HÍREK
A Rovatból

Szijjártó nem érti azokat a „nyugati kollégákat”, akik szerint rossz ötlet az oroszokkal tárgyalni

A külügyminiszter elárulta, miről egyeztettek Szergej Lavrovval New Yorkban.


A szankciók károkat okoznak Európának, nem kényszerítették térdre Oroszországot és nem vittek közelebb a békéhez, tehát ez a politika teljes kudarc - mondta Szijjártó Péter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Az Európai Unió (EU) az ukrajnai háború miatt eddig meghozott szankciói hatására az egekben van az európai infláció, emelkedtek a rezsiköltségek, a földgáz ára és az élelmiszerárak, a kontinens gazdasága recesszióba került - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.

Emlékeztetett, az első szankciós intézkedések tárgyalásánál nem ezt ígérték Brüsszelben, akkor az volt a brüsszeli előrejelzés, hogy ezek a szankciók Oroszországot térdre kényszerítik, ezekkel lehet közelebb kerülni a békéhez.

"Ez teljes kudarcba fulladt, hiszen ma már világosan látszik, hogy ezek a szankciók sokkal jobban fájtak Európának, mint Oroszországnak, és hatalmas károkat okoznak az EU gazdaságának" - fogalmazott.

Jelezte, a gázárak a szankciók elfogadása után emelkedtek meg akkor, amikor egyes európai politikusok és tisztségviselők arról kezdtek beszélni, hogy a szankciókat a földgázra is ki kellene terjeszteni. Ezt a piac azonnal beárazta és az egekbe lőtte a földgáz árát - tette hozzá a miniszter.

Szijjártó Péter az interjúban rossz iránynak nevezte az uniós tagállamok vezetőinek New York-i találkozóján a nyolcadik szankciós csomaggal kapcsolatos megállapodását, majd hangsúlyozta, erről nincs végleges döntés és még csak előterjesztés sem készült.

"Semmilyen olyan döntéshez nem adjuk a hozzájárulásunkat, ami a magyar nemzeti érdeket sértené. Az energiaellátásunk biztonsága továbbra is vörös vonal, számunkra elfogadhatatlan minden olyan szankció, amely az energiaellátásunkat veszélyeztetné"

- húzta alá.

A külgazdasági és külügyminiszter kitért arra is, hogy az ENSZ Közgyűlésének New Yorkban tartott ülésén találkozott Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, akivel Magyarország energiaellátásának biztosításáról és a paksi atomerőmű bővítéséről is egyeztettek.

"Én a párbeszédet, a tárgyalást értéknek tartom, úgy tűnik, hogy ezzel nincsen mindenki így ebben a helyzetben" - mondta a miniszter, utalva arra, hogy a találkozón az EU-s külügyminiszterek közül egyedüliként találkozott az orosz diplomácia vezetőjével.

Szijjártó Péter sajnálatát fejezte ki, hogy a közgyűlésen nem jöttek létre olyan tárgyalások és megbeszélések, amelyek eredményeként közelebb juthattak volna az ukrajnai háború lezárásához.

"Nagyon csalódott vagyok. Nem is értem azokat a nyugati kollégákat, akik szerint rossz ötlet a párbeszéd. Én azt gondolom, hogy ha a kommunikációs csatornákat, a diplomáciai csatornákat elzárjuk, véglegesen feladjuk és elveszítjük azt a reményt, hogy ennek a háborúnak egyszer vége lesz"

- fogalmazott a miniszter.

Az ország energiaellátásáról szólva kifejtette, a Gazprom továbbra is szállít földgázt Magyarországra, a korábban megkötött szerződéses mennyiségen felül minden nap 5,8 millió köbméter plusz gáz szállítását teljesíti. Ezzel Magyarországon eddig az éves fogyasztás 41 százalékának megfelelő mennyiségű földgázt tudtak betárolni, szemben azzal, hogy Európában az éves fogyasztás 23 százalékát tudják fedezni a jelenleg felhalmozott és tartalékolt földgázkészletek - húzta alá.

A paksi atomerőmű bővítéséről szólva azt mondta, a létesítési engedély után "fel tudjuk pörgetni" a munkálatokat, még mindig reális, hogy a jövő ősszel megkezdődik az építkezés és 2030-ra elkészül az újabb reaktorblokk.

Arra a műsorvezetői felvetésre, miszerint a szankciós politikának az Egyesült Államok a nyertese, Szijjártó Péter úgy reagált: vitán felül áll, hogy amerikai gazdaság nyer ezekkel a szankciókkal, hiszen míg az EU gazdasága recesszió felé tart, az Egyesült Államok gazdasága - többek között az ottani alacsonyabb energiaárak miatt - egyre versenyképesebbé válik.

"Nem tudom, hogy az Európai Unió tisztségviselőit bárki ki tudná-e zökkenteni ebből a mostani, rendkívül sikertelen és képmutató politikából, egy dolog biztos, a szankciók károkat okoznak Európának"

- fogalmazott a miniszter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Viharos széllel és jégesővel csap le a hidegfront vasárnap este, már ki is adták a figyelmeztetést
A meteorológiai szolgálat elsőfokú figyelmeztetést adott ki a vasárnap délután érkező hidegfront miatt. Az előrejelzés szerint a zivatarokat 60-75 km/órás széllökések és apró szemű jég kísérheti a Dunántúl nyugati részén.


Vasárnap estére elromlik az idő: a Nyugat-Dunántúlon zivatarok, apró szemű jég és 60–75 km/órás széllökések csapnak le, hétfő délelőttre pedig a hidegfront az egész országon átvonul. Vasárnap kora délutántól egy érkező hidegfront hatására főként a Dunántúl nyugati részén fordulhatnak elő zivatarok – derül ki a HungaroMet előrejelzéséből.

A zivatarokat átmenetileg viharos, óránként 60-75 kilométeres széllökések és apró szemű jég kísérheti.

Az ország más tájain a front csak az esti órákban érkezik meg, addig délután még 23 fokos csúcsokkal és szép idővel lehet számolni. A zivatarveszély miatt Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyékre elsőfokú, citromsárga figyelmeztetést adtak ki. Az esti, késő esti órákra a zivatarhajlam fokozatosan csökken.

A hidegfront és annak csapadékzónája a meteorológusok szerint hétfőn délelőtt hagyja el az országot kelet, délkelet felé. Reggel még erősen felhős időre és főként a keleti, délkeleti tájakon esőre, záporra kell készülni. Napközben északnyugat felől szakadozni kezd a felhőzet, de északkeleten, valamint helyenként nyugaton még kialakulhatnak futó záporok, egy-egy zivatar.

Sokfelé élénk, az ország északi felén erős lesz az északnyugati szél. A lehűlés is megérkezik: hajnalra 6 és 12 fok közé csökken a hőmérséklet, a csúcsértékek pedig délután 14 és 20 fok között alakulnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
91,8 milliárd forintos norvég pénzről egyezhet meg nyárig Magyar Péter kormánya
A norvég kormány a nyárig lezárná a tárgyalásokat a Magyarországnak szánt 91,8 milliárd forintos EGT-alapról. A megállapodást így már az új, Magyar Péter vezette kabinet írhatja alá.


Nyárig megegyezne Magyarországgal a norvég kormány a 91,8 milliárd forintnyi támogatásról, amelynek sorsáról így jó eséllyel már az új kormány dönthet. A norvég külügyminisztérium optimista a 2021 és 2028 közötti időszakra elkülönített EGT-alap folyósításával kapcsolatban, amelynek 97 százalékát Norvégia finanszírozza – írta a norvég Panorama Nyheter. A tárca szerint a pénzt olyan projektekre kellene fordítani, amelyek hozzájárulnak a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok megerősítéséhez. Astrid Bergmål norvég külügyi államtitkár szerint ezek az alapelvek nyomás alatt állnak Magyarországon.

A támogatás ezért „olyan befektetést jelent, amire minden eddiginél nagyobb szükség van”.

A tárgyalások kimenetele szorosan összefügg a múlt vasárnapi választás eredményével. A tervek szerint Magyar Péter és a Tisza Párt május elején veheti át a kormányzást, így ha a norvég féllel nyárig sikerül megállapodni, a dokumentumot már az új miniszterelnök írhatja alá. Az előző, 2014 és 2021 közötti időszakban Magyarország egyetlen fillért sem kapott az alapból. A vita a civil szervezeteknek szánt pénzek elosztásán robbant ki: az Orbán-kormány ragaszkodott hozzá, hogy állami szereplő döntsön a forrásokról, amit a donorországok nem fogadtak el.

A megállapodás hiánya miatt az ország akkor mintegy 75 milliárd forintnyi támogatástól esett el.

A mostani tárgyalásokon a norvég fél egyértelművé tette az elveit. Astrid Bergmål közölte: „Norvég részről az EGT-forrásokkal olyan együttműködést szeretnénk, amely erősíti a szabadságot, a demokráciát, a jogállamiságot és az emberi jogokat.” Hozzátette, hogy a már tavaly tavasz óta zajló egyeztetéseket az új magyar kormánnyal is folytatni fogják. A teljes, 2,8 milliárd norvég koronás (körülbelül 254 millió eurós) keretből a demokrácia és a jogállamiság mellett a zöld átmenet és a társadalmi befogadás is kiemelt területek.

Via 444


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Nagyon szereti Orbánt” – megszólaltak a falubeliek a sárvári Magyar Péterről, aki 909 szavazatot kapott
A bucsuiak szerint a függetlenként induló Magyar Péter politikailag a Fidesz támogatója, és semmilyen politikai ambíciója nem volt korábban. Indulása után a fideszes jelölt 258 szavazattal nyert a körzetben, a Tisza Párt szerint ez döntött.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 19.



A sárvári központú Vas megye 2-es választókerületben függetlenként induló Magyar Péter már tavaly nyáron feltűnt egy szombathelyi Lázárinfón, idén március 15-én pedig részt vett a Békemeneten, amikor már nyilvántartásba vett jelölt volt – írja a Telex. A lap szerint a férfi a Facebookjáról már törölte, de korábban több prominens fideszes politikussal, köztük Orbán Viktorral, Varga Judittal és Szijjártó Péterrel is volt közös képe. A Szombathelytől pár kilométerre fekvő Bucsuban élő jelölt politikai nézeteit a helyiek is megerősítették. Azt mondták, a férfi a Tisza Párt elnökének csak „névrokon, politikában az ellenkezőjét imádja”.

„Nagyon szereti Orbánt, igen, de azt nem tudjuk, mivel kampányol, ha kampányol” – fogalmazott egy másik helyi.

A faluban senki nem értette, miért indult a választáson. „Eddig politikai ambíciója nem volt, erre csak ő vagy az anyja tud válaszolni, a faluban senki” – mondták a helyiek. A független Magyar Péternek nem voltak plakátjai, fórumai és kampányígéretei sem, így a választópolgárok nagy valószínűséggel a szavazólapon találkozhattak először a nevével. A Telex riportja szerint ott viszont könnyen össze lehetett keverni a nevét a Tisza Párt listavezetőjével. A külképviseletekről és az átjelentkezőktől beérkezett szavazatokkal együtt a fideszes Ágh Péter 258 szavazattal győzött a tiszás Strompová Viktóriával szemben.

A független Magyar Péterre 909-en szavaztak, ami jóval több, mint a két jelölt közötti különbség.

A Tisza Párt szerint a választókat „orosz típusú” megtévesztéssel befolyásolták, ezért nem fogadják el az eredményt, és új választást követelnek. A névrokon jelölt indítása nem új módszer a magyar politikában. Sárváron egy férfi úgy fogalmazott: „ez nem új keletű, láttuk már többször ezt”. Négy éve Somogy 1-es választókerületében az összellenzéki Dr. Varga Istvánra ráindult egy független Varga István, aki a szavazatok 4,4 százalékát szerezte meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Balogh Levente reagált, és élő vitára hívta az őt leárulózó Kocsis Mátét
Az üzletember egy élő podcast-beszélgetésre invitálta a Fidesz frakcióvezetőjét, miután az a választási vereséget elemezve árulónak nevezte őt. Szerinte a kormánypártok abból indulnak ki, hogy Magyarországon csak állami pénzből lehet sikeresnek lenni.


Számokkal és egy nyílt vitára való felhívással reagált Balogh Levente arra, hogy Kocsis Máté árulónak nevezte. A Szentkirályi Ásványvíz alapítója a Telexnek azt mondta, a cége által elnyert 4,2 milliárd forintos állami támogatásból csak 2,5 milliárdot vett át, és ehhez 14 milliárd forintot kellett saját tőkéből hozzátennie. Az üzletember hangsúlyozta, hogy ez egy szabályos HIPA-pályázat volt. „Nem Orbán Viktor írta ki, hanem a HIPA-nak volt egy ilyen pályázata, amiben egyébként a Samsung 150 milliárdot kapott, a Hell pedig 100 milliárdot” – tette hozzá Balogh.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy vasárnapi Facebook-posztjában árulónak nevezte többek között Baloghot is. Azt írta, az üzletember „akkor még pont nem akart változást, amikor a cége megkapta a 4,2 milliárdos állami támogatását. Amikor már nem kapott ilyet, akkor kezdett el gyanakodni az rtl-en, hogy változás kellene”.

Balogh a támogatás maradék részének lehívását azzal indokolta, hogy közben a kormány „tönkretette a gazdaságot, eltűntek a fogyasztók a piacon.”

Az üzletember visszautasította azt a vádat is, hogy a Fidesz alatt gazdagodott volna meg. Állítása szerint a cége már 2007-ben piacvezető volt Közép-Európában, és 2008-ban a világ akkori legjobb focistáját, Luís Figót szerződtette reklámarcnak. Azt is hozzátette, hogy a vagyona a Fidesz-kormányzás alatt 5 milliárd forinttal csökkent.

„Be kell írni a Google-be, hogy a Szentkirályi mióta létezik, és mióta meghatározó Európában. 2004 óta. Akkor Orbán Viktor még azt sem tudta, hol van” – fogalmazott az üzletember.

Balogh szerint a kormánypártok magukból indulnak ki, amikor azt feltételezik, hogy Magyarországon csak állami pénzből lehet üzletelni. „Nem az a jó üzletember, nem az a jó gazdasági szervezet, aki a kormánytól függ, csak ők magukból indulnak ki, hogy csak az üzletelhet Magyarországon, aki pénzt kap az államtól. Hát nem. Pont ez a különbség a NER és a gazdasági szereplő között” – mondta.

Balogh Levente egyúttal meghívta Kocsis Mátét egy élő podcast-beszélgetésre a Telexen.


Link másolása
KÖVESS MINKET: