Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében.
A kormányfő leszögezte: "ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad, az orosz-ukrán háborúból ki kell maradni".
Ugyanakkor felvetette, hogy "helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból". Helyes, sőt egyedül ez a helyes - jelentette ki Orbán Viktor.
Életeket csak tűzszünettel és azonnali béketárgyalásokkal lehet megmenteni - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban tartott hagyományos évértékelő beszédében.
A kormányfő azt mondta: a mi békepárti és a többiek háborúpárti álláspontja a különbségeket hozza felszínre, elhomályosodik az a tény, hogy a stratégiai célok tekintetében teljes egyetértésben vagyunk: azt akarjuk, hogy Oroszország ne jelentsen fenyegetést Európára, és legyen Oroszország és Magyarország között kellően széles és mély terület, egy szuverén Ukrajna.
A különbség az eszközökben van: a háborúpártiak szerint ezt Oroszország legyőzésével lehet elérni, szerintünk pedig azonnali tűzszünettel és béketárgyalásokkal - hangsúlyozta. Hozzátette, a mi javaslatunk mellett van egy további súlyos érv: életeket csak tűzszünettel lehet megmenteni.
Az emberveszteség mértéke már többszázezres nagyságrendű, a fájdalom, a megözvegyülés, az árvák számának növekedése, a tengernyi szenvedés hullámai csak tűzszünettel csendesíthetők le - fogalmazott.
„Európa a háborúba sodródás perceit éli, vékony pallón egyensúlyoz, valójában már közvetett háborúban áll Oroszországgal”, mert például fegyvert szállít, kiképzi az egyik harcoló fél katonáit. Orbán szerint „a belesodródás veszélye állandósult: sisakkal kezdődött, aztán jöttek az emberi élet kioltására nem alkalmas eszközök szállítása, aztán már a tankok."
A kormányfő leszögezte: a NATO-tagság létfontosságú Magyarország számára, túlságosan a nyugati világ keleti szélén vagyunk ahhoz, hogy lemondhassunk róla. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a NATO védelmi szövetség, és nem háborús szövetség, háborús koalíció. A NATO-tagság a közös védekezésen túl semmilyen kötelességet nem jelent, és a tagállamok nem is várhatják el egymástól, hogy valamiféle közös hadicél érdekében együtt támadjanak meg egy harmadik országot
- mondta.
Ha 2022 volt a legnehezebb, akkor 2023 lesz a legveszélyesebb év a rendszerváltás óta; a lassan már állandósult migráció mellett két új ellenség, veszély leselkedik ránk: a háború és az infláció - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a Várkert Bazárban tartott évértékelő beszédében.
A kormányfő leszögezte: "ha Magyarországot meg akarjuk óvni, ha békés életet akarunk magunknak, csak egyetlen választásunk marad, az orosz-ukrán háborúból ki kell maradni".
Ugyanakkor felvetette, hogy "helyes-e, erkölcsileg rendben lévő-e kimaradnunk a háborúból". Helyes, sőt egyedül ez a helyes - jelentette ki Orbán Viktor.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Átlátszó: félmilliárdból épült sehonnan sehová vezető körforgalom Zalában
A beruházás a Metrans tervezett logisztikai központjához készült. A működéshez szükséges deltavágány közbeszerzését 2024 őszén írták ki, eredmény nincs, a kivitelezés a tender szerint két év lehet.
Bő 500 millió forint európai uniós támogatásból körforgalmat építettek egy mező közepére Zalaegerszeg és Zalaszentiván között, írja az Átlátszó. A lap által közölt képek szerint
az új körforgalom jelenleg nem köt össze semmit semmivel.
A zalaegerszegi, fideszes vezetésű önkormányzat a német tulajdonú Metrans tervezett logisztikai központja és konténerterminálja miatt építtette a beruházást. A projektet 2021-ben jelentették be, de nem indult el, mert a működéshez előbb vasútfejlesztés kell.
A kormány ígérete szerint Zalaszentivántól nyugatra úgynevezett deltavágány épül, hogy a tehervonatok menetirányváltás nélkül közlekedhessenek észak–déli irányban. A vasútfejlesztés még nem kezdődött el: a közbeszerzést 2024 őszén írták ki, eredményt egyelőre nem hirdettek. A beruházás 12 milliárd forintba kerülne, felét az EU, felét a magyar állam állná. A tender szerint a deltavágány két év múlva készülhet el.
A közbeszerzést kiíró Építési és Közlekedési Minisztérium érdemben nem válaszolt az Átlátszónak. A Metrans közölte, hogy eddig a vasúti kiszolgálás hiánya miatt nem tudták elkezdeni a beruházást, mert a terminál így nem működhet.
A körforgalomról drónfelvétel is készült, amit az Átlátszó videójában lehet megnézni:
Bő 500 millió forint európai uniós támogatásból körforgalmat építettek egy mező közepére Zalaegerszeg és Zalaszentiván között, írja az Átlátszó. A lap által közölt képek szerint
az új körforgalom jelenleg nem köt össze semmit semmivel.
A zalaegerszegi, fideszes vezetésű önkormányzat a német tulajdonú Metrans tervezett logisztikai központja és konténerterminálja miatt építtette a beruházást. A projektet 2021-ben jelentették be, de nem indult el, mert a működéshez előbb vasútfejlesztés kell.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vlagyimir Putyin kemény feltételt szabott Donald Trumpnak: múlt heti telefonbeszélgetésükben jelezte, csak akkor zárná le a háborút, ha Ukrajna átadja a Donyecki terület teljes irányítását Oroszországnak – írja a Washington Post két magas rangú tisztviselőre hivatkozva.
Az orosz elnök már 11 éve próbálja megszerezni a térséget, de az ukrán erők rendre visszaverték az eddigi támadásokat. Az orosz hadseregnek és az oroszbarát szeparatistáknak ugyan a régió több részét sikerült elfoglalni, de a teljes irányítást nem tudták még megszerezni.
Ukrajna kulcsfontosságú bástyájának tartja Donyecket, amely megakasztja az oroszok gyors nyugati előrenyomulását Kijev felé. Közben a frontvonal az elmúlt évben alig mozdult, és Moszkva nagyjából Ukrajna területének 20 százalékát tartja kézben.
A telefonbeszélgetésben a cikk szerint
Putyin jelezte, hogy Zaporizzsja és Herszon bizonyos részeiről lemondana Ukrajna javára, ha megkapná Donyeck teljes ellenőrzését.
Ez kisebb területi igény, mint amiről az augusztusi alaszkai találkozón beszélt az orosz elnök – fehér házi tisztviselők szerint ez már előrelépés.
Trump különmegbízottja, Steve Witkoff a pénteki amerikai-ukrán találkozón arra biztatta az ukrán delegációt, hogy adják át a teljes Donyecki területet a béke érdekében. Azzal érvelt, amit egyébként a Kreml is többször hangsúlyozott már: a régió többségében oroszul beszélnek.
Ukrajnában azonban az orosz nyelvhasználat önmagában nem jelent szimpátiát Oroszország felé. Ezt az is bizonyítja, hogy 2014 óta egyre többen térnek át az ukrán nyelvre.
Trump nyilvánosan nem kommentálta Putyin követelését. Miután pénteken találkozott Volodimir Zelenszkijjel, a közösségi médiában azt írta: „Itt az ideje leállítani az öldöklést, és megállapdást kötni! Elég volt a vérből, álljanak meg ott, ahol most vannak. Mondja mindkét fél, hogy győzött, döntsön a történelem!”
Ukrajna támogatja az amerikai elnök felhívását a tűzszünetre a jelenlegi frontvonalakon. Ugyanakkor erős amerikai és európai biztonsági garanciákat kér, mert úgy látják, Oroszország a gyakorlatban megtartja majd az elfoglalt területeket.
Vlagyimir Putyin kemény feltételt szabott Donald Trumpnak: múlt heti telefonbeszélgetésükben jelezte, csak akkor zárná le a háborút, ha Ukrajna átadja a Donyecki terület teljes irányítását Oroszországnak – írja a Washington Post két magas rangú tisztviselőre hivatkozva.
Az orosz elnök már 11 éve próbálja megszerezni a térséget, de az ukrán erők rendre visszaverték az eddigi támadásokat. Az orosz hadseregnek és az oroszbarát szeparatistáknak ugyan a régió több részét sikerült elfoglalni, de a teljes irányítást nem tudták még megszerezni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rablás történt a híres párizsi belvárosban található Louvre Múzeumban, közölte a francia kulturális miniszter. Rachida Dati arról is tájékoztatott, hogy sérülést nem jelentettek.
A bűncselekmény vasárnap reggel, nyitás után történt. Az még nem derült ki, hogy el is vittek-e valamit, és ha igen, pontosan mit.
A Louvre Múzeum azt közölte az X-en, hogy „kivételes okok miatt ma zárva tart”.
⚠️?? Le musée du Louvre restera fermé aujourd'hui pour raisons exceptionnelles. ∴ ⚠️? The Musée du Louvre will remain closed today for exceptional reasons. pic.twitter.com/bFY1hRaW5k
A múzeum munkatársai mellett a rendőrség is a helyszínen van, nyomozás indult az ügyben. Ezen a videón látszik, hogy a Louvre előtti téren is sokasodnak az egyenruhások.
Un cambriolage a eu lieu au Louvre ce matin. Importante présence policière sur place. La foule est tenue à distance. Le musée restera fermé aujourd'hui. @BFMTVpic.twitter.com/E3Oo048ZQO
A rablásról időközben az is kiderült, hogy kik és hogyan követték el, valamint az is, hogy mit vittek magukkal:
Rablás történt a híres párizsi belvárosban található Louvre Múzeumban, közölte a francia kulturális miniszter. Rachida Dati arról is tájékoztatott, hogy sérülést nem jelentettek.
A bűncselekmény vasárnap reggel, nyitás után történt. Az még nem derült ki, hogy el is vittek-e valamit, és ha igen, pontosan mit.
A Louvre Múzeum azt közölte az X-en, hogy „kivételes okok miatt ma zárva tart”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Drogcsempész tengeralattjárót semmisített meg az amerikai hadsereg
A hajó fentanilt szállított az Egyesült Államok irányába, amikor a katonai akció során megsemmisítették. Donald Trump szerint a művelet hírszerzési adatokra épült, a túlélőket Ecuadorba és Kolumbiába viszik.
Az amerikai hadsereg feltételezett kábítószer-csempész tengeralattjárót semmisített meg - írja az MTI Donald Trump szombati bejelentése alapján.
Az amerikai elnök közösségi médiaoldalán közzétett bejegyzése szerint a jármű az Egyesült Államok felé haladt, fentanilt és egyéb kábítószereket szállított egy jól ismert csempészútvonalon.
„Megtiszteltetésemre szolgált megsemmisíteni egy nagyon nagyméretű, kábítószert szállító tengeralattjárót”
- fogalmazott Donald Trump, aki közölte, hogy a szállítmányról szóló információt amerikai hírszerzési értesülések erősítették meg.
Az elnök azt is bejelentette, hogy a tengeralattjáró személyzete közül két túlélőt származási országába, Ecuadorba és Kolumbiába juttatnak el büntetőeljárás érdekében.
Az amerikai hadsereg szeptember eleje óta több katonai támadást hajtott végre Venezuelából kifutott, a bejelentés szerint kábítószer-csempész hajók ellen a Karib-tengeren nemzetközi vizeken.
Donald Trump a héten bejelentette: felhatalmazta a Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), hogy Venezuela területére lépjen és műveletet kezdjen a kábítószer-kereskedelem elleni fellépés keretében.
Az elnök pénteken újságírói kérdésre megerősítette, hogy Nicolás Maduro venezuelai államfő hozzáférést ajánlott amerikai vállalatok számára a venezuelai olaj- és ásványkincsek kitermeléséhez, ami Donald Trump szerint annak a jele, hogy a venezuelai vezető nem akar ujjat húzni az Egyesült Államokkal.
Az amerikai hadsereg feltételezett kábítószer-csempész tengeralattjárót semmisített meg - írja az MTI Donald Trump szombati bejelentése alapján.
Az amerikai elnök közösségi médiaoldalán közzétett bejegyzése szerint a jármű az Egyesült Államok felé haladt, fentanilt és egyéb kábítószereket szállított egy jól ismert csempészútvonalon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
