HÍREK
A Rovatból

Vučić: Szerbia és Magyarország között akár katonai szövetség is lehet

Szerbia és Magyarország védelmi együttműködése egyre szorosabbá válik, miután új megállapodást írtak alá. A szerb elnök szerint számíthatnak egymásra.


Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke és Szalai-Bobrovniczky Kristóf, Magyarország honvédelmi minisztere a legújabb védelmi megállapodás aláírása után arról beszéltek, hogy a két ország közötti együttműködés a legfejlettebb és legintenzívebb a térségben. Vučić kiemelte, hogy

ez a megállapodás tovább erősíti a két ország közötti kapcsolatokat, és akár katonai szövetséghez is vezethet a jövőben.

A két miniszter által aláírt dokumentum a 2023-ban létrejött stratégiai védelmi együttműködést konkretizálja, és az együttműködés operatív megvalósítására összpontosít. Vučić a sajtótájékoztatón elmondta, hogy "megtiszteltetés számomra, hogy lehetőségem van tárgyalni és vendégül látni Szalay-Bobrovniczky Kristófot, Magyarország honvédelmi miniszterét", és hozzátette, hogy "ez együttműködésünk jelentős folytatása". A két ország közötti védelmi együttműködés a regionális kapcsolatok egyik legfontosabb eleme.

A katonai együttműködés még sose volt ilyen erős a két ország között; ezt támasztja alá a két fél által aláírt, a 2025-ös évre vonatkozó együttműködésről szóló megállapodás is - mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter Belgrádban.

A miniszter arról beszélt, hogy "a mai gyorsan változó, bizonytalan nemzetközi környezetben kiemelten fontos, hogy a térség stabilitása érdekében szomszédos országokként Szerbia és Magyarország folyamatosan és magas szinten konzultáljon". Emellett hozzátette, "hazánknak a szomszédos nem EU- és NATO-tagállamok közül a legintenzívebb kétoldalú védelmi és katonai kapcsolata Szerbiával van", és Magyarország is hozzájárul a szerb haderő korszerűsítéséhez.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az együttműködés egyre erőteljesebb, és egyre szorosabb kapcsolatot alakítanak ki a két védelmi minisztérium és haderő között. "Szerbia és Magyarország stratégiai partnerei egymásnak, és ezt 2023 óta a védelem és a katonai együttműködés területére is kiterjesztették."

A kedden aláírt dokumentum értelmében "a 2025-ös évben összesen 79 közös programot hajtunk végre", mondta a miniszter. Ezek között szerepel a flottillakiképzés, az önkéntes tartalékos állomány részére szervezett többnemzeti békeműveleti harcászati gyakorlat, illetve lövészkiképzés. "Ezek a programok hozzájárulnak a két ország közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséhez, és biztosítják a közös célok megvalósítását a védelmi és katonai területen" – tette hozzá.

A miniszter azt is mondta, hogy Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán békéje és stabilitása iránt, amelynek egyik kulcsszereplője Szerbia. Kijelentette, hogy Magyarország továbbra is kitart azon álláspontja mellett, miszerint "az Európai Unió nem lehet teljes a Nyugat-Balkán, így Szerbia nélkül". Hozzátette, hogy a "hiteles és érdemi bővítési politika évtizedekre visszamenő stratégiai célunk, ennek megfelelően a 2024-es európai uniós elnökségünk egyik fő prioritása is ez volt." "Magyarország minden politikai és szakmai segítséget megad a csatlakozási folyamat mielőbbi megvalósulásához" - szögezte le.

A tárcavezető végül kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán jelentőségét mutatja Magyarország nemzetközi katonai szerepvállalása is, hiszen Magyarország "a kezdetektől fogva aktív részese a KFOR- és EUFOR-műveleteknek, mindkét műveletbe parancsnokot és több száz katonát adott". Emellett Budapest következetesen kiáll a daytoni békeszerződés mellett - tette hozzá.

Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök a közös sajtótájékoztatón szintén rámutatott, hogy a környező országok közül Szerbiának Magyarországgal van a legintenzívebb védelmi kapcsolata. Mint mondta, a két ország közötti stratégiai kapcsolat egyik legfontosabb pontja az átfogó védelmi együttműködés.

Vučić kiemelte, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek köszönhetően 1999-ben a NATO nem tudott szárazföldi támadást indítani az akkori Jugoszlávia ellen. A szerb elnök hozzátette, hogy "26 évvel később a két félnek lehetősége van arra, hogy nagyon közeli stratégiai kapcsolatot építsen ki egymással, és tovább mélyítse ezt az együttműködést, amely közelebb visz egy magyar-szerb katonai szövetséghez". Rámutatott, hogy Szerbia sokat tanulhat Magyarországtól, és Belgrád bizonyos harcászati eszközök iránt is érdeklődik.

Vučić megköszönte Magyarországnak, hogy nemcsak a jó időkben, hanem a nehéz időszakokban is Szerbia mellett állt, és közölte, hogy Budapest is mindig számíthat Belgrád támogatására. A két ország nemcsak védelmi, hanem energetikai területen is megbízható partnerei egymásnak, és a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom évről évre nő.

Forrás: 444.hu, szmsz.press, MTI


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Teljes mértékű a válság” - a felszámolás szélére került egy vállalkozás, mert Mészáros Lőrinc cége nem fizeti ki, állítja az egyik alvállalkozó ügyvédje
Lázár János korábban presztízskérdésnek nevezte az alvállalkozók kifizetését. Ehhez képest már 81 bejelentés érkezett a tárcához, 28 ügyben eljárás indult.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. január 20.



Egy egészen elképesztő ajánlattal állt elő Mészáros Lőrinc cége az egyik, milliárdos követeléssel fellépő alvállalkozója felé: fizetnének 80 millió forintot, ha cserébe a cég lemond a több mint 900 milliós tartozásról. Erről számolt be az RTL Híradó kedd esti adásában az egyik érintett cég jogi képviselője. Marczingós László ügyvéd szerint „az R-Kord azt az ukázt, utasítást adta az ügyfelemnek, hogy mondjunk le 80 millió forint nagyságrendű összeg kifizetéséért a több mint 900 millió forintos követelésünkről”.

Az ajánlatot nem fogadták el. Az ügyvéd szerint legalább két alvállalkozó továbbra sem kapta meg a pénzét, noha Lázár János miniszter még decemberben heteken belüli rendezést ígért. Az egyik cég helyzete különösen drámai, a kifizetetlen számlák miatt a felszámolás sorsára juthat.

„Az alvállalkozók egyikét viszont úgy néz ki, hogy felszámolják, hiszen nem tudta kifizetni az adóját ez a cég, és így azokat a munkadíjakat sem tudja egyéb beruházásokból megkapni, ahol nullás igazolást kellene produkálnia. Tehát teljes mértékű a válság”

– vázolta a helyzetet Marczingós.

Ez a helyzet különösen annak fényében érdekes, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter már tavaly novemberben jelezte, presztízskérdést csinál az alvállalkozók kifizetéséből. „Én azt kértem a V-Hídtól, és azt kérem mindenkitől, aki a minisztériumnak dolgozik, hogy az állami beruházásoknál külön gondot fordítsanak arra, hogy az alvállalkozók korrektül legyenek kifizetve. Ez nekem presztízskérdés” – fogalmazott akkor a tárcavezető. Decemberben még keményebb hangot ütött meg, és szigorú vizsgálatot rendelt el. „Minden fővállalkozót elszámoltatunk, minden fővállalkozót előveszünk, mindenkinek kötelező az alvállalkozókat a legrövidebb határidőn belül kifizetnie. Ennek meg kell történnie a következő hetekben” – ígérte Lázár.

A minisztérium decemberben létre is hozott egy online felületet, ahol a pórul járt cégek tehetnek bejelentést. Az RTL Híradó információi szerint ide eddig 81 megkeresés érkezett, és 28 esetben már jogi eljárás is indult. A tárca kedden azt közölte, hogy „a beruházási kormányzat a vitás helyzetek feloldására és előmozdítására törekszik”.

A mostani vita nem előzmény nélküli, a háttérben a MÁV GSM-R nevű, vasúti kommunikációs rendszerének kiépítése áll. A projektet az R-Kord és az i-Cell konzorciuma nyerte, ám a kivitelezés körül számos probléma merült fel, a csúszások és műszaki viták mellett el nem végzett munkák kifizetése miatt nyomozás is indult. Az ügyvéd által képviselt két cég, a Nydeum Kft. és a Távték Kft. összesen mintegy kétmilliárd forintot követel az R-Kordtól a GSM-R projekttel kapcsolatban.

Miközben az alvállalkozók a pénzükért küzdenek, Mészáros Lőrinc egy korábbi interjúban politikai támadásnak minősítette a kifizetetlenségről szóló híreket. A leggazdagabb magyar azt állította, cégei mindig tisztességesen járnak el, és „soha nem tűrné el”, hogy alvállalkozókat megkárosítsanak. A Mészáros-csoportot most is keresték, de nem válaszoltak a kérdésekre.

A tulajdonosok az elmúlt két évben több mint 10 milliárd forint osztalékot vettek ki csak az R-Kordból.

Az RTL beszámolóját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
„Nagy idióták” jegyakciót hirdetett a Ryanair, miután Elon Musk belengette, hogy felvásárolja a légitársaságot
A drága fedélzeti internet miatt robbant ki a vita a világ leggazdagabb embere és a légitársaság vezérigazgatója között, amit a Ryanair nem akar bevezetni. Michael O’Leary szerint Musk semmit sem tud a repülés aerodinamikájáról.


Elon Musk és a Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary nyilvános pengeváltása új szintre lépett, miután a fapados légitársaság kedden „idiótának” nevezte a Tesla-vezért, és a vitát kihasználva akciót hirdetett – írta a BBC. A légitársaság az X-en azt írta, Musknak talán pihenőre van szüksége, majd közölte:

„A Ryanair Nagy Idióták jegyakciót indít, külön Elon és bármely más »idióta« számára az X’-en.”

A világ leggazdagabb embere és a cégvezető közötti vita a múlt héten robbant ki, miután O’Leary elutasította, hogy a Ryanair bevezesse Musk Starlink technológiáját a fedélzeti wifi biztosítására. A vezérigazgató egy ír rádiónak adott interjúban azzal érvelt, hogy az utasok nem fizetnének a szolgáltatásért egy rövid, egyórás járaton, a technológia telepítése pedig drága és gazdaságtalan lenne.

„Külső antennát kellene a gép tetejére tennünk. Ez évente nagyjából 200–250 millió dollárunkba kerülne, más szóval körülbelül plusz egy dollárba minden egyes utas után, akit szállítunk. Nem engedhetjük meg ezeket a költségeket. Az utasok nem fognak fizetni az internet-használatért... szóval nem tesszük fel a fedélzetre”

– mondta O’Leary.

Musk erre azzal vágott vissza, hogy az elmúlt napokban többször is felvetette az X-en, hogy megvásárolná a Ryanairt, és O’Leary menesztését követelte. A felvásárlásnak azonban komoly jogi akadálya van: az Európai Unióban bejegyzett légitársaságoknak többségi tulajdonban kell lenniük az EU, Svájc, Norvégia, Izland vagy Liechtenstein állampolgárainak részéről.

A Lufthansa múlt heti bejelentése, miszerint Starlinket telepít a gépeire ingyenes wifit biztosítva, tovább fokozza a piaci nyomást. A technológiát már olyan légitársaságok is bevezetik, mint a Qatar Airways és a United Airlines.

Az ír légitársaság közölte, O’Leary szerdán Dublinban sajtótájékoztatót tart, hogy reagáljon Musk legutóbbi lépéseire.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor: A rezsicsökkentésre most rá kell tennünk egy lapáttal
A kormányfő szerint ez a szerdai kormányülés legfontosabb feladata. Szerinte ilyenkor érezzük igazán, mekkora eredmény, hogy „a mai bolond világban is” hozzájutunk az olcsó orosz olajhoz és gázhoz.


„Évtizedek óta nem volt ilyen hideg január” – írja szerda reggeli Facebook-posztjában Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint „ilyenkor érezzük igazán, micsoda érték a rezsicsökkentés, és mekkora eredmény, hogy a mai bolond világban is hozzájutunk az ország működéséhez szükséges olcsó orosz olajhoz és gázhoz.”

A kormányfő posztjában úgy folytatta:

„De az extrém hidegben nem dőlhetünk hátra. A rezsicsökkentésre most rá kell tennünk egy lapáttal, és rá is fogunk.”

Orbán Viktor állítása szerint ez a szerdai kormányülés legfontosabb feladata.

A kormány – a hidegre tekintettel – döntött a rászorulók szociális tűzifaprogramjának biztosításáról, és az energiaszolgáltatók kikapcsolási moratóriumát is meghosszabbították január végéig.

Ahogy megírtuk, nem enyhül az idő, továbbra is rendkívüli hideg várható.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Így lehet érvénytelen sokak orvosi beutalója idén - erre kell figyelni
A kormányrendelet szerint a laborbeutalókat 90 napon belül kell felhasználni, ami az időpontfoglalást jelenti. Aki kicsúszik a határidőből, annak újra kell kérnie a papírt, ami hetekkel késleltetheti a vizsgálatot.


Három hónapja van, hogy felhasználja az orvosi beutalóját, de egyáltalán nem mindegy, mit is jelent pontosan a felhasználás, és hogy egy kontrollvizsgálathoz kell-e újra a háziorvoshoz mennie. Egy tavaly őszi jogszabály-módosítás után nagy lett a zűrzavar, sokan úgy értelmezték, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben a szakorvosi kontrollvizsgálathoz is új beutaló szükséges.

Tavaly augusztusban írták át a tb-ellátás végrehajtási rendeletének a visszarendelésről szóló passzusát, a szöveg októbertől hatályos – írta a 24.hu. Takács Péter egészségügyi államtitkár a lapnak elismerte, hogy a rendelet szövege félreérthető, de cáfolta, hogy szigorítás történt volna. A laborbeutalókra vonatkozó szabályok ezzel együtt változatlanok maradtak: ezeket a háziorvos vagy a szakorvos állítja ki, és a jogszabály szerint legfeljebb három hónapon belül lehet felhasználni.

A kulcsfontosságú részlet az, hogy a felhasználás az időpontkéréskor történik meg, nem a tényleges vizsgálat napján. Így ha valaki a 90 napos határidőn belül időpontot foglal, a beutaló akkor is érvényes marad, ha maga a vizsgálat már a 90 nap lejárta utánra esik. Ha viszont valaki nem tud időpontot foglalni a három hónapos időszakon belül, új beutalót kell kérnie.

A kontrollvizsgálatokkal kapcsolatos félreértéseket a kormányzat is igyekezett tisztázni. Takács Péter szerint a változás lényege éppen a betegek terheinek csökkentése. „Vagyis októbertől annyi változás fog történni, hogy azok, akik kontrollra vannak visszarendelve, lehetőséget kapnak arra, hogy az EgészségAblak applikáción keresztül tudjanak kontrollvizsgálatra időpontot foglalni. Akinek esetleg nincs applikációja, az a 1812-es központi telefonszámon keresztül teheti meg ugyanezt” – nyilatkozta az államtitkár. A Belügyminisztérium ehhez hozzátette: kontrollvizsgálat esetén a beutalót a szakorvosnak kell kiállítania. Ez a dokumentum a szakorvos által megjelölt időpontig, de legalább 90 napig érvényes, így nem válhat a vizsgálat előtt érvénytelenné.

A rendelet szövege miatt az ellenzék is kritizálta a kormányt, az MSZP parlamenti kérdésben kért pontosítást. A szakmai oldalról is merültek fel aggályok. Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 elnöke egy interjúban arra hívta fel a figyelmet, hogy a 90 napos szabály problémát okozhat a hosszabb távú, például féléves vagy éves kontrolloknál. „Nem tudom, hogy a 90 napon túli kontrollok esetén mi fog történni. A beutalón, mait most megírok szeptember 5-én, december 6-án érvényes lesz-e még. Nem tudom, hogy a döntéshozók mennyire gondolták át ezt a részét” – fogalmazott.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk