A Duna TV régi székházában tanulhatnak tovább a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai a Vas utcai épület helyett - számolt be róla az RTL Híradó.
Információik szerint már egy ideje zajlik az épület felújítása, ugyanis 2011 óta üresen áll. A jelenleg is állami tulajdonban lévő egykori székház decemberben került a Színház- és Filmművészetért Alapítvány vagyonkezelésébe.
Az oktatók szerint csak a filmes képzés folyik majd a budai épületben, a színész szakos hallgatók továbbra is a pesti oldalon maradnak, az adminisztrációt pedig egy harmadik helyszínen, az Infoparkban végezhetik. Vélhetően a kollégium sem marad a Vas utcában.
Az RTL Híradó alapítványi forrása cáfolta az ATV korábbi értesülését, miszerint az egyetem jelenlegi épületeit eladják, de elismerte, hogy
a Vas utcai épületben nem lesz már oktatás és bezárják az ott működő Ódry Színpadot is.
Az intézményt fenntartó alapítvány úgy tervezi, hogy február elsejétől indul újra az oktatás számos újdonsággal.
VIDEÓ: Az RTL Híradó riportja
A Duna TV régi székházában tanulhatnak tovább a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai a Vas utcai épület helyett - számolt be róla az RTL Híradó.
Információik szerint már egy ideje zajlik az épület felújítása, ugyanis 2011 óta üresen áll. A jelenleg is állami tulajdonban lévő egykori székház decemberben került a Színház- és Filmművészetért Alapítvány vagyonkezelésébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Melléthei beszólt Tuzsonnak: Esetleg a Polt Péter vezette Alkotmánybíróságot akarta megvádolni Hende Csaba jogellenes eltávolításával?
Melléthei-Barna Márton, a Tisza jogi szakértője visszavágott Tuzson Bencének, aki Hende Csaba jogszerűtlen leváltásáról beszélt. A Fidesz-frakció bojkottálja a hétfői szavazást, ahol Sonnevend Pált választhatják meg.
Hétfőn szavazhat az Országgyűlés Hende Csaba utódjáról, az alkotmánybírói posztra jelölt Sonnevend Pálról, miközben a Tisza Párt és a Fidesz között egyre élesebb a jogi és politikai vita.
Melléthei-Barna Márton, a Tisza jogi szakértője vasárnap a Facebookon vágott vissza Tuzson Bencének, maga Hende pedig alkotmányjogi panasszal támadja a megbízatásának megszüntetését.
A vita azután lángolt fel újra, hogy Tuzson Bence nyílt levélben fordult Sonnevend Pálhoz, az ELTE oktatójához. A Fidesz volt igazságügyi minisztere szerint a jelölt szakmai tekintélye megkérdőjelezhetetlen, de a hely, amit betöltene, nem jogszerűen üresedett meg, ezért arra kérte a professzort, hogy „vegyen példát Polgár Juditról és utasítsa vissza a felkérést.” Ha mégis elvállalja, Tuzson szerint illegitim alkotmánybíró lesz, „nem személyes vagy szakmai alkalmatlansága miatt, hanem azért, mert olyan helyet foglal el, amelynek jogszerű megüresedése nem következett be.”
Erre reagált vasárnap a Tisza országgyűlési képviselője, Melléthei-Barna Márton, aki szerint Tuzson „légből kapott jogi érvekkel próbál nyomást gyakorolni rá, hogy ne fogadja el a felkérést” – írta a hvg.hu.
Melléthei emlékeztetett, hogy Hende megbízatásának megszűnését a Polt Péter vezette Alkotmánybíróság mondta ki, majd feltette a kérdést:
„Esetleg a Fidesz volt igazságügyminisztere a Polt Péter vezette Alkotmánybíróságot akarta megvádolni Hende Csaba jogellenes eltávolításával?”
A Fidesz-frakció már szombaton jelezte, hogy sem a jelölésben, sem a választásban nem vesz részt, és az ügyben alkotmányjogi panaszt és normakontrollt is kezdeményeztek az Alkotmánybíróságon. Maga Hende Csaba is jogi útra terelte az ügyet: alkotmányjogi panaszában azzal érvel, hogy a tiszás alkotmánymódosítással bevezetett 12 éves mandátumkorlátozás sérti a visszamenőleges jogalkotás tilalmát és diszkriminatív is. Az Alaptörvény 17. módosítása vezetett a vitához, amely 12 éves parlamenti mandátumkorlátot írt elő a képviselőkre.
A Fidesz szerint azonban a folyamat illegitim, ezért bojkottálják a hétfői szavazást. Hende Csaba 2025-ben, még a Fidesz kétharmados többsége idején került az Alkotmánybíróságra. A kormánypártok Polt Péter akkori legfőbb ügyésszel együtt jelölték a posztra, majd az Országgyűlés meg is szavazta mindkettőjüket. Hende akkor 23 év után távozott a parlamentből, hogy elfoglalja a 12 éves mandátummal járó pozíciót a testületben. A mostani vita éppen ennek a megbízatásnak a megszakítása körül zajlik, amelynek jogszerűségét a Fidesz vitatja, a Tisza Párt pedig a Polt Péter vezette Alkotmánybíróság határozatára hivatkozva védi.
Hétfőn szavazhat az Országgyűlés Hende Csaba utódjáról, az alkotmánybírói posztra jelölt Sonnevend Pálról, miközben a Tisza Párt és a Fidesz között egyre élesebb a jogi és politikai vita.
Melléthei-Barna Márton, a Tisza jogi szakértője vasárnap a Facebookon vágott vissza Tuzson Bencének, maga Hende pedig alkotmányjogi panasszal támadja a megbízatásának megszüntetését.
A vita azután lángolt fel újra, hogy Tuzson Bence nyílt levélben fordult Sonnevend Pálhoz, az ELTE oktatójához. A Fidesz volt igazságügyi minisztere szerint a jelölt szakmai tekintélye megkérdőjelezhetetlen, de a hely, amit betöltene, nem jogszerűen üresedett meg, ezért arra kérte a professzort, hogy „vegyen példát Polgár Juditról és utasítsa vissza a felkérést.” Ha mégis elvállalja, Tuzson szerint illegitim alkotmánybíró lesz, „nem személyes vagy szakmai alkalmatlansága miatt, hanem azért, mert olyan helyet foglal el, amelynek jogszerű megüresedése nem következett be.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint 4,3 milliárd forint magyarországi közpénzt kapott egyetlen felvidéki médiacsalád
A felvidéki Ma7 médiacsaládot működtető Pro Média Alapítvány 2018 óta kapja a magyar állami támogatásokat. Az RTL Híradó összesítése szerint a legutóbbi, 475 millió forintos tételt közvetlenül a választások előtt utalták.
Özönlött a magyar közpénz a Felvidékre: egyetlen Fidesz-közelinek tartott médiacsaládhoz több mint 4,3 milliárd forint vándorolt 2018 óta. A legutóbbi, 475 millió forintos tételt pikáns módon éppen a választások előtt utalták – derül ki az RTL Híradó vasárnap esti összesítéséből.
A felvidéki Ma7 hírportált és a Magyar7 hetilapot is működtető Pro Média Alapítványhoz évente átlagosan közel félmilliárd forintnyi támogatás érkezett Magyarországról.
Bár a szlovákiai magyar sajtó, például az Új Szó, már korábban is foglalkozott a témával, az RTL most forintban összegezte a teljes, nyolcéves időszak alatt kifizetett gigantikus összeget.
A médiát számos bírálat érte Fidesz-közeli tartalmai miatt, amit a szerkesztőség visszautasít. Molnár Judit főszerkesztő egy, a szlovákiai magyar Napunknak adott interjúban igyekezett eloszlatni a vádakat.
„A magyarországi pártpolitikát a mi oldalunkon annyira szigorúan nem lehet megtalálni” – mondta.
Molnár a lapok irányultságát azzal magyarázta, hogy az olvasóközönség elvárásait szolgálják ki.
„Ne hazudjunk: ma már a sajtó úgy működik, hogy az olvasók a saját véleményüket akarják olvasni” – tette hozzá a főszerkesztő.
A pénzügyi átláthatóságot firtató kérdésekre Puskás Attila, az alapítvány ügyvezető igazgatója korábban írásban reagált az Új Szónak.
„Ami az elszámolást illet, ahogy eddig is, ezután is minden törvényi kötelezettségünknek eleget teszünk, mind a magyarországi, mind pedig a szlovákiai adó- és más ellenőrző szerv felé” – közölte.
Az Új Szó cikke szerint a Pro Média Alapítványnak az állami támogatásokon kívül szinte alig volt saját bevétele.
A Magyar7 hetilap példányszámáról a főszerkesztő a következőket árulta el:
„7500–8000-et nyomunk, 5000–5500 az előfizetők száma, nagyon kevés remittendával dolgozunk.”
A támogatási szerződés hivatalos célja egyébként mindössze annyi, hogy támogassa „az Alapítvány működését és a Ma7 médiacsalád működtetését”.
A leginkább vitatott pont azonban továbbra is a legutóbbi, 475 millió forintos utalás időzítése, amely közvetlenül a választások előtt landolt az alapítványnál.
Özönlött a magyar közpénz a Felvidékre: egyetlen Fidesz-közelinek tartott médiacsaládhoz több mint 4,3 milliárd forint vándorolt 2018 óta. A legutóbbi, 475 millió forintos tételt pikáns módon éppen a választások előtt utalták – derül ki az RTL Híradó vasárnap esti összesítéséből.
A felvidéki Ma7 hírportált és a Magyar7 hetilapot is működtető Pro Média Alapítványhoz évente átlagosan közel félmilliárd forintnyi támogatás érkezett Magyarországról.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kettős dráma Horvátországban: meteocunami és eltűnt hajós az Adrián
Stari Grad rakpartját tíz napon belül harmadszor öntötte el a meteocunami. A viharos időben egy 46 éves osztrák hajóvezető a tengerbe esett, a hatóságok helikopterrel is keresik.
Tíz nap alatt harmadszor öntötte el meteocunami vasárnap kora délután a horvátországi Hvar szigetén fekvő Stari Grad rakpartját. A tengerszint mintegy negyven centiméterrel emelkedett az átlagos fölé, elárasztva a part menti sétányt és részlegesen több vendéglátóhelyet is, majd a víz gyorsan visszahúzódott - írta a 24.hu.
Mindeközben a viharos időben, Solta szigetétől nagyjából hat tengeri mérföldre a tengerbe esett és eltűnt egy 46 éves osztrák hajóvezető.
A férfi a hajócsavar köré tekeredett kötelet próbálta ellenőrizni, amikor az erős szélben és a nagy hullámzásban a vízbe esett. A vitorláson tartózkodók kötelet dobtak neki, de nem tudta elérni, és néhány percen belül szem elől tévesztették.
A hajón maradt hat osztrák állampolgár nem sérült meg. Az eltűnt férfi keresésében a spliti kikötőkapitányság és a tengeri rendőrség hajói, valamint a horvát légierő repülőgépe és egy helikopter is részt vesz.
A meteocunami nem földrengés utáni árhullám, hanem ritka időjárási jelenség, amit a gyors légnyomásváltozások és a hirtelen érkező viharrendszerek váltanak ki. A hatást jelentősen felerősíthetik az olyan hosszú és sekély öblök, mint amilyen Stari Gradban is található, ahol a vízszint hirtelen és drámaian megemelkedhet, majd visszahúzódhat.
Bár a jelenség nem ismeretlen a horvát Adrián, a mostani sűrűsödés szokatlannak számít. Egy korábbi tudományos összesítés 1931 és 2010 között összesen 21 ilyen esetet azonosított, leggyakrabban éppen Stari Gradban és Vela Lukában.
A jelenségek jobb megértéséhez a horvát kutatók nemrég a turisták segítségét is kérték egy mobilalkalmazáson keresztül, hogy az Adrián nyaralók küldjenek be fotókat és megfigyeléseket a tenger állapotáról.
A mostani eseménysorozat múlt csütörtökön kezdődött, amikor szintén Stari Gradban egy hirtelen áradást drámai apadás követett, több hajó is megfeneklett a kikötőben. Pár nappal később, hétfőn Mali Lošinjban észleltek hasonló, hirtelen vízszintingadozást. Az országot az elmúlt hetekben az erdőtüzek is sújtották, Hvar szigetén és Visen is hatalmas lángokkal küzdöttek a tűzoltók.
Tíz nap alatt harmadszor öntötte el meteocunami vasárnap kora délután a horvátországi Hvar szigetén fekvő Stari Grad rakpartját. A tengerszint mintegy negyven centiméterrel emelkedett az átlagos fölé, elárasztva a part menti sétányt és részlegesen több vendéglátóhelyet is, majd a víz gyorsan visszahúzódott - írta a 24.hu.
Mindeközben a viharos időben, Solta szigetétől nagyjából hat tengeri mérföldre a tengerbe esett és eltűnt egy 46 éves osztrák hajóvezető.
A férfi a hajócsavar köré tekeredett kötelet próbálta ellenőrizni, amikor az erős szélben és a nagy hullámzásban a vízbe esett. A vitorláson tartózkodók kötelet dobtak neki, de nem tudta elérni, és néhány percen belül szem elől tévesztették.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem díszvendég volt, fotós-mellényben bukkant fel a cseh elnök a Hungaroringen
Petr Pavel cseh köztársasági elnök akkreditált sportfotósként, a hivatalos mellényt viselve dolgozott a Forma–1-es Magyar Nagydíjon. A verseny előtt a rajtrácson összefutott Magyar Péter miniszterelnökkel is.
A cseh köztársasági elnök nem díszvendégként, hanem teleobjektív mögül figyelte a vasárnapi Magyar Nagydíjat. Petr Pavel akkreditált sportfotósként, a hivatalos fotósoknak járó mellényben dolgozott a Hungaroringen.
A fotósok között kiszúrt államfő a verseny előtt a rajtrácson még Magyar Péter miniszterelnökkel is összefutott.
Pavel komplett fotós felszereléssel, több kamerával érkezett a mogyoródi pályára. A futamot a McLaren brit versenyzője, Lando Norris nyerte, a győztesnek járó Herendi-trófeát a versenyt követő ceremónián Magyar Péter adta át.
Nem a mostani az első alkalom, hogy a NATO Katonai Bizottságának korábbi elnöke kamerával a kezében bukkan fel egy sportrendezvényen – írta a Telex.hu. Pavel júniusban például a Le Mans-i 24 órás versenyen vett részt fotósként.
A cseh elnök, aki elsöprő győzelmet aratott a tavalyi elnökválasztáson, komoly motorsport-fotós múlttal rendelkezik. Korábban fotózott a brnói MotoGP- és Superbike-versenyeken, a legendás Dakar-ralin, de még NASCAR-futamon is.
A 2025-ös Dakar-ralin készített képeiből kiállítást is rendeztek a prágai Nemzeti Műszaki Múzeumban. A nyugalmazott tábornokként is ismert politikus, aki korábban kemény fellépést sürgetett az orosz légtérsértésekkel szemben, a fotózást jótékony célokra is használja.
Tavaly egy fotóalbumának árverésével közel 30 ezer eurót gyűjtött egy gyermekeket, egyedülálló szülőket és időseket támogató szervezet számára.
A cseh köztársasági elnök nem díszvendégként, hanem teleobjektív mögül figyelte a vasárnapi Magyar Nagydíjat. Petr Pavel akkreditált sportfotósként, a hivatalos fotósoknak járó mellényben dolgozott a Hungaroringen.
A fotósok között kiszúrt államfő a verseny előtt a rajtrácson még Magyar Péter miniszterelnökkel is összefutott.
Pavel komplett fotós felszereléssel, több kamerával érkezett a mogyoródi pályára. A futamot a McLaren brit versenyzője, Lando Norris nyerte, a győztesnek járó Herendi-trófeát a versenyt követő ceremónián Magyar Péter adta át.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
