Le kellett szállnia egy Ryanair-járatnak Budapesten, mert egy utas rosszul lett
Egy utas rosszulléte miatt a magyar fővárosban szakította meg útját a Ryanair olaszországi járata. A kijelölt állóhelyre gurulás után a repülőtéri orvosi szolgálat azonnal megkezdte a beteg ellátását - a gép éjszaka indult tovább.
Az AIRportal.hu számolt be róla a Facebookon, hogy utasrosszullét miatt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren szakította meg útját a Ryanair Rimini–Kaunas járata hétfőn délelőtt.
A portál szerint a repülőgép személyzete Pozsony térségében fordult a magyar főváros felé, majd megkezdte a süllyedést.
A járat „10 óra után néhány perccel pedig biztonságosan leszállt a 31R futópályán, majd a kijelölt állóhelyre gurult, ahol az AMS Airport Medical Service sürgősségi ügyeleti szolgálata megkezdte az érintett utas ellátását”.
Budapest földrajzi elhelyezkedése és a repülőtéri felkészültség miatt gyakori kitérőpont a régió felett áthaladó járatok számára.
Pontosítás: A Ryanair tájékoztatása szerint a Riminiből Kaunasba tartó járat nem kényszerleszállást hajtott végre Budapesten. A gép azért tért le az útvonaláról és szállt le a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, mert egy utas rosszul lett a fedélzeten. A leszállást követően orvosi segítség várta a repülőgépet, ellátta az utast, majd a járat helyi idő szerint 23:34-kor folytatta útját Kaunasba.
Az AIRportal.hu számolt be róla a Facebookon, hogy utasrosszullét miatt a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren szakította meg útját a Ryanair Rimini–Kaunas járata hétfőn délelőtt.
A portál szerint a repülőgép személyzete Pozsony térségében fordult a magyar főváros felé, majd megkezdte a süllyedést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megvan a pénz a siralmas állapotban lévő magyar utakra, csak épp Mészárosék koncessziójára költik el
A Telex/G7 számításai szerint a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető koncessziós díjakból fedezni lehetne a szükséges felújításokat. A mellékutak 54 százaléka kritikán aluli állapotban van.
A Magyar Közút friss adatai szerint a 32 ezer kilométeres országos úthálózat fele rossz vagy nagyon rossz állapotú – miközben a Telex/G7 friss elemzése alapján önmagában az autópálya-koncesszió éves terheiből bőven jutna pénz a felújításokra.
Ha a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó konstrukciót felszámolnák, a lap számítása szerint évente 280–290 milliárd forint szabadulhatna fel a közutakra.
A becslés alapja, hogy az idei első öt hónap kifizetései alapján a koncesszió teljes éves költsége várhatóan 320 milliárd forint lesz. Ezzel szemben a gyorsforgalmi hálózat állami kezelésben történő, jó színvonalú üzemeltetése az elemzés szerint megoldható lenne csupán évi 30-40 milliárd forintból.
A fennmaradó összegből a mai piaci árakon – mellékutaknál kilométerenként 200-300, főutaknál 300-500 millió forinttal számolva – évente 800-1300 kilométernyi útszakasz újulhatna meg.
A legfrissebb, 2024 végi adatok szerint a mellékutak 54 százaléka, a főutak 45 százaléka kapott rossz vagy nagyon rossz minősítést. A mellékúthálózat döntő részén az elmúlt 15 évben nem történt érdemi beavatkozás.
Egy ábra a magyar főúthálózat burkolatállapoáról:
Forrás: Magyar Közút Zrt. (2023-as adat)
A megfelelő állapot fenntartásához évente legalább 1600-2000 kilométer utat kellene felújítani, ezzel szemben az elmúlt évtizedben az éves átlag alig érte el az 1300 kilométert.
Probléma az is, hogy itthon a beruházások jelentős része új, sokszor gyengén kihasznált gyorsforgalmi utakra (például az M6-os autópálya déli szakaszára vagy a mohácsi hídhoz kapcsolódó utakra) koncentrálódik a meglévő hálózat karbantartása helyett.
A nemzetközi szakértők is felfigyeltek a források aránytalan elosztására. Az OECD 2021-es országjelentése arra a következtetésre jutott, hogy a rossz állapotú alsóbbrendű utak korlátozzák a vidéken élők gazdasági lehetőségeit.
A jelentés szerint „a korszerű autópálya-hálózattal ellentétben a másodlagos és harmadlagos úthálózatok, különösen az önkormányzatok által működtetettek, rosszul karbantartottak”.
Vitézy Dávid közlekedési miniszter átfogó átvilágítást és elszámoltatást hirdetett.
Nyilvánosságra hozott adatai szerint négy év alatt több mint 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak, miközben állítása szerint ennek jelentős része még nem épült be.
Emellett egy 286 milliárd forintos, a költségvetésben fel nem tüntetett közlekedési kiadást is találtak, amely a koncesszióval összefüggő projekteket is érintette.
A Magyar Közút friss adatai szerint a 32 ezer kilométeres országos úthálózat fele rossz vagy nagyon rossz állapotú – miközben a Telex/G7 friss elemzése alapján önmagában az autópálya-koncesszió éves terheiből bőven jutna pénz a felújításokra.
Ha a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó konstrukciót felszámolnák, a lap számítása szerint évente 280–290 milliárd forint szabadulhatna fel a közutakra.
A becslés alapja, hogy az idei első öt hónap kifizetései alapján a koncesszió teljes éves költsége várhatóan 320 milliárd forint lesz. Ezzel szemben a gyorsforgalmi hálózat állami kezelésben történő, jó színvonalú üzemeltetése az elemzés szerint megoldható lenne csupán évi 30-40 milliárd forintból.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elfogadták a helyreállítási tervet, 3550 milliárd forintnyi uniós forráshoz jut Magyarország
Magyarország számára kedvező döntéssel zárult az EU pénzügyminisztereinek pénteki tanácskozása. Jóváhagyták a magyar helyreállítási tervet, amellyel 10 milliárd eurónyi uniós forrás válik elérhetővé.
„Az EU Tanácsa jóváhagyta Magyarország új helyreállítási tervét, lehetővé téve 10 milliárd euró (3550 milliárd forint) kifizetését” – írja a pozitív döntésről Magyarország EU melletti Állandó Képviselete.
A kormány egy hónappal ezelőtt nyújtotta be az új helyreállítási és ellenálló-képességi tervét, amit a Tanács ma elfogadott.
A 10 milliárd eurónyi forrásból 6,5 milliárd támogatás, míg 3,5 milliárd hitel formájában jár Magyarországnak.
Magyarország a forrásokért cserébe szupermérföldkövek teljesítésére tett ígéretet, úgy mint az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítása, és a korrupció elleni keményebb fellépés. Az Európai Bizottság csak akkor utal, ha Magyarország igazoltan teljesítette a tervben rögzített reformokat és beruházásokat. Az uniós helyreállítási eszközből származó előnyök teljes kihasználásához a tagállamoknak, így Magyarországnak is, 2026. augusztus végéig kell végrehajtaniuk minden vállalásukat.
A miniszterelnök azonnal reagált a hírre: „Jönnek az uniós ezermilliárdok! Megígértük, megcsináltuk.
Magyar azt írja, hogy „Sokan nem hittek benne, sokan lehetetlennek tartották, a Fidesz akadályozta, mi pedig közben 3 hónap kőkemény munkával megcsináltuk. Az uniós ezermilliárdok végre odakerülnek, és arra mennek, amire menniük kell: a magyar emberekhez, hazánk közlekedésének, energiaellatásának, egészségügyének, vízellátásának és vállalataink fejlesztésére.”
„Mindenkinek hálásan köszönöm, aki részt vett ebben az emberfeletti munkában! Éljen a haza! Éljen az európai Magyarország!” - írja Facebookon.
Cikkünk frissül.
„Az EU Tanácsa jóváhagyta Magyarország új helyreállítási tervét, lehetővé téve 10 milliárd euró (3550 milliárd forint) kifizetését” – írja a pozitív döntésről Magyarország EU melletti Állandó Képviselete.
A kormány egy hónappal ezelőtt nyújtotta be az új helyreállítási és ellenálló-képességi tervét, amit a Tanács ma elfogadott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
IDEA: A magyarok kétharmada elégedett Magyar Péterék munkájával, a közhangulat is optimistább lett
Az IDEA Intézet június közepén végzett felmérése szerint a felnőtt lakosság 62 százaléka elégedett a Magyar Péter vezette kormány eddigi tevékenységével. Mindeközben 65-ről 31 százalékra csökkent azok aránya, akik szerint rossz irányba mennek a dolgok.
Két hónappal a kormányalakítás után a felnőtt lakosság majdnem kétharmada elégedett a Tisza Párt vezette kormány eddigi teljesítményével, a társadalmi közhangulat pedig látványosan optimistább lett – derül ki az IDEA Intézet Facebook-oldalán közzétett, június közepén végzett országosan reprezentatív felméréséből, amelyet a 2024-es EP-választás utáni adatokkal vetett össze a cég.
A kutatás szerint a megkérdezettek 62 százaléka nagyjából vagy teljes egészében elégedett Magyar Péter kormányának munkájával, és csupán egy szűk egyharmaduk vélekedett erről negatívan. A Tisza Párt szavazói körében az elégedettség szinte teljes, 95 százalékuk pozitívan értékelte a kabinet eddigi tevékenységét.
A leglátványosabb változás abban mutatkozik meg, hogyan látják az emberek az ország helyzetét. Míg az két évvel ezelőtt a felnőtt népesség 65 százaléka gondolta úgy, hogy rossz irányba mennek a dolgok, addig június közepére ez az arány megfordult.
Már a lakosság 63 százaléka vélte úgy, hogy az ország jó irányba halad.
Egyébként az optimisták aránya már az áprilisi választás után elkezdett felfelé kúszni. Májusban 55 százalékra emelkedett arányuk, a pesszimistáké pedig 31 százalékra csökkent.
A gazdasági helyzet megítélése is javult, bár itt az optimizmus visszafogottabb.
Azok aránya, akik nagyon rossznak látták a gazdaság állapotát, az áprilisi 46 százalékról júniusra 27 százalékra mérséklődött. Ezzel párhuzamosan duplájára, 16-ról 33 százalékra nőtt azoké, akik rossznak, de már nem nagyon rossznak tartják a helyzetet.
Továbbra is kevesen vannak azonban azok, akik szerint a gazdaság jó vagy nagyon jó állapotban van, júniusban mindössze a felnőtt népesség 17 százaléka vélekedett így.
A közhangulat javulása és a kormánnyal való elégedettség a pártpreferenciákban is megmutatkozik. A felmérés szerint a választások óta eltelt több mint két hónapban a TISZA Párt növelni tudta a támogatói bázisát, miközben a Fidesz–KDNP potenciális szavazóinak aránya tovább csökkent.
Két hónappal a kormányalakítás után a felnőtt lakosság majdnem kétharmada elégedett a Tisza Párt vezette kormány eddigi teljesítményével, a társadalmi közhangulat pedig látványosan optimistább lett – derül ki az IDEA Intézet Facebook-oldalán közzétett, június közepén végzett országosan reprezentatív felméréséből, amelyet a 2024-es EP-választás utáni adatokkal vetett össze a cég.
A kutatás szerint a megkérdezettek 62 százaléka nagyjából vagy teljes egészében elégedett Magyar Péter kormányának munkájával, és csupán egy szűk egyharmaduk vélekedett erről negatívan. A Tisza Párt szavazói körében az elégedettség szinte teljes, 95 százalékuk pozitívan értékelte a kabinet eddigi tevékenységét.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bloomberg: Orbán Viktor befolyása csökken, erről árulkodik a Fidesz tüntetése
A nemzetközi sajtó is beszámolt a Fidesz–KDNP csütörtök esti demonstrációjáról. A Bloomberg szerint a vártnál jóval kisebb részvétel a volt miniszterelnök csökkenő befolyását jelzi.
A nemzetközi sajtó, köztük az Associated Press hírügynökség és a Bloomberg is beszámolt a Fidesz csütörtöki tüntetéséről. Utóbbi lap becslése szerint alig ezer embert vonzott a Sándor-palota elé szervezett tiltakozás.
A lap cikke szerint Orbán Viktor befolyásának csökkenését jelzi, hogy kevesen vettek részt a pártja tüntetésén.
Emlékeztetnek rá, hogy a demonstrációt a „tiszás önkény” ellen és Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében hirdették meg, de a Fidesz elnöke nem jelent meg az eseményen. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a volt miniszterelnök távollétét azzal magyarázta, hogy jelenléte más irányba terelte volna a figyelmet. A kommunikációs igazgató szerint Orbán Viktor jelenléte „elvitte volna a fókuszt”. A volt miniszterelnök végül a tüntetés után a közösségi oldalán üzent, egy tömegképpel illusztrálva bejegyzését.
Orbán Viktor hiányában főszónokként Áder János egykori köztársasági elnök lépett színpadra, aki a közjogi rend védelme mellett érvelt.
A nemzetközi sajtó, köztük az Associated Press hírügynökség és a Bloomberg is beszámolt a Fidesz csütörtöki tüntetéséről. Utóbbi lap becslése szerint alig ezer embert vonzott a Sándor-palota elé szervezett tiltakozás.
A lap cikke szerint Orbán Viktor befolyásának csökkenését jelzi, hogy kevesen vettek részt a pártja tüntetésén.
Emlékeztetnek rá, hogy a demonstrációt a „tiszás önkény” ellen és Sulyok Tamás köztársasági elnök védelmében hirdették meg, de a Fidesz elnöke nem jelent meg az eseményen. Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója a volt miniszterelnök távollétét azzal magyarázta, hogy jelenléte más irányba terelte volna a figyelmet. A kommunikációs igazgató szerint Orbán Viktor jelenléte „elvitte volna a fókuszt”. A volt miniszterelnök végül a tüntetés után a közösségi oldalán üzent, egy tömegképpel illusztrálva bejegyzését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
