lakott területekre, mert van ennivaló, a locsolt fűben pedig szeretnek turkálni.
Muszáj ritkítani a vaddisznókat a környéken lakók biztonsága érdekében – mondta el Kovács Gergely, a XII. kerület polgármestere. A Klubrádióban beszélt Bolgár Györgynek arról, hogy a Hegyvidéken egyre többször jelennek meg a vaddisznók, egész csordákban.
„A fene sem akar vaddisznókat ölni, de muszáj”
– mondta a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke.
„Azért jönnek le ide annyian, mert itt van étel, senki nem bántja őket, ez a locsolórendszer pedig maga az álom, ha vaddisznó lennék, nagyon szeretnék ilyen öntözött talajban túrni” – mondta a polgármester.
Arról is beszélt, hogy a probléma nem új: „négy-öt éve kitört sajnos az afrikai sertéspestis, ami miatt nem vihetünk ki élve vaddisznókat a kerületből. Mivel a hegyvidéki fideszes vezetés semmit nem kezdett ezzel a helyzettel, egyre több vaddisznó lett”.
A kerületvezető a gondok megoldása érdekében több érintettel is beszélt, többek között a Pilisi Parkerdő, a Normafa park, a rendőrség és a környezetvédők képviselőivel is. Kiderült, hogy megoldást csak a populáció gyérítése hozhat.
„Azt gondoltuk, hogy humánusabb, ha csapdákba csaljuk és utána elaltatjuk őket, mintha lelövetnénk az állatokat”– tette hozzá.
Szerinte mintegy 4-500 vaddisznó élhet a lakott területen, elsősorban üres telkeken. „Az a szerencse, hogy emberek még nem sérültek meg a vaddisznók miatt, legalábbis én nem tudok róla. De rettegnek az emberek. Sok olyan levelet kapok, amikben azt írják, hogy már félnek kimenni este az utcára. Egy nyolctagú vaddisznócsapat tényleg elég ijesztő tud lenni. Én is sajnálom őket, a fene se akar vaddisznókat ölni. De nincs más megoldás, muszáj valamennyire ritkítani őket, az itt lakók biztonságáról valahogy gondoskodnunk kell” – magyarázta Kovács Gergely.
Muszáj ritkítani a vaddisznókat a környéken lakók biztonsága érdekében – mondta el Kovács Gergely, a XII. kerület polgármestere. A Klubrádióban beszélt Bolgár Györgynek arról, hogy a Hegyvidéken egyre többször jelennek meg a vaddisznók, egész csordákban.
„A fene sem akar vaddisznókat ölni, de muszáj”
– mondta a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Konzultációt indítana Lázár, emeljék-e 140-150 km/órára a sebességhatárt az autópályák bizonyos részein
A miniszter arról is beszélt, hogy a buszok és a teherautók számára is emelnék a sebességhatárt. Közölte, ő azt támogatná, ha a városokban lassabban, az autópályán viszont gyorsabban haladnának az autók.
Lázár János hétfőn a MÁV–Volán-csoport vezérigazgatójával, Hegyi Zsolttal tartott sajtótájékoztatót, ahol a KRESZ lehetséges változtatásairól is beszélt. Elmondta, hogy
technikailag megoldható lenne az autópályákon a 130 kilométer per órás sebességhatár 140-re emelése, de a lakossági visszajelzések eddig inkább ellene szóltak. A kormány ezért nemzeti konzultációt indít a témában.
A miniszter arról is beszélt, hogy a buszok és a teherautók számára is emelnék a sebességhatárt:
a buszok 100 helyett 110, a 7,5 tonnánál nagyobb teherautók pedig 80 helyett 90 kilométer per órával közlekedhetnének.
Hozzátette: ő azt támogatná, ha a városokban lassabban, az autópályán viszont gyorsabban haladnának az autók. A statisztikák szerint a súlyos vagy halálos balesetek egyharmadát a nem megfelelő sebességválasztás okozza, a leggyakoribb ok viszont az elsőbbségadás elmulasztása.
Lázár szerint Magyarországon az autópályákon már most 140–150, sőt esetenként 160 kilométer per óra az átlagsebesség.
„Alapvetően a személyes felelősségben hiszek. Értem, hogy az államnak mindent szabályoznia kell. Németországban szakaszos sebességkorlátozások vannak, és a németeknél a balesetek kézben tarthatók, a halálos balesetek száma csökkenthető, nyilván jobb műszaki állapotú járműpark mellett, és valószínűleg jobban is vezetnek a németek, mert nagyobb a személyes felelősségük. Az a veszély nem fenyeget, hogy német rendszerre állunk át, erre nincs társadalmi fogadókészség.”
A sajtótájékoztatón felmerült az átlagsebesség-mérés kérdése is. A rendszer nemcsak egy adott ponton, hanem hosszabb szakaszon mérné a sebességet. A miniszter elmondta, hogy erről is kikérik majd az emberek véleményét, de a bevezetést nem tervezik, mert „kellőképpen genyó rendszer”. Hozzátette: „Akkor az a kérdés marad csak, hogy minek építettünk autópályákat?”
A sebességhatárokról szóló viták kapcsán felidézték, hogy Lázár János 2011-ben, még a Fidesz frakcióvezetőjeként, egy Audi S8-assal közlekedett, amelyre lézerblokkolót szereltek. Ez az eszköz a traffipaxok kijátszására alkalmas. Magyarországon 2003 óta legális, ha nem zavarja meg a mérést, de politikusok esetében a használatát nem tartják etikusnak.
A sebességhatár kérdéséről szakértők is elmondták a véleményüket. Tóth Csaba, a Levegő Munkacsoport szakértője szerint: „A gyorshajtás nem csak egy technikai dolog. Súlyosabb a kommunikációs vetülete, az összekacsintás a gyorshajtókkal.” Úgy látja, hogy a miniszter nyilatkozata más utakon is a gyorsabb haladásra ösztönözheti az autósokat - írja a 444.hu.
Lázár János hétfőn a MÁV–Volán-csoport vezérigazgatójával, Hegyi Zsolttal tartott sajtótájékoztatót, ahol a KRESZ lehetséges változtatásairól is beszélt. Elmondta, hogy
technikailag megoldható lenne az autópályákon a 130 kilométer per órás sebességhatár 140-re emelése, de a lakossági visszajelzések eddig inkább ellene szóltak. A kormány ezért nemzeti konzultációt indít a témában.
A miniszter arról is beszélt, hogy a buszok és a teherautók számára is emelnék a sebességhatárt:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
