HÍREK
A Rovatból

Szijjártó az orosz külügyminiszternek: „az ország sokat nyert a jó magyar-orosz együttműködésen”

A külügyminiszter, aki kollégájával, Lavrovval találkozott azt is mondta, hogy ezeket a „sikertörténeteket” a jövőben is folytatni kívánják a felek. A miniszter beszédében öt ilyen területet nevezett meg.


Magyarországnak érdeke a szoros, kölcsönös eredményekre fókuszáló együttműködés Oroszországgal, így vannak ezzel barátaink és szövetségeseink is, csak ők nem beszélnek erről nyíltan - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, miután orosz kollégáját fogadta Budapesten.

Szijjártó Péter az általa vezetett tárca közleménye szerint arról számolt be a Szergej Lavrovval közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy a két ország együttműködésében a "nem kifejezetten támogató nemzetközi környezet" ellenére is tudnak felmutatni "praktikus és pragmatikus eredményeket".

"Az elmúlt hónapok rendkívüli egészségügyi és gazdasági kihívásai, valamint a teljesen egyértelműen elhibázott geopolitikai döntések humanitárius és biztonsági következményei mind elég bizonyítékként és intő jelként szolgálnak arra, hogy mindenki belássa, itt lenne az ideje áttérni a kölcsönös tiszteleten alapuló, civilizált nemzetközi együttműködés korszakára" - fogalmazott.

Hozzátette: egyértelmű történelmi tapasztalat, hogy Magyarország számára mindig sokkal jobb, ha konfliktus helyett kulturált együttműködés van Kelet és Nyugat között.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban az ország sokat nyert a jó magyar-orosz együttműködésen, és ezeket a "sikertörténeteket" a jövőben is folytatni kívánják a felek.

A miniszter beszédében öt területet nevezett meg.

Először is a koronavírus elleni vakcinák terén folytatott együttműködést, hiszen - mint mondta - a Szputnyik vakcina nélkül Magyarország nem tudta volna Európa legsikeresebb immunizációs kampányát lebonyolítani. Ezzel kapcsolatban elmondta, előrehaladott tárgyalások folynak arról, hogy a Debrecenben felépülő Nemzeti Oltóanyaggyárban a jövő év végétől ennek a készítménynek az előállítása is megkezdődhessen.

Másodikként a kölcsönös beruházásokat említette, példaként sorolva, hogy a Mol gumibitumen üzemet létesít Tatárföldön, illetve az Arnyeszt orosz kozmetikai vállalat a tervek szerint gyártóbázist hoz létre Alsózsolcán. A harmadik terület a közlekedési ipar, azon belül is a vasúti kocsik gyártása, orosz együttműködésben ugyanis egymilliárd euró értékben szállít Magyarország vasúti kocsikat Egyiptomba, és egyeztetések folynak kétszáz hálókocsi megrendeléséről is.

Ezt követően az energiabiztonságot emelte ki, és leszögezte, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezetékről kötött megállapodás "minden korábbi képmutató vitát zárójelbe tesz", valamint "világossá teszi Oroszország meghatározó szerepének fennmaradását Európa gázellátásában". Ezért úgy vélekedett, hogy helyes döntés volt belekezdeni annak a vezetéknek az építésébe, amely a szerb-magyar határtól októbertől lehetővé teszi évi 8,5 milliárd köbméter földgáz szállítását Magyarországra.

Végül a légi közlekedésről is beszélt, hangsúlyozva, hogy a WizzAir bázist hoz létre Szentpéterváron, a Budapest és Moszkva közötti járatok számát a jelenlegi heti négyről hétre emelik, továbbá közvetlen összeköttetést teremtenek a magyar főváros és Jekatyerinburg között.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fotók – Kiadós jégeső verte el Vas megyét: volt, ahol annyi esett, hogy fehér lepel borította a kerteket
Szerda este egy heves zivatarrendszer haladt át az országon, jelentős csapadékot hagyva maga után. Míg az ország keleti felén a víz hömpölygött az utcákon, Vas megyében és a Balaton környékén jég hullott az égből.


Szerda késő este egy heves zivatarrendszer robogott át az országon, amely sokfelé hozott kiadós esőt és látványos villámokat.

Az ország keleti felén, a Nyírségben és Debrecen környékén jött először az égi áldás, ott vízözönszerű esőzés kezdődött, az utcákon hömpölygött a víz.

Az Időkép beszámolója szerint

az Őrségben kiadós jég esett, Rátóton pedig a lehullott csapadék olyan vastag réteget képzett, hogy a kertek egy téli havazás nyomait mutatták. Körmenden is hasonló látványt nyújtott a lehullott jég.

A viharrendszer ezután a Balaton felé haladt tovább, a térségben szintén több helyen hullott jég.

Fotókon a nyugati jégeső:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk