Suhajda Szilárd Facebook-oldalán részletesen leírták, hogyan zajlott a mentőexpedíció
A posztban kiemelték, hogy Suhajda Szilárdnak reális célja volt pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók támogatása nélkül elérni Földünk legmagasabb pontját.
A bejegyzésben kiemelték azt is, hogy 27 év alatt 16 korábbi sikertelen magyar expedíció után Suhajda Szilárdnak reális célja volt pótlólagos oxigén használata és magashegyi teherhordók támogatása nélkül elérni Földünk legmagasabb pontját.
„Az Everest palack nélküli megmászása világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény. Az elmúlt 45 évben – mióta Reinhold Messner és Peter Habeler bebizonyították, hogy a feladat lehetséges és túlélhető – olyan kiváló magyar alpinisták próbálták elérni a csúcsot oxigénpalack nélkül, mint Várkonyi László, Klein Dávid vagy a legendás Erőss Zsolt. A statisztikák szerint a sikeres megmászások kevesebb mint 2%-a történik oxigénpalack nélkül: még kisebb számot jelent azon mászók szűk csoportja, akik serpa asszisztenciát sem vettek igénybe.”
A legjobb nepáli hegyivezetőkből összeállított keresőcsapat emberfeletti munkája ellenére sem találta meg Suhajda Szilárdot a Mount Everesten - mindezt szombat délután közölték a hegymászó Facebook-oldalán.
Suhajda Szilárd Facebook-oldalán részletesen beszámoltak arról, hogyan próbálták megtalálni az eltűnt magyar sportolót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Deutsch Tamásék az Európai Bizottsághoz fordultak Magyar Péter kormánya miatt, alkotmányos puccsról beszélnek
A Fidesz európai parlamenti képviselői sürgősségi írásbeli kérdést nyújtottak be az Európai Bizottsághoz. A beadványban a magyar kormány által elfogadott 17. Alaptörvény-módosítást kifogásolják, amelyet alkotmányos puccsnak neveznek.
„Közel félszáz patrióta, konzervatív és szuverenista európai parlamenti képviselőtársammal sürgősségi írásbeli kérdéssel fordultunk az Európai Bizottsághoz a Magyar Péter kormánya által benyújtott 17. Alaptörvény-módosítás miatt” – közölteGyőri Enikő és több másik fideszes európai parlamenti képviselő, köztük Deutsch Tamás delegációvezető.
A beadványban az általuk alkotmányos puccsnak nevezett jogszabály-módosítás miatt várnak állásfoglalást.
A képviselők által megosztott kérdés szerint a javaslat „sérti a legalapvetőbb demokratikus és alkotmányos elveket”.
A beadvány úgy fogalmaz, „Európában példátlan módon a módosítások azonnali hatállyal, személyre szabott (ad hominem) jogalkotással távolítanák el a jogszerűen megválasztott köztársasági elnököt évekkel megbízatásának lejárta előtt”.
A kifogásolt javaslat emellett korlátozza a választójogot azzal, hogy legfeljebb tizenkét évben maximálja egy személy képviselői mandátumát, valamint megszünteti a hetvenedik életévüket betöltött alkotmánybírók megbízatását.
A fideszes képviselők arra kíváncsiak, hogy az Európai Bizottság „miért hallgat most, amikor egy kormány nyíltan megsérti az európai alkotmányos elveket”.
Mindez azután történt, hogy az Országgyűlés hétfőn elfogadta a 17. Alaptörvény-módosítást. A jogszabály értelmében a hatálybalépést követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatása.
Az Európai Parlament szabályzata szerint az elsőbbségi kérdésnek jelölt írásbeli beadványokra az uniós intézményeknek három héten belül kell válaszolniuk.
A kormányoldal azzal érvel, hogy a módosítás a jogállamiság helyreállítását és a rendszerszintű függések felszámolását szolgálja, míg az ellenzéki Fidesz–KDNP szerint a csomag személyre szabott és visszamenőleges hatályú jogalkotás.
Magyar Péter miniszterelnök korábban öt napot adott az államfőnek a törvény aláírására, ellenkező esetben a megfosztási eljárás megindítását helyezte kilátásba. Sulyok Tamás erre úgy reagált, hogy a miniszterelnök fenyegetése kirívóan sérti az alkotmányos rendet.
A jogszabályt több jogász és politikus is élesen bírálta, Áder János volt köztársasági elnök például szintén alkotmányos puccsnak nevezte a történteket.
„Közel félszáz patrióta, konzervatív és szuverenista európai parlamenti képviselőtársammal sürgősségi írásbeli kérdéssel fordultunk az Európai Bizottsághoz a Magyar Péter kormánya által benyújtott 17. Alaptörvény-módosítás miatt” – közölteGyőri Enikő és több másik fideszes európai parlamenti képviselő, köztük Deutsch Tamás delegációvezető.
A beadványban az általuk alkotmányos puccsnak nevezett jogszabály-módosítás miatt várnak állásfoglalást.
A képviselők által megosztott kérdés szerint a javaslat „sérti a legalapvetőbb demokratikus és alkotmányos elveket”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hegedűs Zsolt feljelentést tett egy 14,5 milliárdos kórházi ügyben
Az egészségügyi miniszter hűtlen kezelés gyanúja miatt tett büntetőfeljelentést a borsodi kórház ügyében. Az eljárás a Medcenter Kft.-vel folytatott jogvitáról szól, ahol a pénzügyi kockázat már 14,5 milliárd forintra nőtt.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. A beadvány a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és a Medcenter Kft. között évek óta húzódó jogvita ügyében feltárt körülmények alapján készült.
A miniszter szerint az ügyben olyan döntések és mulasztások történhettek, „amelyek a kórháznak jelentős vagyoni hátrányt okozhattak”, de hozzátette, a büntetőjogi felelősség megállapítása a hatóságok feladata.
„Az egészségügyben a közpénzek védelme, a betegek érdeke és az intézmények felelős működése nem lehet alku tárgya” – szögezte le a tárcavezető.
Hegedűs hangsúlyozta, miniszterként kötelességének érzi, hogy jogi lépéseket tegyen, ha közpénzt, betegellátást vagy állami intézményt érintő súlyos visszásság gyanúja merül fel. Bejegyzését azzal zárta, hogy „nem lesz következmények nélküli, ha bárki a közvagyonnal felelőtlenül bánik.”
A feljelentés előzménye, hogy a kórház és a Medcenter Kft. közötti vita egy 2006-os szerződés elszámolási problémáiból indult.
A tartozásból jogerős bírósági ítélettel közel 800 millió forintos követelés lett, de egy külön per is folyamatban van, amelyben a halmozódó kamatokkal együtt a teljes pénzügyi kockázat 2026-ra már elérte a 14,5 milliárd forintot.
A miniszter július 3-i feljelentése után, július 13-án az OKFŐ visszavonta a borsodi kórház gazdasági igazgatója, dr. Somogyi Aliz magasabb vezetői megbízását.
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán közölte, hogy hűtlen kezelés gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen tett feljelentést. A beadvány a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és a Medcenter Kft. között évek óta húzódó jogvita ügyében feltárt körülmények alapján készült.
A miniszter szerint az ügyben olyan döntések és mulasztások történhettek, „amelyek a kórháznak jelentős vagyoni hátrányt okozhattak”, de hozzátette, a büntetőjogi felelősség megállapítása a hatóságok feladata.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem mindenki revolvert ad ajándékba” - Magyar Pétert 90 mangó várta az irodájában
A miniszterelnök a közösségi oldalán számolt be egy ajándékról, amit Pakisztán miniszterelnökétől kapott. A 90 darab mangó egy hivatalos diplomáciai program keretében érkezett Magyarországra.
Magyar Péter a közösségi oldalán számolt be egy szokatlan ajándékról. A bejegyzés szerint egy történelmi nap végén meglepetés várta az irodájában: 90 darab mangót kapott ajándékba Pakisztán miniszterelnökétől.
„Nem mindenki revolvert ad ajándékba” – írta bejegyzésében.
A miniszterelnök posztja szerint a gyümölcsök annyira népszerűek voltak, hogy egy órán belül szinte mind elfogyott, a bejegyzést pedig egy köszönetnyilvánítással zárta.
A gesztus hátterében Pakisztán évtizedes hagyományokra visszatekintő „mangódiplomáciája” áll, amelyet idén hivatalos programként, „Prime Minister Mango Diplomacy 2026” néven indítottak újra.
A pakisztáni Kereskedelemfejlesztési Hatóság (TDAP) tenderkiírása szerint 76 országba küldenek egyenként 5 kilogrammos díszdobozokat, összesen körülbelül 34,5 tonnányi (6896 doboz), jellemzően „Samar Bahisht Chaunsa” fajtájú gyümölcsből.
A programra vonatkozó felhívás június 1-jén jelent meg, a sajtóhírek szerint pedig a szállítások július elején indultak el. A magyar kormányfőnek címzett csomag is ennek a globális akciónak a részeként érkezett.
Magyar Péter a közösségi oldalán számolt be egy szokatlan ajándékról. A bejegyzés szerint egy történelmi nap végén meglepetés várta az irodájában: 90 darab mangót kapott ajándékba Pakisztán miniszterelnökétől.
„Nem mindenki revolvert ad ajándékba” – írta bejegyzésében.
A miniszterelnök posztja szerint a gyümölcsök annyira népszerűek voltak, hogy egy órán belül szinte mind elfogyott, a bejegyzést pedig egy köszönetnyilvánítással zárta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell” - Gulyás Gergely már pénteken szólt Orbánnak, hogy távozik a frakció éléről
A Fidesz politikusa az ATV Egyenes Beszéd című műsorában részletezte, miért mondott le a frakcióvezetői posztról. Döntését a Tisza Párt által beterjesztett alaptörvény-módosítással indokolta, amely szerinte 1990 óta példátlan határátlépés a magyar politikában.
Gulyás Gergely, a Fidesz távozó frakcióvezetője az Egyenes Beszéd című műsorban beszélt a lemondásához vezető okokról, a Fidesz állapotáról és a jövőbeli tervekről. A politikus szerint két fő oka volt a távozásának. Az egyik, hogy az Országgyűlés egy olyan alkotmánymódosítást fogadott el, ami ellen „minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell”, és mivel a Fidesznek nincs meg a többsége a megakadályozásához, a távolmaradás és a lemondás a tiltakozás és a figyelmeztetés egy formája.
Úgy látja, a Tisza Párt kormánya olyan határokat lép át, amilyet korábban senki.
Elismerte, hogy sokan gondolhatják, hogy éppen az a Fidesz beszél, amely 16 évig kormányzott, de szerinte ha valaki tényszerűen megvizsgálja a módosítást, láthatja, hogy annak egyes rendelkezései „1990 óta példátlanok”.
A másik okként azt nevezte meg, hogy a módosítás megvonja tőle a passzív választójogot.
„Az én passzív választójogomat megvonja a hatalom. Tehát rám nem lehet szavazni a következő választáson”
– fogalmazott. Szerinte a legnagyobb ellenzéki párt frakciójának az a jó, ha olyan vezetője van, aki indulhat a választásokon. Hozzátette, ez a korlátozás a Mi Hazánk képviselőinek felét, a Fidesz-frakció kétharmadát, a KDNP-frakció háromnegyedét érinti. Arra a felvetésre, hogy Rétvári Bence miért nem mond le, Gulyás Gergely azt mondta, a két frakció más helyzetben van, és számára a tiltakozás mellett az is fontos szempont, hogy „nehéz úgy hiteles alternatívát nyújtani, hogy erre az alternatívára nem lehet szavazni”.
Elmondta, hogy a frakcióval egyeztetett a lemondásáról. Arra a kérdésre, hogy miért nem vár a távozással az utód megválasztásáig, azt felelte, a mai napon olyan dolog történik az Országgyűlésben, amit nem szabad szó nélkül hagyni.
„Egész egyszerűen ez egy teljesen új világ, ami ellen szerintem minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell” – jelentette ki.
Utódját nem nevezte meg, de elárulta, a frakciónak már elmondta, kit képzel el a posztra, és a legfőbb szempont az, hogy az új vezető indulhasson a 2030-as választáson is. Hozzátette: „aki pedig a frakcióvezető lesz, ő jobban fogja csinálni, mint amit én csináltam”.
Gulyás Gergely cáfolta Magyar Péter azon állítását, miszerint a Fidesz-frakcióban szavaztak volna a mandátumok visszaadásáról, de a többség ezt leszavazta.
„Nem, még egyszer mondom, ez hazugság. (...) Ilyen szavazás a Fidesz frakcióban egyáltalán nem volt, és a frakcióban ez komolyan nem merült fel” – mondta.
A saját képviselői mandátumáról való lemondása is felmerült benne, sőt a választások után fel is ajánlotta a Fidesz elnökségének, hogy fel sem veszi azt, de a kérés az volt, hogy maradjon és segítse a frakció munkáját. Orbán Viktor a lemondásának hírét tudomásul vette, amiről már pénteken tájékoztatta a pártelnököt.
A Fidesz állapotáról szólva úgy fogalmazott, a párt nincs rossz állapotban, de nehéz helyzetben van, mert négy ciklus után elvesztette a választást.
Most egy ellenzéki szerepfelfogásba kell belenőni és alternatívát kell állítani a kétharmados többséggel rendelkező kormánnyal szemben, amihez idő kell. Szerinte a belpolitikát most a kormány határozza meg, az ellenzéknek pedig azt a „játékteret kell tudni bejátszani, ami adatott”.
Arra a kérdésre, hogy diktatúra van-e Magyarországon, úgy válaszolt: „Nem, én azt nem mondanám, hogy Magyarországon mától diktatúra van, de az biztos, hogy olyan maradandó módon sérült a demokrácia, hogy 89–90 óta soha.”
A Fidesz kormányzása alatti jogállamisági kritikákat politikai vádaknak nevezte, az Európai Parlamentet pedig egy pártpolitikai testületnek, amely nem objektív jogi véleményt fogalmaz meg.
A választási vereség okai között említette a gazdasági növekedés hiányát, a 16 évnyi kormányzás „elfáradását”, a korrupcióval kapcsolatos vádakat, külön kiemelve egy bankot érintő ügyet, valamint az Európai Unióhoz való viszonyt.
Magyar Péter azon állítását, miszerint a Fidesz kézi irányítás alá próbálja vonni Sulyok Tamást, és előre megírták neki az alkotmánybírósági beadványt, Gulyás Gergely teljes egészében tagadta. „Azt tudom mondani, amit előtte ön felolvasott, mint a miniszterelnök véleménye, abból egyetlen szó sem igaz” – jelentette ki. Cáfolta azt is, hogy részt vett volna olyan egyeztetésen, amely az alaptörvény-módosítás hatálybalépésének késleltetését célozta volna.
Azzal kapcsolatban, hogy nemzetközi bírósághoz fordulnak-e, elmondta, bár az uniós intézmények iránti bizalma mérsékelt, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága jobb esélyt jelenthet, mivel a módosítás a választójog durva korlátozása. „Én minden jogorvoslati fórum kihasználására tennék javaslatot a frakciónak vagy a Fidesznek” – közölte. Végül az elhíresült, „nagyon hálásak lesznek nekem” mondatára úgy reflektált, hogy annak idején egyszerűen nem feltételezte, hogy a Tisza Párt megnyerheti a választást.
Gulyás Gergely, a Fidesz távozó frakcióvezetője az Egyenes Beszéd című műsorban beszélt a lemondásához vezető okokról, a Fidesz állapotáról és a jövőbeli tervekről. A politikus szerint két fő oka volt a távozásának. Az egyik, hogy az Országgyűlés egy olyan alkotmánymódosítást fogadott el, ami ellen „minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell”, és mivel a Fidesznek nincs meg a többsége a megakadályozásához, a távolmaradás és a lemondás a tiltakozás és a figyelmeztetés egy formája.
Úgy látja, a Tisza Párt kormánya olyan határokat lép át, amilyet korábban senki.
Elismerte, hogy sokan gondolhatják, hogy éppen az a Fidesz beszél, amely 16 évig kormányzott, de szerinte ha valaki tényszerűen megvizsgálja a módosítást, láthatja, hogy annak egyes rendelkezései „1990 óta példátlanok”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!