Sereghajtó lett Magyarország az EU-ban: a 65 évesek várható élettartama nálunk a legrövidebb
Ma már Szlovákia, Lettország, Románia és Bulgária is kedvezőbb értékeket mutat ezen a téren. Nálunk csak Szerbiában számíthatnak rövidebb nyugdíjas évekre az idősek.
Sereghajtók lettünk az unióban - ez derült ki a legfrissebb adatokból.
Magyarországon a 65 éves kort betöltött emberek átlagosan még 16,8 évig élnek. Ezzel hazánk az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között. Nálunk csak Szerbiában számíthatnak rövidebb nyugdíjas évekre az idősek.
Bár az uniós csatlakozás évében, 2004-ben még jobb volt a helyzet – akkor a magyarok 15,6 további évre számíthattak –, azóta több környező ország is megelőzött minket. Ma már Szlovákia, Lettország, Románia és Bulgária is kedvezőbb értékeket mutat ezen a téren.
A statisztikák azt is megmutatják, hogy egy 65 éves ember az adott év halálozási viszonyai alapján hány további évre számíthat. Ez a mutató kizárólag az idősebb korosztályra vonatkozik, vagyis nem veszi figyelembe a fiatalabb korban bekövetkező haláleseteket.
Sokan úgy gondolják, nem érdemes takarékoskodni a nyugdíjas évekre, mert talán meg sem élik ezt az időszakot. A számok azonban mást mutatnak: aki eléri a 65 éves kort, átlagosan még közel 17 évig él.
Ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy a hosszú távú pénzügyi tervezésnél nem célszerű kizárólag a jelenlegi élettartam-adatokkal számolni. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a várható élettartam, és ez a tendencia a jövőben is folytatódhat – többek között az egészségügy fejlődésének és az életmódbeli változásoknak köszönhetően.
Egy egyszerű példa szerint, ha valaki 40 éves korától havonta 50 ezer forintot félretesz, és ezt az összeget évente az inflációval növeli, akkor 65 éves korára egy olyan összeget gyűjthet össze, amely 25 évig havi 102 ezer forintos nyugdíjkiegészítést biztosíthat. A számítás természetesen csak egy modell, de jól mutatja, hogy a rendszeres, akár kisebb összegű megtakarítások is sokat számítanak.
A magasabb jövedelemmel rendelkező országokban általában hosszabb ideig élnek az emberek, mivel ezek az államok többet tudnak fordítani az egészségügy fejlesztésére.
Egy bizonyos szint felett azonban már nem csak a pénz számít: az is fontos, mennyire hatékony az egészségügyi rendszer, és milyen életmódot folytatnak az emberek.
Sereghajtók lettünk az unióban - ez derült ki a legfrissebb adatokból.
Magyarországon a 65 éves kort betöltött emberek átlagosan még 16,8 évig élnek. Ezzel hazánk az utolsó helyen áll az Európai Unió tagállamai között. Nálunk csak Szerbiában számíthatnak rövidebb nyugdíjas évekre az idősek.
Bár az uniós csatlakozás évében, 2004-ben még jobb volt a helyzet – akkor a magyarok 15,6 további évre számíthattak –, azóta több környező ország is megelőzött minket. Ma már Szlovákia, Lettország, Románia és Bulgária is kedvezőbb értékeket mutat ezen a téren.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról korábban írtunk, Halász János országgyűlési képviselő nyújtotta be az ún. átláthatósági (más nevén ellehetetlenítési vagy nagytakarítási) törvényt, ami súlyosan ellehetetleníti a külföldről is pénzhez jutó civil szervezeteket, illetve sajtó- és médiatermékeket.
Kedden azonban a Fidesz és a KDNP 107 képviselője csatlakozott a javaslathoz előterjesztőként.
Az indítvány beterjesztői között van többek között Orbán Viktor, Rogán Antal, Semjén Zsolt és Kocsis Máté is
Hozzáteszik ugyanakkor, hogy nincs az aláírók között többek között Lázár János, Szijjártó Péter, Gulyás Gergely, Navracsics Tibor és Nagy István sem.
A portál megjegyzi, hogy ebben a parlamenti ciklusban (azaz közel három év alatt) csak négyszer fordult elő, hogy a miniszterelnök benyújtóként szerepelt egy törvényjavaslat esetében.
Az előzetes napirendi tervezet szerint a június 10-i héten szavazhat a javaslatról, és az új jogszabály a kihirdetést követő harmadik napon lép életbe.
Ahogy arról korábban írtunk, Halász János országgyűlési képviselő nyújtotta be az ún. átláthatósági (más nevén ellehetetlenítési vagy nagytakarítási) törvényt, ami súlyosan ellehetetleníti a külföldről is pénzhez jutó civil szervezeteket, illetve sajtó- és médiatermékeket.
Kedden azonban a Fidesz és a KDNP 107 képviselője csatlakozott a javaslathoz előterjesztőként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kocsis Máté szerint a Telex, a 444 és a Partizán is érintettje lehet a készülő „átláthatósági” törvénynek. Ezt még és a jogszabály elfogadása előtt mondta a frakcióvezető. Azt is hozzátette, hogy a portál munkatársait nem hívják meg a rendezvényeikre,
és most sem szívesen látott vendégként tekintenek rájuk.
A Telex stábja ott volt a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján, ahol Kocsis nem volt hajlandó válaszolni Simor Dániel kérdésére. Egy videó is készült az eseményről, ebben hangzik el, hogy a frakcióvezető már megelőlegezte, kik kerülhetnek a hivatal célkeresztjébe.
A tájékoztatón Kocsis beszélt arról is, hogy Ceber Roland milyen körülmények között találkozott Magyar Leventével. Magyar Levente korábban azt nyilatkozta, hogy egy meg nem nevezett ellenzéki képviselő hozta össze a találkozót. Azt mondta, csak utólag szóltak neki a nemzetbiztonsági szolgálatok, hogy Ceber ukrán hírszerző.
Kocsis Máté viszont másként mesélte el az eseményeket. A frakcióvezető szerint Ceber kezdeményezte a találkozót Szijjártó Péterrel, aki végül Magyar Leventét küldte maga helyett. Kocsis úgy fogalmazott: ha Magyar Levente verzióját fogadjuk el, akkor a titokzatos ellenzéki képviselő nem más, mint Szijjártó Péter.
A Ceber Rolandról és Magyar Leventéről készült közös fotót korábban Magyar Péter hozta nyilvánosságra. Ezt azután tette, hogy a Magyar Nemzet egy másik, Ceberrel készült képpel próbálta azt bizonyítani, hogy Magyar Péter kapcsolatban áll az ukrán hírszerzéssel.
Kocsis Máté szerint a Telex, a 444 és a Partizán is érintettje lehet a készülő „átláthatósági” törvénynek. Ezt még és a jogszabály elfogadása előtt mondta a frakcióvezető. Azt is hozzátette, hogy a portál munkatársait nem hívják meg a rendezvényeikre,
és most sem szívesen látott vendégként tekintenek rájuk.
A Telex stábja ott volt a Fidesz-frakció sajtótájékoztatóján, ahol Kocsis nem volt hajlandó válaszolni Simor Dániel kérdésére. Egy videó is készült az eseményről, ebben hangzik el, hogy a frakcióvezető már megelőlegezte, kik kerülhetnek a hivatal célkeresztjébe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid határozati javaslatot nyújt be az „átláthatósági” törvény ellen a Fővárosi Közgyűlésben
A Podmaniczky Mozgalom képviselője szerint a szuverenitásunk védelmének egyik legfontosabb eszköze épp a sokszínű közélet, a plurális sajtó és az erős civil szektor.
Vitézy Dávid is csatlakozott azok sorához, akik – a maguk eszközeivel – tiltakoznak az „átláthatósági” törvény ellen, ami ellehetetlenítheti a külföldi pénzzel is gazdálkodó civil szervezetek és sajtó-médiatermékek működését.
A Podmaniczky Mozgalom képviselője határozati javaslatot nyújt be a jövő heti Fővárosi Közgyűlésre. Azt szeretné, hogy a testület álljon ki a sajtó- és véleményszabadság mellett. A közösségi oldalán azt írta:
„Épp azért, mert a szuverenitásunk védelmének egyik legfontosabb eszköze a sokszínű közélet, a plurális sajtó és az erős civil szektor, hiszen a sajtó- és véleményszabadság egyben önvédelmi eszköz is”.
A határozati javaslatban szerepel, hogy minél sokszínűbb a nyilvánosság, annál jobban tud az ország védekezni a külső befolyásszerzéssel szemben. A javaslat szerint csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek egységesen vonatkoznak minden közpénzből gazdálkodó szereplőre, és nem alkalmasak arra, hogy korlátozzák a sajtó-, szólás- vagy véleményszabadságot hatalmi vagy pártpolitikai alapon.
Vitézy szerint a szabad sajtó képes leleplezni a különböző befolyásszerzési kísérleteket, és meg tudja akadályozni, hogy bármilyen, akár külföldről befolyásolt álláspont dominánssá váljon a közéletben. Úgy véli, hogy a testület egyhangú támogatására számíthat.
A javaslat hátterében az a törvénytervezet áll, amelyet Halász János, a Fidesz országgyűlési képviselője május 14-én nyújtott be a parlamentnek, és aminek beterjesztéséhez azóta több mint száz kormánypárti képviselő csatlakozott. A tervezet címe „A közélet átláthatóságáról”, és beleillik Orbán Viktor korábbi tervébe, amit a miniszterelnök „húsvéti nagytakarításként” mutatott be.
Vitézy javaslata így hangzik:
„A Fővárosi Közgyűlés kiáll, amellett, hogy:
Magyarország szuverenitása olyan érték, amelyet a mindenkori Kormánynak kötelessége megvédeni, különösen az egyre inkább kaotikussá váló világrendben, amikor a befolyásszerzési kísérletek minden irányból intenzívebbé váltak.
A szuverenitás védelmének egyik legfontosabb eszköze a sokszínű közélet, a plurális sajtó és az erős civil szektor, hiszen a sajtó- és véleményszabadság egyben önvédelmi eszköz is, amely képes leleplezni a különböző befolyásszerzési kísérleteket, illetve meg tudja akadályozni, hogy bármilyen, akár külföldről befolyásolt álláspont dominánssá váljon a közéletben.
Minél inkább sokszínű a nyilvánosság, minél nagyobb esélye van a különböző véleményeknek hasonló súllyal megjelenni a közbeszédben, annál inkább képes az ország védekezni a külső befolyásszerzéssel szemben. A Fővárosi Közgyűlés ezért a leghatározottabban kiáll a sajtó- és véleményszabadság mellett, és ellenzi annak korlátozását.
A Fővárosi Közgyűlés elismeri, hogy minden közpénzből gazdálkodó szereplő – legyen az állami, önkormányzati, gazdasági vagy civil – köteles átláthatóan és elszámoltathatóan működni, ugyanakkor kinyilvánítja azt is, hogy csak olyan átláthatósági szabályok elfogadhatóak, amelyek az adott szektor minden szereplőjére egységesen vonatkoznak, és nem alkalmasak diszkriminatív, a sajtó-, a szólás- és véleményszabadság hatalmi vagy pártpolitikai szempontok szerinti korlátozására.
A Fővárosi Közgyűlés meggyőződése, hogy mind Magyarország, mind Budapest biztonsága és fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy az ország az Európai Unió tagja maradjon, a tagságunk ne kérdőjeleződjön meg. Budapest csak az Európai Unió tagjaként képes felvenni a versenyt a régiós nagyvárosokkal, és csak az európai uniós források segítségével képes a város fejlődéséhez nélkülözhetetlen beruházások végrehajtására, igy a közösségi közlekedés fejlesztésre, a lakhatási válság megoldására, a közszolgáltatások minőségének javítására és a kulturális sokszínűség fenntartására. Ezért a Fővárosi Közgyűlés megerősíti kiállását Magyarország európai uniós tagsága mellett.
A Fővárosi Önkormányzat saját működését a nyitottság, az átláthatóság és a partnerség elvei mentén szervezi, és erőforrásaihoz mérten minden lehetséges eszközzel elősegíti a civil társadalom és a sajtó konstruktív jelenlétét a budapesti közéletben.”
Vitézy Dávid is csatlakozott azok sorához, akik – a maguk eszközeivel – tiltakoznak az „átláthatósági” törvény ellen, ami ellehetetlenítheti a külföldi pénzzel is gazdálkodó civil szervezetek és sajtó-médiatermékek működését.
A Podmaniczky Mozgalom képviselője határozati javaslatot nyújt be a jövő heti Fővárosi Közgyűlésre. Azt szeretné, hogy a testület álljon ki a sajtó- és véleményszabadság mellett. A közösségi oldalán azt írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
22 ország 85 főszerkesztője szólalt fel a magyarországi átláthatósági törvény ellen
A lapok saját nyelvükön is lehozzák a kiállást, hogy jelezzék: együtt éreznek a magyar újságírókkal. Szerintük a törvény a szabad sajtót és a demokráciát is veszélyezteti.
A május 13-án benyújtott átláthatósági törvényjavaslat miatt nemzetközi szerkesztőségek vezetői fogtak össze. A Denník N innovációs vezetője, Munk Veronika pénteken szolidaritási állásfoglalást írt, amit Magyarországon kívüli szerkesztőségek főszerkesztőinek és kiadóvezetőinek küldött el – írja a 444.
Kedd délig 22 országból 85 főszerkesztő és kiadóvezető csatlakozott az állásfoglaláshoz. A brit Guardian, az osztrák ORF és a lengyel Gazeta Wyborcza vezetői is aláírták, de volt aláíró Törökországból is. A céljuk az volt, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a magyar újságírókkal. Azt is vállalták, hogy saját nyelvükön, saját lapjukban lehozzák az állásfoglalást.
A szöveg szerint Magyarország a szabad sajtó ellehetetlenítésére készül.
„Az EU-nak muszáj cselekednie” – írták. Azt is állították, hogy „a magyarországi Fidesz gyakorlatilag törvényen kívül helyezi a szabad sajtót – és tágabb értelemben ezzel a demokratikus közvitát is”.
A szövegben az is szerepel, hogy a Fidesz „a Putyin-féle Oroszországban is látott autoriter taktikákat követi”. A törvénytervezet lehetővé tenné, hogy célba vegyék azokat a magyar médiumokat és civil szervezeteket, amelyek külföldi forrásból – akár adományból, akár EU-s támogatásból – jutnak forráshoz. A törvény szövege olyan tág, hogy gyakorlatilag bármely közéleti tevékenységet folytató szervezetre alkalmazható lenne, beleértve a független médiát is.
A végrehajtást a Szuverenitásvédelmi Hivatal kapná. Ennek vezetője korábban nyilvánosan arra buzdított, hogy az emberek ne támogassák a független médiát. A hivatal készítené el a problémásnak tartott szervezetek listáját, amit kormányrendeletben erősítenének meg.
A listára kerülő szervezetek súlyos következményekre számíthatnának. Például befagyaszthatják a bankszámlájukat, kötelező vagyonnyilatkozatot kérhetnek a vezetőktől, vagy jelentős pénzbírságot is kiszabhatnak rájuk.
A felhívás végén arra kérik a kormányokat és az uniós intézményeket, hogy „tegyenek meg mindent ennek a törvénynek a megakadályozására”, mert az szembemegy „az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Alapjogi Chartával is”.
A május 13-án benyújtott átláthatósági törvényjavaslat miatt nemzetközi szerkesztőségek vezetői fogtak össze. A Denník N innovációs vezetője, Munk Veronika pénteken szolidaritási állásfoglalást írt, amit Magyarországon kívüli szerkesztőségek főszerkesztőinek és kiadóvezetőinek küldött el – írja a 444.
Kedd délig 22 országból 85 főszerkesztő és kiadóvezető csatlakozott az állásfoglaláshoz. A brit Guardian, az osztrák ORF és a lengyel Gazeta Wyborcza vezetői is aláírták, de volt aláíró Törökországból is. A céljuk az volt, hogy szolidaritásukat fejezzék ki a magyar újságírókkal. Azt is vállalták, hogy saját nyelvükön, saját lapjukban lehozzák az állásfoglalást.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
