Szanyi Tibor pártja nekiment a VI-VII. kerületi ellenzéki jelöltnek: „Oláh Lajos! Menj a f.szba!”

A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található Taktaharkány önkormányzata élt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény adta jogával, és rendeletben szabályozza, ki költözhet be a településre. Az augusztus végétől érvényes helyi döntés értelmében a betelepülőknek 50 ezer forintos hozzájárulást kell fizetniük, és igazolniuk kell, hogy van legalább középfokú szakképesítésük. Emellett a helyiek elővásárlási jogot kapnának az eladó ingatlanokra.

A helyiek többségének határozott véleménye van az új szabályozásról – derül ki a Telex helyszíni riportjából. A falu egyik étkezője előtt ebédre várakozó férfi azt mondta,

Úgy véli, kulturált emberekre van szükség, és ezzel több jelenlévő is egyetértett. Egy nő közbevetette, hogy a szabály szerinte „nem fajhoz kötött, hogy cigány, magyar, milyen. Csak olyan legyen, aki építi a közösséget.” Hozzátette: egy normális szakembert, például gáz-, villany- vagy vízszerelőt is nehéz találni, és szerinte már korábban is szükség lett volna hasonló rendeletre.

A település központjában egy másik nő azt mondta, látta, milyen sokan támadták a rendeletet a közösségi oldalakon. Először nevetett rajta, de később már úgy gondolta, jó irány is lehet.

Elmagyarázta: Kanada a település cigánysora. „Valamikor 'Harkánynak' az volt a legszebb része, most meg a legalja. Ott, ha jön a családi, elkezdődik a csikágózás.” Úgy gondolja, hogy a rendelet valójában a romákat zárná ki, mert vannak köztük, akik „ordítanak, lopják az 50 forintos flakont az udvarról.” Úgy véli, van, aki tud viselkedni, van, aki nem, de „Kanada ügyét ez már nem oldja meg”. Úgy véli, „a polgármester biztos ezt akarta megakadályozni, csak nagyon kiforgatták.

A Telex a helyi boltban is hasonló hangulattal találkozott, de ott hangsúlyozták: az is baj, hogy mire egy helyi odaér egy eladó házhoz, más már megvette. Volt, aki úgy vélte, az új gyakorlat a romák lehetőségeit szűkíti, mert „minket cigányokat a főutcára nem engednek be a magyarok”. A roma nyilatkozó szerint volt már példa arra is, hogy az önkormányzat inkább megvette a házat, amire cigányok vetettek szemet.

„A taktaharkányi cigányság nevében mondom, akik itt taktaharkányi lakosok, azok mind érettségisek, egyetemista gyereket nevelnek. A polgármesternek nem velünk van baja, hanem a bevándoroltakkal” – fogalmazott az autószerelés közben megszólaltatott Feri. Hozzátette: a helyiek azokat a romákat nevezik bevándorlónak, akik beházasodnak a faluba, és szerinte nem dolgoznak, csak kukáznak, és ezek az emberek

Többen is arról beszéltek, hogy a fiatalok elköltöznek Taktaharkányból, ahol sok az eladó, de egyre romosabb ház. Egy férfi azt mondta, az ő unokája Németországba ment, mert ott van munka. Úgy látja, hogy a környékbeli településekhez képest még mindig Taktaharkány a legjobb,

Egy nő, aki épp a vasútállomásra sietett, elmondta, hogy a rendelet akár jó irány is lehet, de szerinte „tisztességes, normális ember érettségi nélkül is létezik”, és az 50 ezer forintot inkább házfelújításra kellene költeni, míg egy másik úgy nyilatkozott,

A rendelet alapján azok költözhetnek Taktaharkányba, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek, de előnyben részesülnek azok, akik az egészségügy, elektronika, élelmiszeripar, építőipar, oktatás, rendészet, közszolgálat vagy szociális ágazatok valamelyikében szakképzettek.

Szemán Ákos polgármester korábban úgy nyilatkozott, hogy a településen „alig van eladó ház, sok fiatal család érkezett az elmúlt években, akik ma is megfelelnek a rendeletnek”. Úgy fogalmazott: a település fel van újítva, elhelyezkedése kiváló, a rendelet pedig hiánypótló, amellyel a közösség hagyományait és értékeit kívánják megvédeni.

Zsiday Viktor, a Citadella befektetési alap portfóliómenedzsere blogbejegyzésben magyarázta el, hogy milyen káros hatásai lesznek a hamarosan elérhető 3 százalékos otthonteremtési hitelnek. A szakértő az Alapismeretek gazdaságpolitikusoknak című cikkében külön is jelzi, hogy a döntéshozók egyfajta bevezető tanfolyamként foghatják fel a sorait, mert nagyon egyszerűen bemutatja, miért jön rosszul az intézkedés éppen annak a társadalmi rétegnek, ami az otthonteremtési hitelnek pont a célcsoportja kellene, hogy legyen.

A szakértő hangsúlyozza: a közgazdaságtanban gyakran használnak keresleti és kínálati görbéket a piaci jelenségek bemutatására, ezért egy ilyen elnagyolt, leegyszerűsített modellel próbálja elmagyarázni, mi is a baj a 3%-os otthonteremtési hitellel, ami nemhogy előnyhöz nem juttatja a fiatalokat és az alacsonyabb jövedelműeket, de még távolabb is löki őket a saját ingatlan megszerzésének lehetőségétől.

Zsiday ábrák segítségével világít rá, hogy bizonyos ár mellett mennyi lakásra van kereslet. Mivel mindenkinek valahol laknia kell, a kereslet az árak emelkedése ellenére is nagy marad, ezért a keresleti görbe meredek:

A portfóliómenedzser azzal folytatja, hogy a kínálati oldalon bizonyos ár alatt nem lehet új lakást építeni, sőt, „ha a használt lakások ára jelentősen az új lakások ára alatt van, nem épül semmi”. Ilyenkor a lakásállomány, vagyis a kínálat fix marad. Magasabb árak mellett viszont elindul az új építés, és nő a lakásállomány.

Az új lakásépítések aránya az OECD-országok között 2011 és 2022 között nagyon alacsony volt. Ez akkor is így van, ha közben jelentős áremelkedés történt. Pedig ilyen nagy áremelkedés után több lakásnak kellene épülnie, nőnie kellene a kínálatnak.

A piaci mennyiségi és árjelzések alapján feltételezhető, hogy a magyar lakáspiac kínálati nehézségekkel küzd, nem keresletivel. Ha egy ilyen, kínálatilag szűkös piacra még több keresletet engedünk rá, az árak tovább nőnek – figyelmeztet Zsiday, megjegyezve, hogy ez azoknak jó, akik már rendelkeznek lakással, vagy több lakást is tartanak befektetésként. Magyarán:

Az elemzés arra jut, hogy a lakáspiacon az elmúlt években végrehajtott kormányzati beavatkozások szinte kizárólag a keresleti oldalon történtek, és az új, 3 százalékos hitel is ilyen.

Ehelyett kínálatoldali beavatkozásra lenne szükség, ha valóban változtatni akarunk a lakáspiacon. A kínálat növelésére többféle eszköz is létezik. Például nagyobb lakássűrűség és magasabb házak engedélyezése, állami infrastruktúrafejlesztés a lakóövezetekben, az engedélyezések gyorsítása a fejlesztőknek, szakemberképzések, egyenlő piaci esélyek biztosítása, korrupció megszüntetése, állami bérlakásépítési program vagy a piaci projektek egy részének állami felajánlása bérlakás céljára, illetve innovatív építési technikák támogatása – sorolja az opciókat Zsiday Viktor.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő újabb Facebook-bejegyzésben osztott meg részleteket Rogán Antal és felesége, Barbara fényűző életmódjáról. A politikus – saját szavaival élve – „Napi luxi” rovatában egy budapesti luxusétteremből közölt eddig nem látott képeket, illetve egy korábbi fotósorozatára is utalt, amelyen Rogánné közel százmilliós szettben volt látható.

A hétfő reggel közölt képek nem frissek, de a képviselő szerint a minap Capri szigetén készült, 95 millió forintos összeállítás alapján akár most is készülhettek volna.

Hadházy szerint ebből két dolog következhet: „Lázár önállóan gondolta, hogy jó ötlet a luxizásról beszélni”, vagy

„Lázár Rogán utasítására kezdett luxizós dumába, mert Rogán és Lázár is abban bízik, hogy az ilyen képek úgysem jutnak el a hívekhez”.

„Fuck Orbán”, vagyis „Baszd meg, Orbán” – zengte a Magyarországról nemrég kitiltott északír raptrió, a Kneecap népes közönsége, a csapat péntek este, a lengyelországi Katowicében rendezett koncertjén. A hétvége óta már nem csak Instagram-sztoriban elérhető videó alapján az egyértelmű üzenetet nem spontán kezdték el fújni a résztvevők: az együttes a közönséggel együtt skandálta a mondatot.

Bár a Sziget Fesztivál a szólásszabadság jegyében ragaszkodott hozzájuk, a magyar kormány végül azzal az indokkal lépett fel a trió ellen, hogy Magyarország nem kér a „gyűlölködő rasszistákból”. Ez a tiltás vághatta ki annyira a biztosítékot az együttesnél és a rajongóiknál, hogy szájukra vették a döntésért szerintük felelős Orbán Viktort. Pedig a hasonló helyzeteket akár már meg is szokhatták volna, hiszen több országban indultak ellenük eljárások.

Tavasszal terrorellenes vizsgálatot akasztottak a nyakukba, miután a kaliforniai Coachella fesztiválon egy „Fuck Israel, free Palestine” és más Izrael-ellenes üzenetekkel díszített színpadon léptek fel. A brit rendőrség terrorellenes egysége egy tavalyi koncertfelvételt is vizsgált: ezen a videón állítólag az látható, hogy valaki feldob a színpadra egy Hezbollah-zászlót, amit a zenekar tagjai meglengetnek. Az eset után a Kneecap többször is hangsúlyozta, hogy nem támogatják, és soha nem is támogatták sem a Hamászt, sem a Hezbollahot, valamint mindig elítélték a civilek elleni támadásokat.

Úgy fogalmaztak, hogy Orbán Viktor autoriter kormánya „nemzetbiztonsági fenyegetésnek” tartja őket. A döntést felháborítónak nevezték, különösen „egy olyan embertől, aki néhány héttel ezelőtt hősként fogadta Benjamin Netanjahut, a körözött háborús bűnöst”. Az izraeli kormányfőt egyébként a Nemzetközi Büntetőbíróság álláspontja szerint valóban őrizetbe kellett volna venniük a hatóságoknak, amint hazánkba tette a lábát. A magyar kormány azzal hárította el az őrizetbevételt, hogy nem rendelkezik a megfelelő hazai jogszabályokkal, amelyek lehetővé tennék az ilyen típusú letartóztatást.