HÍREK
A Rovatból

Százezrek írták alá a petíciót, amely Tony Blair lovagi címének visszavonását követeli

Az egykor rendkívül népszerű, és három választáson is győztes Blair megítélésén sokat rontott, hogy miniszterelnöksége alatt Nagy-Britannia a hatalmasra duzzadt társadalmi tiltakozás ellenére részt vett az Irak ellen 2003-ban indított háborúban.

Link másolása

Több mint 200 ezren írták alá vasárnap délutánig azt a petíciót, amely Tony Blair egykori brit munkáspárti miniszterelnök lovagi címének visszavonását követeli.

Blairt II. Erzsébet királynő emelte lovagi rangra. A volt kormányfő magas kitüntetését az udvar jelentette be, amikor szombaton közzétette az uralkodói elismerések hagyományos újévi listáját.

A volt kormányfőt a királynő a világ egyik legexkluzívabb lovagi közössége, az Order of the Garter, a 14. század óta létező brit térdszalagrend tagjává avatta.

Az Order of the Garternek, a legmagasabb brit lovagi rendnek - amelynek legfeljebb 25 tagja lehet - mindig tagja a mindenkori uralkodó, aki a többi 24 helyre saját illetékességében, kormányzati ajánlás nélkül nevezhet ki új tagokat.

A férfiak a Sir, a rend női tagjai a Lady előnév viselésére jogosultak, vagyis a volt munkáspárti kormányfő hivatalos megszólítása ezentúl Sir Tony Blair.

Blair 1997 és 2007 között állt a brit kormány élén, és egymás után három parlamenti választást nyert a Munkáspárt - a jelenlegi legnagyobb brit ellenzéki erő - vezetőjeként, rekordot döntve ezzel a párt történetében.

A volt brit kormányfők hivatali idejük után rendszerint - bár nem törvényszerűen és nem kivétel nélkül - az Order of the Garter tagjai lesznek.

Az egykor rendkívül népszerű Blair megítélésén azonban igen sokat rontott, hogy miniszterelnöksége alatt Nagy-Britannia a hatalmasra duzzadt társadalmi tiltakozás ellenére részt vett az Irak ellen 2003-ban indított háborúban.

A közvéleményt végképp Blair ellen hangolta az iraki háború hátterének feltárására indult brit vizsgálat eredménye.

A brit politikatörténetben példátlan kiterjedésű és időtartamú vizsgálat, amely Sir John Chilcot egykori magas rangú diplomata vezetésével 2009-ben kezdődött és 2016-ban zárult, gyakorlatilag feleslegesnek minősítette az iraki katonai beavatkozást, kimondva: Nagy-Britannia úgy csatlakozott 2003-ban az iraki hadműveletekhez, hogy lett volna még lehetőség az akkori iraki rezsim fegyverzetének békés leszerelésére.

A vizsgálati jelentés szerint 2003 márciusában, a háború kezdetének időpontjában Szaddám Huszein akkori iraki diktátor rezsimje - a katonai beavatkozás hivatalos indoklásával ellentétben - nem jelentett közvetlen fenyegetést, a rezsim féken tartásának addigi politikája a szükség szerinti módosításokkal folytatható lett volna.

A Chilcot-bizottság jelentése szerint legalább 150 ezer, "de valószínűleg ennél is sokkal több" iraki vesztette életét a háborúban és az azt követő káoszban; az áldozatok nagy többsége civil volt.

A tizenkét kötetből álló, 2,6 millió szavas Chilcot-jelentés után különösen felerősödtek azok a hangok, amelyek Tony Blair felelősségre vonását követelték, és a volt kormányfő magas kitüntetésének hétvégi bejelentése szinte azonnal újabb hatalmas tiltakozó hullámot kavart.

A change.org petíciós portálon alig néhány órával később megjelent egy felhívás, amely szerint éppen Tony Blair az személyiség, aki a legkevésbé érdemel meg bármiféle állami kitüntetést, nem beszélve egy olyan elismerésről, amelyet személyesen az uralkodó adományoz.

A petíció szerint Blairt személyes felelősség terheli számtalan ártatlan civil haláláért, és emiatt háborús bűncselekmények vádjával kellene törvény elé idézni.

A felhívás követeli, hogy Boris Johnson miniszterelnök kezdeményezze II. Erzsébet királynőnél Blair lovagi kitüntetésének visszavonását.

A petíciót vasárnap délutánig több mint 220 ezren írták alá, és percenként több százzal nőtt a csatlakozók száma.

Blair már a Chilcot-jelentés közzététele előtt csaknem egy évvel elismerte, hogy tévesek voltak azok a hírszerzési értesülések, amelyekre Nagy-Britannia és az Egyesült Államok az iraki katonai beavatkozásról hozott döntést alapozta.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Hann Endre: több olyan felmérés is volt az elmúlt hetekben, amik nem kerültek nyilvánosságra
Megbolydult a közvélemény-kutatói szakma – állítja a Medián vezetője, aki arról is beszélt, hogy a TISZA Pártot nagyon különböző helyekre mérik a cégek.

Link másolása


Hann Endre, a Medián ügyvezetője a Klubrádió adásában beszélt arról, hogy az elmúlt hetekben „nemcsak a politikai élet bolydult meg, hanem a közvélemény-kutatói szakma is”.

A Závecz Research felmérése szerint ugyanis jelentősen meggyengült a Fidesz, a DK-MSZP-Párbeszéd szövetséget pedig erősebbre mérte, mint Magyar Péter Tisza Pártját, de az Iránytű Intézet felmérése szerint a Fidesz nem nagyon gyengült, míg a Tisza Párt pedig kiemelkedik az ellenzékiek közül.

Hann a két felmérés közti különbséget abban látja, hogy az Iránytűnél kifejezetten magas azoknak az aránya, akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni, míg a Závecznél ez alacsonyabb.

Hann szerint nagyon meglepő eredmények jönnek ki, és további ingerültséget vált ki az ellenzéki pártok oldaláról, ez az ingerültség pedig a közvélemény-kutatókra is átterjedhet.

„Magyar Péter megjelenése rosszul érinti az ellenzéki pártokat, noha nem mindegyiket egyformán”

– tette hozzá.

Hann nem akart neveket, cégneveket mondani, de tudomása szerint több olyan felmérés készült az elmúlt hetekben, amelyet a készítője nem, vagy csak késleltetve hozott nyilvánosságra,

A Medián egyébként most kezdi az adatfelvételt, felmérésük pedig jövő héten fog megjelenni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Nagyon a zsebedbe kell nyúlnod, ha a budapesti agglomerációban akarsz ingatlant – mutatjuk, hol a legdrágábbak
Majdnem 20 százalékkal nőtt a négyzetméterár, nincs nagy meglepetés a települések listáján.
MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2024. április 26.


Link másolása


A Duna House csütörtökön közölte adatait az MTI-vel, amikből kiderül, hogy 2023-hoz képest nőtt az adásvételek száma, az otthonteremtés költsége pedig 10 millió forinttal nőtt a Budapest környéki területek ingatlanpiacán.

Tavaly a gazdasági nehézségek és magas hitelkamatok miatt országosan csökkent az ingatlanvásárlási kedv, ami az agglomerációban is éreztette hatását, 2022-hez képest 18 százalékkal esett vissza a forgalom.

Az ingatlanközvetítő adatai alapján idén is a nyugati szektorba vágyók (Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Páty, Törökbálint, Zsámbék) fizetik meg a legmagasabb átlagos négyzetméterárat, ami jelenleg 19 százalékkal több, mint tavaly, 824 ezer forint.

12 százalékos emelkedést tapasztaltak a délkeleti szektorban is (Alsónémedi, Gyál, Gyömrő, Maglód, Ócsa, Üllő, Vecsés), ott jelenleg átlagosan 569 ezer fointba kerül egy négyzetméter.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„Hadházy be is kaphatja” – mondta Nyírkarász fideszes polgármestere, aki korábban rávallott a térség fideszes képviselőjére
Szalmási József a rendőrség által lezárt korrupciós ügyben azt vallotta, hogy Kovács Sándor parlamenti képviselő a barátja érdekében manipulálta Nyírkarász egyik közbeszerzését, és megzsarolta őt azért, hogy az általa kiválasztott cég építse meg a falu termelői piacát.

Link másolása

Nyírkarász fideszes polgármestere, Szalmási József azt mondta a rendőröknek, hogy Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő behívatta, és közölte, barátja cégének kell megépítenie a település piacát, másképp nem kapják meg az elnyert uniós pénzt.

A 24.hu szerint a rendőrség mégis megszüntette a nyomozást három év után. Azért nyomoztak, mert kiderült, Kovács barátjának a cége néhány év alatt egymilliárd forintnyi közbeszerzést nyert el a térségben, és ezért Hadházy Ákos feljelentést tett.

A lezárás ilyen megállapítások dacára történt:

„A közbeszerzési dokumentumokból megállapítást nyert, hogy egy behatárolt földrajzi körzetben elhelyezkedő hét település önkormányzata és az egyesület (a Jót s Jól a Szatmári Kistérségben Egyesület, amit ma is Kovács Sándor felesége vezet) beruházásaik megvalósítására kevés kivétellel ugyanazon hat gazdasági társaságot választották ki és kérték fel ajánlattételre, melyek közül kivétel nélkül a többnyire egyedül pályázó GÉ-65 Mérnökiroda Kft. ajánlata került ki győztesként,

mely tények egyidejű és együttes fennállása a gazdasági szereplők összehangolt magatartására utalhat, illetve versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűncselekmény gyanúját keltheti”.

A nyomozás során lehallgattak telefonokat, tanúkat is kihallgattak, köztük volt Szalmási József is, aki egyébként idén is a Fidesz jelöltjeként indul az önkormányzati választáson.

Külön érdekes, hogy a polgármester rávallott Kovácsra a rendőröknél, azt mondta, hogy

a parlamenti képviselő a barátja érdekében manipulálta Nyírkarász egyik közbeszerzését, és megzsarolta őt azért, hogy az általa kiválasztott cég építse meg a falu termelői piacát. A falu végül 50,5 millió forint uniós forrást kapott.

A rendőrség azt is kimondta, hogy a bűncselekmény megvalósulását „a foganatosított eljárási cselekmények egy részének eredménye” nem zárja ki, ám „ezek a pályázatok készítésére, a beruházásokat kivitelező vállalkozások kiválasztására irányuló összehangolt magatartás vagy irányítottság mértékét, mélységét, az abban résztvevő személyeket illetően nem kellően egzaktak, cselekményre, illetve személyre mutatóak, és ilyen adatokat az eljárás során nem lehetett beszerezni, még a kiterjedt bizonyítás és a leplezett eszköz alkalmazás ellenére sem”.

Hadházy szerint így még ebben a lezáró határozatban is olyan bizonyítékok vannak, amik miatt „Kovács Sándor fideszes képviselőnek már régen a börtönben kéne ülnie”.

A 24.hu nak most nyilatkozott röviden Szalmási József, aki ezt mondta:

„Hiába verklizik itt a 24.hu, úgyse tudnak tenni semmit. Se a rendőrség, se a Hadházy, se önök. Hadházy be is kaphatja.”

Kovács Sándorral amúgy szerinte ma is jóban vannak, a rendőrségen tett állításairól pedig most azt mondta: „Lehet, piás voltam akkor.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Egymilliárd forintba is kerülhetett Orbán konzervatív konferenciája – állami támogatásból
A Fidesz kampányát támogató rendezvénynek tűnő ultrakonzervatív CPAC szervezője az Alapjogokért Központ az Átlátszó által kikért iratok szerint 1,15 milliárd forintot költhet idén. Más rendezvényük viszont alig van.

Link másolása

Az idén a Millenáris parkban rendezték meg a CPAC Hungaryt, és erre az Alapjogokért Központnak 1,15 milliárd forintos kerete állt rendelkezésre az állami támogatásból.

Az USA-ból importált ultrakonzervatív keresztény, nemzeti konzervatív konferencia fő témája a „békepártiság, a woke-ellenesség és a szuverenitás”, a rendezvény vezérszónoka csütörtök délelőtt Orbán Viktor volt.

Orbánt pénteken videóüzenetben dicsérte a volt amerikai elnök, Donald Trump is.

Az Átlátszó viszont megírta, hogy több mint egymilliárd forintjába kerülhetett a magyar adófizetőknek a CPAC, ami egyre inkább Orbán Viktor kampányát támogató rendezvénynek néz ki.

Az Átlátszó ugyanis közérdekű adatigénylés útján betekinthetett az állami támogatásokat besöprő Batthyány Lajos Alapítvány és az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. közti legújabb támogatási iratokba.

Megállapították a tényfeltárók, hogy az Alapjogokért Központ a 2024-re összesen 4,25 milliárd forintot támogatást kap, ezen belül rendezvények tartására összesen 1,15 milliárd forintot költhet.

Az iratokból az pontosan nem derül ki, hogy mennyibe került a CPAC, és természetesen ezt az Alapjogokért Központ sem árulta el az Átlátszónak.

A portál által kikért dokumentumok szerint a rendezvényekre elkülöníthető 1,15 milliárd forintból az Alapjogokért Központ 2024-es fő rendezvénye a budapesti CPAC, ezen kívül néhány kisebb összejövetelt – workshopot, sajtóreggelit – szerveznek minsössze.


Link másolása
KÖVESS MINKET: