Szaglástréninggel segítenek azoknak, akiknek a koronavírus után nem állt helyre a szaglásuk

Futótűzként terjedt az a rémhír az interneten, hogy New York frissen megválasztott, muszlim vallású polgármestere, Zohran Mamdani kötelezővé tenné az arab számok oktatását a város általános iskoláiban. A lavinát egy múlt héten közzétett X-bejegyzés indította el, amelyet több millióan láttak.

„Zohran Mamdani megköveteli, hogy minden New York-i általános iskolás megtanulja az arab számokat” – közölte a Polymarket nevű amerikai pénzügyi cég. Ugyanilyen posztot osztott meg Derrick Evans amerikai politikus is.

A rendszer Indiából származik, de arab tudósok közvetítésével terjedt el Európában és a világon, innen ered a neve.

Bár a posztot viccnek szánták, a kommentelők és a hírt továbbosztók egy jelentős része valós fenyegetésként értelmezte. A felháborodást jobboldali politikusok is felerősítették. Derrick Evans, Nyugat-Virginia állam egyik képviselője szinte szóról szóra ugyanazt a szöveget tette közzé saját oldalán, szintén sürgős figyelmeztetésként beállítva. „SÜRGŐS: Várhatóan Zohran Mamdani megköveteli, hogy MINDEN New York-i általános iskolás megtanulja az arab számokat” – írta a politikus.

A kommentelők között is akadtak, akik komolyan aggódtak az amerikai oktatás jövőjéért. Miközben a felháborodás egyre csak nőtt, a másik oldalon megjelent a gúny is. Sokan, akik értették a bejegyzés ironikus élét, az esetet egyfajta intelligenciatesztnek fogták fel. A kommentelők között többen is arról írtak, hogy a reakciók tökéletesen megmutatják, ki mennyire tájékozott.

„Hogyan reagálsz erre, az pontosan megmutatja, mennyire vagy okos” – fogalmazott az egyik hozzászóló.

Egy másik felhasználó pedig így vélekedett: „A kedvenc címsorsztorijaim azok, amelyek egyszerre IQ-tesztek is.” A botrány végül elült, de a történet tanulságos példája maradt annak, hogyan válhat egyetlen félreértett mondatból országos vita a közösségi média korában.

– fogalmazott egy újabb kommentelő.

Zohran Mamdani a november 4-i polgármester-választást megnyerve lett New York első muszlim és dél-ázsiai származású vezetője. Személye és politikai nézetei már a kampány alatt is megosztóak voltak, így a győzelme utáni hetekben a politikai légkör különösen feszültté vált. A félrevezető hír éppen ebbe a helyzetbe robbant be, kihasználva a kulturális és identitáspolitikai feszültségeket.

A jelenség nem teljesen új, egy régi internetes mém újbóli felmelegítéséről van szó. A Snopes tényellenőrző oldal már évekkel ezelőtt beszámolt egy hasonló esetről, amely egy 2019-es felmérésen alapult. Akkor a Civic Science közvélemény-kutató cég azt a kérdést tette fel az amerikaiaknak, hogy szerintük kellene-e tanítani az arab számokat az iskolákban. A válaszadók 56 százaléka mondott nemet, vélhetően a kifejezés félreértése miatt. A mostani eset ismét rávilágított arra, hogy a fogalmi tájékozatlanságra építő álhírek milyen könnyen képesek elterjedni, különösen, ha egy politikailag megosztó személyhez köthetők.

A botrány végül elült, de a történet tanulságos példája maradt annak, hogyan válhat egyetlen félreértett mondatból országos vita a közösségi média korában.

Via Newsweek

Magyar Péter a Facebook-oldalán jelentette be, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) megszüntette az ellene bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás gyanúja miatt indított eljárásokat. A Tisza Párt elnöke szerint az MNB kimondta, hogy „a fideszes hazugságokkal ellentétben sem bennfentes kereskedelmet, sem piacbefolyásolást nem követtem el.”

Bejegyzésében úgy fogalmazott:

Az ellenzéki politikus szerint ezzel „ismét kiderült, hogy Orbán Viktor, valamint a fideszes bűntársai és propagandistái hónapokig hazudoztak a magyar embereknek és minden alap nélkül vádoltak bűncselekmények elkövetésével.”

Magyar Péter úgy véli, hogy

A politikus hozzátette: „Most már csak a Nemzeti Bankból ellopott 650 milliárd forintot kellene megtalálni.”

Posztja végén pedig Varga Mihálynak is üzent.

– írta Magyar.

Az ügy előzménye, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2025 tavaszán jelentette be, hogy bennfentes kereskedelem gyanúja miatt piacfelügyeleti eljárást indított több személlyel szemben. A vizsgálat az Opus Global Nyrt. 2023. júliusi részvény-visszavásárlási bejelentését megelőző időszakra fókuszált. Az MNB egy áprilisi közleményében azt is jelezte, hogy egy „politikai párt vezetője” indulatos telefonhívásban kifogásolta a határidőket és a kérdéssort, a sajtó ezt a személyt széles körben Magyar Péterrel azonosította. A jegybank az ügyben más érintettekkel szemben már korábban is szabott ki bírságot bennfentes kereskedelem miatt. A Mészáros Lőrinchez köthető Opus Global Nyrt. mellett a szereplők között van Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály, aki 2025 márciusától a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

Meghalt dr. Ábrahám László ügyvéd, akit „a betegek angyalaként”, a kórházak rémeként, vagy egyszerűen csak a bulldogként emlegettek. A gyászhírt a család közleménye alapján a Szeged.hu hozta nyilvánosságra. A Facebook-bejegyzés szerint a jogász nyolcvankét éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el november 24-én, a temetéséről később intézkednek.

Ábrahám László 1965-ben kezdte a pályáját, és hamar a betegjogi képviselet, valamint

Kitartása legendás volt; legutóbbi, országos visszhangot kiváltó ügyében is sikerrel képviselte azt a férjet, akinek várandós felesége és magzata tavaly a szegedi klinikán halt meg. Az ügyben idén júniusban peren kívüli egyezség született: a Szegedi Tudományegyetem több mint tízmillió forint sérelemdíjat és járadékot fizetett a családnak.

Az ügyvéd következetesen bírálta az egészségügyi és az igazságügyi rendszer hiányosságait. Híres mondása szerint, melyet a Blikknek nyilatkozott:

Rendszeresen sürgette független szakértői testületek felállítását. Munkáját nemcsak a betegek, de a szakma és az állam is elismerte: 2020-ban a Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki. „Nem szoktam hozzá, hogy elismerik a munkámat, általában ellenállás fogadta minden oldalon a tevékenységemet” – mondta a kitüntetés átvételekor.

Társadalmi felelősségvállalása túlmutatott a műhibapereken: 2022-ben irodájával ingyenes jogi segítséget ajánlott fel a polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusoknak. Életútját a rendíthetetlen munkamorál és az igazságérzet vezérelte, ahogy egy interjúban fogalmazott: „Rosszul vagyok, ha reggel 8-kor nem indulhatok el munkába.”

Ha a magyar kormány tovább emel a kiskereskedelmi különadó mértékén, „meglesz az első láncbezárás” – ezt Szlavikovics Zita, a Lidl Magyarország igazgatósági elnöke mondta a 24.hu-nak adott interjúban. A cégvezető hozzátette, hogy bár

A drámai kijelentés hátterében az áll, hogy a Lidlnek a tavalyi évben 55 milliárd forintot kellett befizetnie csak a kiskereskedelmi különadóra, ami a cég potenciális profitjának a kétharmadát vitte el.

A Lidl-vezető a terhek mellett a beruházásokról is beszélt: idén 106 millió eurót, vagyis körülbelül 42 milliárd forintot fektettek be Magyarországon felújításokba, korszerűsítésekbe és fejlesztésekbe, például napelemeket telepítettek néhány üzletükhöz.

A bérekről elmondta, hogy

A vásárlási szokások változását is érzékelik, a tapasztalataik szerint a több kisebb bevásárlás lett a jellemző. „Arra is jobban figyelnek a vevők, hogy csak annyit vásároljanak, amennyit elfogyasztanak, vagyis hogy ne kerüljön a szemétbe élelmiszer. Ezt nagyon pozitív változásnak tartom” – mondta Szlavikovics Zita.

A cégvezető által bírált különadó mértékét a kormány idén és jövőre is fenntartja, sőt a magasabb, 100 milliárd forint feletti árbevételre vonatkozó 4,5 százalékos kulcsot törvényi szintre emelték 2026-ig. Az adó sávosan progresszív: 500 millió forintig 0%, 30 milliárdig 0,15%, 100 milliárdig pedig 1% a mértéke. Idén új elemként jelent meg, hogy az online piacterek üzemeltetői is adóalannyá váltak a platformon bonyolított értékesítések után. A benzinkutakra speciális szabályok vonatkoznak: bár az üzemanyag-értékesítés utáni adó egy része levonható, egy jogszabályi csavar miatt a kötelezettség a gyakorlatban nem nullázható le.

A kormányzat a különadókat és a kapcsolódó intézkedéseket, mint például az árréscsökkentést, a fogyasztók védelmével és az infláció elleni harccal indokolja. A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációja szerint ezek az eszközök segítik a fogyasztás élénkülését. A kormány árszabályozási szándékát jelzi az is, hogy más szektorokban is felmerültek hasonló beavatkozások.

Az ágazati szereplők azonban másképp látják a helyzetet. Az Országos Kereskedelmi Szövetség számításai szerint a hat legnagyobb lánc tavaly összességében már veszteséges volt. A Spar Magyarország elnöke, Heiszler Gabriella egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „egy szektortól, a kiskereskedelemtől várja a kormányzat, hogy csökkenjenek az árak, de ez egy sokszereplős társasjáték, amit mi egyedül nem tudunk megoldani”.