SZEMPONT

Soha nem volt ennyire népszerűtlen Amerika külföldön – Milyen nyomot hagyott Donald Trump elnöksége a világon?

A klímaváltozástól a külkereskedelemig sorra vette a BBC, hogy mely területen milyen hatása volt Trump elnökségének a világra.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 27.

Az Egyesült Államok elnökének személye, politikája, szemlélete, nyilatkozatai mindig a világ érdeklődésének homlokterében álltak, amióta az ország globális hatalommá vált. A Fehér Ház lakója, ha ténylegesen nem is uralja a Földet, meghatározza az irányadó trendeket a világgazdaságtól a diplomácián át a bolygónkat érintő legfontosabb kérdések kezeléséig.

Így van ez Donald Trumppal is, aki, ha nem is úgy fog bevonulni a történelembe, mint az Egyesült Államok történetének legkiválóbb elnöke – bár ő erről szentül meg van győződve – az élet számos területén hagyott nyomot, amelyek sokáig velünk lesznek akkor is, ha januártól más kezében lenne a washingtoni kormányrúd.

A BBC e nyomokat követte végig és egyúttal arra is kereste a választ, hogy miként látja ma a világ az Egyesült Államokat.

A Pew Research Center 13 országban nyáron készült felméréséből kiderült, hogy Amerika imázsa 20 éves mélypontot ért el. Nagy-Britanniában 41%-nak volt róla kedvező véleménye, Franciaországnak 31% - ilyen alacsony utoljára 2003-ban, ifj. George Bush elnöksége, az iraki háború kitörése idején volt – Németországban pedig alig 26%. A zuhanás egyik fő oka a pandémia Trump általi kezelése volt. Mindössze 15% vélekedett úgy, hogy az Egyesült Államok víruskezelése helyes.

Klímaváltozás

Nem segítettek az ország népszerűségének az elnöknek a klímaváltozással kapcsolatos állásfoglalásai és döntései sem. Nevezte „költséges csalásnak”, máskor azt mondta, hogy „komoly, számára fontos téma”. Ami tény: alig hat hónapja volt hivatalban, amikor bejelentette, hogy Washington kilép a 2015-ös párizsi klímaegyezményből, amelyben közel 200 ország tett ígéretet arra, hogy a globális hőmérséklet-emelkedést 2 C fok alatt tartja.

Az elnök azzal érvelt, hogy ezzel kapcsolatos, szerinte „túlzott” szabályozók megbénítanák az amerikai ipart. Közben több szennyezés-korlátozó törvényt is visszavont, hogy csökkentse a szén, az olaj és a földgáz kitermelési költségeit.

Ez már csak azért is nyugtalanító, mert az Egyesült Államok a második legnagyobb kibocsátó az üvegházhatású gázok terén, ezért Trump újraválasztása lehetetlenné tenné a Föld felmelegedésének megfékezését. Érdekes adat viszont, hogy 2019-ben – 130 év óta először – a megújuló források több energiát termeltek, mint a szén.

Az amerikai kilépés elvileg november 4-én, az elnökválasztás másnapján lépne életbe. Biden viszont megígérte, hogy ha nyer, újra csatlakoznak az egyezményhez.

Bevándorlás

Donald Trump szinte rögtön tanújelét adta bevándorlás-ellenességének. Azzal kezdte ténykedését, hogy lezárta az amerikai határokat hét muszlim többségű ország polgárai előtt. Jelenleg 13 országot érintenek szigorú beutazási korlátozások.

2019-ben 3%-kal több külföldi születésű élt az Államokban, mint 2016-ban Barack Obama utolsó hivatali évében, de Trump alatt a mexikóiak aránya jelentősen csökkent, nőtt viszont a más latin-amerikai országokból és a karib térségből érkezőké. Ugyancsak megszigorították a tartós letelepedésre jogosító vízumok kiadását, főleg azok hozzátartozóinak, akik már az Egyesült Államokban éltek.

Trump migrációs politikának mintegy szimbólumává vált az amerikai-mexikói határon épített fal, amelyből eddig kb. 555 km készült el, nagyobb részt a már eddig is létező sorompók helyén.

Ezzel együtt tavaly érte el az Egyesült Államokba bejutni akarók száma 12 év óta a legmagasabb számot. Több mint a felét tették ki egész családok, főleg Guatemalából, Hondurasból és Salvadorból, ahonnan az erőszak és a szegénység elől menekültek.

2016-ban még 85 ezer menekültet fogadtak be, ez a szám a következő évben már csak 54 ezer volt. A jelenlegi tervek szerint jövőre csak 15 ezren kapnak engedélyt. Ez a legalacsonyabb szám, mióta 1980-ban Jimmy Carter elnök elindította a menekült-programját.

Fake news

Ha van kifejezés, amely szorosan összekapcsolódik Donald Trump személyével, az a „fake news”. 2016 decemberében, tehát még beiktatása előtt használta először egy tweetjében és a Factba.se közösségi média-figyelő adatai szerint azóta legalább 2000-szer. A Google keresőprogramja azt is elárulja, hogy az Egyesült Államokban ez a kifejezés népszerűsége éppen 2016-17 telén ért a csúcsra, amikor az elnök által álhírnek minősített sztorikat „Fake News-gálának” nevezte.

A továbbiakban a „fake news” kifejezést Trump gyakran az őt negatív fényben beállító hírekre, tudósításokra használta, majd 2017 februárjában már „az amerikai nép ellenségének” bélyegezte az őt bíráló médiumokat.

Mindkét kifejezést átvették bizonyos autoritárius rendszerek Thaiföldtől Szaúd-Arábiáig, és a „fake news terjesztésének” vádjával igazoltak ellenzéki aktivisták és újságírók elleni elnyomó intézkedéseket, de olyan politikusok is használják világszerte, akik alá akarják ásni a demokráciát, a hiteles tájékoztatást.

Külpolitika

Ami a külpolitikát illeti, Trump elnök igyekezett csökkenti a Közel-Keleten az Egyesült Államok katonai jelenlétét. Afganisztánban jelenleg 4500, Irakban 3000, Szíriában összesen 500 amerikai katona maradt, ez utóbbiak is csak azért, hogy az olajkutakat védjék.

Ugyanakkor jelentős lépés volt, hogy 2018-ban áthelyezte az izraeli amerikai nagykövetséget Tel Avivból Jeruzsálembe, és megszállt keleti területével együtt elismerte a várost Izrael állam fővárosának. Ugyancsak a washingtoni diplomácia sikereként könyvelhette el, hogy az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein megállapodást írt alá Izraellel a kapcsolatok normalizálásáról, hiszen a zsidó államot 1948-os függetlensége óta velük együtt összesen négy arab ország ismerte el. (Egyiptom 1979-ben, Jordánia 1994-ben).

Külkereskedelem

A külkereskedelmi kapcsolatok terén Trumpnak csak azok a megállapodások voltak jók, amelyeket ő kötött. Már első munkanapján felrúgta a 12 ország részvételével 2015-ben megkötött Transzpacifikus Partnerséget. Ennek Kína örült a legjobban, mert e paktumot ázsiai-Csendes-óceáni befolyásának csorbításaként értékelte. De voltak az Egyesült Államokban is, akik bírálták a megállapodást, mert attól tartottak, hogy kárt okoz az amerikai munkaerőpiacnak. Trump újratárgyalta a még 1992-ben Bill Clinton által Kanadával és Mexikóval tető alá hozott Észak-Amerikai Kereskedelmi Egyezményt is.

A legnagyobb hatása azonban a Kínával folytatott elkeseredett kereskedelmi háború volt, amelynek során a világ két legnagyobb gazdasága több száz milliárdos adókkal sújtották egymás termékeit. Amerikában ez főleg a szójatermelő farmereknek, a technológia és autóiparnak jött rosszul, Kína pedig arra kényszerült, hogy számos gyárát a szomszédos országokba, Vietnamba, Kambodzsába telepítette, hogy termékeiket olcsóbban adhassák.

Az amerikai-kínai viszony

Ezzel együtt az Egyesült Államoknak még mindig kereskedelmi deficitje van Kínával szemben.

Washington és Peking viszonya nemcsak az üzleti szférában volt feszült az elmúlt négy évben. Trump már 2016. december 2-án közvetlenül beszélt Caj Jing Ven tajvani elnök-asszonnyal. Erre nem volt példa 1979 óta, amikor az Egyesült Államok hivatalosan megszakította kapcsolatát a szigettel, amelyet Peking saját tartományának tekint. Ez csak az első gesztus volt a nagy geopolitikai riválissal szemben.

Ugyanebben a szellemben nevezte Trump törvénytelennek Peking dél-kínai tengeri területi követeléseit, tiltott be olyan népszerű alkalmazásokat, mint a TikTok és a WeChat, és feketelistára tette a Huawei távközlési óriást „nemzetbiztonsági fenyegetés” címén. A rossz viszonyt csak növelték a kínai vezetésnek olyan emberi jogsértései, mint a hongkongi függetlenségi tüntetések nyomán a városban bevezetett nemzetbiztonsági törvény, amelyre hivatkozva igyekeznek letörni az ellenzéki ellenállást, vagy a muszlim ujgur kisebbség tagjainak tömeges bebörtönzése Hszincsiang tartományban.

Mindezek kapóra jöttek Trumpnak, hogy a koronavírusjárványért is Kínát vádolja, ezzel is próbálva elterelni saját felelősségét a pandémia katasztrofális kezelésében. Ugyanakkor Joe Biden győzelme esetén sem várható, hogy a két nagyhatalom békejobbot nyújtson egymásnak. A demokrata párti elnökjelölt ugyanis „banditának” nevezte Hszi csin-pinget, akinek „nincs egy demokratikus porcikája.”

Az amerikai-iráni viszony

Donald Trump 2020 januárjában kis híján háborúba keveredett Iránnal, 41 évvel azután, hogy a Khomeini ajatollah által feltüzelt iszlám diákok elfoglalták az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét és 444 napig tartottak fogva túszként 52 amerikait. A két ország viszonya némileg enyhülni látszott 2015-ben, amikor Irán beleegyezett nukleáris programjának korlátozásába cserébe az amerikai gazdasági szankciók feloldásáért. Trump azonban 2018 májusában felmondta ezt a megállapodást, és új, a korábbinál is keményebb szankciókat vezetett be, hogy egy saját szája íze szerinti megállapodásra késztesse a teheráni vezetést.

Irán azonban a gazdasági nehézségek ellenére sem tört meg. 2020. január 2-án a bagdadi repülőtér közelében amerikai drón ölte meg az egyik legbefolyásosabb iráni tábornokot, Kászem Szolejmanit, aki az elmúlt évtizedek szinte valamennyi közel-keleti háborújában kitüntette magát, Afganisztántól Szíriáig. Irán válaszul rakétákkal lőni kezdte az iraki amerikai bázisokat. Ekkor ért véletlen találat Irán légterében egy ukrán utasszállító repülőgépet, a szerencsétlenségben 176-an haltak meg.

Lehet, hogy csak a koronavírus mindent felülíró hatásának köszönheti a világ, hogy a két ország között nem tört ki fegyveres konfliktus.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

„A cenzúra soha nem látott méreteket ölt” – letiltották Molnár Áronék filmjét egy kispesti gimnáziumban

A kispesti gimnázium igazgatója nem engedélyezte az Itt érzem magam otthon vetítését. Szarka Judit tanár vitatja, a főszereplők külön vetítésre hívják a diákokat. Az igazgató döntésére a film két főszereplője, Lovas Rozi és Molnár Áron is reagált.

KULT

A Meg fognak ölni az év legőrültebb, legvéresebb és legtúltoltabb horror-komédiája: magunknak is alig merjük majd bevallani, mennyire élvezzük

Azoknak szól, akik nem tudták eddig elképzelni, hogy nagyokat kacarásznak majd azon, ha szétloccsan egy ember feje, vagy ha teljes erőből orrba vágnak egy kisgyereket.

KÉK HÍREK

Évtizedekkel ezelőtt ellopott műkincs került elő, egy aukción kínálták eladásra a Kalapos hölgyet

Egry József Kalapos hölgy című grafikája több mint 20 éve tűnt el a keszthelyi Balatoni Múzeumból. Miután a kormány fülest kapott arról, hol lehet az alkotás, a rendőrök lefoglalták, szakértők igazolták, majd átadták a múzeumnak.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Török Gábor szerint teljesen félreérti a Fideszt, aki azt hiszi, hogy trükkökhöz folyamodna egy vereség után

Az elemző szerint a jelenlegi kormánypárt a többség akaratával szemben sosem politizál, bármennyire is elmegy a falig. A hatalom átadása után azonnal a visszatérésen dolgoznának, és nagyon kemény ellenzékiségre kellene tőlük számítani.

M.M. / Fotó: Partizán/Youtube - szmo.hu
2026. március 30.

Török Gábor politológus a Facebookon elemezte, mire lehet számítani a Fidesztől egy esetleges választási vereség után.

A politológus szerint, amióta a Tisza Párt a választás esélyesének látszik, egyre több találgatás hangzik el azzal kapcsolatban, hogy egy vesztes választás után milyen trükkökre készülhet a kormánypárt.

„A régi vagy egy csonka parlament összehívása még az új megalakulása előtt, kétharmados döntések villámgyors áterőltetése, félelnöki vagy elnöki rendszer bevezetése - minden kombináció elhangzik ezekben a napokban.”

Bár szerinte ezek között vannak alkotmányellenes, „necces” és politikailag kockázatos, de végigvihető forgatókönyvek is, mégis úgy véli, hogy „a Fidesz rendszerének és logikájának teljes félreértése az ezekről való fantáziálás”.

Török Gábor kifejti, hogy a Fidesz politikai kormányzást folytat, amelyben a céljaihoz keres eszközöket.

„Ha többsége van, érvényesíti, ha szükségesnek, érdekének lát egy változtatást, gyorsan meglépi. Nem riad vissza attól sem, hogy a politikai versenyben az aktuális ellenfeleit mindenfélével megvádolja, vagy éppen kétes hitelességű dokumentumok alapján beszéljen az ellenfél terveiről” – írja, majd hozzáteszi, hogy az orbánizmus arról híres, hogy mindent megtesz a hatalompolitikai céljaiért, és ha van ereje, még a falat is arrébb tolja.

A politológus szerint ugyanakkor van egy erős ellensúlya a Fidesz eszközhasználatának, ez pedig a népakarat, ami a legtisztábban egy választáson tud megnyilvánulni.

„Nem az állítom, hogy mindenféle meghatározás alapján igaz lenne a kormánypárt vezetőinek mély demokratikus elkötelezettsége, de azt igen, hogy a klasszikus, többségi definícióknak bizony megfelel. Lehet (sőt, biztos), hogy nem tartják annyira fontosnak a hatalmat korlátozó intézményeket vagy éppen a konszenzusos demokrácia logikáját, de a többség akaratával szemben nem szívesen politizálnak”

– állítja Török.

Ezért ha a Fidesz elveszíti a választást, Törököt nagyon meglepné, ha olyan trükközésbe kezdenének, amely ezt a döntést felül akarná írni. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy

a hatalom átadásának másnapjától minden erejükkel arra összpontosítanak majd, hogy a lehető leghamarabb visszaszerezzék az elvesztett többséget.

A posztját azzal zárja:

„ha a Tisza nyeri a választást – én alapvetően (közjogi és nem kommunikációs értelemben) sima hatalomátadásra és nagyon kemény ellenzékiségre számítok a Fidesz részéről.”

Kapcsolódó

Török Gábor: Kormánypárti körökben egyre többen beszélnek Orbán Balázs kampányfőnök alkalmatlanságáról és tapasztalatlanságáról

A politikai elemző szerint a kudarc mindent eltöröl, és a Fidesz kampányfőnöke máris céltáblává vált. A 2002-es vereség utáni bűnbakkeresés ismétlődhet meg.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

30 palacsinta kevesebb mint 5 perc alatt – 100 ezer forintot nyert az 1. Országos Palacsintaevő Verseny győztese

A szervezők célja az volt, hogy közösségi találkozóhellyé alakitsák az egyébként elég kihalt Rákóczi téri vásárcsarnokot. Ez sikerült is: igazi tömeg szurkolt a helyszínen a versenyzőknek.

KÉK HÍREK

„Kész rémálom volt. Mintha éjjel előbújnának a szörnyek” – mondta az anya az ápolónőről, aki a földhöz vágta a 3 éves, súlyos beteg lányát

Az apa szerint az egész egy rémálom volt, és a kislányuk csak felült, és nézett a nőre, amikor az bántalmazta. Az 58 éves pennsylvaniai ápolónő rendkívül jó ajánlattal érkezett a családhoz, túlságosan szépnek is tűnt.

KÉK HÍREK

Újabb megrázó részletek: kiderült, hogyan ölhette meg 19 éves lányát az apa, mielőtt magával is végzett

Még januárban találtak holtan egy fiatal lányt és az apját az ausztriai Welsben, a tragédia körülményei körül azonban még mindig vannak kérdések. A lány anyja és ügyvédje tavaly feljelentették az apát bántalmazás miatt, de szerintük a hatóságok nem tettek semmit.

SZEMPONT

Mitrovits Miklós: Kádárista, III/III-as módszerekkel próbálják megsemmisíteni a TISZA Pártot

A történész a Facebookon fakadt ki a Tisza Párt elleni titkosszolgálati művelet miatt. Állítja, a hatalom az egykori állambiztonság legdurvább eszköztárát veti be Magyar Péterék ellen.

M.M. / Fotó: A Te Podcastod/YouTube - szmo.hu
2026. március 30.

Mitrovits Miklós történész a Facebookon fejtette ki véleményét a TISZA Párt elleni, általa titkosszolgálati akcióknak nevezett eseményekről. Bejegyzésében azt írja, amit az elmúlt héten tapasztalt, az szerinte

„nem kémelhárítás, hanem klasszikus kommunista-kádárista III/III-as tevékenység az ellenzék megsemmisítése céljával.”

A történész történelmi párhuzamot vonva kifejti, hogy a Kádár-rendszerben is hasonló módszerekkel dolgoztak.

„A Kádár-rendszerben a BM III/III. Csoportfőnökség volt az, amely az állampárt közvetlen irányításával igyekezett minden ellenzéki tevékenységet ellenőrzése alatt tartani, illetve lehetőség szerint felszámolni. A III/III legfőbb eszköze az ún. bomlasztó tevékenység volt. Ennek során a céljuk az ellenzékiek politikai tevékenységének megakadályozása, alakulóban lévő csoportjaik, szervezeteik bomlasztása, folyamatos és totális ellenőrzésük volt”

– idézi fel a posztban, hozzátéve, hogy ennek érdekében ügynököket szerveztek be vagy küldtek az ellenzék soraiba.

Mitrovits szerint a megszerzett információk alapján az állambiztonság stratégiát dolgozott ki a tagok elbizonytalanítására, az eszköztár pedig „az egyéni elbeszélgetéstől az egzisztenciális fenyegetésen át a rendőrhatósági zaklatásig illetve végső soron a bebörtönzésig terjedt.”

Személyes hangvételű bekezdésében arról ír, 12 éves volt a rendszerváltáskor, és bár azóta egyik kormánnyal sem szimpatizált, de azt állítja,

nem gondolta volna, „hogy 48 évesen, 36 évvel a rendszerváltás után visszatérünk a kádárizmusba, ráadásul abból is a legrosszabb részt sikerül megismételni.” A bejegyzést azzal zárja, hogy örömtelinek tartja, hogy ezúttal szerinte kudarcot vallottak és lebuktak az akció végrehajtói. „Már csak megbukniuk kell! Szerencsére erre is van történelmi példa”

– fogalmaz.

Kapcsolódó

RTL: Nem ingatta meg Szabó Bencét a saját igazában a kormány által tegnap közzétett megvágott videó

Szijjártó Péter szerint lebuktak az ukránok, a volt nyomozó ügyvédje viszont nem veszi komolyan a vágott felvételt. Magyar Péter a rendvédelmiseknek üzent, miközben a család jótékonykodni akar a pénzből.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Öt énekes, egy show, nulla kérdés - Újra hazánkban koncertezik a Pentatonix

Visszatér hazánkba a méltán listavezető acapella csapat, a Pentatonix. Az öttagú énekeggyüttes április elején lép fel az MVM Dome-ban és biztosak lehetünk benne, hogy egészen fantasztikus műsort adnak majd elő. Na de kik ők és miért vagyok ilyen optimista velük és a koncertjükkel kapcsolatban?

KULT

Hevér Gábor is csatlakozik az újrainduló Heti Hetes csapatához

Újabb névvel bővült a visszatérő Heti Hetes stábja. A műsorvezető Nagy Ádám, Majka és Hajós András mellett a népszerű színész, Hevér Gábor is helyet foglal majd a műsorban.

KÉK HÍREK

„Csak bántó csend és üresség maradt” – Zokogva szaladt ki a teremből a tatabányai gázoló

Az ítélethirdetés előtt, dr. Borbély Zoltán felszólalásakor hagyta el a termet a vádlott Tatabányán. A balesetben Attila, Marcell és Bálint meghalt, csak Barnabás élte túl.

SZEMPONT

Gundalf megszólalt: Úgyis kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást – én fogom megírni a saját „propagandámat”

Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Hrabóczki Dániel beszélt a 444-nek a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. március 30.

Nevével és arcával állt a nyilvánosság elé Hrabóczki Dániel, az a fiatal informatikus, akit az ország az elmúlt hetekben a Tisza Párt körüli titkosszolgálati botrányban „Gundalfként” ismert meg. A 444-nek adott interjúban beszélt arról, hogy állítása szerint tudatosan vezette félre az Alkotmányvédelmi Hivatalt (AH), amikor azok egy NATO-kibervédelmi képzésről és ukrajnai kapcsolatairól faggatták. Hrabóczki szerint azért döntött a nyilvános megszólalás mellett, mert úgy véli, a kormány a nemzetbiztonsági jelentés és a kihallgatásáról készült videó közzétételével maga rúgta fel azt az államtitoktartási kötelezettséget, amire őt korábban figyelmeztették. „Vagy ők maguk sem veszik komolyan, vagy az egész egy hazugság volt, hogy befenyítsenek” – mondta.

Az informatikus állítása szerint a teljes történet, amit az AH-nak a NATO-képzésről és ukrajnai kapcsolatairól előadott, egy kitaláció volt. Elmondása szerint az első, gyermekpornográfia gyanújával indult házkutatás után megkereste őt egy magát „Theo”-nak nevező személy, aki az AH munkatársának adta ki magát. Ez a „Theo” figyelmeztette, hogy az AH be fogja hívni, és az egész eljárás célja, hogy a Tisza Pártot egy „összeukránosító” narratívába illesszék.

„Úgy döntöttem, hogy ha nem is lenne rólunk semmi, akkor is kitalálnának valamit ellenünk. Ezért kezembe vettem az irányítást: én fogom megírni a saját »propagandámat«”

– jelentette ki. Célja az volt, hogy egy olyan történetet adjon elő, amit később, ha nyilvánosságra kerül, cáfolni tud. Állítása szerint a kigyúrt, skinhead-szerű ukrán maffiózó, „Davidov” figurája is az ő kitalációja volt, hogy kiszolgálja a kormánypropaganda várható igényeit.

Hrabóczki azt is elmondta, hogy átesett poligráfos vizsgálaton az AH-nál, amit állítása szerint a hivatal nem hozott nyilvánosságra. A vizsgálaton szerinte három kulcskérdésre kellett válaszolnia: áll-e kapcsolatban külföldi titkosszolgálatokkal, részt vesz-e kibertámadásokban, és járt-e az észt nagykövetségen. Mindhárom kérdésre nemmel válaszolt, és a poligráf állítása szerint őt igazolta. „Arról, hogy a poligráf beigazolta az állításaimat, ők maguk tájékoztattak a második kihallgatásom során” – tette hozzá.

Az informatikus beszélt a Tisza Párthoz fűződő viszonyáról is. 2024 tavaszán önkéntesként csatlakozott, a párt Discord-szerverét menedzselte. Később, 2024 végén közös megegyezéssel távozott, amit részben megromlott egészségi állapotával, részben azzal magyarázott, hogy szerinte „Henryék” dezinformációkat kezdtek terjeszteni róla a párton belül.

A távozás után is kapcsolatban maradt többekkel, köztük Buddhával, a párt egy másik információbiztonsági szakértőjével.

A Candiru nevű kémszoftverrel kapcsolatban Hrabóczki azt állította, nem megvásárolni akarták, hanem információt gyűjtöttek a képességeiről, hogy védekezni tudjanak ellene. Elismerte, hogy a forrásuk felé a hitelesség érdekében utalhatott arra, hogy egy külföldi titkosszolgálat segíti, de szerinte ez nem volt igaz.

A „Henry” néven bemutatkozó személlyel való kapcsolatfelvételről azt mondta, szinte azonnal beszervezési kísérletre gyanakodott, ezért Buddhával egyeztetve úgy döntöttek, eljátssza, hogy együttműködik. A céljuk az volt, hogy minél többet megtudjanak Henryről és a mögötte álló körről. „Elhatároztuk, hogy belemegyünk a játékba: úgy teszek, mintha Henry beszervezett embere, »bábja« lennék, és így minél több információt próbálunk megtudni róla” – fogalmazott. Állítása szerint Henryék célja a párt „bedöntése” volt adatszivárgásokkal és botrányokkal. Hrabóczki szerint minimális, a párt biztonságát nem veszélyeztető információkat adott át, hogy fenntartsa a látszatot.

„Henry nekem egy nagyon-nagyon furcsa személyiségnek tűnt. Egyszerre tűnt úgy, hogy valami tényleg profi csapat része, ugyanakkor ő kicsit talán elbízta magát, és azt gondolta, hogy a 19 éves Gundalffal majd nagyon könnyen el fog bánni ” - mondta.

Az ügy egyik fordulópontja a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) házkutatása volt, amelyet gyermekpornográfia gyanújával tartottak nála. Ezt a vádat Hrabóczki teljesen alaptalannak nevezte.

„Volt olyan pillanat, amikor úgy éreztem, ennyi volt. Nincs remény, hogy bármit elérhetek az életben. Még ha le is mosom magamról ezt a kamu vádat, akkor is ott lesz, hogy egyszer belekeveredtem egy ilyen ügybe”

– mondta az érzéseiről. Egy második házkutatás során engedélyköteles haditechnikai eszköz gyártásával is meggyanúsították egy rejtett kamerás öv miatt, amit állítása szerint azért készítettek, hogy egy személyes találkozón le tudják videózni Henryt.

Hrabóczki szerint az egész ügy azt bizonyítja, hogy a magyar titkosszolgálatokat politikai célokra használják. „Ez az ügy azt bizonyítja, hogy az állampárt politikai komisszárjai behálózták a magyar titkosszolgálatokat, és az egyébként jó szakmai embereket politikai célokra használják” – jelentette ki. Úgy véli, Henryék mögött egy olyan szervezet állhat, amely az állami szolgálatokból kibukott, zsarolható emberekből áll, akikkel a „piszkos munkát” végeztetik.

Azt a döntést, hogy dezinformálja az Alkotmányvédelmi Hivatalt, elmondása szerint egyedül hozta meg, és erről a Tisza Pártban, így vélhetően Magyar Péter sem tudott. Most arra számít, hogy megpróbálják majd lejáratni, de kész további poligráfos vizsgálatoknak is alávetni magát, hogy bizonyítsa igazát. „Nagyon sajnálom, hogy itt tartunk: politikai komisszárok irányítják a titkosszolgálatot. Ez súlyos kérdés, amit a Tisza Pártnak tisztáznia kell a választásuk után” – zárta gondolatait.

Kapcsolódó

Magyar Péter: Szijjártó elszólta magát, a kormány ki akarja vezetni az országot az EU-ból

A külügyminiszter úgy fogalmazott: „Magyarországot kívül kell tartani az Európai Unión”. A TISZA Párt elnöke szerint nem ez az első ilyen beismerés.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A meghalt rendőr apja könnyeivel küszködve gyújtott gyertyát Zalavári Bálint Zsolt emlékére a veszprémi rendőrség előtt

Több mint ötvenen emlékeztek a rendőrre, akit egy szarvastetem eltávolítása közben gázoltak halálra. A feltételezett elkövető szabadlábon védekezhet, miközben a család a gyásszal küzd.

KÉK HÍREK

Továbbra is szökésben az a nő, aki Orbán Viktor és Magyar Péter kivégzésére buzdított

Debrecenben elutasították Bánszki Stefi perújítását, a 90 ember elleni gyilkosság előkészülete és zaklatás miatt elítélt nő szökésben van. 2 év 8 hónap börtönt kapott, a hatóságok körözik.

KULT

Szexuális perverziók, szvingerezés, gyilkosság – A DTF St. Louisban David Harbour és Jason Bateman keverednek bele egy mocskosul vicces játszmába

Az alábbi kritikából kiderül, hogy minek a rövidítése a DTF, és az is, hogy mennyi epizódonkénti fordulattal kalkulálhatnak a nézők. Spoiler: sokkal.

SZEMPONT

Rácz András: Oroszország minden lehetséges eszközzel igyekszik Orbán Viktort hatalomban tartani

Az Oroszország-szakértő szerint a magyar kormány a Kreml legerősebb bástyája az EU-ban és a NATO-ban. Az orosz beavatkozásnak fokozatos eszkalációs jellege van, és a végén radikális megoldások is jöhetnek.

Getty Images - szmo.hu
2026. március 30.

A 444.hu Helyzet van című műsorában beszélt Rácz András, a Corvinus docense, a poszt-szovjet térség és a nemzetközi biztonságpolitika szakértője arról, hogy Moszkva milyen eszközökkel avatkozhat be a magyar választási kampányba a jelenlegi kormány hatalomban tartása érdekében.

A szakértő szerint az nem meglepő, hogy Oroszország minden lehetséges eszközzel igyekszik Orbán Viktort hatalomban tartani, és az sem, hogy a beavatkozásnak „van egy ilyen fokozatos eszkalációs jellege”.

A néhány hete a Washington Postban megjelent, egy esetleges álmerényletről szóló cikk kapcsán Rácz elmondta, az az orosz külső hírszerző szolgálat (SVR) egyik anyagára hivatkozik, amely szerint a választásoknak nem Orbán Viktor az esélyese, ezért a kampányt érzelmi síkra kell terelni. „És valami olyasmit csinálni, esetleg egy önmerényletet, ami az érzelmi síkra tereléssel meg tudná fordítani a közhangulatot” – idézte a javaslat lényegét.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a külföldi beavatkozások során mindig több orosz ügynökség dolgozik párhuzamosan, amelyek nem is feltétlenül tudnak egymásról, így az SVR javaslata csak egy a lehetséges forgatókönyvek közül. Rácz szerint az, hogy a katonai hírszerzés (GRU) mellett az SVR is jelen van, „abszolút a magyar választások jelentőségét jelzi”.

Úgy véli, „Moszkva számára Orbán Viktor kormánya az a leges-legerősebb pozíció, amit az Európai Unió és a NATO befolyásolásában valaha elértek”. Ezt azzal magyarázta, hogy míg például az osztrák Szabadságpárti kormány csak az EU-t tudta befolyásolni, addig Magyarország EU- és NATO-tag is, így Moszkva szempontjából értékesebb.

A szakértő szerint nem valószínű, hogy egy ilyen érzékeny, „kinetikus műveletet” koordinálnának a magyar kormánnyal, mivel Moszkva a magyar biztonsági szervekben alapvetően nem bízik azok NATO-kötődései miatt.

Az, hogy a terv nyilvánosságra került, radikálisan csökkenti a siker esélyét, de Rácz szerint elméletileg egy súlyos merénylet akár ürügyet is adhatna egy rendkívüli állapot bevezetésére.

Rácz András szerint több jel is utal az oroszok aktív jelenlétére a kampányban. Ilyen volt szerinte a két hadifogoly hazahozatalának kommunikációja, ami „egy teljesen egyértelműen koordinált magyar-orosz információs művelet volt”.

Emellett oroszokhoz köthető troll- és botfarmok tolnak meg hamis tartalmakat, valamint láthatóak a nyomai a mesterséges intelligencia használatának is. Példaként az „aranykonvoj” ügyét említette, ahol a kormánysajtóban megjelent, AI-jal generált képeken a magyar rendőrök ukrán egyenruhában, a rendőrautók pedig orosz mintázattal jelentek meg. „Erős a gyanú, hogy ott bizonyos illusztrációk ehhez az aranykonvojhoz, ezek nem magyar szerkesztőségekben készültek” – mondta, hozzátéve, hogy ez akkor fordulhat elő, ha cirill betűkkel adják ki a parancsot az MI-nek.

A szakértő szerint 13 nappal a választások előtt valószínűtlen, hogy pusztán információs eszközökkel meg lehetne fordítani a trendeket.

Az információs hadviselés azonban katalizátorként működhet, ha a kormányzat annak alapján jogi lépéseket tenne az ellenzékkel szemben. Rácz András szerint elképzelhető még, hogy deepfake technológiával készített, kompromittáló felvételek jelennek meg billegő körzetek esélyes ellenzéki politikusairól.

„A következő 13 napban tulajdonképpen elég meglepő lenne, ha nem lépnének valami radikálisabbat, mint ami eddig történt.”

Kiemelte, a magyar helyzet azért is különleges, mert itt Oroszország nem kormányt váltani akar, hanem az aktuális kormányt hatalomban tartani, ami azt jelenti, hogy a magyar biztonsági szervek részéről kisebb ellenállással kell számolniuk.

Az Orbán-kormány és Moszkva viszonyáról a szakértő azt mondta, az nem bizalmi alapú.

„Orosz oldalról az Orbán kormány iránt morális alapú bizalom nincs. Nem is volt sosem” – jelentette ki, emlékeztetve, hogy Moszkvában nem felejtették el Orbán Viktor politikai karrierjének első 20, erősen oroszellenes évét. A fordulatot 2009 novemberére, a szentpétervári találkozóra datálta.

A kapcsolatot szerinte nem a bizalom, hanem a nyomásgyakorlás jellemzi, pozitív ösztönzőkkel (pénz, például Paks vagy az energiaüzletek) és nem ismert negatív ösztönzőkkel. „Tehát itt ez nem egy bizalomalapú viszony, ez egy szervilis viszony, ez egy alárendelt viszony” – fogalmazott.

A Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti, kiszivárgott telefonbeszélgetésről szólva Rácz András a magyar külügyminiszter hangvételét egy „farokcsóváló kis kutyáéhoz” hasonlította. Megdöbbentőnek nevezte, hogy egy külügyminiszter ennyire felkészületlen legyen, és egy nem biztonságos telefonvonalon kérjen választási beavatkozást egy másik országtól.

Különösen élesen kritizálta, hogy Szijjártó a magyar nemzeti érdekkel indokolta, hogy egy magyarellenes szlovák párt parlamentbe jutásához kért orosz segítséget. „Hogy a viharba lehet az magyar nemzeti érdek, hogy egy, a párt identitását részben magyar ellenességre alapozó szlovák formációt bejuttassunk a szlovák parlamentbe, és ehhez orosz segítséget kérünk. Hol ebben a nemzeti érdek?” – tette fel a kérdést.

Szijjártó szerepét úgy határozta meg, mint egy „menedzser”, aki nem hoz önálló döntéseket, csak végrehajtja a feje fölött, a Karmelitában született utasításokat.

Az Orbán Viktor kampányrendezvényein megjelenő, fekete ruhás, az ellentüntetőket akadályozó csoportokat a poszt-szovjet térségből ismert jelenséghez hasonlította. „Ezek az ilyen bérelhető verőemberek. Jellemzően a kormánypárt érdekében lépnek föl, jellemzően elég erőszakosan, és ezt azért tudják megtenni, mert amikor ezek ott vannak valahol, a rendőrség pont nincs ott” – magyarázta, hozzátéve, hogy ez az erőszak kiszervezésének tipikus autoriter mintázata.

A beszélgetés végén Rácz András kitért arra is, hogy lehetséges-e másfajta Oroszország-politika. A szakértő szerint a válasz egyértelműen igen. Úgy véli, egy esetleges kormányváltás után az új kabinet ugyanúgy megörökölné az energiafüggőséget, de szerinte a szervilis magatartás véget érne.

A teljes beszélgetés