HÍREK
A Rovatból

Szijjártó Péter arra kíváncsi, felhasználták-e a pénzt az ukránok valaki érdekében Magyarországon

A külügyminiszter szerint január óta összesen 900 millió dollárt és 420 millió eurót szállítottak át Magyarországon készpénzben, emellett 146 kilogrammnyi aranytömböt is átvittek az országon. Szeretné tudni, hogy miért.


Szijjártó Péter külügyminiszter egy Facebook-videóban arról beszélt, felhasználták-e az ukránok Magyarországon azt a pénzt, aminek az ügyében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomoz.

A miniszter szerint a NAV egy megdöbbentő bűncselekmény gyanújában folytat most nyomozást, ugyanis állítása szerint az ukránok az elmúlt hónapokban elképesztő mennyiségű készpénzt és aranyat szállítottak át Magyarországon.

Szijjártó Péter azt mondta, hogy „Január óta összesen 900 millió dollárt és 420 millió eurót szállítottak át Magyarországon készpénzben és emellett 146 kilogrammnyi aranytömböt is átvittek az országon.”

Úgy fogalmazott, hogy ezzel kapcsolatban „Számos súlyos kérdésünk van. Először is, hogy ez egy óriási mennyiségű készpénz és vajon mi szükség van arra, hogy az ukránok ilyen óriási mennyiségű készpénzt szállítsanak. Hogyha való igaz, hogy bankok közötti tranzakcióról van szó, akkor jogosan adódik a kérdés, hogy a bankok ezt egymás között miért nem átutalással rendezik, miért van szükség arra, hogy ekkora mennyiségű pénz készpénzben utazzon, ráadásul Magyarországon keresztül.”

A miniszter szerint a kérdéseket az is felveti, hogy a pénzszállítmányokat olyanok kísérik, akiknek szerinte egyértelmű kötődésük van az ukrán titkosszolgálatokhoz.

„Magyarázatot követelünk arra, hogy miért szállítottak az ukránok ekkora bődületes mennyiségű készpénzt keresztül Magyarországon az elmúlt hónapokban. Mire használják ezt a pénzt? Ez kinek a pénze?

Magyarázatot és választ követelünk arra a kérdésre is, hogy ezt a pénzt csak átszállítják Magyarországon, vagy időnként meg is állítják, és esetleg ezt a pénzt itt valaki Magyarországon használja, vagy valakinek az érdekében felhasználják-e itt Magyarországon. Jogosan adódik a kérdés, hogy itt nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – mondta a külügyminiszter. Hozzátette, amíg ezekre a súlyos kérdésekre nem kapnak választ az ukrán féltől, a magyar hatóságok a lehető legalaposabb vizsgálatot fogják elvégezni.

A NAV március 5-én közölte, hogy pénzmosás gyanújával indított eljárást: hét ukrán állampolgárt – köztük egy volt titkosszolgálati tábornokot – és két, nagy értékű készpénzt és aranyat szállító páncélozott járművet állítottak elő Magyarországon. A hatóságok szerint a járművekben 40 millió dollár, 35 millió euró és 9 kilogramm arany volt. A nyomozásba a Terrorelhárítási Központ (TEK) is bekapcsolódott, sajtóértesülések szerint a TEK az M5-ös autópálya egyik benzinkútjánál csapott le a konvojra. A NAV azt is állítja, hogy 2026 januárja óta több mint 900 millió dollár, 420 millió euró és 146 kilogramm arany haladt át Magyarországon Ukrajna felé.

Az ukrán fél szerint szabályos bankközi szállítmányról volt szó. Az állami Oschadbank azt közölte, hogy a pénzt és a „bankfémeket” a Raiffeisen Bank Austria és az Oschadbank közötti rendszeres művelet részeként vitték közúton, a háborús helyzet miatt. Andrii Sybiha ukrán külügyminiszter szerint a magyar hatóságok „túszul ejtették” a hét banki alkalmazottat, és követelte az azonnali szabadon bocsátásukat. Az ukrán külügy emellett ideiglenesen óvatosságra intette állampolgárait és vállalkozásait a Magyarországra utazással kapcsolatban.

A történtek diplomáciai feszültséget okoztak a két ország között. A magyar–ukrán viszonyt már hetek óta terheli a Barátság kőolajvezeték ügye és az Ukrajnának szánt uniós támogatások körüli vita is. A magyar kormány részéről Szijjártó Péter „ukrán háborús maffiáról” beszélt, és magyarázatot követelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Varga Judit mindössze három szóval reagált arra, hogy Orbán Viktor vele példálózott
Orbán Viktor a kormány és az ország viszonyát Varga Judit és Magyar Péter bántalmazó kapcsolatához hasonlította. Varga Judit egy mindössze háromszavas, rejtélyes mondattal reagált a volt miniszterelnök bejegyzésére.


„A kormány lassan bántalmazó kapcsolatban lesz az egész országgal. Úgy is mondhatom, hogy ma az ország a Varga Judit” – írta ki közösségi-oldalára szombaton Orbán Viktor korábbi miniszterelnök. A szöveg mellé Orbán azt is odaírta: „Team Judit”.

A Telex kérdésére a politikai szerepvállalástól visszavonult volt igazságügyi miniszter mindössze három szóval reagált: „Mindig van kiút.”

Varga Judit ugyanezt az üzenetet fűzte ahhoz a kapcsolati erőszakról szóló kisfilmhez is, amelyet a lemondása után tett közzé a közösségi oldalán.

A volt igazságügyi miniszter 2024-ben állította azt, hogy házasságuk alatt Magyar fizikailag és verbálisan is bántalmazta. Magyar Péter ezeket a vádakat korábban úgy kommentálta, hogy azok „totálisan abszurdak és minden valóságalapot nélkülöznek”, és szerinte a lejárató információkat Rogán Antal és a „suttogó propaganda” terjeszti róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Narancs és sárga riasztást is kiadtak: durva vihar csap le vasárnap
Egy újabb hidegfront érkezik, heves zivatarokkal, széllel, esővel, és még jégre is számítani kell. Ezért az ország legnagyobb részére figyelmeztetést adtak ki.


Vasárnap délutántól heves zivatarok érhetik el a délnyugati országrészt, a HungaroMet Zrt. ezért másodfokú, narancs figyelmeztetést adott ki Somogy és Baranya vármegyékre.

A legintenzívebb cellákban óránkénti 80 kilométeresnél erősebb széllökés, két centiméteresnél nagyobb átmérőjű jég, valamint lokálisan 25-30 millimétert meghaladó felhőszakadás is előfordulhat.

A Dunántúlon, valamint a Duna-Tisza között, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém, Fejér, Zala és Tolna vármegyékre, valamint Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékre elsőfokú, sárga figyelmeztetés van érvényben. Ezeken a területeken vasárnap déltől késő estig elsősorban a villámlás jelent veszélyt, de a gyorsan mozgó zivatarokat helyenként viharos, 60-80 km/órás szél és kisebb méretű jég kísérheti.

Az időjárás változását egy hidegfront okozza vasárnap. Napközben az északkeleti tájakon van esély hosszabb száraz, napos időszakokra. Sokfelé élénk, erős, zivataroktól függetlenül is viharos lehet a nyugati, északnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 31 fok között alakul, de a csapadékgócok áthaladása után hirtelen több fokkal visszaesik majd a hőmérséklet.

Hétfőn a front mögött frissebb levegő árasztja el az országot, a hőmérséklet országszerte 21 és 26 fok között várható. Változóan felhős-napos időre számíthatunk, de a Dunántúlon többfelé, a Dunától keletre pedig elszórtan kialakulhatnak még záporok, zivatarok.

Kedden már sok napsütés valószínű, és 24-29 fokig melegszik a levegő. A nyugati és a délnyugati tájak kivételével többfelé lesz élénk, néhol erős a nyugati, északnyugati szél. Nyugaton helyenként futó zápor, esetleg egy-egy gyenge zivatar kialakulhat.

Szerdától melegszik majd megint. Délután az ékszakkeleti tájakon lehet gomolyfelhőzet. Sokfelé számíthatunk élénk, néhol erős a nyugati szél. Hajnalban 10-17 fokig hűl le a levegő, délután 26-32 fokot mérhetünk - írja az Időkép.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Megszólalt a Nemzeti Levéltár kirúgott vezetője, elárulta, miért tárgyalt a miniszter háta mögött
Szabó Csaba elismerte, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve kereste meg a Tudományos és Technológiai Minisztériumot. Lépéséről nem tájékoztatta a fenntartó minisztert, Tarr Zoltánt, aki bizalomvesztésre hivatkozva vonta vissza a megbízatását.


„Hibáztam, de így is méltánytalan a felmentésem” – mondta Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár menesztett főigazgatója, aki most először beszélt részletesen a történtekről. A levéltár vezetőjének megbízatását Tarr Zoltán miniszter vonta vissza bizalomvesztésre hivatkozva, mert Szabó a fenntartót megkerülve kezdeményezte az intézmény fenntartói státuszának megváltoztatását.

Szabó a HVG-nek elmondta, hogy egy kormányrendeletet félreértelmezve úgy gondolta, az iratőrzés a Tudományos és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért kereste meg a tárca vezetőjét, Tanács Zoltánt. Elismerte, hogy eljárási hibát követett el, amikor erről nem tájékoztatta a fenntartó Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumot.

A menesztés gyorsaságáról elmondta: „néhány perc alatt lezajlott az egész, nem volt mód magyarázatra.” Hozzátette, nem fog pereskedni, és még nem döntötte el, hogy levéltárosként folytatja-e egy új vezetés alatt.

Tarr Zoltán miniszter szerint „nem volt bölcs döntés a főigazgatótól, hogy a háta mögött tárgyalni kezdett a fenntartóváltásról.”

Arra a kérdésre, hogy nem volt-e eltúlzott a retorzió, úgy válaszolt: „világossá kell tenni, hogy a rossz döntéseknek következményei vannak.”

A menesztett vezető egy nyolcpontos szakmai programot is kidolgozott, amely az intézmény modernizálását célozta. Ebben szerepelt többek között a mesterséges intelligencia bevonása a levéltári munkába, egy átmeneti levéltár létrehozása a közigazgatási iratok számára, valamint a levéltárban őrzött adatok, például a vízgazdálkodással kapcsolatos információk hasznosítása a kormányzati döntéshozatalban.

Politikai kötődését firtató kérdésre úgy reagált: „a magánvéleményemet soha nem vittem be az intézménybe, és nem pártpolitikai érdekek, hanem a neveltetésemből fakadó értékek mentén élek.”

Szabó Csaba az intézmény súlyos működési gondjaira is felhívta a figyelmet. A levéltár 2018-as, Szentháromság téri épületéből való kiköltözése után az iratok elhelyezése csak részben oldódott meg. „10 kilométer iratot a Magyar Nemzeti Múzeum XI. kerületi Daróczi úti raktárbázisán helyeztek el ideiglenesen. A fennmaradó nyolc kilométer iratot az Országos Levéltárnak kellett átvennie, ezzel pedig teljesen betelt a szabad raktárkapacitás.”

„Ma már nem tudunk átvenni iratokat, nem tudunk megfelelni a jogszabályi kötelezettségünknek” – mondta a helyzetről.

Elmondása szerint 2020-ban elkészült egy új raktárbázis terve, amely mintegy 15 milliárd forintból felépíthető lenne, és 50 évre garantálná a kormányszervek iratainak megőrzését.

A személyi döntésen túl a levéltári rendszer több súlyos problémája is megoldásra vár. Az alacsony bérek miatti feszültség, az országos és a vidéki levéltárak közötti ellentétek, valamint a raktározási gondok kezelése már az új vezetés feladata lesz. Az utód személye egyelőre nem ismert. A minisztérium hétfő délutánra hívta össze az országos és megyei levéltárak vezetőit tájékoztatásra.

Via hvg.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Széchenyi Egyetem reagált: a vitnyéd-csermajori ingatlant az ukrajnai menekültek után újították fel, most oktatási célokat szolgál
Az egyetem közölte, a vitnyédi ingatlanra kapott állami támogatás legnagyobb részét az állam által elvégzett munkák kifizetésére fordították. A fennmaradó összegből tovább fejleszthetnek, hogy újra oktatásra használhassák a területet.


A Széchenyi István Egyetem részletes közleményben reagált azokra az állításokra, amelyek szerint a kormány titokban menekülttábort tervezett a vitnyéd–csermajori ingatlanegyüttes területén.

Az egyetem szerint a felújításnak egyetlen célja volt: hogy a területen újra oktatás folyhasson.

A vita azután lángolt fel újra, hogy szombaton az új kormány dokumentumokot aközölt, amelyek szerint a területet menekültek fogadására akarta átalakítani a korábbi kormány.

Az egyetem közleménye szerint a munkálatok kizárólag az állami tulajdonban lévő, mintegy hathektáros területet érintették. A Belügyminisztérium és az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság arról tájékoztatta őket, hogy a felújításra a 2022 óta ott ideiglenesen elhelyezett ukrán menekültek által okozott károk helyreállítása, valamint az épület további állagromlásának megelőzése miatt volt szükség - írja az MTI.

Közölték: 2023-ban vették át a győri Veres Péter Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum fenntartói feladatait. Ehhez kapcsolódóan került részben tulajdonukba, részben vagyonkezelésükbe a vitnyéd-csermajori ingatlanegyüttes 2024-ben. Az ingatlanban korábban évtizedeken át élelmiszeripari középiskola működött, az oktatás azonban 2011-ben megszűnt. Hozzátették: a sajtótájékoztatón említett beruházás kizárólag a mintegy hathektáros, állami tulajdonban lévő területet érintette.

A munkálatok után az állam bruttó kétmilliárd forint célzott támogatást adott az egyetemnek. Ennek legnagyobb része, 1,474 milliárd forint az állam által elvégzett felújítási munkák kifizetését fedezte. További 347 millió forintot az intézmény a terület további fejlesztésére fordíthat, hogy az ingatlan – ahol több mint tíz éve élelmiszeripari középiskola működött – ismét oktatási célt láthasson el. A fennmaradó 178 millió forint pedig a győri, Budai úti egyetemi szálláshelyek kialakítását segítette.

Az egyetem azt is közölte, hogy a Vitnyéd–Csermajorban található ingatlanrész továbbra is állami tulajdonban van, az egyetem a vagyonkezelője. Jelenleg a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda bérli, amíg a saját intézményüket felújítják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk