SZEMPONT
A Rovatból

Somogyi Zoltán: Magyar Péter erősödésével kezd olyan hangulat kialakulni, hogy az EP választás is kudarccá válhat a Fidesz számára

A Fidesz számára a tét, hogy továbbra is a nemzet pártjaként tüntethesse fel magát. Ha túl gyengén szerepel és trendfordítónak látszódhat az eredmény, az erőforrások is megindulhatnak Magyar Péter irányába.


Magyar Péter túl van a századik településen, mindenhol tömeg várja, minden beszédét élőben közvetíti a Facebookon, és az országos problémák mellett mindenhol helyi aktualitásokról is beszél. Semmiből épített pártot hetek alatt, amire a Závecz Research legutóbbi mérése szerint másfélmillióan szavaznának, és a 40 éven aluliak körében a legnépszerűbbé vált. Még úgy is, hogy továbbra is egyszemélyes show-nak tűnik, amit Magyar Péter csinál.

Közben Orbán Viktor szinte titokban kampányol, válogatott közönség előtt, ahol azt is mindig elmondja, nem is céljuk meggyőzni sem a másik oldalon állókat, sem a bizonytalanokat, szerinte a „fényes győzelemhez” elég, ha a „sajátjaikat” elviszik szavazni. Egyetlen témára fűzte fel a kampányát: a háborúra.

A Partizán által szervezett pénteki EP-vitára sem Magyar Péter, sem a Fidesz listavezetője, Deustch Tamás nem ment el. Pedig a Závecz mérése szerint toronymagasan ez a két erő a választás esélyese: a biztos szavazók körében a Fidesz-KDNP 39, a Tisza Párt már 26, míg a DK-MSZP-Párbeszéd pedig 17 százalékon áll. Igaz, a választásokig még van három hét. Az aktuális helyzetről beszélgettünk Somogyi Zoltánnal, a Political Capital alapítójával.

– Úgy tűnik, Magyar Péter mára eltüntette az összes kis pártot úgy, ahogy van. Meddig tarthat ez a menetelés?

– Várjuk meg azért a választási eredményeket, nincs már olyan messze a június 9-e. Persze, Rákosi Mátyás szavaival élve a politikában a határ a csillagos ég, tehát a plafon lehet bárhol. Még nem tudjuk azt, hogy milyen dinamikával, mekkora lendülettel rendelkezik, illetve közben a Fidesz és az ellenzéki erők mennyire gyengülnek Magyar Péter működése mellett.

Klasszikusan az a helyzet van, amikor komoly meglepetések érhetik a választót és a politikusokat a június 9-i választási éjszakán.

Ami egyébként abból a szempontból is érdekes, hogy kezd egy olyan hangulat lenni, mintha országgyűlési választási kampányban lennénk. Ha ez így van, az azt jelenti, hogy az átlagosnál magasabb választási részvételre lehet számítani. Ha magasabb választási részvételre lehet számítani, akkor a bejutási küszöbön imbolygó, illetve kisebb pártokat még ez is lehúzza, hiszen ahhoz, hogy magas választási részvétel mellett valaki jól szerepeljen, sok szavazat kell az ország különböző pontjairól. Ha azt nézzük, hogy mely pártok tudtak országos szinten, mindenütt listát állítani, akkor erre csak a Fidesz, a DK, és a Mi Hazánk volt képes. Ez szintén abba az irányba mutat, hogy jó néhány eddig a parlamentben lévő ismert pártnak van esélye, hogy kiessen.

Ez az egyik dolog. A másik, hogy

Magyar Péterrel még nagyon sok minden történhet, mert amit korábban is mondtam, ahogy intézményesülten a belpolitika részévé válik bárki, úgy már kap olyan támadásokat, amelyeket nehezebb megmagyarázni és a földre húzza vissza őt.

Egy példa: Karácsony Gergely megtámadta az egyik jelöltjével kapcsolatban. Az ilyenek az egész Magyar Péter-jelenséget gyengíthetik. Amíg Magyar Péternek csak önmagáért kell jót állnia, addig ez a megváltást váró hangulat, hogy végre valaki valamit csinál ellenzéki pozícióból, az tudja őt előre vinni, de abban a pillanatban, hogy már a listáján lévő összes politikusért, másokért is felelősséget kell vállalnia, minden ilyen ügy veszélyes lehet az ő megítélése szempontjából. A politikában pedig teljesen más az időszámítás, mint a hétköznapjaink emberi időszámításai, pár percnyi történés is megfordíthat folyamatokat. Kampányban pedig még inkább így van.

Ráadásul fontos választás ez a Fidesz szempontjából annyiban, hogy semmiképpen sem örülnének neki, ha trendfordítónak jelenthetné ki bárki is ezt a választást, azaz mondjuk annyira sok szavazatot veszítene a kormánypárt, hogy kialakulna egy érzés egy évtized után a Fidesz meggyengüléséről.

Ezt a Fidesz el akarja kerülni. Eddig az volt a terve, hogy az EP-választáson majd jól teljesít, az összes többi meg kevésbé lesz érdekes. Most meg azt lehet érezni, hogy a kezd olyan hangulat kialakulni, hogy az EP választás is kudarccá válhat a Fidesz számára.

– Ha a Fidesz szempontjából egy relatív gyenge választási eredmény születik, akkor az beindíthat-e lélektanilag egy olyan dominó effektust, hogy az abból kialakuló hangulat gyengíti tovább a Fideszt?

– Az egy kicsit ennél bonyolultabb. A Fidesz csak nagyon erős országos eredményt tud elviselni, mert a saját magára vonatkozó mondása az, hogy ő a nemzeti párt, és mindenki más félreérti vagy éppen nem képviseli a nemzetet. És ez még a jóindulatú megközelítés a Fidesz oldaláról, mert általában azt is szokták mondani, hogy nem tagja a nemzetnek, vagy nem nemzeti érdeket képvisel.

Igen nehéz lenne ezt az identitást tovább építeni akkor, ha a nemzeti politikát folytató párt nem közelíti meg az 50 százalékos eredményt egy országos választáson.

Mert akkor milyen alapon mondja? És ez a fajta identitásgyengülés hozhat egy erőteljes, hosszabb távú népszerűségcsökkenést a Fidesz számára. Persze mindig ott lesz a lehetőség, hogy változtasson a politikáján, ha van képessége erre, meg akarat, szándék és megfelelő dinamikával reagál mondjuk a választási eredményekre.

– A választásokig még van egy hónap. Az szokott lenni, hogy az igazi nagy és romboló erejű tölteteket a hajrában lövik ki. Számíthatunk arra, hogy a Fidesznél is lapulhat, vagy befújhat egy kormánypárti médiumhoz egy olyan dossziét a szél, amivel a végén akarják jelentősen módosítani az eredményeket?

– Igen, de azt mindig fel kell építeni. Ha valamivel elő akarnak jönni, akkor ezt ezekben a napokban fogják megtenni, mert azért egy ügy felépítésére kell jó néhány hét, hogy az úgy beépüljön, hogy egyáltalán a választók meghallják.

– A Fidesz azt mondja, hogy ami Magyar Péter körül történik, az csak az ellenzéken belüli pozícióharc, a Fideszre nézve nem veszélyes. Azonban nem az látszik a Fidesz viselkedésén, mintha nem úgy érzékelné, hogy közvetlenül az ő bázisuk is veszélyben lehet.

– Az, hogy mit mondanak kifelé, egy dolog. Mi lenne, ha egy párt elkezdené mondani, hogy jaj, nagy veszélyben vagyunk, jaj, jaj... akkor ki gyűjtene neki ajánlásokat? Mindenkinek azt kell mondani, hogy minden rendben van, csináljuk, dolgozzunk. Aztán persze a házon belül meg néznek ki a fejükből,

amikor 15 ezer ember elmegy Debrecenbe tüntetni, és ott a magyar zászlók alatt, egy piros-fehér-zöldre festett platón álló szónoknak a Fidesszel szemben az az állítása, hogy nem képviseli a magyar embereket.

Már rögtön az is probléma, hogy hogyan kerül Debrecenbe 15 ezer ember egy ellenzéki tüntetésre? Ezt egyébként az ellenzéki politikusok is nézik, akik tíz éve magyarázzák, hogy ilyen nem történhet meg, mert nem lehet vidékre menni. De ennél érdekesebb a Fidesz esete, mert utána, a következő hetekben az a 15 ezer ember, aki kiment a tüntetésre, ezt fogja mesélni a többi debreceninek, amikor elmegy a boltba, vagy a szomszédoknak, a fodrászának, hogy ő ott volt.

Így lehet egy hangulatot teljesen átállítani a másik oldalra.

Eddig a felállás hasonló volt a Horthy-rendszerhez. Akkor teljesen tudatosan, a Bethlen-Peyer paktummal ráadásul le is papírozva az volt a helyzet, hogy a főváros lehet ellenzéki, de a vidéknek kormánypártinak kell lennie, és ezt az ellenzéknek is el kell fogadnia. Most azt látja a Fidesz, hogy az ő területükre tévedt valaki, vidéken szónokol komoly befogadó közönséggel, eredményesen. Ez új helyzet.

– Elég sok olyan kis pártnak sikerült összegyűjtenie a húszezer ajánlást és ezáltal listát állítania, amelyeket viszont csak egy százalék körüli eredményre mérnek. Viszont ezek a szavazatok valószínűleg el fognak veszni. Ha pedig elvesznek, akkor néhány százaléknyi ellenzékre leadott szavazat eltűnik, ami a Fidesznek javára torzíthatja a végeredményt.

– Annyira nem gondolom ezt jelentősnek, én ezt egy picit máshogy látom amúgy. Ezekben a leszakadó pártokban is számos olyan szavazó lesz, aki egyébként a Fideszre szavazna, ha nem az adott kispártra szavaz. Tehát ezek azért annyira nem lesznek jelentősek. De amikor egy 4 százalék körüli párt hullik ki a versenyből, az mindig nagy probléma, és ilyet látunk azért többet is. Az egy fontos kérdés lesz, hogy egy ilyen erő öt százalék fölé megy, vagy öt alá. De azt se tudjuk, hogy melyik lesz az a politikai erő. Ha a másodlagos szavazói hajlandóságot nézzük, mondjuk hadd legyek udvariatlan két párttal: egy Momentum-szavazó, meg egy Mi Hazánk-szavazó prefernciája teljesen más. Ha ezeket mind összevetjük, akkor ott is valamennyire kiegyenlítődik a jobboldali-baloldali arány, vagy a Fidesz nem Fidesz arány. Tehát még ezt sem tartom olyan mértékben torzító hatásúnak, hogy azt lehessen mondani, hogy adott esetben a Fidesznek lehet akkora szerencséje, hogy a megítéléséhez képest, tehát ami szavazatot valójában kap, ahhoz képest a mandátum száma sokkal jobb legyen. Én ezt nem tartom most egy fajsúlyos kérdésnek.

Az igazán fajsúlyos kérdés az, hogy az európai parlamenti választáson hány százalékot kap a Fidesz.

Fajsúlyos kérdés még, hogy Budapesten hogyan szerepel a kormánypárt jelöltje, illetve hogyan alakul a választás összképe az ellenzék számára. És persze az, hogy Magyar Péter politikai mozgalma hogyan szerepel ténylegesen, és adott esetben akár csak átmenetileg, de kiket lök ki politikai pozíciókból.

– Az tűnik biztosnak, hogy az ellenzéki térfélen a DK-féle koalíció és a Tisza párt állva marad. Mi lesz itt az országgyűlési választásokig?

– Van még nem egész két év addig, valószínűleg nagyon erős pozícióharc jön ezután. Hadd mondjak erre egy leegyszerűsített modellt – és tényleg csak a modell miatt mondom ezt. Ha ezt az elméleti modellt magunk elé tesszük, és azt mondjuk, hogy Magyarországon egy olyan választási rendszer van, ami a győztest támogatja, ami azt jelenti, hogy

a parlamentben az szerez abszolút többséget magának, sőt valószínűleg kétharmadot, aki az egyéni körzetekben a legnagyobb erővel elhozza a szavazatokat.

Ha ebből a választási rendszerből indulunk ki, akkor nagyon egyszerű a helyzet. Legyen elméletileg 40, 30, 30, a három párt támogatottságának aránya, és a 40-et adjuk a Fidesznek, ez reális elméleti modell lehet. 30-at meg a Tisza-körüli mozgalomnak, 30-at a baloldalnak.

Mennyire bonyolult egy ilyen esetben valamelyiknek a 30-asok közül 40-né változni, és a 40-est lehúzni 30-ra?

Emiatt aggódik a Fidesz is.

– Kérdés, hogy van-e valamelyik harmincasnak erőforrása ehhez...

– Az erőforrások elkezdenek előbújni, amikor látható az alternatíva. Eddig azért nem volt olyan nagy erőforrás, mert nem volt alternatíva. Sőt, mondok mást is. Néhány tízmillió forint belement Magyar Péter kampányába, de annál nem sokkal több. És már ott van, ahol a többiek, sőt. Komolyan vehető szereplővé nőtte ki magát. Mennyi pénz kell akkor a politikához? Nem tudhatjuk. A Fidesz olyan szempontból a legrosszabbul áll, hogy a legrosszabb terméket kell eladni, mert az, amit a kormányzati tevékenységnek gondolunk az az nagyon-nagyon rossz teljesítmény. De mindezt propagandával társítják, tehát az adófizetők pénzéből reklámozzák napi félmilliárd forintért, így pedig mindent el lehet adni, ideig-óráig.

Ha valaki kihúzná a propagandát a kormányzat alól, akkor biztos, hogy beesne a támogatottsága egy sokkal alacsonyabb százalékba. Megszűnik a propaganda, egy pillanat alatt megszűnik az az érzés, hogy valami nagyon nagy erőcsoportosulás van a kormánypártok körül és ők vannak egyedül a terepen.

Ezt sosem tudhatjuk, hogy ki, mikor, hogyan húzza ki a propaganda eszközeit. Ráadásul egy olyan harcossal áll szemben most a propaganda, amelyik eddig a propaganda ellene irányított energiáit meg tudta fordítani, és abból is tudott táplálkozni. Még a vele kapcsolatos támadásokra is kitér, és azokat így visszafordítja.

Magyar Péter az őt lejárató propagandaplakát előtt pózol (forrás: Facebook, Magyar Péter

Kirakják a nadrágszíjat Debrecenben, és rögtön elmondja, hogy a nadrágszíj politikát a Fidesz képviseli, mert nincsen pénz a gazdaságban. Ezeket nagyon ügyesen csinálja. Tehát azt mondom, hogy ez sem olyan egyszerű, hogy az egyik oldalon van a hatalmas pénz, és akkor csak ők nyerhetik a választásokat. A hatalmas pénz arra jó, hogy fenntartson valamilyen képzetet, és ha az a képzet rossz, akkor ugyanolyan erővel fenntart egy rossz képzetet a propaganda eszközeivel, meg pénzeivel. Szerencsére a politikában nem csak kizárólag a pénz számít. Olyan szempontból igen, hogy a gazdasági helyzet alapvetően nagyon meghatározó tud lenni. Viszont jelen pillanatban nincsen olyan gazdasági helyzet, ami a Fidesznek kedvezne.

– Sokan azt mondják, hogy olyan a gazdasági helyzet, hogy talán még nagyobb nem megszorítások várhatók a választás után, mint ami a 2022-ben volt, azaz ilyen szempontból még rosszabb helyzetbe kerülhet a kormánypárt.

– Közvetlenül az önkormányzat és európai parlamenti választás után lehet, hogy lesz némi kiigazítás. De azt gondolom, hogy amikor jönnek az országgyűlési választások, akkor mindig rendelkezésre áll a pénznyomda, és akkor hirtelen egy kicsit jobb létet teremtenek. Nem akarok ezzel kapcsolatosan tippelni, csak az előző választáson ezt láttam. Azt láttam, hogy

tudatosan úgy osztottak ki több ezer milliárd forintot, hogy tudták, hogy a végén vissza kell, hogy vegyék az emberektől.

Ennek lett az az eredménye az az infláció, ami Európában a legnagyobb mértékű volt, azaz gyakorlatilag minden magyartól azáltal, hogy elinflálták a pénzüket, vissza is vették azt a pénzt, amit a választások előtt kiosztottak.

– Magyar Péter is belement abba a huzavonába, hogy hol, kikkel és milyen feltételekkel hajlandó vitázni. Nem ment el a Partizánba, csak feltételekkel menne el az egyébként általa követelt vitára az állami televízióba. Ez azért is érdekes, mert Puzsérral való háromórás beszélgetéséből kiderült, hogy képes nagyon koncentráltan és nagyon magas színvonalon vitatkozni úgy, hogy ráadásul még számadatok is vannak a fejében, tehát nem a levegőbe beszél. Akkor mire szolgál ez a lebegtetés?

– Neki valószínűleg az egyetlen értelmes vita Orbán Viktorral lenne, aki viszont nem ül le vele vitatkozni.

Trump a republikánusoknál úgy nőtte ki magát, hogy az eddig megszokott hagyományokkal ellentétben semmilyen republikánus előválasztási kihívójával nem ült le vitatkozni.

Ez a probléma messzebbre vezet. Persze van egy olyan demokratikus elvárás, hogy kell, hogy legyen vita, de amíg a választókban valakik nem építik fel tudatosan azt, hogy ciki és szégyen, ha valaki nem áll be a vitába, addig azért olyan nagyon nagy szégyen nem éri azt, aki nem ül le vitatkozni, mert azt is ésszerű politikai döntésnek látja a választók többsége. Nincs meg bennük az a fajta értékrend, hogy elvárják az őket képviselni kívánó politikusoktól, hogy üljenek le egymással vitára, hanem azt érzik, hogy ez is egyfajta politikai döntés.

– De ezzel nem ugyanazon politikusok közé sorol be, akik ezzel az eszközzel próbálnak előnyt szerezni?

– Kezdjük ezt egy kicsit máshonnan, ami egy picit hosszabb lesz. Magyar Péter ugyanúgy, ahogy egyébként Orbán Viktor, beszél a saját stratégiájáról. Magyar Péter pont ugyanez a szereplő, aki például egy lengyel lapnak adott interjújában azt a tanulságos eszmefuttatást tette, hogy nem lesz jobb attól, ha Ukrajna egy-két területet visszaszerez, mert a háborút nem nyerheti meg, az oroszok meg nem veszíthetik el, és ezért béke kell. A lengyel lap munkatársa erre azt mondta, hogy ezt Lengyelországban mi nagyon másképp gondoljuk. Mire az volt a válasza, hogy ha én mást mondanék, megbuknék a magyar politikában, mert a magyar propaganda sok év alatt felépítette az emberek fejében ezt a képet, amiről én beszélek.

Tehát azt mondja, hogy nem kell komolyan venni az álláspontját, mert neki kötelezően ezt kell mondania, nem mondhat mást, mert akkor megbukik Magyarországon politikusként.

Azt is elmondta Magyar Péter, hogy a Fidesz eszközeivel veri meg a Fideszt, a nemzeti szimbólumokkal, a Fidesz eredeti értékrendjével, amit számon kér a Fideszen. Ha ez a politikája Magyar Péternek, akkor azt sejtem, hogy itt azért a közép-hosszú távú stratégia az, hogy ténylegesen a Fidesztől kell ellopni szavazatokat ahhoz, hogy a Fidesz kormányt meg lehessen verni a választásokon. Ez egyébként nem is feltétlenül lesz ellenére a Demokratikus Koalíció körüli baloldali blokknak. Ezt még akár le is tudják játszani egymással. Csakhogy ilyenkor az a kérdés, hogy kivel is kéne vitatkozni. Ha most nem ül le Orbán Viktor, akkor ő üljön le mondjuk a DK politikusaival? Az olyan lenne, mintha megint az ellenzéken belül lenne egy ilyen vita arról, hogy ki vigye el az ellenzék szavazóit. Nem feltétlenül rossz a kormányváltás szempontjából, ha ezek a szereplők viszonylag távol, egymás mellett beszélnek és nem egymással vitatkoznak a szavazatokért vagy a szavazókért. Ez nem feltétlenül érzem technikailag meg taktikailag rossznak, miközben persze a demokratikus értékrendem az igényelné, hogy bárki, aki képviseletet lát el, politikus, az üljön le más politikusokkal vitatkozni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Akkor a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok” – felháborodtak a tüntetők Lázár János minisztériuma előtt
A kormány bűnözőbandának, Bayer Zsolt pedig ocsmány árulóknak nevezte azokat, akik Gyöngyösön tiltakoztak Lázár János wc-kefés kijelentése ellen. Szombat este Lázár minisztériuma elé szerveztek tüntetést, ahol felbukkant Caramel is. Videó.


Lázár János minisztériuma elé hirdetett tüntetést Lakatos Ádám aktivista, miután a miniszter egy lakossági fórumon arról beszélt, hogy ha nincsenek bevándorlók, a vonatok vécéit a cigányoknak kell takarítaniuk. A demonstrációra azután került sor, hogy Lázár egy gyöngyösi fórumán roma tiltakozók jelentek meg, amire a kormányzati kommunikáció úgy reagált: „bandába verődött bűnözőket” küldött rájuk a Tisza Párt.

„Emberölés, rablás, lopás, kényszerítés, szexuális erőszak. Ez van a priuszukban. Akiket a TISZA odaküldött a fideszesekre Gyöngyösön, némelyiknek több bűncselekmény van a rovásán, mint ahány éves” – állította Orbán Viktor, aki szerint a tiltakozókat bandába szervezték. „És még csak 72 napra vagyunk a választástól. Mi lesz itt, emberek?” – tette fel a kérdést.

A tüntetésen többen is reagáltak a vádakra, köztük azokra a kijelentésekre is, amelyeket Bayer Zsolt publicista fogalmazott meg. Bayer ocsmány árulóknak nevezte a tiltakozókat, és azt üzente nekik, hogy csak akkor nyissák ki a szájukat, ha meg akarják köszönni az Orbán-kormánynak az elmúlt 16 év jótéteményeit.

„Akkor ma még a bandatagon kívül ocsmány áruló is vagyok. Köszönöm a kitüntetést!” – reagált szarkasztikusan az egyik résztvevő. Egy másik tiltakozó szerint az egész helyzet „emberi butaság, ez nem méltó a magyar nép viselkedéséhez.”

„Hová süllyedtünk? Hogy egy olyan országban kell élnem, ahol ilyen emberek élnek, akik így ontják magukból a gyűlöletet. Mert bennem is gyűlöletet kelt. Az a legrosszabb, hogy érzem magamban, és ezt nagyon-nagyon szégyellem magam” - mondta egy másik megszólaló.

A kormánypárti megnyilvánulások egy tüntetőt Balog Zoltán egykori miniszter szavaira emlékeztettek. „Azt mondta, hogy rekesszék ki a bűnözőket maguk közül a romák. Ez egy egyértelműen diszkriminatív, stigmatizáló megszólalás volt, és ez beleillik egy hosszú sorozatba, amit a Fidesz csinál” – mondta.

Volt, aki szerint a vita teljesen rossz vágányon zajlik. „Ez egy szóval baromság. Megint nem a lényeggel foglalkoznak, hanem azzal, hogy miket, meg hogyan meg kiket küldtek. Volt valami, egy nagyon fontos dolog, amire reagálni kéne, és nem azzal foglalkozni, hogy milyen embereket küldtek” – vélekedett egy nő.

Molnár Ferenc Caramel is a helyszínen volt, aki szerint a politika eszközei miatt nem lepődik meg a kialakult helyzeten.

„Szerintem pont ezen kellene változtatni, hogy bárki kiáll egy magyar vagy cigány emberért, akkor ne a támadás köszönjön vissza reflexszerűen” – fogalmazott az énekes.

Úgy vélte, a tiltakozók önmaguk miatt mondták el a véleményüket, nem pedig utasításra.

„Ugyanaz, mint a Szőlő utcai gyerekek. Nekem is volt ott ismerősöm, egyetemi tanár gyermeke, mert 14 évesen rosszat lépett. Most le vannak bűnözőzve azok a gyerekek is” – húzott párhuzamot egy másik felszólaló, aki szerint a romáknak sokszor nincs más lehetőségük. „Le lehet bűnözőzni, igen, nyilvánvalóan. De hát az Országházban dolgozók is bűnözők, csak ők még nem kaptak érte semmit.”

A tüntetők szerint Lázár Jánosnak le kell mondania. „Azonnal. Azonnal. Egyértelmű” – jelentette ki egy férfi. „Nem kérdés. Minden normális helyen, minden normális országban már régen nem lenne szabad miniszternek lenni. De nem fog lemondani, ne reménykedjünk” – tette hozzá egy másik.

A legélesebb kritikát egy nő fogalmazta meg, aki szerint az egész kormány felelős. „A kormánynak kellene lemondani, nem Lázár Jánosnak. Lázár János szavaira annyi volt a reakciója, ha jól tudom, Orbán Viktornak, hogy hallgatja a Dankó Rádiót. Ez a reakció.” – mondta felháborodottan.

A teljes riport


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Bárándy Péter: A romák bűnügyi adataihoz még Orbán Viktor sem férhetett volna hozzá, ami történt, valószínűleg bűncselekmény
A volt igazságügyi miniszter szerint a jogtalanság földjén járunk. És nem csak a romák szenzitív adatainak felhasználása mutatja ezt, hanem az is, hogy a kormány a szolidaritási adó ügyében egy rendelettel átvette a bíróságok szerepét, vagyis bármire feljogosítva érzi magát.
Fischer Gábor - szmo.hu
2026. február 05.



Egyre több a kérdőjel a gyöngyösön Lázár János WC-kefés mondatai miatt tiltakozó romák bűnügyi adatainak felhasználásával kapcsolatban. Ezekről elsőként a Magyar Nemzet írt, majd a Fidesz konkrét monogramokkal, életkorral és bűnlajtrommal, az egyes elhomályosított arcokat bekarikázva mutogatta egy videón, ki mit csinálhatott. A videót Lázár János is megosztotta, majd Orbán Viktor is konkrét bűncselekményekről beszélt. Lázár János szerint az adatokat ő és a kormány onnan tudhatta, hogy a helyszínen rendőrök igazoltatták az ellene tiltakozókat, és ennek eredményéről Pintér Sándor beszámolt Orbán Viktornak. Csakhogy a rendőrség közleményben cáfolta, hogy bárkit is igazoltattak volna.

Hogyan juthatott hozzá a Fidesz, Lázár János, vagy akár Orbán Viktor a bűnügyi nyilvántartás adataihoz, és ha ez megtörtént, az felvet-e bűntetőjogi kérdéseket? Erről beszélgettünk Bárándy Péter volt igazságügyi miniszterrel. De szóba került az a veszélyhelyzetre hivatkozással meghozott kormányrendelet is, ami utasította a bíróságokat, hogy szüntessék meg a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos pereket, és megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy ebben az ügyben újra bírósághoz forduljanak.

— Mit gondol arról, hogy a Lázár János WC-kefés mondatai miatt Gyöngyösön tilatkozó romák szenzitív bűnügyi adatai a jelek szerint nyilvánosságra kerültek?

— Ennek az ügynek minden eleme jogsértő. Az ilyen adatok, még ha valósak is, hogyan kószálhatnak olyan helyeken, olyan fórumokon, olyan személyek előtt, akiknek a hozzáférése jogszerűen nem lehetséges?

A bűnügyi nyilvántartás adatairól pontos jogi rendelkezés van, hogy ki férhet hozzá: ezek a bűnügyekben eljáró hatóságok, beleértve a bíróságokat és a rendőrséget.

Bizonyos esetekben, mondjuk kegyelmi ügyek előkészítése során, mások is hozzáférhetnek, így például az igazságügyi miniszter, de a jogszabályban leírt jogosultakon kívül senki más. A kormányfő semmi esetre sem jogosult a hozzáférésre.

— Ez szabálysértés vagy bűncselekmény?

— Valószínűleg bűncselekmény, hiszen szenzitív adatokat szereztek meg jogellenesen, és ráadásul közzé is tették, ami büntető tényállásszerű magatartás.

— Ahhoz, hogy részletes adatokat nyerjenek ki a bűnügyi nyilvántartásból, a Belügyminisztériumnak is közre kellett működnie, vagy valakinek, akinek bejárása van oda.

— Ez így van.

— Tehát ahhoz, hogy kikutassák, kinek mi volt a rovásán, állami alkalmazottak dolgoztak?

— Ez egy feltételezés, erre én nem tudok válaszolni, mert önnek sem állnak erre vonatkozóan rendelkezésre adatok, és nekem sem.

— Ha valakinek már nincsen priusza, nem kerülnek törlésre automatikusan a rá vonatkozó információk?

— A nyilvántartásban az elévülési időn túl, jogszabályban meghatározott ideig még szerepelnek a büntető szankciók, amelyeket alkalmaztak egy adott személlyel szemben. De jogilag szabályozott, hogy az elévülési időn túl mennyi ideig szerepelhet valami ebben a nyilvántartásban. Ehhez azonban csak egy esetleges következő büntetőeljárásban eljáró hatóság juthat hozzá, és végső soron a büntetőbíróság.

— Úgy tűnik, a kormánypárt felült erre a „bűnöző vonatra”. A Szőlő utcai javítóintézet kapcsán is arról beszéltek, az ottani fiatalok bűnözők. Van különbség a két eset megítélése között?

— A Szőlő utca tekintetében én nem emlékszem szenzitív adatok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára. Csak arra, hogy kijelentették: ott súlyos bűnök elkövetői, bűnözők vannak fogva tartva, és az intézmény nem más, mint fiatalkorúak börtöne. Ami tényszerűen nem igaz, mert

a javítóintézet nem börtön, ott nem elítéltek vannak.

Vannak ott olyanok, akik eljárás hatálya alatt állnak, és fiatalkorúként a fogvatartásukat oldják meg így, ha az indokolt. De ha el is ítélték őket, a javítóintézeti nevelés egy intézkedés, aminek, ahogy a neve is kifejezi, elsődlegesen a nevelés a célja. A személyiségre és az elkövetett bűncselekményre tekintettel a nevelést a bírói ítélet szerint csak úgy lehet biztosítani, ha az illetőt egy intézetben tartják, elválasztva a külvilágtól, főként annak káros befolyásától. Tehát semmi esetre sem lehet a börtönnel egyenrangú intézményként kezelni a javítóintézetet. Ott inkább ilyenre emlékszem, nem arra, hogy valakire vonatkozóan konkrét adatokat hoztak volna nyilvánosságra. Hazugságnak ez is hazugság volt, csak más típusú.

— A részletes bűnlajstromot monogramokkal, életkorral, a Fidesz egyik videójában tették közzé. Vagyis bűnügyi adatok kerültek a kampányoló kormánypárthoz is. Ez a pártállami rendszert idézi, amikor az állam és az uralkodó párt hatáskörei fedték egymást. Mit tehetnek az érintettek? Ha ez bűncselekmény, az ügyészségnek hivatalból kellene nyomoznia, de ha nem teszi, mi lehet a következő lépés?

— Feljelentést tehetnek, és helyes is, ha megteszik, akik személyükben azonosíthatóak lettek. Ebben az esetben a nyomozó hatóságoknak valahogyan kezelniük kell az eljárást. Ha megszüntetik, akkor azt indokolással kell megtenniük, és el kell mondaniuk, miért nem látják ezt bűncselekménynek, ami egyébként ordítóan az.

Egy feljelentés esetén vagy megindul egy eljárás, vagy pedig egy alaptalan megszüntetés esetén a megszüntető hatóság presztízse erősen csökken.

De csak ilyen eszközök állnak rendelkezésre. Nagyon nehéz ezt kezelni, a párt és az állam erős összefüggése miatt, ami miatt teljes joggal használjuk a pártállam megnevezést, a választás tisztasága is megkérdőjelezhető. A kampány során, ami nálunk négy évig tart, most pedig a finisében vagyunk, olyan módon élnek vissza az állami lehetőségekkel a kormánypárt választási győzelme érdekében, ami nem megengedhető.

— Egy mai hír szerint visszamenőleges rendelettel vették el az önkormányzatoktól, így a fővárostól is, a jogot, hogy a szolidaritási adó miatt bírósághoz forduljanak, sőt, a folyamatban lévő perek megszűntetésére is utasították a bíróságokat. Ez hogy lehetséges?

— Ez a kormányrendelet

egy újabb határátlépés a jogtalanság földjére.

A kormány a különleges jogrendre, a szomszédos országban lévő fegyveres konfliktusra és a humanitárius katasztrófára hivatkozva hozta meg, hogy elhárítsa ezek magyarországi hatásait. Na most ez önmagában nem igaz, mert semmi köze a rendelet tartalmának az ukrajnai orosz agresszióhoz. Ez szépen demonstrálja, hogy Magyarországon már nem különleges jogrend van, hanem rendeleti kormányzás. 2015 óta, tehát lassan tíz éve, különböző jogcímeken és neveken lényegében különleges jogrend van érvényben. Különleges jogrend pedig nem lehet tíz éven keresztül érvényben, mert annak lényegi eleme, hogy csak nagyon rövid ideig lehet hatályban a veszély elhárítására, és a célja a normál alkotmányos rend mihamarabbi visszaállítása. Itt jól látszik, hogy az állam tíz éven át berendezkedett a rendeleti kormányzásra. Ez az első baj ezzel a rendelettel. A következő baj az, hogy az Alkotmánybírósági határozat, amelyre hivatkoznak, és az azt megelőző határozat sem alapozza meg a rendelet tartalmát alkotó következtetés levonását. A következő baj, hogy visszamenőleges hatályú. Ezen túl

a hatalommegosztás tagadásaként a bíróságok munkáját határozza meg, és kötelezi őket az eljárás megszüntetésére.

A bíróságnak kellene mérlegelnie, hogy egy adott jogszabályváltozás megokolja-e egy eljárás megszüntetést, a végrehajtó hatalom nem kötelezheti erre. A következő baj az, hogy az Alkotmánybíróság határozatát egy folyamatban lévő eljárásban a bíróságnak kell értékelnie és értelmeznie, nem a kormánynak. És az már csak egy kiegészítő dolog, hogy a két alkotmánybírósági határozatot hamisan értelmezi. Így első ránézésre csupán ennyi a bajom ezzel a rendelettel.

— Van ezzel szemben jogorvoslat?

— A választások hozhatnak ebben is reparációt. De ha folytatom: van egy állami intézkedés, ami kötelezettségeket ró az önkormányzatokra.

Erre nem lehet azt kimondani, hogy ez nem egy közigazgatási határozat.

Nem lehet úgy értelmezni, ahogy a rendelet teszi: hogy ez a költségvetési törvény végrehajtásának egy intézkedése, ezért nem határozat, nem közigazgatási eljárás része, és ezért nem lehet keresetet benyújtani ellene. Ez sem valós értelmezés, ez sem igaz. Ezzel a rendelettel csak baj van. Azt tükrözi, hogy a kormányzat bármire feljogosítva érzi magát.

— Ha ezt megtehetik, akkor holnap hozhatnak egy olyan rendeletet is a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, minek következtében a személyiségi jogaikban megsértett romák sem perelhetnek?

— Én nem tudok és nem akarok jósolni. Mindenesetre ez egy olyan belerúgás az alkotmányosságba és a tartalmi jogszerűségbe, ami kinyitja a kaput minden egyéb szörnyűségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Közvetlen beavatkozás az igazságszolgáltatásba” – kiakadtak a jogászok az új kormányrendeleten
A kormány a szolidaritási hozzájárulás körüli vitát egy veszélyhelyzeti jogszabállyal zárná le, amely visszamenőleg szüntetné meg az önkormányzatok pereit is. Alkotmányjogászok szerint ez az igazságszolgáltatás autonómiáját érinti, és rossz mintát adhat jövőbeli ügyekre.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. február 04.



Egy kedd este megjelent rendelettel a kormány egy tollvonással vetett véget a szolidaritási adó körüli jogvitáknak, kritikusai szerint ezzel a végrehajtó hatalom mond ítéletet a bíróságok helyett. A Magyar Közlönyben kihirdetett, az ukrajnai háborúra hivatkozó veszélyhelyzeti rendelet visszamenőleges hatállyal zárja le az önkormányzatokat sújtó hozzájárulással kapcsolatos ügyeket, és kifejezetten előírja a már folyamatban lévő perek megszüntetését is.

A lépés legérzékenyebben a Fővárosi Önkormányzatot érinti, amely korábban többször is jogvédelmet kapott a bíróságon a kormányzati végrehajtással szemben. A fővárosnak a rendelet melléklete szerint 2023-ra 57,8 milliárd, 2024-re pedig 75,5 milliárd forintot kell fizetnie. Az idei évre már 98 milliárd forintot vár a kormány ezen a címen, aminek az első, 11,7 milliárdos részletét január végén a Magyar Államkincstár már le is emelte a főváros számlájáról.

„Még a sokk hatása alatt vagyok” – fogalmazott a 24.hu-nak Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke, aki szerint a lépés a joggal való visszaélés klasszikus esete. „Ez olyan, mintha egy focimeccs kellős közepén az a csapat, amely vesztésre áll, azt mondja, hogy inkább most fújjuk le a meccset, és legyen az, hogy mi győztünk” – magyarázta az alkotmányjogász.

Az Ügyvédkör elnöke szerint a rendelet veszélyes precedenst teremt. „Ha elfogadjuk, hogy a kormány akár egy rendelettel megszüntethet folyamatokat, kizárhatja a jogorvoslatot, és mindezt visszamenőleg megteheti, akkor a jog nem korlátja, hanem eszköze a hatalomnak” – hívta fel a figyelmet Horváth Lóránt.

„Kifejezetten előírja, hogy a már megindult pereket meg kell szüntetni. Ez nem más, mint a végrehajtó hatalom közvetlen beavatkozása az igazságszolgáltatás működésébe”

– tette hozzá.

A mostani rendelet Alkotmánybírósági döntésekre is hivatkozik, amelyek szerint a szolidaritási hozzájárulás intézménye összhangban áll az Alaptörvénnyel. A kormányzati álláspont szerint a hozzájárulást mindenkinek teljesítenie kell, a főváros pénzügyi gondjai pedig nem az elvonásból, hanem a városvezetés gazdálkodásából fakadnak. A vita előzménye, hogy korábban a Fővárosi Törvényszék, majd a Kúria is a fővárosnak adott igazat egy 28,3 milliárd forintos levonás ügyében, az Alkotmánybíróság ugyanakkor magát a hozzájárulás intézményét nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek.

„Nem is kell ennél nagyobb beismerés a kormányzat részéről arról, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak lenne igaza a perekben, vagyis visszajárna a budapestieknek a tőlük elszedett pénz. Mégis dermesztő az egész. Innentől precedens van arra, hogy ha látszik, hogy a bíróság egy perben a kormányzat ellen ítélne, akkor utólag rendelettel elég kimondani, hogy a kormánynak van igaza, a pert pedig meg kell szüntetni” – írta reakciójában Karácsony Gergely főpolgármester. Bejelentette, mivel a bírósági döntések utólagos felülírása szerinte sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az igazságszolgáltatás és a bírói függetlenség védelmében az Európai Bizottsághoz fordul. Hazai szinten a jogászok szerint egy bíróság, ha úgy ítéli meg, hogy egy jogszabály alkotmányellenes, felfüggesztheti a pert és az Alkotmánybírósághoz fordulhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat” – Csézy lett Magyar Péterék új jelöltje, Tállai András ellen indul Mezőkövesden
Alig egyéves kislánya mellett döntött a politikai szerepvállalásról. Most elárulta, miért nem fél a megfélemlítéstől és a környéken tapasztalható nyomástól sem.
KÁ - szmo.hu
2026. január 31.



Csézy, azaz Csézi Erzsébet énekesnő, ruhatervező lett a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 7-es számú választókerületben. A Tiszta Hang podcastban beszélt arról, miért vállalta a politikai szerepet alig egyéves kislánya mellett, milyen állapotokat tapasztal a szülőföldjén, és miért kellett külföldre mennie, hogy gyermeke születhessen.

Az énekesnő elmondása szerint a döntésében nagy szerepet játszott, hogy a Hősök terén tartott kampányzárón úgy érezte, ott a helye, és el kell énekelnie az egyik legszebb, az országról szóló dalát. Állítása szerint akkor már a kislányát várta, ami megerősítette abban, hogy felelősséggel tartozik a jövőért. „Persze a miénkért is, hiszen remélem, még sok szép évünk van hátra, de az ő jövőjük alakulása óriási felelősség” – fogalmazott. A kiállása után – mint mondta – elenyésző számú negatív hozzászólást kapott. Bár jobboldali érzelműnek tartja magát, férje például baloldali, mégis jól megértik egymást, és éppen a társadalmi megosztottság felszámolását tartja a fő céljának.

„Azt szeretném, ha eljutnánk oda, hogy nem is kell tudnunk, kik a miniszterek, mert mindenki teszi a dolgát, és ez egy élhető ország lesz. Lehet, hogy ez vízió, de nekem ez a célom”

– jelentette ki.

Csézy szerint a szülőföldje, Matyóföld adja az identitását, és sosem tudott volna Budapesten élni. Büszke rá, hogy a családja, a Kisjankó család az 1700-as évektől alapozta meg a matyó népművészetet. Ezt a hagyományt viszi tovább a saját ruhakollekciójával is, amelynek darabjait a Nobel-díjas Karikó Katalin is viselte, többek között a díjátadón is. „Óriási büszkeség, hogy az ő ruháit tervezhettem, méltóbb helyen nem is viselhetné őket senki” – mondta.

Az énekesnő azért döntött az indulás mellett, mert úgy látja, nagyon régóta nem volt igazi kihívója a jelenlegi képviselőnek a körzetben. Szerinte a 90-es évek elején volt utoljára helyi, mezőkövesdi induló. Ezzel szeretne erőt adni az otthoniaknak. „Jelenleg borzasztóan le van korlátozva minden, és az embereket megfélemlítik” – állítja. Úgy látja, az emberek hitetlenek lettek, és egyre több fiatal hagyja el a környéket.

„Régebben mindenkinek azt mondtam, hogy maradjon, mert ez a hazája. Az utóbbi időben viszont – és ezt szégyellem – már azt mondtam nekik: menjetek, egy életetek van, vágjatok bele, mert itthon nem láttam a kitörési lehetőséget”

– fogalmazott.

Csézy beszélt a személyes küzdelmeiről is, amelyek rávilágítottak a hazai rendszer hibáira.

„Én nyíltan beszéltem arról, hogy hat évig mindent megtettünk a férjemmel, hogy gyerekünk szülessen, és végül külföldre kellett mennünk, ahol elsőre sikerült”

– mondta el. Szerinte a probléma nem a magyar szakemberekkel van, hanem azzal, hogy az államosított meddőségi intézetek annyira túlterheltek, hogy nincs idő alaposan kivizsgálni a párokat. Kritizálta a szabad orvosválasztás eltörlését is a szülészeteken, ami szerinte óriási rizikót jelent a nőknek. „Ennek eredménye, hogy egy megyei kórházban január 6-án született meg az első gyerek, miközben abban a magánkórházban, amit én is választottam, napi nyolc baba jön a világra. Ez nincs rendben” – jelentette ki.

A helyi viszonyokról szólva elmondta, hogy a mezőkövesdi kórház aktív ellátását megszüntették, és egy elfekvőt csináltak belőle.

„Ezt tényleg nem értem. Éppen akkor készült el a stadion, amikor bezárták a kórházat”

– emelte ki. Hozzátette, hogy a helyi háziorvosi rendelő állapota évtizedek óta változatlan. „Egy 1970-es évekbeli filmet lehetne ott forgatni. A csempe, a függöny, az ablak… ezek nem lennének nagy költségek” – mondta. Sajnálatát fejezte ki a Zsóry Fürdő lemaradása és a mezőkövesdi belváros kiürülése miatt is. Szerinte a megkeseredettség látszik az embereken, mert eltűnt a középosztály.

Az énekesnő és férje, a rákutató dr. Szabó László sokat jótékonykodnak. Csézy elmondta, hogy az utóbbi időben megdöbbentő kérésekkel találkoztak.

„Tudod, mire kértek nagyon sokan pénzt? Temetésre. Hogy nem tudják eltemetni a halottaikat. És több temetést fizettünk ki. És ez egy borzasztó állapot egyébként”

– fogalmazott. Úgy érzi, nem tudja tovább a fotelből nézni a történéseket. „Ha mindenki így állna hozzá, akkor soha nem lenne más” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy nem politikusnak tartja magát, de pont ezt várják az emberek: hogy valódi, közülük való emberek képviseljék őket, akik már letettek valamit az asztalra a saját területükön. „Én ideállok teljes mellszélességgel, és tényleg majd kérek mindenkit, aki egy picit is azt gondolja, hogy most így már érdemes, akkor segítsen, mert én csak egyetlen egy ember vagyok” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk