FELFEDEZŐ

Rajtunk is múlik, hogy mennyi extrém szélvihar lesz a jövőben Magyarországon

Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.

Másfélfok - szmo.hu
2023. március 17.

A március 11-én, az M1-es autópályán történt tömegbaleset egyik okozója a talajerózió mellett az extrém szeles időjárás volt, megvilágítva, hogy a klímaváltozás miatt felerősödő és összekapcsolódó szélsőséges események életveszélyes kockázatokat is jelentenek számunkra. Az elmúlt két évtized mérései alapján elmondható, hogy a Dunántúl, azon belül is a Balaton, a Bakony és a Kisalföld térsége a leginkább kitett a szélviharoknak, amelyek döntően a téli időszakban és márciusban jelentkeznek. Országos területi eloszlásban azonban nagy eltéréseket kapunk: a Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön jóval kevesebb, csak pár száz ilyen mérést rögzíthettünk. A klímaváltozás tovább fokozhatja ezeket az extrém szeles eseményeket: ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg. Ha ennél ambiciózusabb forgatókönyvet választunk, és legkésőbb 2040-től meredeken csökkennek az antropogén kibocsátások, akkor csupán 1-2 napos átlagos növekedésre számíthatunk 2100-ig. Bordi Sára, Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése.

A szélviharok az időjárás nehezen kiszámítható, gyakran súlyos károkkal járó extrém eseményei, melyekre igen nehéz előre felkészülni. Az épületek, lakóházak megrongálása mellett főként az infrastruktúrára jelentenek veszélyt. Az útra kidőlt fa, odahordott törmelék gátolja a közlekedést, a legtöbb esetben azonban vezetékek rongálódnak meg, melyeket a szél által kicsavart fa szintén elszakíthat.

Ilyenkor településrészek, esetenként teljes települések maradhatnak áramellátás nélkül, akár több órás időtartamra is.

Az építőipar számára rendkívül fontos az adott terület szélviszonyainak ismerete, ugyanis ennek függvényében olyan épületeket kell tervezni, amelyek kibírják az adott térségben előfordulható szélviharok által keltett szélnyomást.

Annak érdekében, hogy mind az infrastruktúra szervezésében, mind az építészetben fel lehessen készülni a klímaváltozás által keltett hatásokra, elengedhetetlen, hogy a szélviharokra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket vizsgálva figyelembe vegyük azok jellemzőinek változásait.

A nyugati-északnyugati országrész a leginkább kitett a szélviharoknak

Magyarországon már az idei év elején is előfordult egy igen sok kárt okozó szélvihar, mely leginkább az ország nyugati részében fejtette ki hatását. 2023. február 4-én Kab-hegyen a napi maximális széllökés elérte a 36 m/s-ot (≈130 km/h), ezzel megdöntve az aznapi országos szélrekordot. A Balaton térségében több állomásról is 30 m/s körüli széllökéseket jelentettek, de az ország szinte teljes területén közelítette, vagy meghaladta a 20 m/s-ot a napi maximális széllökés. Az extrém helyzet a vasúti közlekedést is megbénította. (Szélvihar egy szokatlan ciklon nyomán – Tanulmányok – met.hu).

A talajerózió mellett a port az M1-es autópályára szállító erős szél is szerepet játszott a március 11-én történt tragikus tömegbalesetben, szomorúan szemléltetve azt, hogy

itt már korántsem csupán a klímaváltozásról van szó általában, hanem alapvető közlekedésbiztonságról.

Ha az elmúlt két évtizedben regisztrált erős széllökések előfordulásait összesítjük, akkor is azt kapjuk, hogy a legtöbb viharos nap (széllökés > 17 m/s) a Balaton térségében fordult elő (1. ábra) – ezen belül is jellemzően a Bakonyban, ahol idén is a legerősebb széllökéseket mérték. A gyakorisági térképről markánsan kirajzolódik a Balaton térsége,

ahol a legalább viharos széllökésű napok éves átlagos száma meghaladja az 50-et, de szintén sok, évente kb. 30 ilyen viharos nap fordult elő a Kisalföld területén is.

Általánosságban a legkevésbé az Alföld területére jellemző az ilyen nagy széllökésekkel járó szélsőséges időjárás, de azért évente néhány szélviharos nap itt is előfordul.

1. ábra: A viharos napok (amikor a napi maximális széllökés meghaladta a 17 m/s-ot, vagyis a 61 km/h-t) átlagos évi száma a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. Adatok: Országos Meteorológiai Szolgálat.

Március a legszelesebb, különösen az Észak-Dunántúlon

Az extrém szelek éven belüli előfordulását mutatja be a 2. ábra három dunántúli meteorológiai állomáson (Siófok, Sopron és Veszprém). Jól látható, hogy mindhárom esetben a téli félévben jóval gyakoribbak a szélviharok, mint a nyári félévben.

Egyértelműen kirajzolódik az is, hogy a legszelesebb hónap általában a március, míg szélviharok előfordulása a legkevésbé augusztusban és szeptemberben jellemző.

Ez az ország más térségeiben is jellemző. Ennek oka, hogy az ilyen heves szélviharok főként a viharciklonok és mediterrán ciklonok velejárói, melyek leginkább a téli félévben érik el a Kárpát-medence térségét, míg a nyáron jellemző zivatartevékenységgel járó extrém szél általában rövidebb ideig áll fenn, és kisebb területre koncentrálódik.

2. ábra: Extrém szeles órás mérések éven belüli eloszlása Siófok, Sopron és Veszprém állomásokon a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. (Mérések: Országos Meteorológiai Szolgálat)

A grafikonokon a különböző kategóriákba eső széllökések is elkülönülnek. A legtöbb széllökés a Beaufort-skála szerinti viharos kategóriába tartozik, melynek értéke meghaladja a 17 m/s-ot, de nem nagyobb 20 m/s-nál. Az ennél erősebb széllökések a heves vihar (21–23 m/s), szélvész (24–27 m/s), heves szélvész (28–32 m/s) és orkán (>32 m/s) kategóriákba tartoznak, melyek a szélsebesség növekedésével egyre ritkábban fordultak elő.

Orkán erősségű szelet csak a veszprémi és a siófoki állomáson jelentettek, a vizsgált 20 éves teljes időszakban is csupán 1-2 alkalommal. A Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön elhelyezkedő meteorológiai állomásokon ennél kb. egy nagyságrenddel kevesebb, azaz csak pár száz ilyen mérést rögzítettek.

A 2001-2020-as időszakban az országon belül jellemzően ugyan csökkenő trendet kaptunk az extrém széllökéses napok átlagos évi számára vonatkozóan, ám ez a trend csak kis területen (jellemzően a Kisalföldön és az Alföld egy részén) tekinthető statisztikailag szignifikánsnak. Ennek az az oka, hogy a vizsgált 20 éves időszak túl rövid ahhoz, hogy egyértelmű trend kirajzolódhasson, főleg amiatt is, mert a szélviharos napok száma az egyes években nagyon eltér egymástól.

Van jelentősége a kibocsátás-csökkentésnek

A klímaváltozásnak a szélviharos időjárásra is hatása van, ahogy ezzel egy korábbi cikk már részben foglalkozott. A várható módosulás annak függvényében alakul, hogy milyen forgatókönyv szerint változnak majd az antropogén tevékenységekhez kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátások, a felszínhasználat és az egyéb társadalmi-gazdasági folyamatok.

Ha a kibocsátást 2040 körül kezdenénk csökkenteni (azaz az RCP4.5 forgatókönyv szerint haladunk), akkor az extrém széllökéses napok száma – elsősorban az északnyugati országrészben – csak legfeljebb 1-2 nap/év mértékben emelkedhet (3. ábra felső térképsora).

3. ábra: A szélviharos napok átlagos évi számának változása 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100-ra 6-6 regionális klímaszimuláció átlaga alapján az RCP4.5 és RCP8.5 forgatókönyv esetén. Referencia időszak: 2001-2020. A szerzők ábrája.

Ha viszont nem csökkentjük a kibocsátásokat (vagyis a a pesszimista, RCP8.5 forgatókönyvet követjük), akkor a változás mértéke nagyobb lehet a század végére – a Dunántúl északi felében átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.

A hatás az ország nagyobb területét érintené, mint az optimistább forgatókönyv szerint. (3. ábra alsó térképsora).

Nem elvont problémáról, hanem konkrét kockázatokról van szó

A jövőben tehát a klímaváltozás hatására több szélviharos eseményre számíthatunk, és az országon belül a Kisalföld és az Északnyugat-Dunántúl az a térség, ahol a leginkább megnövekedhet a szeles extrémumok száma. Mivel a legerősebb széllökések már jelenleg is itt fordulnak elő egy-egy szélvihar során, ezen a területen különösen fontos a jövőbeli változásokra való felkészülés.

Az extrém szél veszélyét tovább erősíti az is, hogy gyakran nem önmagában, hanem valamilyen más extrém eseménnyel társulva érkezik, és a hatása ezáltal sokkal jobban felerősödik.

Például ha szárazság van, porvihart alakít ki, amely egy útszakaszon hirtelen pár méteresre csökkentheti a látótávolságot, fokozott balesetveszélynek kitéve az autósokat (ahogyan az március 11-én történt az M1-es autópályán), de gyakran jár az extrém széllel csapadék is, amellyel együtt az épületekben még nagyobb kár keletkezhet.

A klímaváltozás már most megfigyelhető szélsőséges hatásai miatt elengedhetetlen az alkalmazkodás, azonban megfelelő, ambiciózus és hatékony kibocsátás-csökkentés nélkül a károk növekedése pénzben, és legrosszabb esetben emberéletekben is mérhető lesz. Ezeknek az elkerülése mindannyiunk közös érdeke.

Szerzők: Bordi Sára, Szabó Péter, Pongrácz Rita, via Másfélfok

Köszönet illeti a regionális modelleredményekért az Euro-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjait, a hazai megfigyelésekért pedig az Országos Meteorológiai Szolgálatot.

Rövid tudományos módszertan:

1. Regionális klímamodellekkel végzett éghajlati szimulációk:

Egy térség, pl. hazánk éghajlatának részletesebb vizsgálatához regionális klímamodellekre van szükség, hiszen azok a légköri folyamatokat pontosabban és finomabb térbeli felbontással írják le, mint a globális modellek. A regionális modellek historikus szimulációi nagy számban továbbra is csak 2005-ig állnak rendelkezésünkre, míg a jövőre vonatkozóan, 2006-tól indítva 2100-ig azt szimuláljuk, hogy egy-egy feltételes üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvre hogyan reagál az éghajlati rendszer. Ebben az elemzésben két forgatókönyvet tekintettünk: a 2040 utáni kibocsátás-csökkentéssel számoló RCP4.5-öt, és a kibocsátás-csökkentés nélküli, ún. RCP8.5-öt. Adott forgatókönyvön belül az Európa egészét 10 km-es rácsfelbontással lefedő, Euro-CORDEX együttműködés keretében futtatott különböző, de ugyanazon hat-hat regionális klímamodell-szimulációt tekintettünk az elemzésben. Az alkalmazott hattagú szimuláció-együttes már megfelelően tudja reprezentálni a modellek különbözőségéből eredő bizonytalanságot, illetve ezeket a kétféle forgatókönyvvel meghajtva az emberi tevékenység jövőbeli alakulásából származó nagyfokú bizonytalanságot is.

2. Szimulációk hibakorrekciója és megfigyelések:

Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztései ellenére az éghajlati szimulációk még ma sem tökéletesek, a meteorológiai változóktól függően kisebb-nagyobb hibával terheltek a megfigyelésekkel szemben. A hibák javításához hibakorrekciós módszerre és jó minőségű megfigyelésekre egyaránt szükségünk van. A széllökésekre az Országos Meteorológiai Szolgálat által előállított HuClim rácsponti adatbázis 0,1°-os (~10 km-es) rácsfelbontású adatait használtuk fel, melyek 2001-től álltak rendelkezésünkre. A szimuláció korrekciójához az ún. standardizálás módszerét használtuk, amely az eloszlások időbeli átlagát és szórását figyelembe véve végzi a hibák javítását. A korrekciós referencia-időszak egy megfigyelésekkel közös múltbeli időszakot kell, hogy tekintsen, így a 2001-2020 időszakot lehetett alkalmazni erre a célra. Az elemzésben hosszabb, húszéves időszak átlagait tekintettünk, melyek megadják, hogy az időszakon belül bármely évben milyen értékre számíthatunk. A változásokkal adtuk meg a húszéves időszakok közötti átlagos különbséget (jelen vizsgálatban nap/év mértékegységben kifejezve).

Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megrázó részletek: egy fiatal mentőtiszt halt meg az M3-ason történt balesetben

A 44 éves csopaki férfi egy élő állatokat szállító kamionnal. Az autó a kamion vontatmányának csapódott, majd alászorult. Egy szabadnapos tűzoltó civilekkel együtt emelte ki a kocsiból a férfit, de az életét már nem lehetett megmenteni.

KÉK HÍREK

Nem vette észre a torlódást, kamionnak rohant és meghalt az M3-ason egy férfi

A 44 éves sofőr autója a vontatmány alá szorult, a kiérkező mentők hiába próbálták újraéleszteni. A balesetnél egy szabadnapos tűzoltó és több civil is segített.

KÉK HÍREK

Tragédia Bugyinál: vízbe csúszott az autó, egy férfi és egy kutya nem élte túl a balesetet

A sofőr túlélte a balesetet, de 69 éves utasa a helyszínen meghalt, és egy kutya is elpusztult. A mentést a dabasi tűzoltók és a fővárosi búvárok végezték a sodrásos csatornában.

Címlapról ajánljuk

FELFEDEZŐ

„Nem zaklatónak nevellek!” – üvöltötte egy anyuka a játszótéren a kisfiának, miután a gyerek egy autista társát piszkált

Egy ausztrál anya heves reakciójáról készült videó milliókhoz jutott el, és heves reakciókat váltott ki a közösségi médiában.

F. O. Fotó: Pixabay - szmo.hu
2025. augusztus 24.

Nagy felháborodást keltett egy videó, amin egy édesanya épp hevesen számon kéri a fiát egy játszótéren, miután a gyerek egy autista társát zaklatta – számolt be róla a Hindustan Times. A jelenetről készült felvétel először a TikTokon bukkant fel az Angry Mum (Dühös Anya) néven futó fiókon, majd az ugyanezen a néven működő Instagram-oldalon is. A videó rövid idő alatt hatalmas nézettséget ért el, milliók látták.

„Hogy merészeled? Ez nem szép dolog! Ne merészelj ilyesmit csinálni, ne merészelj! Nem zaklatónak nevellek!”

- kiabálta az anya a fiával a játszótéren.

Az édesanya a videó terjedése után egy bejegyzésben reagált az őt ért kritikákra. Azt írta, nem érti a felháborodást, és feltette a kérdést, hogy mióta nem kell felelősségre vonniuk a szülőknek a saját gyereküket.

Hangsúlyozta, hogy többször próbálta szépen kérni a fiát, hogy ne bántsa az autista gyereket, de ez nem vezetett eredményre. Kiemelte, hogy bizonyos viselkedéseket nem hajlandó tolerálni.

A felvétel komoly vitát váltott ki.

Sokan támogatták az anya szigorú fellépését, főleg olyanok, akiknek a gyerekét bántották, akiknek autista gyermekük van, vagy akik maguk is áldozatok voltak gyerekkorukban. Mások viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a zaklatók gyakran azért válnak azzá, mert őket is így nevelik. Többen azt is megjegyezték, hogy egy rövid videó alapján nem lehet megítélni, milyen szülő valaki.

A témához kapcsolódva egy ausztrál színésznő arról írt, miért döntött úgy, hogy nem vállal gyermeket. A 118 indok között, amit felsorolt, az is szerepelt, hogy ne váljon a gyerekéből bántalmazó.

(via 24.hu)

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Meghalt Lang András, a Pesti Est egyik alapítója

56 éves korában hunyt el méltósággal viselt, hosszú betegség után.

KULT

Az év legjobban titkolt sci-fije? – Visszatért az Invázió, és te valószínűleg még mindig nem hallottál róla

Két évet ugrott az időben az AppleTV sorozata. A világ megmenekült? Az Invázió harmadik évadának nyitánya bebizonyítja: az idegenekkel a rémálom még csak most kezdődik. Hősök támadnak fel, titkok szivárognak ki, és minden pillanatban ott lappang a kérdés: tényleg vége van a fenyegetésnek? Dehogy van, itt a harmadik évad…

KÉK HÍREK

Fotókon a budapesti tűz: 500 négyzetméteren égnek talpfák Angyalföldön

A tűzoltók hét vízsugárral körülhatárolták az égő területet, ezzel megakadályozták a lángok továbbterjedését.

FELFEDEZŐ

Meztelenül és betépve találtak rá a repülőgép mosdójában egy légiutas-kísérőre

A British Airways 41 éves alkalmazottja nem volt hajlandó segíteni a felszállás előtti feladatokban, majd zavartan bezárkózott a mosdóba. A kollégái rátörtek, ekkor derült ki, hogy drog hatása alatt áll és teljesen meztelen.

Maier Vilmos, fotó: James Manning/PA Images/Getty Images - szmo.hu
2025. augusztus 24.

Furcsa körülmények között veszítette el állását a British Airways egyik légiutas-kísérője, miután a repülőgép mosdójában meztelenül és kábítószer hatása alatt találtak rá, írja a LADbible.

Haden Pentecost Kaliforniából Londonba tartott, amikor a felettese félreállította, mert nem volt hajlandó részt venni a felszállás előtti biztonsági ellenőrzésekben – hangzott el a bírósági tárgyaláson. A 41 éves férfi gyomorgörcsökre panaszkodott, majd bezárkózott a mosdóba.

A beszámolók szerint végig erősen izzadt és idegesen viselkedett, miközben azt hajtogatta a kollégáinak, hogy át kell öltöznie.

Amikor egyik munkatársa kinyitotta a mosdó ajtaját, Pentecostnak fogalma sem volt arról, hogy időközben teljesen meztelenre vetkőzött.

A fedélzeten egy egészségügyi szakember megvizsgálta, mert kitágult pupillát és felgyorsult szívverést tapasztalt nála. Ezután a kapitánnyal is beszélt, majd a gép leszállásáig húszpercenként ellenőrizték az állapotát. A Heathrow-ra érkezés után kórházba vitték, ahol a vérvizsgálat kimutatta, hogy metamfetamint és amfetamint fogyasztott.

A British Airways az eset után elbocsátotta. Pentecost bűnösnek vallotta magát abban, hogy kábítószer hatása alatt végzett repülésbiztonsági feladatot. Szabadlábon védekezhet, ítéletét az isleworth-i bíróság később mondja ki.

Az amfetaminok szintetikus szerek, amelyek felgyorsítják az agy és a test közötti ingerületátvitelt. Ha valaki túl sokat vesz be belőlük vagy orvosi engedély nélkül használja, függőséget, alvászavart, szapora szívverést vagy paranoiát okozhatnak. A metamfetamin ezeknél is erősebb. Az illegális változata, például a kristálymeth különösen veszélyes: szívproblémákat, mentális zavarokat és szélsőséges energiaszintet idézhet elő.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Felborult egy mentőautó Budapesten, öten sérültek meg a karambolban

Személyautóval ütközött és felborult egy mentőautó szombaton késő este Budapesten, öt embert szállítottak kórházba.

KÉK HÍREK

Elfogták a fiatal nőt, aki megtámadott egy idős utast a 4-6-os villamos megállójában

A rendőrök a VIII. kerületben találtak rá a gyanúsítottra, aki beismerő vallomást tett. A támadás július végén történt a Mester utcánál.

KÉK HÍREK

Lezuhant egy ember a Gellért-szobornál, a tűzoltók hozták le

A fővárosi hivatásos tűzoltók nagyjából huszonöt-harminc méteres magasságból mentettek le egy embert.

FELFEDEZŐ

„Úristen, ez egy hülye” - a tetőn keresztbe fektetett létrával ment egy opeles Budapesten

Egy kék Opel a tetőn keresztben szállított létrával ijesztgette a szembejövőket, vidéken pedig egy kamion pótkocsija sodródott át a másik sávba.

F. O. Fotó: Budapesti Autósok - szmo.hu
2025. augusztus 24.

A Budapesti Autósok portál legújabb videójában két egymástól távol eső, de hasonlóan veszélyes közúti helyzet látható. Az egyik eset Budapesten, a XXIII. kerületben, a Túri István úton történt augusztus 23-án, szombaton kora délután.

Egy kék Opel haladt a tetején keresztben szállított létrával, amely átlógott a másik sávba.

Az esetet rögzítő autós így fogalmazott: „A szemből érkező kék opeles keresztben viszi a létrát, úgy, hogy átlóg a mi sávunkba, veszélyeztetve a neki szembe jövőket. Hozzáteszem, ezen az úton busz is jár.” A felvételen az is hallható: „Úristen, ez egy hülye, atyaisten.”

A videóhoz érkezett kommentekben többen azt írták, a létra valószínűleg rosszul volt rögzítve, és a szél fordíthatta keresztbe. Mások szerint a sofőr eleve keresztben helyezte fel, hogy ne a tetőlemezen legyen, és balra pozicionálta.

A másik felvétel a 76-os úton készült.

Egy kanyarodó kamion pótkocsija lecsúszott a nyeregről, és átlógott a szembesávba.

Az esetet rögzítő autós hozzátette, hogy szerencsére senki sem sérült meg, de ez nem a sofőr érdeme volt.

A hozzászólók ebben az esetben is úgy vélték, a pótkocsi nem volt megfelelően rögzítve. Egyikük így kommentálta: „Teherautó hátulján olvastam egyszer: »Ha ezt el tudod olvasni, elhagytam a pótkocsimat!« Na, ez itt megtörtént…”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Megtámadtak egy taxist Budapesten: a támadó pénzt követelt és ököllel ütötte a sofőrt, a társa még biztatta is

A két támadó negyvenezer forintot vett el a taxistól, majd elmenekültek a helyszínről. A rendőrök rövid időn belül elkapták őket.

KÉK HÍREK

Szörnyű baleset: Buliba induló fiatalok nem álltak meg egy stop táblánál, tragédia lett a vége

Az autóban hatan voltak, egyikük életét nem tudták megmenteni, a többiekért még küzdenek az orvosok a kórházban. A másik autó utasai is megsérültek.

KÉK HÍREK

Megszólalt Varga Tibor durva balesete után: „Nagyon beütöttem a fejemet, és még át is hajtottak rajtam”

A fiatal versenyző elárulta, hogy nem is emlékszik az esésre. Ráadásul abban a kanyarban nem is számított arra, hogy eleshet. Azt is elmondta, miért.

FELFEDEZŐ

Elválasztottak egy újszülöttet az édesanyjától, mert a nő nem ment át a szülőségi teszten a dán hatóságok szerint

Az anya mindössze egy órát tölthetett a kislányával, ekkor sem engedték, hogy megvigasztalja vagy tisztába tegye. A történet Grönlandon, Dániában, Izlandon és Észak-Írországban is felháborodást váltott ki, a miniszter vizsgálatot kért.

F. O. Fotó: Unsplash - szmo.hu
2025. augusztus 24.

Egy 18 éves grönlandi fiatal, Ivana Nikoline Brønlund augusztus 11-én szülte meg kislányát, Aviaja-Luuna-t a Koppenhága közelében található Hvidovre-ben.

A baba azonban csak egy órát tölthetett édesanyjával, aki szerint ekkor sem engedték, hogy megvigasztalja, amikor sírt, vagy tisztába tegye. Utána pedig a helyi önkormányzat nevelőcsaládhoz vitte.

A fiatal anyát már három héttel a szülés előtt értesítették, hogy nem nevelheti majd a gyermekét.

Jelenleg kéthetente, felügyelet mellett, kétórás látogatások során találkozhat a kislányával. Fellebbezését szeptember 16-án tárgyalják.

Az eset hátterében az FKU, vagyis a szülői alkalmassági vizsgálat áll, amelyet idén májusban betiltottak a grönlandi származású szülőknél.

Brønlundot ennek ellenére ilyen vizsgálatnak vetették alá, a döntést pedig többek között a nevelőapja által okozott trauma hatásával indokolták.

Az anya szerint azért vették el tőle a gyereket, mert korábban traumát szenvedett el a nevelőapjától, aki jelenleg szexuális bántalmazásért ül börtönben.

A történtek Grönlandon, Dániában, Izlandon és Észak-Írországban is tiltakozásokat váltottak ki. Sophie Hæstorp Andersen szociális miniszter a Guardiannek elmondta: „A standardizált teszteket nem szabad alkalmazni grönlandi hátterű családok esetén. A törvény egyértelmű.” A miniszter felszólította a Høje-Taastrup önkormányzatot, hogy adjon magyarázatot a döntésre.

Brønlund a lapnak így nyilatkozott: „Nem akartam elindítani a szülést, mert tudtam, mi vár rám utána. Nagyon nehéz és szörnyű időszak volt.” Egy másik interjúban azt mondta: „Annyira szomorú voltam, hogy sírtam az autóban.”

Az izlandi tüntetések egyik szervezője, Dida Pipaluk Jensen elmondta: „Az egyik indok a lány elvételére egy korábbi trauma volt. Ez annyira rosszul hangzik – Ivana nem hibás semmi miatt.”

A grönlandi szülőket támogató Foreningen MAPI alapítója, Laila Bertelsen levelet írt a miniszternek, amelyben hangsúlyozta: „Itt most anya és gyermek kudarca áll – ez azonnali politikai lépést igényel.”

Az önkormányzat később elismerte, hogy hibát követtek el.

A gyerekszociális igazgató, Anya Krogh Manghezi így fogalmazott: „Esetünk és a kritikák alapján megvizsgáltuk az eljárásainkat. El kell ismernünk, hogy meg kellett volna ismételni a kapcsolatfelvételt, mert a jogi alap csak 2025. április 29-én vált véglegessé. Csak az érdekel minket, hogy a család jogai teljesüljenek, és a legjobb megoldás szülessen.”

Andersen miniszter szeptemberben Grönlandra látogat, és hangsúlyozta: ha bármely önkormányzat grönlandi származású szülők esetében FKU-t akarna alkalmazni, a VISO szakértői egységének véleményét kell kérnie.

(via Telex)