FELFEDEZŐ
A Rovatból

Rajtunk is múlik, hogy mennyi extrém szélvihar lesz a jövőben Magyarországon

Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.
Másfélfok - szmo.hu
2023. március 17.



A március 11-én, az M1-es autópályán történt tömegbaleset egyik okozója a talajerózió mellett az extrém szeles időjárás volt, megvilágítva, hogy a klímaváltozás miatt felerősödő és összekapcsolódó szélsőséges események életveszélyes kockázatokat is jelentenek számunkra. Az elmúlt két évtized mérései alapján elmondható, hogy a Dunántúl, azon belül is a Balaton, a Bakony és a Kisalföld térsége a leginkább kitett a szélviharoknak, amelyek döntően a téli időszakban és márciusban jelentkeznek. Országos területi eloszlásban azonban nagy eltéréseket kapunk: a Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön jóval kevesebb, csak pár száz ilyen mérést rögzíthettünk. A klímaváltozás tovább fokozhatja ezeket az extrém szeles eseményeket: ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg. Ha ennél ambiciózusabb forgatókönyvet választunk, és legkésőbb 2040-től meredeken csökkennek az antropogén kibocsátások, akkor csupán 1-2 napos átlagos növekedésre számíthatunk 2100-ig. Bordi Sára, Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése.

A szélviharok az időjárás nehezen kiszámítható, gyakran súlyos károkkal járó extrém eseményei, melyekre igen nehéz előre felkészülni. Az épületek, lakóházak megrongálása mellett főként az infrastruktúrára jelentenek veszélyt. Az útra kidőlt fa, odahordott törmelék gátolja a közlekedést, a legtöbb esetben azonban vezetékek rongálódnak meg, melyeket a szél által kicsavart fa szintén elszakíthat.

Ilyenkor településrészek, esetenként teljes települések maradhatnak áramellátás nélkül, akár több órás időtartamra is.

Az építőipar számára rendkívül fontos az adott terület szélviszonyainak ismerete, ugyanis ennek függvényében olyan épületeket kell tervezni, amelyek kibírják az adott térségben előfordulható szélviharok által keltett szélnyomást.

Annak érdekében, hogy mind az infrastruktúra szervezésében, mind az építészetben fel lehessen készülni a klímaváltozás által keltett hatásokra, elengedhetetlen, hogy a szélviharokra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket vizsgálva figyelembe vegyük azok jellemzőinek változásait.

A nyugati-északnyugati országrész a leginkább kitett a szélviharoknak

Magyarországon már az idei év elején is előfordult egy igen sok kárt okozó szélvihar, mely leginkább az ország nyugati részében fejtette ki hatását. 2023. február 4-én Kab-hegyen a napi maximális széllökés elérte a 36 m/s-ot (≈130 km/h), ezzel megdöntve az aznapi országos szélrekordot. A Balaton térségében több állomásról is 30 m/s körüli széllökéseket jelentettek, de az ország szinte teljes területén közelítette, vagy meghaladta a 20 m/s-ot a napi maximális széllökés. Az extrém helyzet a vasúti közlekedést is megbénította. (Szélvihar egy szokatlan ciklon nyomán – Tanulmányok – met.hu).

A talajerózió mellett a port az M1-es autópályára szállító erős szél is szerepet játszott a március 11-én történt tragikus tömegbalesetben, szomorúan szemléltetve azt, hogy

itt már korántsem csupán a klímaváltozásról van szó általában, hanem alapvető közlekedésbiztonságról.

Ha az elmúlt két évtizedben regisztrált erős széllökések előfordulásait összesítjük, akkor is azt kapjuk, hogy a legtöbb viharos nap (széllökés > 17 m/s) a Balaton térségében fordult elő (1. ábra) – ezen belül is jellemzően a Bakonyban, ahol idén is a legerősebb széllökéseket mérték. A gyakorisági térképről markánsan kirajzolódik a Balaton térsége,

ahol a legalább viharos széllökésű napok éves átlagos száma meghaladja az 50-et, de szintén sok, évente kb. 30 ilyen viharos nap fordult elő a Kisalföld területén is.

Általánosságban a legkevésbé az Alföld területére jellemző az ilyen nagy széllökésekkel járó szélsőséges időjárás, de azért évente néhány szélviharos nap itt is előfordul.

1. ábra: A viharos napok (amikor a napi maximális széllökés meghaladta a 17 m/s-ot, vagyis a 61 km/h-t) átlagos évi száma a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. Adatok: Országos Meteorológiai Szolgálat.

Március a legszelesebb, különösen az Észak-Dunántúlon

Az extrém szelek éven belüli előfordulását mutatja be a 2. ábra három dunántúli meteorológiai állomáson (Siófok, Sopron és Veszprém). Jól látható, hogy mindhárom esetben a téli félévben jóval gyakoribbak a szélviharok, mint a nyári félévben.

Egyértelműen kirajzolódik az is, hogy a legszelesebb hónap általában a március, míg szélviharok előfordulása a legkevésbé augusztusban és szeptemberben jellemző.

Ez az ország más térségeiben is jellemző. Ennek oka, hogy az ilyen heves szélviharok főként a viharciklonok és mediterrán ciklonok velejárói, melyek leginkább a téli félévben érik el a Kárpát-medence térségét, míg a nyáron jellemző zivatartevékenységgel járó extrém szél általában rövidebb ideig áll fenn, és kisebb területre koncentrálódik.

2. ábra: Extrém szeles órás mérések éven belüli eloszlása Siófok, Sopron és Veszprém állomásokon a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. (Mérések: Országos Meteorológiai Szolgálat)

A grafikonokon a különböző kategóriákba eső széllökések is elkülönülnek. A legtöbb széllökés a Beaufort-skála szerinti viharos kategóriába tartozik, melynek értéke meghaladja a 17 m/s-ot, de nem nagyobb 20 m/s-nál. Az ennél erősebb széllökések a heves vihar (21–23 m/s), szélvész (24–27 m/s), heves szélvész (28–32 m/s) és orkán (>32 m/s) kategóriákba tartoznak, melyek a szélsebesség növekedésével egyre ritkábban fordultak elő.

Orkán erősségű szelet csak a veszprémi és a siófoki állomáson jelentettek, a vizsgált 20 éves teljes időszakban is csupán 1-2 alkalommal. A Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön elhelyezkedő meteorológiai állomásokon ennél kb. egy nagyságrenddel kevesebb, azaz csak pár száz ilyen mérést rögzítettek.

A 2001-2020-as időszakban az országon belül jellemzően ugyan csökkenő trendet kaptunk az extrém széllökéses napok átlagos évi számára vonatkozóan, ám ez a trend csak kis területen (jellemzően a Kisalföldön és az Alföld egy részén) tekinthető statisztikailag szignifikánsnak. Ennek az az oka, hogy a vizsgált 20 éves időszak túl rövid ahhoz, hogy egyértelmű trend kirajzolódhasson, főleg amiatt is, mert a szélviharos napok száma az egyes években nagyon eltér egymástól.

Van jelentősége a kibocsátás-csökkentésnek

A klímaváltozásnak a szélviharos időjárásra is hatása van, ahogy ezzel egy korábbi cikk már részben foglalkozott. A várható módosulás annak függvényében alakul, hogy milyen forgatókönyv szerint változnak majd az antropogén tevékenységekhez kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátások, a felszínhasználat és az egyéb társadalmi-gazdasági folyamatok.

Ha a kibocsátást 2040 körül kezdenénk csökkenteni (azaz az RCP4.5 forgatókönyv szerint haladunk), akkor az extrém széllökéses napok száma – elsősorban az északnyugati országrészben – csak legfeljebb 1-2 nap/év mértékben emelkedhet (3. ábra felső térképsora).

3. ábra: A szélviharos napok átlagos évi számának változása 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100-ra 6-6 regionális klímaszimuláció átlaga alapján az RCP4.5 és RCP8.5 forgatókönyv esetén. Referencia időszak: 2001-2020. A szerzők ábrája.

Ha viszont nem csökkentjük a kibocsátásokat (vagyis a a pesszimista, RCP8.5 forgatókönyvet követjük), akkor a változás mértéke nagyobb lehet a század végére – a Dunántúl északi felében átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.

A hatás az ország nagyobb területét érintené, mint az optimistább forgatókönyv szerint. (3. ábra alsó térképsora).

Nem elvont problémáról, hanem konkrét kockázatokról van szó

A jövőben tehát a klímaváltozás hatására több szélviharos eseményre számíthatunk, és az országon belül a Kisalföld és az Északnyugat-Dunántúl az a térség, ahol a leginkább megnövekedhet a szeles extrémumok száma. Mivel a legerősebb széllökések már jelenleg is itt fordulnak elő egy-egy szélvihar során, ezen a területen különösen fontos a jövőbeli változásokra való felkészülés.

Az extrém szél veszélyét tovább erősíti az is, hogy gyakran nem önmagában, hanem valamilyen más extrém eseménnyel társulva érkezik, és a hatása ezáltal sokkal jobban felerősödik.

Például ha szárazság van, porvihart alakít ki, amely egy útszakaszon hirtelen pár méteresre csökkentheti a látótávolságot, fokozott balesetveszélynek kitéve az autósokat (ahogyan az március 11-én történt az M1-es autópályán), de gyakran jár az extrém széllel csapadék is, amellyel együtt az épületekben még nagyobb kár keletkezhet.

A klímaváltozás már most megfigyelhető szélsőséges hatásai miatt elengedhetetlen az alkalmazkodás, azonban megfelelő, ambiciózus és hatékony kibocsátás-csökkentés nélkül a károk növekedése pénzben, és legrosszabb esetben emberéletekben is mérhető lesz. Ezeknek az elkerülése mindannyiunk közös érdeke.

Szerzők: Bordi Sára, Szabó Péter, Pongrácz Rita, via Másfélfok

Köszönet illeti a regionális modelleredményekért az Euro-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjait, a hazai megfigyelésekért pedig az Országos Meteorológiai Szolgálatot.

Rövid tudományos módszertan:

1. Regionális klímamodellekkel végzett éghajlati szimulációk:

Egy térség, pl. hazánk éghajlatának részletesebb vizsgálatához regionális klímamodellekre van szükség, hiszen azok a légköri folyamatokat pontosabban és finomabb térbeli felbontással írják le, mint a globális modellek. A regionális modellek historikus szimulációi nagy számban továbbra is csak 2005-ig állnak rendelkezésünkre, míg a jövőre vonatkozóan, 2006-tól indítva 2100-ig azt szimuláljuk, hogy egy-egy feltételes üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvre hogyan reagál az éghajlati rendszer. Ebben az elemzésben két forgatókönyvet tekintettünk: a 2040 utáni kibocsátás-csökkentéssel számoló RCP4.5-öt, és a kibocsátás-csökkentés nélküli, ún. RCP8.5-öt. Adott forgatókönyvön belül az Európa egészét 10 km-es rácsfelbontással lefedő, Euro-CORDEX együttműködés keretében futtatott különböző, de ugyanazon hat-hat regionális klímamodell-szimulációt tekintettünk az elemzésben. Az alkalmazott hattagú szimuláció-együttes már megfelelően tudja reprezentálni a modellek különbözőségéből eredő bizonytalanságot, illetve ezeket a kétféle forgatókönyvvel meghajtva az emberi tevékenység jövőbeli alakulásából származó nagyfokú bizonytalanságot is.

2. Szimulációk hibakorrekciója és megfigyelések:

Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztései ellenére az éghajlati szimulációk még ma sem tökéletesek, a meteorológiai változóktól függően kisebb-nagyobb hibával terheltek a megfigyelésekkel szemben. A hibák javításához hibakorrekciós módszerre és jó minőségű megfigyelésekre egyaránt szükségünk van. A széllökésekre az Országos Meteorológiai Szolgálat által előállított HuClim rácsponti adatbázis 0,1°-os (~10 km-es) rácsfelbontású adatait használtuk fel, melyek 2001-től álltak rendelkezésünkre. A szimuláció korrekciójához az ún. standardizálás módszerét használtuk, amely az eloszlások időbeli átlagát és szórását figyelembe véve végzi a hibák javítását. A korrekciós referencia-időszak egy megfigyelésekkel közös múltbeli időszakot kell, hogy tekintsen, így a 2001-2020 időszakot lehetett alkalmazni erre a célra. Az elemzésben hosszabb, húszéves időszak átlagait tekintettünk, melyek megadják, hogy az időszakon belül bármely évben milyen értékre számíthatunk. A változásokkal adtuk meg a húszéves időszakok közötti átlagos különbséget (jelen vizsgálatban nap/év mértékegységben kifejezve).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


FELFEDEZŐ
A Rovatból
„Nem fogunk bezárkózni” – Gyurcsány Ferenc megmutatta a nógrádi faluban vásárolt házát
Miután a település vezetője is megerősítette, hogy a volt miniszterelnök az apró nógrádi Ecsegben vett ingatlant, Gyurcsány igyekezett eloszlatni a híreket, hogy teljesen hátat fordítana a fővárosnak. Egy kétszázéves, egykori malomépületet vett, amivel szerinte még sok lesz a munka.


Szerémyné Baráth Éva ecsegi polgármester a Facebookon erősítette meg szóbeszédet, miszerint Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök ingatlant vásárolt a néhány ezer lelket számláló Nógrád megyei településen.

„Az elmúlt napokban több hír is napvilágot látott azzal kapcsolatban, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök úr ingatlant vásárolt Ecsegen. Ezúton szeretném megerősíteni, hogy a hír igaz.”

Baráth közölte, hogy személyesen is találkozott a volt kormányfővel, akivel egy „rövid, kötetlen beszélgetés keretében” egyeztettek a jövőről.

A poszt szerint Gyurcsányék hosszabb távon tervezik az életvitelszerű letelepedést, és jelezték, hogy részt kívánnak venni a település életében, valamint látogatni fogják a közösségi rendezvényeket.

Gyurcsány ma szintén megerősítette a hírt, azonban elmondta, hogy nem hagyja teljesen maga mögött a fővárost sem.

„Ecsegre költözöm? Is. Elmondom.”

Arról ír, hogy életük nagyobb része, elsősorban fia miatt, egyelőre Budapesthez köti őket. Ezért egy jó ideig nem tudnak még teljesen elszakadni a várostól, de két dolog biztosan változik:

Ősszel átköltöznek Zuglóba, egy, a múlt század elején épült bérház egyik lakásába, másrészt amikor csak lehet, Ecsegen töltik az idejüket.

„A múlt héten megvettünk egy régi, nagyjából kétszáz éves, egykori malomépületet. A száz négyzetméteres házon és a telken lesz elég munka, amit most kifejezetten várok is. Olvasás és írás mellett a következő pár évben ezzel fognak telni az ecsegi napjaink” – írta, és fotót is mellékelt az ingatlanról:

„Ecsegben van valami különös sűrűség: patak, domb, régi várhely, pincesor, templom, források - egy kis falu, amely mögött meglepően hosszú történet áll. A faluvégen, a Cserhát erdejébe illeszkedik az egykori Gyenes-féle vízimalom épülete. Régóta lakóházként szolgált, és így fog szolgálni a következőkben is. Nem fogunk bezárkózni. Élni fogunk a faluval, a faluban” – foglalta össze vonzalmát a helyhez a volt miniszterelnök.

Gyurcsány Ferenc tavaly májusban jelentette be, hogy lemond minden tisztségéről és visszavonul a közélettől. Azóta főképp az írással foglalkozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
FELFEDEZŐ
A Rovatból
Pokoli hőség a fedélzeten: több utas összeesett az 56 fokosra forrósodott repülőgépen
A SunExpress Antalyába tartó járatán történt az eset, amely után a légitársaság elismerte a műszaki hibát. A frankfurti rendőrség vizsgálatot indított, a cég pedig közölte, hogy minden érintett utassal felveszi a kapcsolatot.


Rendőrök, mentők és tűzoltók vonultak ki vasárnap a frankfurti repülőtérre, miután több utas, köztük csecsemők és gyerekek is rosszul lettek egy Törökországba tartó járat fedélzetén. Az utasok órákon át a veszteglő gépben rekedtek, amelynek meghibásodott a klímaberendezése.

A frankfurti rendőrség megerősítette, hogy vasárnap délután, nagyjából 15 óra 15 perckor kaptak riasztást az 1-es terminál egyik állóhelyéhez. A közlemény szerint a repülőgép utasai a nagy meleg miatt panaszkodtak rosszullétre. A járat eredetileg 14 óra körül szállt volna fel, az eset miatt a hatóságok vizsgálatot indítottak.

A beszámolók szerint a repülőgép ajtajait csak több segélyhívás után nyitották ki, miután a kabin 56 fokosra hevült.

A SunExpress légitársaság Antalyába tartó, XQ147-es számú járatán uralkodó elviselhetetlen hőségről és a kialakult helyzetről az osztrák Krone.at is írt. Bár a légitársaság azt közölte, hogy italokkal látták el az utasokat, több beszámoló ennek ellentmond: volt, aki szerint vizet egyáltalán nem, vagy csak külön kérésre kaptak. A gép végül több mint négyórás késéssel tudott csak elindulni.

A légitársaság elismerte a műszaki hibát, közleményük szerint a gép segédhajtóműve romlott el, ami a földön állva a klímaberendezést is működteti. A cég elismerte a hiányosságokat.

„Ez semmilyen módon nem felel meg a fedélzeti utasellátással kapcsolatos elvárásainknak” – közölte a SunExpress.

A légitársaság jelezte, hogy minden érintett utassal felveszik a kapcsolatot. Az esetet a hesseni légügyi felügyelet „különleges eseményként” rögzítette, a repülőtér üzemeltetője, a Fraport pedig figyelmeztetést küldött a földi kiszolgálóknak a klímarendszerek ellenőrzésének fontosságáról.

A SunExpress a magyar turisták körében is népszerű, rendszeresen indít járatokat Budapest és Antalya között. Mivel a járat az Európai Unió területéről indult, az utasokat késés esetén megilleti az uniós rendeletben foglalt ellátás joga, amely frissítőket, étkezést és kommunikációs lehetőséget biztosít számukra, függetlenül az esetleges kártérítéstől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Pottyondy Sulyok Tamásról: Eddig lószart sem csinált, nem tudom, Orbán Viktor mivel szorongatja a tökeit
A közéleti influenszer új videójában az államfő mellett Matolcsy Györgyöt, Lázár Jánost és Pócs Jánost sem kímélte. Arról is beszélt, hogy Orbán Viktor azért ereszti szélnek bosszúból „a saját maga tenyésztette karaktermészárosok” jelentős részét, mert a propagandisták nem félemlítettek meg és mocskolódtak eléggé a kampány során.
DKA - szmo.hu
2026. június 23.



„A fideszes pofátlanság lassan olyan hungarikum, mint a makói hagyma, vagy a szegedi halászlé. Vagy a legistenfélőbb magyar asszony, a Tóth Gabi” – így indítja új videóját Pottyondy Edina.

Először Matolcsy Györgyöt kritizálta, aki a Magyar Nemzeti Banktól való távozása után „meg nem értett bölcsként” youtubernek állt. „Mintha Lölő vállalkozás-gazdaságtant tanítana a Corvinuson, persze angolul” – jegyezte meg. Bírálta amiatt is, hogy a volt jegybankelnök úgy távozott, hogy 120 milliót vágott zsebre szabadságmegváltás címén.

„A magyarok 105 milliárdból felújították a munkahelyét. Gyakorlatilag egy luxusszálloda királyi lakosztályában dolgozhatott. és még azt is kifizettette velünk, hogy nem volt kedve nyaralni menni. De persze az is lehet, hogy volt nyaralni, csak nem írta ki magát szabira. Hát pont ezzel ne csalt volna?”

A pofátlansági versenyben szerinte számos pályaművel versenyez Lázár János, aki „úgy tiltakozik a Tisza-terror ellen”, hogy Szijjártó Péterrel és Kocsis Mátéval nem igazán járnak be a parlamenti ülésekre, de azért a képviselői fizetésüket felveszik. Pottyondy Vitézy Dávidot idézve – aki Lázárt követte a miniszteri székben a választás után – megemlíti a mohácsi Duna-hidat, amely a választás előtt hirtelen 70 milliárd forinttal drágult meg.

„Biztos meg fogsz lepődni, hogy nahát, milyen kicsi a világ, de a 70 milliárdos extra bevételt pont az a Szíjj László könyvelheti el, akinek a luxushajóján pár éve lefényképezték Lavrov magyar pincsijét” – mondta, a végén Szijjártóra utalva.

A youtuber ezután felidézi, hogy korábban a Fidesz elnöke arról beszélt, hogy „a bajtársiasság abroncsai tartják össze” a Fidesz közösségét. Pottyondy szerint azonban „Orbán Viktor bajtársiasságára annyira érdemes építeni, mint a FIFA Ferenc pápai mértékletességére”, ezt pedig a propagandisták a saját bőrükön tapasztalják meg. A Mediaworks tömeges leépítésére reagálva azt mondta:

„Orbán Viktor szélnek ereszti a saját maga tenyésztette karaktermészárosok jelentős részét. Na nem azért, mert nincs rá pénz, ne loptak volna eleget. Roskadoznak az offshore-számlák, bőven tudnák fizetni a pitbulljaikat. Azért vágják ki őket, mert ez a főni bosszúja.

Nem voltak elég jók, nem félemlítették meg eléggé a magyarokat. Nem mocskolták elég hatékonyan Magyar Pétert. Ezért most a főni lerázza magáról őket, mint a ló a legyet. És ezek a nyomorultak apukának hívták Orbán Viktort. Apuka úgy köp a propagandistáira, ahogy köpött az országra.”

Az influenszer szerint a volt kormányfőn nem látszik, hogy megviselné, hogy nem kerül többé nyomdába a Bors, a Metropol, a Ripost és több megyei napilap, és több országos lapnál leépítések vannak. Azt is furcsállja, hogy „kussol a teljes jobboldali média”, nem zúg a „Viktor, Viktor”, és sehol nem látni a narancsamazont.

Pottyondy Pócs Jánost sem kímélte. Idézte a fideszes képviselőt, aki egy videójában arról beszélt, hogy a nemrég elhunyt édesapja azt kérte tőle, hogy a hagyatékát őrizze meg a dédunokáinak, ő azonban ezt nem tudta megtenni, mert valamiből be kell fizetnie azt az 5,5 millió forintos sérelemdíjat, amit a bíróság Ruszin-Szendi Romulusz becsületének megsértése miatt ítélt meg vele szemben. Az influenszer megemlíti, hogy a politikusnak a vagyonnyilatkozata szerint van több mint 20 milliója, havi 3 milliós képviselői jövedelme és hatalmas földjei.

„Na ő az igazi unokázós csaló. Nem mondhatjuk, hogy Orbán Viktor ne találná meg a jó minőségű embereket” – tette hozzá.

Sulyok Tamást is élesen bírálta. Mint mondta, nem tudja, „Orbán Viktor mivel szorongatja a tökeit, de annyi kezdeményezőkészséget, agressziót, önérzetet az elmúlt 10 évben összesen nem produkált, mint az utóbbi 10 napban”. Szerinte a köztársasági elnök, „eddig lószart sem csinált, de most kiegészítette volna az Alkotmánybíróság hatáskörét azzal, hogy megakadályozhatja az Országgyűlést az alkotmány módosításában”. Kritizálta az államfőt azért, mert miután az alkotmánybírók nem voltak hajlandóak megfelelő létszámban részt venni a bírói alkotmányozásban, Sulyok nem úgy reagált, ahogy szerinte kellett volna.

„Elszégyellte magát? Elkussolt? Lemondott? Ó, dehogy, szó sincs róla! Megint külföldre futott panaszkodni és azt nyilatkozta a Politicónak, hogy a miniszterelnök visszaél a parlamenti szupertöbbségével, ráadásul sokkal durvábban, mint Orbán Viktor valaha. Tényleg azt mondta. Tehát volt olyan, hogy Orbán Viktor visszaélt a kétharmaddal? És hol volt akkor Sulyok Tamás?

Mit csinált? Nyilatkozott a Politicónak, vagy a Velencei Bizottsághoz fordult? Szózatot intézett a magyar néphez hogy a Fidesz visszaél a kétharmaddal? Nem, nem, semmi ilyet nem tett. Nem volt erre ugyanis ideje, merthogy ő írta alá és hagyta jóvá a visszaéléseket, és most ő akarja megvédeni a demokrációt. Ami persze szíve, joga, csinálja, mindent bele, elnök úr. Csak a jövőben nem kap érte 6 misit meg luxuslakosztályt az olimpián.”

A youtuber a hétfőn bejelentett Tisztítótűz-műveletre is reagált, amely része az "Orbán-báboknak" nevezett közjogi méltóságok eltávolítása is. Pottyondy szerint nem lett különösebben elegáns a jogi megoldás, „nem sikerült díszdobozba csomagolni a keserű pirulát”, de legalább tiszta a helyzet. A Tisza erre kért és kapott felhatalmazást, most pedig erőből átnyomják. Szerinte a kormánypártnak nincs is választása, mivel a Fidesz elaknásította a közjogi rendszert. Arra is kitért, hogy Polt Péter karrierjének is vége lehet, az ő bukása pedig görög drámákat idéz, ugyanis a Fidesz módszerével fosztják meg a hivatalától. „A karmikus vég nyugdíjazás általi politikai halál” – fűzte hozzá.

„Abszolút filmszínház. Én abszolút támogatom. Áradjon, tisztuljon előttünk a tűzözön!”

– mondta a Tisztítótűz-műveletről, ezzel lezárva a videóját, amit teljes egészében itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

FELFEDEZŐ
A Rovatból
Száz napig csak a teste egyik felét edzette egy férfi, az eredményen ő is meglepődött
James Chewbonic egy szokatlan kísérletet végzett, amelyben 100 napon át csak a teste bal oldalát dolgoztatta meg. Bár a kinézetén alig látszott változás, egy erőnléti teszten az edzett oldala közel négyszer tovább bírta a terhelést.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. június 23.



Száz napon keresztül kizárólag a teste bal oldalát edzette egy YouTuber, hogy megnézze, milyen hatást ér el ezzel a szokatlan kihívással. James Chewbonic, aki saját bevallása szerint korábban nem volt nagy edzőterembe járó, olyan egyoldali gyakorlatokat végzett, mint a pisztolyguggolás, a kézisúlyzós fekvenyomás és az oldalsó plank – számolt be a LADbible hétfőn.

A kísérletet egy furcsa diétával is kiegészítette: ételei és italai felét az izomépítésnek rendelte alá, a másik felét pedig kevésbé egészségesen tartotta.

A 100 nap leteltével a tükörbe nézve esztétikailag alig látott különbséget a két oldala között. Az erőnléti teszt azonban jelentős eltérést mutatott.

„Azt hiszem, nyugodtan kijelenthető, hogy még ha a hasizmaim kinézetében nincs is nagy különbség, az erejükben annál inkább” – mondta a videójában.

Míg a nem edzett, jobb oldalán 1 perc 14 másodpercig bírta tartani az oldalsó planket, addig az edzett bal oldalán négy percig.

A kísérletet végül ironikusan összegezte: „Bebizonyítottam, hogy ha a tested felét edzed, akkor a tested fele lesz erősebb. Micsoda felismerés.”

A kísérletről készült videót itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk