Szijjartó: 215 magyart menekített ki Izraelből a magyar légierő két gépe
A külügyminiszter szerint a fegyveres konfliktus során az egyik legfontosabb feladatuk, hogy a veszélyben lévő magyar embereket minél előbb hazahozzák.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium közös mentőakciója keretében a Magyar Légierő két repülőgépe 215 emberrel a fedélzetén elhagyta az izraeli légteret és már biztonságos légtérben haladnak Magyarország felé - írta Szijjártó Péter a hétfőre virradó éjjel a Facebook-oldalán.
„Az Izraelben zajló fegyveres konfliktus során egyik legfontosabb feladatunk, hogy a veszélyben lévő magyar embereket minél előbb hazahozzuk”
- tette hozzá.
A külgazdasági és külügyminiszter egy későbbi bejegyzéséből az is kiderül, hogy a gép hétfőn kora reggel megérkezett.
Szijjártó azt is hozzátette: mint minden esetben, most is csak akkor adnak tájékoztatást ilyen akciókról, amikor az abban érintettek már biztonságban vannak.
„Az idejekorán adott tájékoztatás ebben az esetben is magyar állampolgárok százainak életét veszélyeztette volna” - tette hozzá Szijjártó. A miniszter megköszönte Izrael, Ciprus, Görögország, Törökország, Bulgária és Románia hatóságainak az együttműködést a repüléshez szükséges engedélyek gyors kiadásában.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium közös mentőakciója keretében a Magyar Légierő két repülőgépe 215 emberrel a fedélzetén elhagyta az izraeli légteret és már biztonságos légtérben haladnak Magyarország felé - írta Szijjártó Péter a hétfőre virradó éjjel a Facebook-oldalán.
„Az Izraelben zajló fegyveres konfliktus során egyik legfontosabb feladatunk, hogy a veszélyben lévő magyar embereket minél előbb hazahozzuk”
- tette hozzá.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A magyar kormány július 11-én nyújtotta be keresetét a luxembourgi Törvényszékhez, amely augusztus 25-én tette közzé az ügyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezzel hivatalosan is megindult a per. A keresetet először az EU Bíróságához adták be, de az az alsóbb fokú luxembourgi testülethez továbbította az ügyet, írta a Portfolio.
A kabinet az Európai Békekeretet támadja, mert kifogásolja, hogy a zárolt orosz jegybanki eszközök hozamát Ukrajna támogatására fordítják. A kormány szerint ezzel megsértik az uniós alapszerződésekben lefektetett jogszerű döntéshozatal alapelveit,
és a hivatalos jegyzőkönyv sem pontosan tükrözi a folyamatot.
Magyarország azt kéri a bíróságtól, hogy semmisítse meg az Európai Békekeret irányító bizottságának 2025 februárjában hozott döntését. Ez a határozat a Tanács 2024. május 21-én elfogadott intézkedésének végrehajtásáról rendelkezett. A tanácsi döntés kimondta, hogy a zárolt orosz eszközök kezeléséből származó nettó nyereség 99,7 százalékát az Európai Békekeretbe kell átutalni.
A határozat arról is szólt, hogy az adminisztratív költségeket szintén ebből a forrásból kell fedezni, így a tagállamoknak nem keletkeznek plusz kiadásaik.
Az Európai Békekeret az Unió kül- és biztonságpolitikai eszköze, amelyből katonai támogatást, fegyvereket és hadianyagot biztosítanak Ukrajnának.
Eddig több mint 11 milliárd eurót folyósítottak Kijev számára.
A perrel kapcsolatban hosszadalmas és összetett jogi eljárás veszi kezdetét, amely akár évekig is eltarthat, különösen az esetleges fellebbezések miatt.
A magyar kormány július 11-én nyújtotta be keresetét a luxembourgi Törvényszékhez, amely augusztus 25-én tette közzé az ügyet az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ezzel hivatalosan is megindult a per. A keresetet először az EU Bíróságához adták be, de az az alsóbb fokú luxembourgi testülethez továbbította az ügyet, írta a Portfolio.
A kabinet az Európai Békekeretet támadja, mert kifogásolja, hogy a zárolt orosz jegybanki eszközök hozamát Ukrajna támogatására fordítják. A kormány szerint ezzel megsértik az uniós alapszerződésekben lefektetett jogszerű döntéshozatal alapelveit,
és a hivatalos jegyzőkönyv sem pontosan tükrözi a folyamatot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Botrány a Lidlnél: túl olcsón árulják az ország tortáját, kiakadtak a cukrászok
A testület szerint engedély nélkül használták a logójukat az „Álmodozó” tortán. A piaci ár alatti akciós ár miatt a hatóságokat is bevonhatják az ügybe.
A Magyar Cukrász Ipartestület kifogásolta, hogy a Lidl akciós újságjában szereplő „Álmodozó” torta csomagolásán engedély nélkül használták a szervezet logóját. Szerintük ez megtévesztheti a vásárlókat, ezért az Egy Csepp Figyelem Alapítvánnyal közösen lépéseket tesznek, írja a Világgazdaság.
A testület arról is beszámolt, hogy
a tortát valóban egy ipartestületi tag szállítja az áruházláncnak. Ez önmagában nem jelent problémát, hiszen minden tag jogosult viszonteladót kiszolgálni, a gondot az okozza, hogy a vállalkozás elmulasztotta bejelenteni a viszonteladói értékesítést.
Az ipartestület az árat is problémásnak tartja. Közleményükben hangsúlyozták, hogy az alapanyagok és a termelési költségek alapján a Lidl akciós újságjában feltüntetett ár piaci érték alatt van. Hozzátették:
„a multinacionális kiskereskedelmi láncok árazási gyakorlatában sajnos gyakori, hogy egy terméket kizárólag a marketing értéke miatt, sokszor pénzügyi haszon nélkül árusítanak,
ezért alkalmazzák a piacinál jóval alacsonyabb értékesítési árat.”
A Lidl a testület kérdésére úgy reagált, hogy csak egyszeri szállításról van szó, és nem tervez folyamatos ellátást az áruházlánc felé.
A szervezet szerint ez a fajta árazás hosszú távon károsíthatja a cukrászszakmát. Ezért felvették a kapcsolatot a Gazdasági Versenyhivatallal, hogy tisztázzák, van-e jogi korlátozás arra, ha egy kiskereskedelmi lánc beszerzési áron vagy az alatt kínál cukrászterméket. A további lépések a GVH válaszától függnek.
A Magyar Cukrász Ipartestület kifogásolta, hogy a Lidl akciós újságjában szereplő „Álmodozó” torta csomagolásán engedély nélkül használták a szervezet logóját. Szerintük ez megtévesztheti a vásárlókat, ezért az Egy Csepp Figyelem Alapítvánnyal közösen lépéseket tesznek, írja a Világgazdaság.
A testület arról is beszámolt, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A tavaszi időszámítás hagyományosan március utolsó vasárnapján, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik el.
Ez azt jelenti, hogy idén az elmúlt évek legkorábbi átállása vár ránk.
Az esemény 2024-ben október 27-re, 2023-ban október 29-re, míg 2022-ben október 30-ra esett, emlékeztetett az nlc.hu.
Korábban többször is felmerült, hogy az Európai Unió területén eltörölnék az óraátállítást, de végül a téma lekerült a terítékről. Ellenzői szerint a legnagyobb probléma az, hogy megzavarja belső óránk működését, ezzel pedig komoly stresszt okoz szervezetünk számára.
A tavaszi időszámítás hagyományosan március utolsó vasárnapján, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik el.
Ez azt jelenti, hogy idén az elmúlt évek legkorábbi átállása vár ránk.
Az esemény 2024-ben október 27-re, 2023-ban október 29-re, míg 2022-ben október 30-ra esett, emlékeztetett az nlc.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A Sándor-palota három évre szóló, 120 millió forintos keretszerződést hirdetett meg autójavításra. A cégek szeptember 23-ig adhatják be a jelentkezésüket, és feltétel a megfelelő műhelykapacitás, írta az Átlátszó.
A pályázat alapján jelenleg 49 autó karbantartását, javítását és vizsgáztatását kell elvégezni.
A kiírásban azt is kiemelték, hogy a flotta összetétele és mérete változhat a szerződés időtartama alatt.
Az ajánlatkérő a mennyiséget a tényleges igényekhez igazítva akár 20 százalékkal is módosíthatja.
Az államfő hivatala a keretösszeg 50 százalékára vállal lehívási kötelezettséget. Az Átlátszó szerint a részletek az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben elérhető dokumentumokból derülnek ki.
A 444.hu korábbi cikke arra is emlékeztetett, hogy amikor Sulyok Tamás hivatalba lépett, a Sándor-palota több autót értékesített, majd újakat szerzett be. Azóta körülbelül 80 millió forintot költöttek vásárlásra, míg Novák Katalin 2022-es beiktatása után 185 millió forintot fordítottak erre.
A Sándor-palota három évre szóló, 120 millió forintos keretszerződést hirdetett meg autójavításra. A cégek szeptember 23-ig adhatják be a jelentkezésüket, és feltétel a megfelelő műhelykapacitás, írta az Átlátszó.
A pályázat alapján jelenleg 49 autó karbantartását, javítását és vizsgáztatását kell elvégezni.
