Rózsaszínbe csomagolták a budai vár egyik falát a tüntetők
A békés tüntetők között többen is azoknak üzentek, akik nem vettek részt a demonstráción. A tömeg Pestről Budára sétált, majd óriási rózsaszín háromszöget függesztettek a budai vár falára.
„A szexuális irányultság, nemi identitás nem meggyőződés dolga, de nem is pusztán magánügy. Mindaddig, amíg nagyjából zavartalanul tűrjük, hogy válogassanak közülünk, hogy kevesekkel elbánjanak, csakis az erős emberekbe vetett (teljesen hiábavaló) hit marad nekünk.
Ki kell mennünk az utcákra, fel kell szólalnunk azokért, akiket szimbólumokká, ellenséggé, eszközökké tettek”
– írták az Utcára! Egymásért! tüntetés szervezői az esemény leírásában.
A vasárnapi demonstrációra nagyjából százötvenen gyűltek össze, hogy a Nehru parkból indulva a Duna partján végigsétálva eljussanak a Lánchídig, majd onnan felmenjenek egyenesen a budai várba. A tömeg az Országgyűlés által március 18-án elfogadott gyülekezési törvény szigorítása ellen tüntetett, melynek célja elsősorban a Pride ellehetetlenítése volt.
A békés tüntetők között többen is azoknak üzentek, akik nem vettek részt a demonstráción. Egyikük táblájára azt írta, hogy „Bárcsak itt lennének a barátaim!”, míg a tömeget egy „Bűnösök közt cinkos, aki néma!” feliratot magasba tartó férfi vezette.
A tüntetők a séta során előbb a Lánchíd egy részére, majd a budai vár egyik falára is kifüggesztették a megmozdulás jelképét, a rózsaszín háromszöget.
A Karmelitához érve rózsaszín papírrepülőket hajtogattak, amikre a kormánynak írt üzenetek kerültek. Ezeket pedig végül bedobálták az épület előtt elkordonozott területre.
Ilyennek látta fotósunk a vasárnapi délutáni tüntetést:
„A szexuális irányultság, nemi identitás nem meggyőződés dolga, de nem is pusztán magánügy. Mindaddig, amíg nagyjából zavartalanul tűrjük, hogy válogassanak közülünk, hogy kevesekkel elbánjanak, csakis az erős emberekbe vetett (teljesen hiábavaló) hit marad nekünk.
Ki kell mennünk az utcákra, fel kell szólalnunk azokért, akiket szimbólumokká, ellenséggé, eszközökké tettek”
– írták az Utcára! Egymásért! tüntetés szervezői az esemény leírásában.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem elég a 37 fokos hőség, a hétvégén viharos széllel és jégesővel csapnak le a zivatarok
A hétvégi kánikula tetőpontján hirtelen érkezhetnek heves zivatarok, amiket felhőszakadás és jégeső is kísérhet. A legveszélyesebb időszak vasárnap várható, amikor a csapadék után hirtelen lehűlés jöhet.
A hétvége nemcsak nyári meleget, hanem hirtelen kialakuló, helyenként heves zivatarokat és 36 fok körüli csúcsokat is tartogat Magyarországon, miközben Franciaországban és az Ibériai-félszigeten 40-45 fokos forróság is lehet.
Az Időkép előrejelzése szerint szombaton kezdetben még zavartalanabb lesz a napsütés, majd kora délutántól megnövekszik a gomolyfelhőzet, és helyenként záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad, csak zivatarok környezetében támadhat fel a szél. A hajnali 20 fok körüli hőmérséklet délutánra 36 fokig emelkedik.
Vasárnap a megnövekvő gomolyfelhőkből már több helyen fordulhat elő csapadék, a záporokat és zivatarokat viharos széllökések, felhőszakadás, néhol jégeső is kísérheti. A hőmérséklet vasárnap hajnalban 15-23, délután 31-37 fok között alakul, de a zivatarok mögött hirtelen több fokkal visszaeshet.
Hétfőn a többórás napsütés mellett ismét intenzív lesz a gomolyfelhő-képződés, és elszórtan újabb záporok, zivatarok jöhetnek. Az északi-északkeleti szél többfelé élénk, nyugaton és északkeleten helyenként erős lesz, zivatarok idején pedig viharos lökések is lehetnek. Több helyen számíthatunk trópusi éjszakára, a legalacsonyabb hőmérsékletek 16 és 23 fok között várhatók. Délután 30-35 fok valószínű.
Kedden a napos időt már csak kevés gomolyfelhő zavarhatja, és csapadék is csak néhol fordulhat elő. Napközben 30-34 fok közötti csúcshőmérsékletre kell készülni.
Miközben itthon 35 fok körül tetőzik a kánikula, Nyugat-Európában ennél jóval durvább a helyzet. A hétvégén az Ibériai-félszigeten és Franciaországban egyre többfelé emelkedhet 40 fok közelébe vagy fölé a hőmérséklet.
Spanyolországban és Portugáliában a jövő hét elején helyenként a 45 fok sem kizárt, Franciaország egyes részein pedig 40–42 fokos maximumokat is jeleznek az előrejelzések.
A rendkívüli forróság Belgium és Németország nyugati része felé is terjeszkedik, ahol többfelé 31–38 fok várható, de Anglia déli részén is több helyen átlépi a hőmérséklet a 30 fokot. A legmelegebb térségekben az éjszakák sem hoznak majd komoly felfrissülést, a nagyvárosokban és a tengerpartokon 20–25 fok között maradhatnak a minimumok. A hőhullám várhatóan nem ér véget gyorsan, a magasnyomású helyzet június hátralévő részében is fennmaradhat, tovább fokozva a szárazságot és az erdőtüzek veszélyét.
A jelenség hátterében egy Északnyugat-Afrika felől terjeszkedő, erős magassági gerinc áll. Az úgynevezett hőkupola alatt tartósan megreked a forró légtömeg, a leszálló légmozgások pedig tovább növelik a felszín közelében a hőmérsékletet. A magasnyomású zóna alatt egyre szárazabbá válik a felszín, és mivel kevesebb nedvesség tud elpárologni, csökken a párolgás hűtőhatása, így a napsütés energiája még inkább a levegő felmelegítésére fordítódik.
Európa már a szezon elején megtapasztalt egy szokatlanul korai, erős hőhullámot, amelyben a kontinens több pontján májusi melegrekordok dőltek meg. A hőkupola-jelenség akkor is a forró, északnyugat-afrikai eredetű levegőt zárta kalitkába Nyugat-Európa felett, a nagyvárosokban pedig tartós, 20 fok fölötti éjszakákkal növelte a hőstresszt.
A hétvége nemcsak nyári meleget, hanem hirtelen kialakuló, helyenként heves zivatarokat és 36 fok körüli csúcsokat is tartogat Magyarországon, miközben Franciaországban és az Ibériai-félszigeten 40-45 fokos forróság is lehet.
Az Időkép előrejelzése szerint szombaton kezdetben még zavartalanabb lesz a napsütés, majd kora délutántól megnövekszik a gomolyfelhőzet, és helyenként záporok, zivatarok alakulhatnak ki. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad, csak zivatarok környezetében támadhat fel a szél. A hajnali 20 fok körüli hőmérséklet délutánra 36 fokig emelkedik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
51 milliárdért építettek akadémiát a Velencei-tóra, de a kiszáradás miatt elviszik onnan a vb-t
A FISU Egyetemi Kajak-Kenu Világbajnokságot a Velencei-tó helyett a szegedi Maty-éren rendezik meg. A döntést a tó kritikusan alacsony, 55 centiméteres vízállása tette elkerülhetetlenné.
A Velencei-tó történelmi mélyponthoz közeli vízállása miatt Szeged veszi át az idei egyetemi kajak-kenu-világbajnokság rendezését, így a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián nem rendezik meg a tervezett eseményt. A döntést egy csütörtöki sajtótájékoztatón közölték, megerősítve, hogy az augusztus közepi világbajnokság házigazdája a szegedi Maty-ér lesz – írta a 444.hu.
A kényszerlépés közvetlen oka a tó kritikus állapota: az agárdi vízmércénél a napokban 55 centimétert mértek, ami mindössze néhány centiméterrel van a valaha mért negatív rekordtól. Ilyen alacsony vízállás mellett a nemzetközi versenyrendezés biztonsági feltételei nem garantálhatók, a pálya alkalmatlansága mellett a sétahajózás is leállt a tavon.
A helyszínváltás újra ráirányítja a figyelmet a sukorói akadémiára, amelynek költsége az eredetileg tervezett 43 milliárdról végül 51 milliárd forint fölé emelkedett. A beruházás már a Magyar Kajak-Kenu Szövetségen belül is vitákat szított.
„Felesleges pénzkidobás volt, költöttétek volna inkább a szegényekre vagy a kórházakra” – írta a beruházásról egy korábbi nyílt levélben Szemán Róbert, a szövetség elnökségi tagja.
Szemán szerint az intézmény fenntartása is aránytalanul nagy terhet ró a sportágra. A helyzetet tovább árnyalja, hogy a kormány 2021-ben nem finanszírozta azt a körülbelül 40 milliárd forintos tervet, amely megoldhatta volna a tó vízpótlását.
Tessely Zoltán, a térség fejlesztéséért felelős akkori kormánybiztos a döntésről úgy nyilatkozott, a finanszírozási igény olyan nagy, hogy azt a kormány az ország akkori helyzetében nem kívánta biztosítani. A szövetségen belüli feszültségek már tavasszal a felszínre kerültek, amikor Szemán Róbert lemondásakor bírálta Schmidt Gábor elnököt, aki szerinte egy „polipszerűen működő rendszert” hozott létre. Bár a közgyűlés végül nem szavazott az elnök bizalmáról, a sukorói akadémia szerepéről és a forráselosztásról szóló vita azóta is tart.
„A szükséges pénzeszköz olyan nagy mértékű, hogy az ország jelenlegi helyzetében a kormány ezt nem szándékozik biztosítani” – kommentálta a vízpótlási terv elvetését Tessely Zoltán.
A versenyzők és a nézők számára a váltás egy bevált, nemzetközi versenyek rendezésében rutinos helyszínt jelent. A szegedi Maty-ér évtizedek óta ad otthont világversenyeknek, így a pálya minősége és a logisztikai háttér is biztosított. A döntés éles kontrasztban áll a márciusi bejelentés hangulatával, amikor Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere még a környékbeli gazdaság fellendülését várta a világbajnokságtól.
A kritikusok szerint ugyanakkor a mostani helyzet egyenes következménye az elhibázott prioritásoknak: a tó megmentése helyett egy olyan helyszínre építettek méregdrága sportlétesítményt, amelynek használhatósága a régóta ismert környezeti problémák miatt eleve kérdéses volt.
Az idei nyár elején a Velencei-tó vízszintje gyors ütemben közelítette meg a történelmi mélypontot, 55 centiméter alá süllyedve. A helyzetre reagálva a kormány külön törvényt ígért a tó megmentésére, amely a vízpótlás és az ökológiai rehabilitáció összehangolt kezelését célozza.
A Velencei-tó történelmi mélyponthoz közeli vízállása miatt Szeged veszi át az idei egyetemi kajak-kenu-világbajnokság rendezését, így a sukorói Kovács Katalin Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián nem rendezik meg a tervezett eseményt. A döntést egy csütörtöki sajtótájékoztatón közölték, megerősítve, hogy az augusztus közepi világbajnokság házigazdája a szegedi Maty-ér lesz – írta a 444.hu.
A kényszerlépés közvetlen oka a tó kritikus állapota: az agárdi vízmércénél a napokban 55 centimétert mértek, ami mindössze néhány centiméterrel van a valaha mért negatív rekordtól. Ilyen alacsony vízállás mellett a nemzetközi versenyrendezés biztonsági feltételei nem garantálhatók, a pálya alkalmatlansága mellett a sétahajózás is leállt a tavon.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Itt a Tisza Párt javaslata: Befagyasztanák a polgármesterek fizetését és megszüntetnék a költségtérítésüket is
A Tisza Párt egy törvényjavaslattal a 2024-es szinten rögzítené a polgármesterek illetményét. A benyújtott módosítás megszüntetné a havi 15 százalékos költségtérítést is.
A 2024-es szinten fagyasztaná be a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök fizetését a Tisza Párt, egy pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint pedig a jövőben a havi, illetményük 15 százalékának megfelelő költségtérítéstől is elesnének. A javaslatot Szabó Tibor, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság Tisza-párti elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek.
Az új szabályozás szerint a javadalmazás alapja tartósan a Központi Statisztikai Hivatal által 2024-re megállapított nemzetgazdasági átlagkereset lenne, ezzel megakadályozva a bérek automatikus, évről évre történő emelését.
A módosítás a vármegyei közgyűlés elnökének illetményét a jelenlegi mérték felére, a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről a kétszeresére csökkentené.
A törvény indoklása szerint a lépésre „nemzetgazdasági érdekből, a közpénzekkel való takarékos gazdálkodás és a helyi közszolgáltatások elsődlegessége érdekében” van szükség.
A törvénymódosítás 2026. július 1-jén lépne hatályba, amivel a Tisza Párt pontosan azt az automatikus illetményemelést akadályozná meg, amely a 2025-ös átlagkereset alapján éppen ezen a napon járt volna az érintett önkormányzati vezetőknek. A javaslat a főpolgármestert, a megyei jogú városok, a fővárosi kerületek és a települések polgármestereit, valamint a vármegyei közgyűlés elnökét és helyetteseiket egyaránt érinti.
A 2024-es szinten fagyasztaná be a főpolgármester, a polgármesterek és a vármegyei közgyűlési elnökök fizetését a Tisza Párt, egy pénteken benyújtott törvényjavaslat szerint pedig a jövőben a havi, illetményük 15 százalékának megfelelő költségtérítéstől is elesnének. A javaslatot Szabó Tibor, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság Tisza-párti elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek.
Az új szabályozás szerint a javadalmazás alapja tartósan a Központi Statisztikai Hivatal által 2024-re megállapított nemzetgazdasági átlagkereset lenne, ezzel megakadályozva a bérek automatikus, évről évre történő emelését.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Több mint 30 milliárdos szerződést kötöttek a választás előtt Fauszt Zoltán cégével
A Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozó SDA DMS Zrt. a kötelezően használt Poszeidon iratkezelő szoftverre kapott újabb megbízást. A szerződés eredményét csak a választások után tették közzé, és olyan kulcsfontosságú szerveket érint, mint a Magyar Államkincstár.
Fél évvel a választás előtt kötöttek több tízmilliárdos, három évre szóló keretszerződést állami szervek a kötelezően használt Poszeidon iratkezelőt fejlesztő SDA DMS Zrt.-vel. A közbeszerzés eredményét csak a választás után, 2026. április 22-én tették közzé – írta a Telex.hu. A 30 százalékos opcióval együtt a szerződés összértéke meghaladja a 30 milliárd forintot.
A megállapodást 22 állami szervvel és céggel kötötték meg 2025 szeptemberében, köztük a Magyar Államkincstárral és az Országos Kórházi Főigazgatósággal. A szoftver licencét az állami szervek ingyen kapták meg, de a bevezetés és a fenntartás költségeit nekik kell állniuk. 2025 elejétől szinte az összes minisztériumban a Poszeidont kell használni, kivétel a Honvédelmi Minisztérium, ahol a Mercurius, és a Belügyminisztérium, ahol a Robotzsaru rendszert alkalmazzák.
A közbeszerzési eljárást a Digitális Kormányzati Ügynökség bonyolította le, amelynek vezérigazgatóját, Lenkei Mirtillt május végén menesztették. Utódja, Kovács Miklós egy levélben arról írt, hogy jelenleg két állami számvevőszéki ellenőrzés is folyamatban van a szervezetnél.
A Poszeidont fejlesztő SDA DMS Zrt. 2025-ben az előző évihez képest magasabb nettó árbevétel mellett az adózott eredmény kevesebb mint harmadát érte el. A cég magyarázata szerint a változást nem a bevételek visszaesése okozta. „A 2025-ös üzleti évben a társaság eredményét nem a bevételek visszaesése, hanem a költségszerkezet tervszerű és tudatos megváltozása befolyásolta” – közölték, a jövőbeli növekedést szolgáló hosszú távú fejlesztésekkel és technológiai beruházásokkal indokolva a csökkenést.
A cég válaszából az is kiderül, hogy szinte kizárólag a Poszeidonból élnek. A felhasználók kritikáira, miszerint a szoftver rossz minőségű és nehezen használható, úgy reagáltak, hogy a felhasználói élményt nem lehet elválasztani a jogszabályi és eljárásrendi kötöttségektől.
Egy minisztériumi dolgozó szerint náluk gyakorlatilag „félistennek számítanak azok, akik tudják használni”.
Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai minisztere a piaci helyzetről azt mondta, az iratkezelő rendszerek piacára ráfér a nagyobb, átláthatóbb verseny.
„A magyar közigazgatásban jelenleg 3 domináns iratkezelő rendszer működik: a Poszeidon, a rendvédelmi szerveknél működő Robotzsaru, és az önkormányzatok által használt DMS One. Azt gondolom, az iratkezelő rendszerek piacára ráfér a nagyobb, átláthatóbb verseny, mert az a szolgáltatások árának csökkenéséhez és a minőség javulásához vezetne” – írta a Telexnek.
A miniszter hozzátette, nem az a céljuk, hogy erővel kivezessenek bármilyen rendszert, hanem hogy biztosítsák a tisztességes piaci versenyt és a hatékony, felhasználóbarát iratkezelést. Szerinte a Poszeidonhoz hasonlóan a közoktatásban használt Krétát is központilag tette kötelezővé a korábbi kormányzat, kizárva a piaci verseny lehetőségét.
A Poszeidon szoftver licencét 2021 decemberében egy kormánydöntés alapján kapta meg örökös és ingyenes felhasználásra a közszféra, majd 2023-ban egy nem nyilvános kormányhatározattal több száz állami szervnél tették kötelezővé a használatát, ami 2025. január 1-jén több helyen élesben el is indult. Az Átlátszó 2024-ben úgy becsülte, a bevezetés teljes költsége akár a 82 milliárd forintot is elérheti.
Fél évvel a választás előtt kötöttek több tízmilliárdos, három évre szóló keretszerződést állami szervek a kötelezően használt Poszeidon iratkezelőt fejlesztő SDA DMS Zrt.-vel. A közbeszerzés eredményét csak a választás után, 2026. április 22-én tették közzé – írta a Telex.hu. A 30 százalékos opcióval együtt a szerződés összértéke meghaladja a 30 milliárd forintot.
A megállapodást 22 állami szervvel és céggel kötötték meg 2025 szeptemberében, köztük a Magyar Államkincstárral és az Országos Kórházi Főigazgatósággal. A szoftver licencét az állami szervek ingyen kapták meg, de a bevezetés és a fenntartás költségeit nekik kell állniuk. 2025 elejétől szinte az összes minisztériumban a Poszeidont kell használni, kivétel a Honvédelmi Minisztérium, ahol a Mercurius, és a Belügyminisztérium, ahol a Robotzsaru rendszert alkalmazzák.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
