HÍREK
A Rovatból

Rohamrendőrök foglalták vissza a Columbia egyetem épületét a tüntetőktől, több tucatnyi embert őrizetbe vettek

A rohamsisakos rendőrök az ablakokon keresztül jutottak be a főépületbe, ahonnan „három órán belül eltávolították a tüntetőket”. A New York-i polgármester és a rektor szerint a tüntetők között külső agitátorok is vannak.


A rohamrendőrség egységei benyomultak New Yorkban a Columbia Egyetem palesztinpárti tüntetők által elfoglalt főépületébe helyi idő szerint kedd éjjel, hatósági források szerint több tucatnyi embert őrizetbe vettek.

A rohamsisakos rendőrök az ablakokon keresztül jutottak be az épületbe, ahonnan a tájékoztatás szerint "három órán belül eltávolították a tüntetőket".

Minouche Shafik, az egyetem rektora közzétett egy levelet, melyben arra kérte a rendőrséget, maradjon a kampuszon a diplomaosztó ünnepségig, biztosítani, hogy az eseményig további rendzavarás ne történjen.

Emellett sajnálatát fejezte ki, hogy a rendőrség segítségéhez kellett folyamodnia, ám leszögezte, osztja Eric Adams, New York-i polgármester véleményét, aki nem sokkal korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a tüntetők között külső agitátorok is vannak.

A rendőrség beavatkozása csak az egyetem vezetésének engedélyével volt lehetséges, az intézmény ugyanis magánterületnek számít.

A rendőrség keddi sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy a hatóság előtt jól ismert rendzavarók tartózkodnak a Columbia Egyetem épületét elfoglaló csoport tagjai között.

A hatóság egységei, a helyszíni közvetítés szerint több száz rendőr, helyi idő szerint kedden az esti órákban taktikai felszerelésben közelítette meg az elfoglalt épületet, valamint lezárták a környező utcákat.

Az Egyesült Államok szerte az egyetemi tiltakozásokat szervező Diákok az Igazságért Palesztinában elnevezésű szervezet országos központja már a rendőrségi erősítés megjelenése nyomán a közösségi médiában üzenetet tett közzé, amelyben minden támogatóját a Columbia Egyetemhez hívta.

Az egyetem környékén a késő esti órákban több száz fős tömeg tüntetett, részben a palesztinok pártján, részben Izrael, valamint a rendőrség ellen.

A Columbia Egyetem főépülete, a Hamilton Hall kapuját betörve foglalták el tüntetők kedden hajnalban az épületet, ahol elbarikádozták magukat. Az erőszakos foglalásra azt követően került sor, hogy megakadtak a tárgyalások az egyetem vezetése és a tiltakozók képviselői között, és az egyetem vezetése ultimátumban követelte az intézmény területén létrehozott sátortábor felszámolását. Az ultimátum lejárta után a biztonsági személyzet és a rendőrség nem lépett közbe, ugyanakkor a tiltakozásban részt vevő diákokat elkezdték értesíteni hallgatói jogviszonyuk felfüggesztéséről.

Kedd estére feszültté vált a helyzet egy másik New York-i felsőoktatási intézmény, a City College of New York előtt az Izrael-ellenes tüntetők és a rendőrség között.

A Texasi Egyetem, amelynek austini területén letartóztatások történtek hétfőn, kedden azt közölte, hogy az őrizetbe vett 79 tiltakozó közül 34 diák, 45-en nem tartoznak az intézményhez.

A Kaliforniai Állami Műszaki Egyetemen egy oktató is volt a hétfőn őrizetbe vettek között, egy professzor, aki kedden közölte, hogy elutasítja az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezését, és éhségsztrájkot kezd minden vád ejtését követelve. Az intézményben egy csoport elfoglalt egy épületet, amelyet "Intifáda-épületnek" neveztek el, és elbarikádozták magukat. A hatóság beavatkozása során 25 embert vettek őrizetbe.

A Fehér Ház kedden közleményben ítélte el a Columbia Egyetem épületének elfoglalását, valamint az általuk használt "Intifáda" kifejezést, amely a palesztinok Izrael elleni felkelését jelenti. Andrew Bates helyettes elnöki szóvivő közleménye szerint

Joe Biden elítéli az Intifáda kifejezés használatát, valamint az előző napokban a tüntetéseken elhangzott további "tragikus és veszélyes gyűlöletbeszédet"; tiszteletben tartja a szabad véleménynyilvánítást, de ennek békésnek és törvényesnek kell lennie.

A Columbia Egyetemnél kialakult tiltakozásokra Donald Trump New Yorkban reagált bírósági tárgyalása előtt tett rövid nyilatkozatában kedden, még az őrizetbe vételek előtt. A republikánus elnökjelölt kedden Joe Bident és politikáját tette felelőssé az amerikai egyetemeken kialakult helyzetért és tüntetésekért.

A tüntetések elmúlt két hetében az őrizetbe vettek száma már meghaladta az ezret az Egyesült Államokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
HVG: Közel 200 embert rúghatnak ki a Mediaworkstől, hetilappá alakul a Magyar Nemzet
A lap értesülései szerint a Mediaworks a jövő hét elején azonnali hatállyal küldhet el közel 200 dolgozót. A lépést a cég 14 milliárd forintos tavalyi vesztesége és a megcsappant állami hirdetési bevételek indokolják.


A HVG értesülései szerint a Mediaworks a jövő hét elején azonnali hatályú leépítést indíthat, miközben a Magyar Nemzet napilapból hetilappá alakulhat. Az érintett munkatársaknak pénteken szóltak, hogy hétfőn 10 órakor, a szabadságon lévőknek is, kötelező megjelenniük a munkahelyükön. A lap szerint közel 200 embert küldhetnek el, és a kiadó jelentősen átalakíthatja a működését: lapokat szüntethet meg, a jobboldali média zászlóshajójának számító Magyar Nemzetet pedig hetilappá alakíthatja.

A kiadóhoz tartozó Pesti Srácok főszerkesztője, Huth Gergely megerősítette, hogy hétfőn, kedden és szerdán belső megbeszélések lesznek, de részleteket nem közölt.

Egy mondata ugyanakkor sokatmondó volt a várható elbocsátásokkal kapcsolatban: „várjuk és szomjazzuk a baloldali kollégák szolidaritását”.

A HVG szerint a leépítések időzítése is figyelemre méltó: a Mediaworks a Fidesz szombati tisztújító kongresszusa utánra időzítheti a bejelentést.

Bár egyes források 350 dolgozó elküldéséről tudnak, valószínűbb a 200-nál valamivel kevesebb érintett. A kiadó 1989 fős állományának tíz százalékát meghaladó elbocsátás már csoportos létszámleépítésnek számítana, amit 30 nappal előre be kellene jelenteni. Mivel az értesülések azonnali hatályú kirúgásokról szólnak, a cég ebben a hullámban legfeljebb 180-190 embertől válhat meg, elkerülve a bejelentési kötelezettséget.

A drasztikus korrekcióra a cég pénzügyi helyzete miatt van szükség.

A 2025-ös évet 14 milliárd forintos veszteséggel záró médiacég a választások után az állami hirdetések megszűnésével került nehéz helyzetbe. A mínusz jelentős része abból adódott, hogy a kiadványok jövedelemtermelő képességét jelző vagyoni értékű jogokat 12 milliárdról 1,5 milliárd forintra kellett leértékelni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Műtüdővel tartanak életben egy kisgyereket a Heim Pál Gyermekkórházban, miután gombelemet nyelt
A Heim Pál Gyermekkórházban egy kisgyerek életéért küzdenek, akinek a nyelőcsöve és a légcsöve is súlyosan megsérült. Az intézmény főigazgatója szerint idén megduplázódott az ilyen esetek száma a tavalyihoz képest.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 12.



Műtüdővel tartják életben a Heim Pál Gyermekkórházban azt a kisgyereket, aki gombelemet nyelt – számolt be róla az RTL Híradó. Az intézmény főigazgatója szerint drámaian megnőtt az ilyen esetek száma: csak az elmúlt héten négy gyerekből kellett elemet eltávolítani, idén pedig már kétszer annyi riasztásuk volt, mint tavaly egész évben.

A gombelem a legveszélyesebb idegen test, ami egy gyerek torkán akadhat, mert a nyállal érintkezve szinte azonnal kémiai reakcióba lép. A folyamat villámgyors és pusztító.

A Heim Pál Gyermekkórház főigazgató-főorvosa arról beszélt, hogy az elem maró sérülést okoz.

„Kémiai reakcióba lépnek, lúgos közeget alkotnak, és olyan, mintha helyben lúgmérgezést okoznának; közvetlenül égési sérülést okoznak a nyálkahártyán” – magyarázta Nagy Anikó.

A szövetkárosodás akár 20-60 percen belül megkezdődhet.

Amikor egy ilyen esettel szembesülnek, az orvosok először endoszkóppal próbálják meg kihalászni az elemet. Nagy Anikó a beavatkozásról elmondta: „Ha sikerül megfognunk, és nem engedi el a fogó, akkor behúzzuk az endoszkóphoz, és az endoszkóppal együtt húzzuk ki a gombelemet.”

A művelet rendkívüli precizitást igényel, mivel az orvosok csak egy apró kamera képére támaszkodhatnak. A főigazgató szerint egy ilyen szűk helyen alig látnak valamit a környezetből.

Ha az elem beszorult, vagy már túl nagy a károsodás, jön a legkockázatosabb megoldás: a sebészi feltárás. Mikóczi Márió sebész a műtét veszélyeiről beszélt.

„Ott van a légcső, a nagyerek, a fő nyaki verőér, a visszér – ezek mind ott vannak. Nagyon óvatosan, egészen kicsi területen dolgozunk, hogy meg tudjuk nyitni a nyelőcsövet, és úgy távolítsuk el belőle az idegen testet, a gombelemet.”

A kórház a gombelemmentes világnap alkalmából hívta fel a figyelmet a veszélyre, és a jelenleg is életveszélyben lévő betegük esete is ezt támasztja alá.

„Jelenleg is ápolunk olyan gyermeket, akinek már érkezéskor nyelőcső- és légcsősérülése is volt; a lélegeztetését ezért csak műtüdővel lehet megoldani addig, amíg ezek a sérülések meg nem gyógyulnak” – mondta Nagy Anikó.

Éppen ezért arra kérik a szülőket: ha a gyerekük fájdalmasan nyel, nem akar enni, és otthon hiányzik egy gombelem, azonnal forduljanak orvoshoz.

Az RTL teljes riportját itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Készüljön mindenki: a jövő héten megérkezik az első tartós kánikula
A változékony, átlagosnál kissé hűvösebb idő még kitart pár napig, de a jövő héten már erőteljes melegedés kezdődik. Az előrejelzés szerint a hét végére a 35 fokot is elérheti a hőmérséklet, ami a csapadékhiány miatt a mezőgazdaságot is érinti.


A HungaroMet pénteki Facebook-posztjában arról írt, hogy „tartósabb hőhullám körvonalazódik”. Bár a jelenlegi hőmérséklet inkább a májust idézi, közlésük szerint a jövő héten megérkezik az első tartósabb kánikula.

A változékony, az átlagosnál kissé hűvösebb idő a következő napokban még kitart: „szombaton melegfront érkezik, majd vasárnap és hétfőn ismét egy hullámzó hidegfront alakítja időjárásunkat.”

A jövő hét második felében a napi csúcsértékek egyre nagyobb területen meghaladják a 30, a hét vége felé akár már a 35 fokot is.

A meteorológiai szolgálat szerint a felmelegedés oka, hogy Délnyugat-Európa felett egy magasnyomású zóna épül ki, amelynek középpontja fokozatosan a Kárpát-medence fölé helyeződik. „Az anticiklon áramlási rendszerében egyre szárazabb és melegebb levegő érkezik térségünkbe, így erőteljes melegedés veszi kezdetét” – írták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Német tábornok: Oroszország 2029-re megtámadhat egy NATO-tagállamot
Christian Freuding altábornagy egy berlini kiállításon beszélt arról, hogy a szövetségnek fel kell készülnie a harcra. A tábornok szerint a 2029-es dátum nem egy német becslés, hanem a NATO közös hírszerzési értékelése.


„Készen kell állnunk a harcra” – ezt a határozott üzenetet küldte Christian Freuding altábornagy, a német hadsereg parancsnoka, aki szerint Németországnak és a NATO-nak legkésőbb 2029-re fel kell készülnie egy esetleges orosz támadásra. A tábornok a berlini ILA repülőgépipari kiállításon a Politicónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy Moszkva akár a vártnál korábban is léphet.

A kijelentés súlyát az adja, hogy nem egyedi német aggodalomról van szó, hanem egy szélesebb körű szövetségesi konszenzusról. Freuding egyértelművé tette, hogy a dátum a NATO közös hírszerzési értékelésén alapul.

„A 2029 nem német ütemterv. Ez a NATO által elfogadott hírszerzési értékelés” – fogalmazott a tábornok.

Hozzátette, mind a 32 tagállam egyetért abban, hogy Oroszország addigra visszanyerheti azt a képességét, amellyel megtámadhat egy NATO-országot.

A fenyegetéskép komolyságát mutatja, hogy Németország már most gőzerővel dolgozik a hadsereg felkészítésén. Freuding elmondta, hogy felgyorsították a fegyverbeszerzéseket, és az ipar is növelte a termelési kapacitását. Mivel a modern fegyverrendszerek kifejlesztése évekig tarthat, szerinte „átmeneti megoldásokra” van szükség a meglévő képességhiányok áthidalására.

„Most a gyorsaság a lényeg” – szögezte le.

A német hadsereg, a Bundeswehr ezért az „azonnali harckészség” elvét követi, hogy bármikor képes legyen elrettenteni egy potenciális agressziót.

A növekvő feszültségre több ország konkrét lépésekkel reagált: Svédország már 2017-ben a romló biztonsági helyzet miatt döntött a sorkatonaság visszaállításáról, és a közelmúltban Németország is lépéseket tett a hadkötelezettség egy új formájának bevezetésére.

Az orosz fenyegetés megítélésében ugyanakkor eltérő politikai álláspontok ütköznek. A NATO-tagállamok többsége, köztük a balti államok, Lengyelország és Németország, a katonai elrettentés megerősítését tartja a béke legfőbb garanciájának. E nézet szerint a felkészülés és az erő demonstrálása veszi el Oroszország kedvét egy esetleges támadástól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk