Rogán-Szendrei Cecília 20 millióért árul egy apró szőlőt Tihanyban
A most eladásra kínált rész egy nagyobb birtokhoz tartozik, amelynek háromnegyedét tavaly 125 millióért vette meg. Az ügylet a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt nyilvános.
Alig egy évvel azután, hogy egy nagyobb területtel bővítette tihanyi birtokát, Rogán-Szendrei Cecília most elad belőle egy részt: 200 négyzetméternyi szőlőt kínál 20 millió forintért. Az adásvételről szóló hirdetményt a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt kellett közzétenni – írta a 444.hu.
A Tihany Óvár városrészében található ingatlan hivatalosan szőlő művelési ágú, a szerződés nyilvános, hogy bárki élhessen elővásárlási jogával.
Az üzletasszony tavaly 125 millió forintért vásárolta meg egy szomszédos, bő 2000 négyzetméteres ingatlan háromnegyedét, amivel gyakorlatilag megduplázta a víz felé a már meglévő nyaralótelkét.
A most eladásra kínált 200 négyzetméteres darab ennek a tavaly megszerzett, nagyobb birtoknak a része.
Az ingatlan körül korábban voltak vitás ügyek. Az eredeti házat 2022-ben bontották le, az új építkezésről pedig Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő számolt be többször is. A politikus szerint a munkálatokat paravánnal próbálták eltakarni.
A kormányhivatal 2022-ben örökségvédelmi bírságot szabott ki és leállította a kivitelezést, de a tiltást később feloldották.
Később a képviselő egy olyan tűzivíztározóról is posztolt, ami szerinte feltűnően hasonlít egy medencére.
Alig egy évvel azután, hogy egy nagyobb területtel bővítette tihanyi birtokát, Rogán-Szendrei Cecília most elad belőle egy részt: 200 négyzetméternyi szőlőt kínál 20 millió forintért. Az adásvételről szóló hirdetményt a termőföldekre vonatkozó szabályok miatt kellett közzétenni – írta a 444.hu.
A Tihany Óvár városrészében található ingatlan hivatalosan szőlő művelési ágú, a szerződés nyilvános, hogy bárki élhessen elővásárlási jogával.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy Dávid: Az M1-es autópálya lezárása ebben a formában nem találkozik a közérdekkel
A közlekedési miniszter szerint a korábbi kormányzat feloldott egy korlátozást, ami lehetővé tette a koncesszornak a szokásosnál jóval hosszabb útszakaszok lezárását. Szerinte ez a lépés a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető cég magánérdekeit szolgálja ki a közérdek helyett.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az M1-es autópályán tapasztalható hatalmas torlódások hátterében a korábbi kormányzat által megváltoztatott szabályozás áll, amely a koncesszor magánérdekeit szolgálta ki a közérdekkel szemben.
Kifejtette, hogy
az M1-es esetében nem állami beruházás zajlik, mivel az autópályákat 35 évre koncesszióba adták, így a lezárásokról, a forgalmi rendről és a munkálatok ütemezéséről nem a magyar állam, hanem a Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz kötődő cég dönt.
Vitézy felidézte a korábbi műszaki előírásokat: „korábban hatályos útügyi műszaki előírások szerint az autópályákra vonatkoztak olyan szabályok, hogy egy ütemben csak 8 kilométer hosszan lehet ilyen félpályás tereléssel lezárni autópálya szakaszokat, és utána pedig kell egy olyan szakasz, ahol a normál autópálya kialakítás van, és utána lehet csak újabb lezárásokkal érinteni ezeket. Ezeket a szabályokat a koncesszor számára a tavalyi évben feloldották, és engedélyezték a számukra, hogy összességében majdnem 40 kilométer hosszan lezárások legyenek az M1-es autópályán.”
„Ez nem az államnak lesz olcsóbb, hiszen az állam koncesziós díja előre meg van határozva, ez a koncesszornak lesz ettől olcsóbb” – mutatott rá a miniszter.
Szerinte a jelenlegi gyakorlat a magánérdekeket szolgálja ki.
„Ez a lezárás ebben a formában azt gondolom, hogy nem találkozik a közérdekkel.
Ez is egy tipikus példája annak, hogy hogyan szolgáltak ki a korábbi kormány a Mészáros Lőrinc és Szíjj László nevével fémjelzett autópálya-koncessziónak a magánérdekeit. Hiszen minden ilyen beruházásnál igaz az, hogy minél hosszabban van lezárva, minél több helyen lehet egyszerre munkát végezni, az annál olcsóbb lesz.”
A miniszter elismerte, hogy a helyzetet nem lehet azonnal megváltoztatni, mert sok helyen már felszedték a régi burkolatot, és a hatósági engedélyeket is kiadták. Ennek ellenére a nyárra azt kérte a cégtől, hogy több személyzettel és gyors beavatkozással próbálják segíteni a forgalmat és elkerülni a torlódásokat.
„Igyekszünk visszatérni ahhoz a rendhez, hogy a közérdeket szolgáljuk és ne a magánérdeket, és csökkentsük az egyszerre lezárható szakaszokhoz az M1-es autópályán, de ezt egyik napról a másikra nem tudjuk megtenni.”
Múlt pénteken hajnalban két súlyos baleset is történt az M1-es autópályán Győr közelében, ami után a miniszterelnök azonnali jelentést kért a terelések biztonsági helyzetéről, Vitézy pedig soron kívüli vizsgálatot rendelt el. A jelentést az MKIF tájékoztatása szerint a Magyar Közút készíti. Az üzemeltető MKIF közölte, a tragédia szabályosan kiépített munkaterületen történt, és a terelés műszakilag megfelelt az előírásoknak.
Az M1-es autópályán jelenleg is zajlik a 2x3 sávosra bővítés és egy intelligens leállósáv kiépítése, ami miatt több szakaszon is terelések lassítják a forgalmat. Az év első felében több, jelentős torlódást okozó baleset és teljes útzár is volt a sztrádán, ami folyamatosan napirenden tartotta a munkaterületek hosszáról és biztonságáról szóló vitát.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter egy Facebook-videóban beszélt arról, hogy az M1-es autópályán tapasztalható hatalmas torlódások hátterében a korábbi kormányzat által megváltoztatott szabályozás áll, amely a koncesszor magánérdekeit szolgálta ki a közérdekkel szemben.
Kifejtette, hogy
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Új vízdíjrendszer jöhet Budapesten, sávos rendszer bevezetését javasolja a városvezetés
Budapest vezetése egy sávos vízdíjrendszer bevezetését javasolja, amelynek része egy ingyenes alapmennyiség. A cél a fenntartható működés biztosítása, a változás egy átlagos háztartásnak havi pár száz forint emelkedést jelentene.
Ingyenes alapvíz minden budapesti háztartásnak, az efölötti fogyasztásért pedig sávosan emelkedő díj: a főváros pénteken egy új, a klímaváltozás hatásaihoz igazodó vízdíjreformot javasolt. A koncepció egyszerre célozza a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságát és a rászorulók védelmét. Budapest vezetése szerint a rendszer átalakítása elkerülhetetlen, miután a hőségriadók és az ellátásbiztonsági kockázatok a mindennapok részévé váltak – írta a 24.hu.
A javaslat központi eleme a sávos díjszabás bevezetése. Ennek értelmében minden háztartás kapna egy alapmennyiségű vizet ingyenesen, az ezen felüli fogyasztás díja viszont progresszíven, a felhasznált mennyiséggel arányosan emelkedne.
A pontos sávhatárokat és díjtételeket később dolgoznák ki, de a cél a takarékosság ösztönzése és a túlzott vízpazarlás visszaszorítása.
A díjstruktúra átalakítása mellett a főváros a szociális védőhálót is megerősítené: a már működő rezsitámogatási rendszert nemcsak megtartanák, hanem ki is bővítenék.
A főváros közlése szerint egy átlagos budapesti háztartás jelenleg körülbelül 1900 forintot fizet havonta, a javasolt módosítás pedig ezt az összeget csupán néhány száz forinttal növelné.
A reformcsomag intézményi oldalon is változást sürget: visszaadnák a településeknek a vízdíjak meghatározásának jogát. A főváros a szubszidiaritás elvére hivatkozva azzal érvel, hogy annak a szereplőnek kell döntenie, amely a szolgáltatásért felel. Ha a Fővárosi Vízművek feladata a vízellátás biztosítása, akkor rendelkeznie kell azokkal az eszközökkel is, amelyekkel ezt fenntartható módon meg tudja oldani.
A javaslat politikai hátterét Karácsony Gergely főpolgármester úgy vázolta fel, hogy a vízmegtartás fontosságában részleges egyetértés látszik az új, Élő Környezetért Felelős Minisztériummal, ugyanakkor a jelenlegi, 2013-ban befagyasztott díjrendszer számos ponton korrekcióra szorul. A vita lényege, hogy a politika hajlandó-e szembenézni a valósággal, és nem áldozza-e fel a vízkérdést a politikai populizmus oltárán.
A főváros érvelését konkrét számokkal is alátámasztja: egy köbméter víz Budapesten jelenleg 219 forintba kerül, miközben állításuk szerint Varsóban ennek nagyjából a duplája, Pozsonyban a háromszorosa, Bécsben a négyszerese, Prágában pedig az ötszöröse.
Bár a fővárosban a közlésük szerint 10–12 százalékos hálózati vízveszteség országos szinten viszonylag jónak számít, ez is jelentős pazarlást jelez, amire a jelenlegi díjszinten nincs fedezet. A Duna vízállásának jövőbeli bizonytalansága pedig további ellátásbiztonsági kockázatot jelent.
Az év elejétől országosan egységesítették a nem lakossági, azaz a vállalkozók vízdíja rendszerét, és bevezettek egy átfolyási átmérőtől függő alapdíjat. A lépés sok cégnél sokkszerű áremelkedést okozott, és rávilágított a rendszer finanszírozási anomáliáira. A vita ekkor fordult rá élesen a díjszámítások átláthatóságára, miután egy bírósági döntés a számítások kiadására kötelezte a hatóságot, amire válaszul felmerült, hogy a kormány titkosítaná a vízdíjadatokat.
A fővárosban az utóbbi időben megszaporodtak a csőtörések, ami ismét ráirányította a figyelmet a siralmas állapotban lévő vízhálózat problémájára, a Fővárosi Vízműveknél pedig több tízmilliárdos hiány keletkezett.
Az új környezetvédelmi tárca felállásával a vízmegtartás kormányzati prioritássá vált, a főváros pedig erre is hivatkozva terjesztette elő a sávos díjmodell javaslatát. A vita azóta sem csitult, június közepén egy újabb, a nem lakossági díjakat érintő, nagyjából 4,4 százalékos emelési tervezet is napirendre került.
Ingyenes alapvíz minden budapesti háztartásnak, az efölötti fogyasztásért pedig sávosan emelkedő díj: a főváros pénteken egy új, a klímaváltozás hatásaihoz igazodó vízdíjreformot javasolt. A koncepció egyszerre célozza a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatóságát és a rászorulók védelmét. Budapest vezetése szerint a rendszer átalakítása elkerülhetetlen, miután a hőségriadók és az ellátásbiztonsági kockázatok a mindennapok részévé váltak – írta a 24.hu.
A javaslat központi eleme a sávos díjszabás bevezetése. Ennek értelmében minden háztartás kapna egy alapmennyiségű vizet ingyenesen, az ezen felüli fogyasztás díja viszont progresszíven, a felhasznált mennyiséggel arányosan emelkedne.
A pontos sávhatárokat és díjtételeket később dolgoznák ki, de a cél a takarékosság ösztönzése és a túlzott vízpazarlás visszaszorítása.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hankó Balázs az egyetlen fideszes, aki nulla forintot költött a kampányára
A volt miniszter kampányelszámolásában minden pénzügyi soron nulla forint szerepel a Hivatalos Értesítő szerint. Ezzel ő az egyetlen a Fidesz–KDNP jelöltjei közül, aki nem használta fel a több mint 1,7 milliós állami támogatást.
Nulla forint közpénzt költött a választási kampányára Hankó Balázs – legalábbis ez derül ki a csütörtökön megjelent Hivatalos Értesítőből, ahol újabb 25 Fidesz–KDNP képviselőjelölt állami támogatásokról szóló beszámolóját közölték.
A listán Hankó az egyetlen, aki minden pénzügyi rubrikába nullát írt, miközben a többi jelölt többnyire milliós nagyságrendű dologi kiadást számolt el
A közzétett táblázat szerint korábban már 76 kormánypárti jelölt elszámolását közölték, és további öt politikusnál még hiányzik a végső határozat.
Az egyéni jelöltek a kampányra fejenként 1 724 402 forintos állami támogatást kaptak kincstári kártyán, amelynek felhasználásáról tételesen be kellett számolniuk.
A beszámolókban a személyi kiadások összege kivétel nélkül mindenkinél nulla forint volt.
A hivatalos elszámolások ugyanakkor csak a kincstári kártyán keresztül mozgó tételeket mutatják. A kormánypárti értelmezés szerint a rendszer a számlafegyelem miatt átlátható, a civil és ellenzéki szereplők szerint viszont ezek a kimutatások nem fedik le a teljes kampányt, mivel a pártközponti kommunikációs költések vagy a harmadik szereplőkön keresztüli finanszírozás nem jelenik meg bennük.
Kiderült, hogy Mága Zoltán hegedűművész körei egy olyan félmilliárdos támogatásért folyamodtak, amelynek célja a pályázat szerint is a „nemzeti oldal” választási sikerének segítése volt.
Hankó Balázs neve az elmúlt hetekben többször is felmerült a Nemzeti Kulturális Alap körüli botrányokban. Egy bennfentes vádjai szerint a minisztériumban felső utasításra igyekeztek eltitkolni egy 17 milliárdos támogatási keret részleteit. A korábban említett, Mága Zoltán köreinek szánt félmilliárdos támogatás odaítélését a botrány kirobbanása után visszavonták.
Nulla forint közpénzt költött a választási kampányára Hankó Balázs – legalábbis ez derül ki a csütörtökön megjelent Hivatalos Értesítőből, ahol újabb 25 Fidesz–KDNP képviselőjelölt állami támogatásokról szóló beszámolóját közölték.
A listán Hankó az egyetlen, aki minden pénzügyi rubrikába nullát írt, miközben a többi jelölt többnyire milliós nagyságrendű dologi kiadást számolt el
Itt az év első nagy hőhulláma, szombattól másodfokú hőségriasztás lép életbe
Az országos tisztifőorvos a HungaroMet előrejelzése alapján rendelte el az intézkedést, amely az év első komoly hőhulláma miatt szükséges. A riasztás kedd éjfélig tart, a hatóságok a bőséges folyadékfogyasztásra hívják fel a figyelmet.
Szombattól kedd éjfélig másodfokú hőségriasztás lép életbe az egész országban, miután megérkezik az év első komolyabb hőhulláma. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közölte, hogy az országos tisztifőorvos a HungaroMet előrejelzése alapján rendelte el az intézkedést – írja honlapján az NNGYK.
A riasztás szombat nulla órától kedd éjfélig lesz érvényben.
A közös közlemény szerint a hirtelen jött meleg különösen megterhelő lehet a szervezet számára, ezért fontos időben felkészülni a kánikulára, és fokozottan figyelni az idősekre, valamint a saját egészségünkre is.
A szakemberek azt javasolják, hogy a nagy melegben mindenki figyeljen a bőséges folyadékpótlásra, elsősorban vizet vagy cukormentes italokat fogyasszon.
Azt tanácsolják, hogy kerüljük a kávé, az alkohol, a magas koffein- és cukortartalmú üdítők, valamint a zsíros ételek fogyasztását.
A másodfokú hőségriasztás azt jelenti, hogy a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon eléri vagy meghaladja a 25 Celsius-fokot.
A leginkább veszélyeztetettek az idősek, a krónikus betegségben szenvedők, a kisgyermekek és a szabadban, fizikai munkát végzők.
A hatóságok arra kérnek mindenkit, hogy a déli órákban kerüljék a tűző napot, tartózkodjanak árnyékos, hűvös helyen, és viseljenek könnyű, világos ruházatot.
Tavaly nyáron többször is el kellett rendelni a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást, egy alkalommal az intézkedést meg is hosszabbították, miután a hőmérséklet napokon át 35 Celsius-fok felett alakult. A katasztrófavédelem akkor részletes útmutatókat adott ki, külön hangsúlyozva a zárt, parkoló autók életveszélyes felmelegedését. Ugyancsak a tavalyi év tapasztalata volt, hogy a másodfokú hőségriasztás akár 38 fokos csúcshőmérséklettel is járhat, és előfordult, hogy a kánikula miatt kiadott figyelmeztetés párhuzamosan futott az ország más részein érvényes zivatarriasztásokkal egy újabb hőhullám idején.
Szombattól kedd éjfélig másodfokú hőségriasztás lép életbe az egész országban, miután megérkezik az év első komolyabb hőhulláma. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság közölte, hogy az országos tisztifőorvos a HungaroMet előrejelzése alapján rendelte el az intézkedést – írja honlapján az NNGYK.
A riasztás szombat nulla órától kedd éjfélig lesz érvényben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
