Saját dugájába dőlt Putyin, amikor egy 400 éves térképpel akarta bebizonyítani, hogy Ukrajna nem egy ország

Tíz nap alatt harmadszor öntötte el meteocunami vasárnap kora délután a horvátországi Hvar szigetén fekvő Stari Grad rakpartját. A tengerszint mintegy negyven centiméterrel emelkedett az átlagos fölé, elárasztva a part menti sétányt és részlegesen több vendéglátóhelyet is, majd a víz gyorsan visszahúzódott - írta a 24.hu.

A férfi a hajócsavar köré tekeredett kötelet próbálta ellenőrizni, amikor az erős szélben és a nagy hullámzásban a vízbe esett. A vitorláson tartózkodók kötelet dobtak neki, de nem tudta elérni, és néhány percen belül szem elől tévesztették.

A hajón maradt hat osztrák állampolgár nem sérült meg. Az eltűnt férfi keresésében a spliti kikötőkapitányság és a tengeri rendőrség hajói, valamint a horvát légierő repülőgépe és egy helikopter is részt vesz.

A meteocunami nem földrengés utáni árhullám, hanem ritka időjárási jelenség, amit a gyors légnyomásváltozások és a hirtelen érkező viharrendszerek váltanak ki. A hatást jelentősen felerősíthetik az olyan hosszú és sekély öblök, mint amilyen Stari Gradban is található, ahol a vízszint hirtelen és drámaian megemelkedhet, majd visszahúzódhat.

Bár a jelenség nem ismeretlen a horvát Adrián, a mostani sűrűsödés szokatlannak számít. Egy korábbi tudományos összesítés 1931 és 2010 között összesen 21 ilyen esetet azonosított, leggyakrabban éppen Stari Gradban és Vela Lukában.

A mostani eseménysorozat múlt csütörtökön kezdődött, amikor szintén Stari Gradban egy hirtelen áradást drámai apadás követett, több hajó is megfeneklett a kikötőben. Pár nappal később, hétfőn Mali Lošinjban észleltek hasonló, hirtelen vízszintingadozást. Az országot az elmúlt hetekben az erdőtüzek is sújtották, Hvar szigetén és Visen is hatalmas lángokkal küzdöttek a tűzoltók.

Hétfőn szavazhat az Országgyűlés Hende Csaba utódjáról, az alkotmánybírói posztra jelölt Sonnevend Pálról, miközben a Tisza Párt és a Fidesz között egyre élesebb a jogi és politikai vita.

A vita azután lángolt fel újra, hogy Tuzson Bence nyílt levélben fordult Sonnevend Pálhoz, az ELTE oktatójához. A Fidesz volt igazságügyi minisztere szerint a jelölt szakmai tekintélye megkérdőjelezhetetlen, de a hely, amit betöltene, nem jogszerűen üresedett meg, ezért arra kérte a professzort, hogy „vegyen példát Polgár Juditról és utasítsa vissza a felkérést.” Ha mégis elvállalja, Tuzson szerint illegitim alkotmánybíró lesz, „nem személyes vagy szakmai alkalmatlansága miatt, hanem azért, mert olyan helyet foglal el, amelynek jogszerű megüresedése nem következett be.”

Melléthei emlékeztetett, hogy Hende megbízatásának megszűnését a Polt Péter vezette Alkotmánybíróság mondta ki, majd feltette a kérdést:

A Fidesz-frakció már szombaton jelezte, hogy sem a jelölésben, sem a választásban nem vesz részt, és az ügyben alkotmányjogi panaszt és normakontrollt is kezdeményeztek az Alkotmánybíróságon. Maga Hende Csaba is jogi útra terelte az ügyet: alkotmányjogi panaszában azzal érvel, hogy a tiszás alkotmánymódosítással bevezetett 12 éves mandátumkorlátozás sérti a visszamenőleges jogalkotás tilalmát és diszkriminatív is. Az Alaptörvény 17. módosítása vezetett a vitához, amely 12 éves parlamenti mandátumkorlátot írt elő a képviselőkre.

Mivel az Alkotmánybíróságról szóló törvény az országgyűlési képviselői választhatósághoz köti az alkotmánybírói kinevezhetőséget, az új szabályok miatt automatikusan megszűnt Hende Csaba megbízatása. A távozásával megüresedett helyre a Tisza Párt frakciója szombaton Sonnevend Pált, az ELTE jogi karának korábbi dékánját jelölte.

A Fidesz szerint azonban a folyamat illegitim, ezért bojkottálják a hétfői szavazást. Hende Csaba 2025-ben, még a Fidesz kétharmados többsége idején került az Alkotmánybíróságra. A kormánypártok Polt Péter akkori legfőbb ügyésszel együtt jelölték a posztra, majd az Országgyűlés meg is szavazta mindkettőjüket. Hende akkor 23 év után távozott a parlamentből, hogy elfoglalja a 12 éves mandátummal járó pozíciót a testületben. A mostani vita éppen ennek a megbízatásnak a megszakítása körül zajlik, amelynek jogszerűségét a Fidesz vitatja, a Tisza Párt pedig a Polt Péter vezette Alkotmánybíróság határozatára hivatkozva védi.

Újabb hőhullám várható a jövő héten: a hét elején még 30 Celsius-fok körül alakul a csúcshőmérséklet, de a hét második felétől a derült, száraz időben már jellemzően 33-38 fok között alakul a hőmérséklet napközben, és a hajnalok is egyre kevésbé hoznak felfrissülést - derül ki a HungaroMet Zrt. előrejelzéséből, amelyet vasárnap juttattak el az MTI-hez.

Hétfőn a nap első felében még lehetnek felhősebb időszakok, ezt követően napos idő várható fátyol- és gomolyfelhőkkel. Délelőtt még a Dunától keletre, majd egyre inkább északkeleten lehet számítani kevés helyen kisebb esőre, záporra és zivatarra.

Kedden gomolyfelhős, napos időre lehet számítani, legfeljebb egy-egy zápor alakulhat ki keleten. Az északnyugati szél többnyire mérsékelt marad. Hajnalban 10-19, délután 25-32 fok valószínű.

Szerdán nagyrészt derült időre van kilátás csapadék nélkül, a légmozgás többnyire mérsékelt lesz. A hőmérséklet hajnalban 10 és 19, délután 28 és 34 fok között valószínű.

Csütörtökön túlnyomóan derült, csapadékmentes idő várható, a légmozgás többnyire mérsékelt lesz. A hajnali 12-21 fokról délutánra 30 és 36 fok közé melegszik fel a levegő.

Pénteken nagyrészt derült, száraz idő várható, a délies szél többnyire mérsékelt marad. A hőmérséklet hajnalban 14-22, délután 33 és 38 fok között alakul.

Szombaton döntően derült, csapadékmentes idő várható. A délies szél többnyire mérsékelt marad. A minimum 15 és 23, a maximum 33 és 38 fok között várható.

Vasárnap túlnyomóan derült, csapadékmentes idő várható, a délies szél többnyire mérsékelt marad. A hőmérséklet hajnalban 17 és 24, délután 34, 39 fok között alakul.

Kedden megdőlhet a Duna valaha mért legalacsonyabb budapesti vízállásának rekordja.

Mivel a prognózis plusz-mínusz 7 centiméteres bizonytalansággal számol, reális esély van arra, hogy a vízállás a 2018. október 25-én mért 33 centiméteres történelmi mélypont alá süllyedjen.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a Duna vízgyűjtő területein a következő hat napban nem várható jelentős csapadék, így a vízszint emelkedésére mostanában nincs esély. Az alacsony vízállás már most is komoly fennakadásokat okoz a hajózásban – írja a Telex.hu. A folyó több szakaszán sem a teher-, sem a személyszállító hajók nem tudnak továbbhaladni, és a fővárosi szakaszon is korlátozásokat vezettek be.

A jelenleg érvényes, 33 centiméteres negatív rekord 2018. október 25-én született, de már napokkal korábban, október 17-én is megdőlt a korábbi, 1947-es mélypont.

A jelenség nem csupán látványosság, komoly kockázatokat is rejt. Az alacsony vízállás hosszú távon veszélyezteti az ivóvízellátás biztonságát is, mivel a vízművek a kapacitásuk határán kénytelenek működni, a kitermelhető víz mennyisége pedig jelentősen csökkenhet.