HÍREK
A Rovatból

Szabad Európa: Magyarország megvétózta az EU közös nyilatkozatát az ukrajnai háború évfordulójára

A lap forrásai azt mondták, hogy a magyar kormány minden indok nélkül blokkolta a közleményt.

Link másolása

Magyarország blokkolta az ukrajnai háború második évfordulója alkalmából tervezett közös EU-nyilatkozatot – tudta meg brüsszeli diplomáciai forrásoktól a Szabad Európa.

Úgy tudják, hogy a magyar kormány nem járult hozzá a nyilatkozat elfogadásához, amit február 24-én adtak volna ki. Ahhoz azonban, hogy közös nyilatkozat szülessen, mind a 27 tagországnak támogatnia kell azt.

Ezért a három fő uniós intézmény, az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament vezetői – Charles Michel, Ursula von der Leyen és Roberta Metsola adnának ki egy közös közleményt.

A lap informátorai szerint

a magyar kormány minden indok nélkül vétózott. Egy diplomata viszont úgy vélte, hogy a szöveg „egyszerűen túl erős volt számukra”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lázárék elvesztették a pert! 252 millió forintot buktak, és még 16 milliót pluszban kell fizetniük
Lázár János büntetőfeljelentést tett, majd belső vizsgálatot, pénzügyi konszolidációt, valamint elszámoltatást ígért. A teniszszövetség ennek szellemében kártérítési pert indított az előző főtitkár ellen, és 252 millió forintot követelt Richter Attilától.

Link másolása

A Szegedi Ítélőtábla mindenben helybenhagyta az elsőfokú részítéletet, így a Magyar Tenisz Szövetség másodfokon is elveszítette a volt főtitkár ellen indított 252 millió forintos kártérítési pert - tudatta az rtl.hu.

Ezek szerint a szövetség tartozik Richter Attilának 16 havi bérrel, így még fizetnie is kell nagyjából 16 millió forintot.

Az ügy előzménye: az MTSZ előző elnöke, Szűcs Lajos (aki egyben fideszes országgyűlési képviselő is) 2020-ban 3,5 milliárd forintos támogatást kért a kormánytól. Állítása szerint olyan pénzügyi helyzet állt elő a szövetségnél, hogy már a béreket sem tudták kifizetni.

A kormány végül 2,5 milliárd forintot adott a konszolidációra.

A pénzügyi gondok nyilvánosságra kerülése után Orbán Viktor felkérésére Lázár János fideszes képviselő vette át a szövetség irányítását. A későbbi miniszter büntetőfeljelentést tett, majd belső vizsgálatot, pénzügyi konszolidációt, valamint elszámoltatást ígért. A szövetség ennek szellemében kártérítési pert indított az előző főtitkár ellen, és 252 millió forintot követelt Richter Attilától.

Ezt a követelést azonban a bíróság teljesen megalapozatlannak találta, az ítélet szerint ugyanis Richter Attila a korábbi elnök szóbeli felhatalmazása alapján, és az elnökség több tagjának tájékoztatása után járt el, amikor aláírta a rendezésről szóló szerződéseket, és az sem bizonyított, hogy nem volt anyagi fedezete a versenynek.

A tanúvallomások során kiderült, hogy az egyik elnökségi tag azt is felvetette, hogy állami támogatás nélkül, kizárólag szponzorokkal rendezzék meg a tornát. Ekkor viszont – az elsőfokú bírósági ítéletben foglalt tanúvallomás szerint – Szűcs Lajos azt mondta:

"kormányzati vezetéssel, annak döntésével nem lehet szembe menni, és ezt a teniszversenyt nem lehet megrendezni, el kell engedni."

A bíróság szerint egyébként az egész keresetet el lehetett volna utasítani arra hivatkozva, hogy valójában nem is érte kár a Magyar Tenisz Szövetséget.

Richter Attila szerint a szövetség pontosan tudta, hogy nem történt semmilyen szabálytalanság.

Lázár mégis pert indított, hogy "megfélemlítse a tenisztársadalmat"

– mondta Richter az rtl.hu-nak. Hozzátette, hogy az az állítás sem igaz, hogy 3,5 milliárd forint volt a szövetség hiánya, amikor lemondott a tisztségéről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
588 ezres bruttó fizetéssel és szállással toboroz a Lidl nyárra dolgozókat
Ezen kívül jelentős utazási kedvezményben részesülnek a jelentkezők. A munka időtartama határozott idejű.

Link másolása

A Lidl tizenegy, a Balaton és a Velencei-tó közelében található áruházában új, szezonális munkahelyeket hoz létre április 1. és augusztus 31. között – szúrta ki a hvg.hu.

Összesen kétszáz főt akarnak felvenni, az elérhető belépő bruttó jövedelem heti 40 órás munkaviszony esetén 588 ezer forint, de ezen felül szállást is biztosít a munkavállalóknak a cég.

Teljes és részmunkaidős állások között is lehet böngészni, a munka pedig 1 és 5 hónap közötti időtartamra szól, határozott időre.

Aki közösségi közlekedéssel járna dolgozni, annak a cég teljesen megtéríti a költségeit, míg aki az autót választja, annak 40 forint/km-es támogatást nyújtanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
„A magyar kormányzati szférában sokan nem veszik nagyon komolyan a jogállamiságot” – állítja az EU-s biztos
Nicolas Schmit nem elégedett a magyarországi jogállamisági reformtervekkel sem, és szerinte nincs a Fidesz programjában a szociális felzárkóztatás sem.

Link másolása

„Meg kell mutatni, hogy az Európai Unió nem a magyarok ellensége” – mondta el budapesti látogatásán Nicolas Schmit, az európai szocialisták csúcsjelöltje. A luxemburgi politikus a DK és az MSZP kampánynyitója alkalmából járt hazánk fővárosában.

Schmit elmondta: meg szeretnék erősíteni a szociális konvergenciát az EU-ban, ami „a benyomásom alapján nincs a Fidesz programjában”, és meglátják, hogyan ültetik át a nemzeti jogba például a minimálbérről szóló irányelvet.

Az uniós minimálbérről elmondta, a konvergencia nem azt jelenti, hogy „egyik napról a másikra mindenhol ugyanannyi lesz a minimálbér”, de az EU részei közti különbségeket csökkenteni kellene.

Alacsony fizetések mellett a dolgozók – különösen a fiatalok és képzettek – sokszor úgy dönthetnek, hogy elhagyják az országot, „és mi történik aztán? A leginkább migrációellenes ország nekiáll, és máshonnan próbál munkásokat bevonzani” – fogalmazott Schmit.

Hangsúlyozta, hogy próbálják megvédeni a magyarokat és másokat is az „autoriter fejleményektől”. A magyarországi folyamatokról úgy fogalmazott: „nem vagyok róla meggyőződve, hogy jól fogják megvalósítani” a reformot, ezért ezt szoros figyelemmel fogják követni.

Hozzátette:

úgy vette észre, hogy a magyar kormányzati szférában sokan nem veszik nagyon komolyan a jogállamisági elveket.

via Telex

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
270 ezer forint egy átlagos albérlet Budapesten – a garzonok díja is az egekben
A 2015. évi bázisidőszakhoz képest burtálisan, közel 100 százalékosan emelkedtek az árak. A drágulás pedig valószínűleg nem áll meg. Régiónkként ugyanakkor nagy a szórás.

Link másolása

Tovább emelkedtek márciusban a lakbérek: az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőttek országosan és 1,8 százalékkal Budapesten – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ingatlan.com lakbérindexéből.

A KSH oldalán közölt adatok szerint a márciusi lakbérek éves összevetésben országosan 11,7, Budapesten 12,4 százalékkal, a 2015. évi bázisidőszakinál 101, illetve 94 százalékkal emelkedtek.

Az ingatlan.com hétfőn az MTI-nek eljutatott közleménye idézte Balogh Lászlót, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjét, aki elmondta: felemás a kép a friss adatok alapján az albérletpiacon. Országosan ugyanis lassult a havi drágulás a februári 1 százalékról 0,8 százalékra, Budapesten viszont 1,1 százalékról 1,8 százalékra gyorsult a havi drágulás üteme.

Balogh László jelezte, az országos lakbéremelkedés havi lassulása elsősorban a kereslet fizetőképességének korlátaival magyarázható. Ugyanis szerinte a bérleti díjak növekedése a fizetések emelkedésével mutat párhuzamot.

A felmérés szerint a fővárosban már 270 ezer forint a kiadó lakások átlagos bérleti díja. A 40 négyzetméternél kisebb garzonlakások ennél jóval olcsóbban érhetők el, ezek bérleti díja átlagosan 185 ezer forint.

Ha a fizetések növekedési üteme nem lassul, akkor jövőre elérheti a 300 ezer forintot az átlagos bérleti díjszint Budapesten. Az emelkedő albérletárakat részben kompenzálhatja például a kormány által tavasszal indított Ifjúsági garancia plusz program, ami olyan szociális alapon nyújtott albérlettámogatás, amivel a fiatalok és az álláskeresők munkaerőpiaci elhelyezkedését segítik - ismertette a közleményben Balogh László.

Arra is kitértek, hogy az áprilisi kínálat alapján továbbra is jelentősek a különbségek. Az V. kerület a legdrágább, ahol 380 ezer forintba kerülnek az albérletek. A legnagyobb kínálatú városrészek közül a XI. és XIII. kerületben a fővárosi átlagnak megfelelő, 270 ezer forintos szinten van az átlagos lakbér. A legolcsóbbak pedig a XVIII. és XXI. kerület lakásai, ahol 200 ezer forint alatt marad ez az összeg.

A megyeszékhelyeket tekintve Debrecenben kell a legtöbbet fizetnie a bérlőknek: az átlagos lakbér április közepén 220 ezer forint volt. Ezt Győr, Székesfehérvár és Veszprém követi 176-180 ezer forinttal. A másik végletet képviseli Miskolc, Salgótarján és Békéscsaba 90-100 ezer forintos bérleti díjjal – olvasható az ingatlan.com közleményében.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk