HÍREK
A Rovatból

Szélsőjobboldali koalíció nyerte a választást, először lehet női miniszterelnöke Olaszországnak

Európában csak a magyar kormány örül Giorgia Meloni és szövetségesei győzelmének.


Giorgia Meloni euroszkeptikus pártját juttatták hatalomra vasárnap az olaszországi választásokon, így az országban a második világháború óta valószínűleg az első szélsőjobboldali vezetésű kormány fog megalakulni a parlamenti választások exit poll eredményei alapján - írta meg a TheGuardian.

Hétfőn kora reggel a megszámlált szavazatok jóval több mint felén alapuló előrejelzések szerint az Olaszország Testvérei csaknem 26%-ot szereztek, szemben a legutóbbi, 2018-as országos választáson elért mindössze 4%-kal.

A Rai kutatása szerint a jobboldali koalíció 41-45 százalékot kapott, szemben a baloldali blokk 25,5-29,5 százalékával. A populista Öt Csillag Mozgalom 13,5%-17,5%-on állt.

„Ez a büszkeség éjszakája az Olaszország Testvérei számára, de ez csak egy kiindulópont, nem pedig a célvonal”

– mondta a szurkolók tömegének Meloni, aki korábbi beszédeihez képest egy mérsékelt hangnemet ütött meg.

A vasárnapi választás a tervezett időponttól hat hónappal korábban tartották meg, mert a korábbi, nagy népszerűségnek örvendő egységkormány összeomlott, miután július végén Salvini, Berlusconi és Conte pártjai visszavonták támogatásukat.

„Ha arra kapunk megbízást, hogy kormányozzuk ezt a nemzetet, akkor ezt mindenkiért, minden olaszért fogjuk tenni, és azzal a céllal fogjuk tenni, hogy egyesítsük az ország népét. Olaszország minket választott. Nem fogjuk elárulni az országot, ahogyan soha nem is tettük"

− mondta Meloni a pártja római székházában újságírók előtt tartott beszédében.

A koalíció várható győzelme azonban aggodalmakat okozhat Európa-szerte. Az euroszkeptikusok győzelme épp akkor valósult meg, amikor a kontinensnek olyan problémákkal teli téllel néz szembe, amit a magas energiaárak és az ukrajnai orosz agresszióra adott válaszok uralnak majd. Meloni igyekezett megnyugtató válaszokat adni, de így sem valószínű, hogy Párizsban vagy Berlinben szívesen látják majd a miniszterelnöki posztban.

A német kormányzó szociáldemokrata párt a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy győzelme rossz hatással lesz az európai együttműködésre. Lars Klingbeil szerint Meloni olyan „antidemokratikus” személyiségekhez csatlakozott, mint például Orbán Viktor miniszterelnök.

Ezzel szemben Magyarországon a kormánypárti politikusok örülnek Giorgia Meloni győzelmének. Varga Judit igazságügyi miniszter hétfőn reggel gratulált Giorgia Meloninak és szövetségeseinek. Mit írta, ma reggel együtt örülnek az olaszokkal, de azért reméli, hogy este már csak mi fogunk örülni - utalt a miniszter a hétfő esti magyar-olasz csoportdöntő mérkőzésre.

Mellette többek között Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója és Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára is gratulációját fejezte ki. Orbán Viktor is gratulált Meloninak, szerinte ez "több, mint megérdemelt győzelem".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Leálltak a munkával, mert nem bíznak a kifizetésben a Mészáros Lőrinc kiürített számlájú cégének központján dolgozó kivitelezők
A kivitelező cégek hétfőn beszüntették a munkát az Envirotis Holding Zrt. tatai épületénél, mert nem bíznak abban, hogy kifizetik őket. Azért aggódnak, mert a sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy a cégből milliárdokat vettek ki.


Hétfőn levonultak a munkások Mészáros Lőrinc környezetvédelmi cégének, az Envirotis Holding Zrt.-nek a tatai központjából, így félbemaradt az épület 100 millió forintos felújítása. A kivitelezők azért szüntették be a tevékenységüket, mert a sajtóban megjelent hírek után nem bíznak abban, hogy megkapják a munkájuk díját – írja a 24.hu.

A leállási előtt már visszabontották az irodaépület régi tetőszerkezetét, és a beltéri munkákat is megkezdték.

A kivitelezők bizalmatlanságát azok a hírek alapozták meg, amelyek szerint a cégből jelentős vagyont vontak ki, és százak állása került veszélybe.

Állítólag napok alatt 4,4 milliárd forintot utaltak át az Envirotis Holdingtól egy szintén Mészáros-érdekeltségű magántőkealapba, a Status Next Környezetvédelmi Magántőkealapba.

Ezzel párhuzamosan a cég tatai és oroszlányi telephelyeiről elkezdték elszállítani a gépeket, miután a dolgozókat arra kérték, hogy értékeljék fel a vagyonelemeket. A fejlemények miatt egy volt dolgozó szerint százak állása került veszélybe.

A Mészáros Csoport a pénzmozgást nem cáfolta, de közleményében törvényes, éves osztalékkifizetésről írt.

Hangsúlyozták: „A cég tőkehelyzete és likviditása az osztalék kifizetése után is stabil.”

A géppark mozgatását pedig a vállalat működéséhez kapcsolódó, természetes logisztikai és kapacitásoptimalizálási folyamat részének nevezték.

A közlemény a jelek szerint nem győzte meg a felújító cégeket. A Mészáros Csoport szerdára egyeztetésre hívta őket, de a tárgyalás végül elmaradt, a folytatás a hétvégén lesz.

A lap szerint az Envirotis utoljára a 2023-as üzleti évről adott le pénzügyi beszámolót. Az akkori adatok szerint a 8,3 milliárdos mérlegfőösszeg mellett 6,5 milliárdos nyereséget értek el, amit az alapítói határozat szerint teljes egészében ki is vettek osztalékként. Szerintük a cég profitja az elmúlt években masszív volt, bár tavaly jelentősen csökkent: 2021-ben 6,9 milliárd, 2022-ben 4,9 milliárd, 2023-ban 6,5 milliárd forint adózás utáni eredményt ért el, ami tavaly 690 millióra esett vissza.

Mint írják, az Envirotis környezetvédelmi profilú cég, egyik leányvállalata, a Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. végzi a Cicahomok bánya vitatott „rekultivációját” is. Ennek során bizonyíthatóan veszélyes hulladékot is tartalmazó sittel és földdel töltik fel a természetvédelmi területen lévő egykori bányát, amelynek gödrében tengerszem jött létre, benne védett állatokkal, például tarajos gőtével.

Felidézik, hogy szerintük a felcsúti milliárdos cégeinek reputációját az utóbbi időben megtépázták a fizetési elmaradásokról szóló állítások. Tavaly különféle vasúti projektekben részt vevő alvállalkozók azt állították, hogy nem fizették ki őket, a becslések szerint 10-20 milliárdos nagyságrendű lehet a ki nem fizetett számlák összege. Külön kiemelik, hogy

Bár Lázár János közlekedési és építésügyi miniszter szigorú elszámoltatást ígért, a pórul járt alvállalkozók kártalanítása a választásokig sem történt meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hatósági eljárás indult az Orbán család bányája ellen
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) a Hahót Tőzeg Kft.-t is vizsgálja a 2025-ös kitermelési adatok alapján. Az eljárás a kitermelt mennyiségekre vonatkozó jogszabályok betartását ellenőrzi.


A 2025. évi tevékenység alapján 40 esetben indított eljárást a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága szabálytalan bányászati tevékenység gyanúja miatt, köztük a Hahót Tőzeg Kft.-vel szemben is – a 444.hu.

A cég Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök testvérének, Orbán Győzőnek és édesanyjuknak, Orbán Győzőné Sipos Erzsébetnek a tulajdonában áll.

A hatóság azt vizsgálja, hogy a bányavállalkozók betartják-e a kitermelési mennyiségre vonatkozó jogszabályokat. Az ellenőrzés a bányajáradék önbevallásokon és az úgynevezett hites bányamérő által végzett geodéziai felméréseken alapul.

Az SZTFH közölte, hogy a vizsgálat még tart, és „az eljárások lezárása eredményeként megállapított esetleges szankciókról jelen pillanatban nem lehet tájékoztatást adni”.

A hatóság azt nem árulta el, mikor indult az eljárás.

Fontos, hogy a Hahót Tőzeg Kft. nem keverendő össze a milliárdos bevételű Dolomit Kft.-vel, amely Orbán Viktor apjának érdekeltsége. A Dolomittal kapcsolatban a hatóság közölte, hogy nem tártak fel szabálytalanságot.

A gánti bányában 2024-ben műszaki-biztonsági és munkavédelmi ellenőrzést, 2025-ben pedig a robbantási tevékenységet vizsgálták.

A most eljárás alá vont Hahót Tőzeg Kft. nettó árbevétele 2020-ban 190 millió forint volt, ami 2024-re 360 millióra nőtt, adózott eredménye pedig 25,7 millió forintról 134,5 millióra emelkedett. A cég a sajtómegkeresésre még nem ragált.

Az ügyvezető miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft.-ből a tulajdonosok 2,68 milliárd forint osztalékot vettek ki a 2024-es év után, a cég pedig korábbi sajtóhírek szerint több állami vagy államközeli beruházásban, köztük a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításában és az M1-es autópálya bővítésében is részt vett beszállítóként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Telex: A vészhelyzet megszűnésével jogi káosz jöhet május 13-án, az árstopok is veszélyben
A háborús veszélyhelyzet május 13-i lejáratával számos, a mindennapokat érintő kormányrendelet veszítené hatályát. Magyar Péter ezért a különleges jogrend május 31-ig tartó meghosszabbítását kérte a kormánytól.


Jogi atombombát jelentene az országnak, ha május 13-án véget érne a veszélyhelyzet – ezzel a felütéssel indul Telex.hu elemzése. A cikk szerint könnyen jogi káosz alakulhat ki, ha a háborús veszélyhelyzet lejár, mert egyik percről a másikra hatályukat vesztenék azok a kormányrendeletek, amelyeket az elmúlt években az Országgyűlés megkerülésével hoztak.

Magyar Péter azt várja a leköszönő kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg a különleges jogrendet, mert számításaik szerint legalább 160 ilyen rendelet van jelenleg hatályban.

„A leendő Tisza-kormánynak 150-160 jogszabályt kell módosítania, és ehhez kell pár hét. Úgyhogy azt kérjük a leköszönő kormánytól, hogy ha nem az a szándéka persze, hogy működésképtelenné tegye az országot az első napon, akkor ezt hosszabbítsa meg”

– fogalmazott a hétfői sajtótájékoztatóján.

Gulyás Gergely a keddi parlamenti egyeztetés után azt ígérte, olyan megoldást találnak, ami elfogadható az új kormánynak is. Két technikai lehetőséget vázolt fel: a veszélyhelyzet meghosszabbítását vagy a szabályok törvényi szintre emelését.

Ha nem születik megoldás, május 13-a után megszűnne többek között a védett üzemanyagár, az élelmiszerárstop és a drogériai termékek árának korlátozása. Hatályát veszítené az a rendelet is, amely kiskaput biztosított a Samsung SDI-nek, hogy a környezetvédelmi szabályok megszegése esetén se függesszék fel a gödi akkumulátorgyár működését. Emellett a Szőlő utcai ügy miatt a büntetés-végrehajtás irányítása alá helyezett javítóintézetek visszakerülnének a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság alá.

A kormány mozgásterét szűkíti, hogy az Alaptörvény 15. módosítása idén januártól külön kétharmados parlamenti felhatalmazáshoz köti a törvényektől való rendeleti eltérést. Bár egy korábbi törvényben a kormány általános felhatalmazást kapott május 13-ig,

a veszélyhelyzet meghosszabbításához és a rendeleti kormányzás fenntartásához ismét szükség van a parlament jóváhagyására.

A kérdést a május 9-i alakuló ülésig a jelenlegi, fideszes többségű Országgyűlés rendezhetné, vagy utána az új, tiszás többségű parlament, de ehhez az ügyvezető Orbán-kormány partneri viszonya is szükséges.

„A törvényi szintre emelés nagy körültekintést és esetről esetre való mérlegelést igényel” – mondta Novoszádek Nóra, a Magyar Helsinki Bizottság jogásza.

A jogvédő szervezet szerint ideális esetben a törvényeket társadalmi és szakmai egyeztetés után, parlamenti vita mellett kellene elfogadni. Úgy látják, a kormány évek óta indokolatlanul tartja fenn a különleges jogrendet, és tömegesen hozott olyan rendeleteket, amelyeknek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet alapjához.

A lap három forgatókönyvet vázol fel következő napokra:

  • Az első, hogy a felek megállapodnak a veszélyhelyzet rövid, május 31-ig tartó meghosszabbításáról, ami időt ad az új kormánynak a rendeletek átvilágítására.
  • A második, hogy a leköszönő vagy az új parlament egy gyorsan elfogadott törvénycsomaggal rendezi a legfontosabb kérdéseket, de ez a társadalmi vita hiánya miatt hordoz kockázatokat.
  • A harmadik, hogy ha nem születik megegyezés, május 13-án a rendeletek hatályukat vesztik, ami több területen azonnali működési zavarokat okozhat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Nem osztanak többé Metropol-napilapot, a Mediaworks szerint leköpték és lökdösték a terjesztőket
A Mediaworks a terjesztőket ért atrocitásokra hivatkozva megszünteti a kormánybarát narratívában író Metropol ingyenes utcai osztogatását. Valószínűbb, hogy csak elfogyott a pénz.


Péntektől nem osztogatják többet a Metropolt a budapesti utcákon, miután a lapot kiadó Mediaworks felmondott az állásközvetítőn keresztül alkalmazott terjesztőknek. A kiadó hivatalosan a dolgozóikat ért atrocitásokkal indokolta a lépést, ám a háttérben a hírt közlő lap szerint inkább költségcsökkentés és a megváltozott politikai erőviszonyok állhatnak.

A HVG csütörtökön írta meg, hogy a KESMA-hoz tartozó Mediaworks megszünteti az ingyenes napilap személyes terjesztését. A cég magyarázata szerint az osztókat foglalkoztató vállalkozó írásban jelezte, hogy a dolgozókat zaklatják: leköpték, lökdösték őket és kiabáltak velük. A Mediaworks közölte, a lap továbbra is elérhető lesz a gyűjtőpontokon.

„Az érintett osztók nem álltak munkaviszonyban a Mediaworks Hungary Zrt.-vel” – tették hozzá.

A döntés mögött azonban más okok is állhatnak. A HVG felvetése szerint az állami források csökkenésével a Mediaworks egyszerűen a költségein farag. A Fidesz választási veresége után sajtóhírek szerin leépítések kezdődtek a kormányzati narratívát influenszerekkel felerősítő Megafon Központnál, és a fideszes trollfarmot üzemeltető Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökségnél is.

Emellett a választások utáni, a Tisza Párt előretörését mutató Medián-felmérések alapján a lap vélhetően már nem annyira népszerű az utcán, mint korábban.

A mostani döntés után felröppent a pletyka, hogy a nyomtatott Metropol teljesen megszűnhet, ezt azonban a kiadó egyelőre nem erősítette meg. Az utcai osztás leállítása mindenesetre jelentősen csökkentheti a lap elérését, és kérdéseket vet fel a jövőbeli üzleti modelljével kapcsolatban.

A Metropol és a kiadója az elmúlt években több ügybe is belekeveredett. A kormánypárti lapok, köztük a Metropol is, mesterséges intelligencia által generált, manipulatív képeket használtak egy ukrán pénzszállítmányról szóló hírhez.

A Metropol a múltban is szegett már meg sajtóetikai normákat. A lap 2021-ben koldustérképet hozott létre, vagyis térképre tette a hajléktalanokat a fővárosban. Valamint szintén a Mediaworks Metropolja volt az, ami rövid szoknyás nőkről közölt olvasói fotókat. A képeken szereplő nők valószínűleg nem tudtak róla, hogy idegenek lefényképezték őket, és beküldték az újságnak.

Az ingyenes napilap fontos bevételi forrása volt a kormányzati, állami hirdetések.


Link másolása
KÖVESS MINKET: