FELFEDEZŐ

Rajtunk is múlik, hogy mennyi extrém szélvihar lesz a jövőben Magyarországon

Ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.

Másfélfok - szmo.hu
2023. március 17.

A március 11-én, az M1-es autópályán történt tömegbaleset egyik okozója a talajerózió mellett az extrém szeles időjárás volt, megvilágítva, hogy a klímaváltozás miatt felerősödő és összekapcsolódó szélsőséges események életveszélyes kockázatokat is jelentenek számunkra. Az elmúlt két évtized mérései alapján elmondható, hogy a Dunántúl, azon belül is a Balaton, a Bakony és a Kisalföld térsége a leginkább kitett a szélviharoknak, amelyek döntően a téli időszakban és márciusban jelentkeznek. Országos területi eloszlásban azonban nagy eltéréseket kapunk: a Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön jóval kevesebb, csak pár száz ilyen mérést rögzíthettünk. A klímaváltozás tovább fokozhatja ezeket az extrém szeles eseményeket: ha nem csökkentjük a kibocsátásokat, azaz a pesszimista forgatókönyvet követjük, akkor a fent említett térségben a század végére átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg. Ha ennél ambiciózusabb forgatókönyvet választunk, és legkésőbb 2040-től meredeken csökkennek az antropogén kibocsátások, akkor csupán 1-2 napos átlagos növekedésre számíthatunk 2100-ig. Bordi Sára, Szabó Péter és Pongrácz Rita elemzése.

A szélviharok az időjárás nehezen kiszámítható, gyakran súlyos károkkal járó extrém eseményei, melyekre igen nehéz előre felkészülni. Az épületek, lakóházak megrongálása mellett főként az infrastruktúrára jelentenek veszélyt. Az útra kidőlt fa, odahordott törmelék gátolja a közlekedést, a legtöbb esetben azonban vezetékek rongálódnak meg, melyeket a szél által kicsavart fa szintén elszakíthat.

Ilyenkor településrészek, esetenként teljes települések maradhatnak áramellátás nélkül, akár több órás időtartamra is.

Az építőipar számára rendkívül fontos az adott terület szélviszonyainak ismerete, ugyanis ennek függvényében olyan épületeket kell tervezni, amelyek kibírják az adott térségben előfordulható szélviharok által keltett szélnyomást.

Annak érdekében, hogy mind az infrastruktúra szervezésében, mind az építészetben fel lehessen készülni a klímaváltozás által keltett hatásokra, elengedhetetlen, hogy a szélviharokra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket vizsgálva figyelembe vegyük azok jellemzőinek változásait.

A nyugati-északnyugati országrész a leginkább kitett a szélviharoknak

Magyarországon már az idei év elején is előfordult egy igen sok kárt okozó szélvihar, mely leginkább az ország nyugati részében fejtette ki hatását. 2023. február 4-én Kab-hegyen a napi maximális széllökés elérte a 36 m/s-ot (≈130 km/h), ezzel megdöntve az aznapi országos szélrekordot. A Balaton térségében több állomásról is 30 m/s körüli széllökéseket jelentettek, de az ország szinte teljes területén közelítette, vagy meghaladta a 20 m/s-ot a napi maximális széllökés. Az extrém helyzet a vasúti közlekedést is megbénította. (Szélvihar egy szokatlan ciklon nyomán – Tanulmányok – met.hu).

A talajerózió mellett a port az M1-es autópályára szállító erős szél is szerepet játszott a március 11-én történt tragikus tömegbalesetben, szomorúan szemléltetve azt, hogy

itt már korántsem csupán a klímaváltozásról van szó általában, hanem alapvető közlekedésbiztonságról.

Ha az elmúlt két évtizedben regisztrált erős széllökések előfordulásait összesítjük, akkor is azt kapjuk, hogy a legtöbb viharos nap (széllökés > 17 m/s) a Balaton térségében fordult elő (1. ábra) – ezen belül is jellemzően a Bakonyban, ahol idén is a legerősebb széllökéseket mérték. A gyakorisági térképről markánsan kirajzolódik a Balaton térsége,

ahol a legalább viharos széllökésű napok éves átlagos száma meghaladja az 50-et, de szintén sok, évente kb. 30 ilyen viharos nap fordult elő a Kisalföld területén is.

Általánosságban a legkevésbé az Alföld területére jellemző az ilyen nagy széllökésekkel járó szélsőséges időjárás, de azért évente néhány szélviharos nap itt is előfordul.

1. ábra: A viharos napok (amikor a napi maximális széllökés meghaladta a 17 m/s-ot, vagyis a 61 km/h-t) átlagos évi száma a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. Adatok: Országos Meteorológiai Szolgálat.

Március a legszelesebb, különösen az Észak-Dunántúlon

Az extrém szelek éven belüli előfordulását mutatja be a 2. ábra három dunántúli meteorológiai állomáson (Siófok, Sopron és Veszprém). Jól látható, hogy mindhárom esetben a téli félévben jóval gyakoribbak a szélviharok, mint a nyári félévben.

Egyértelműen kirajzolódik az is, hogy a legszelesebb hónap általában a március, míg szélviharok előfordulása a legkevésbé augusztusban és szeptemberben jellemző.

Ez az ország más térségeiben is jellemző. Ennek oka, hogy az ilyen heves szélviharok főként a viharciklonok és mediterrán ciklonok velejárói, melyek leginkább a téli félévben érik el a Kárpát-medence térségét, míg a nyáron jellemző zivatartevékenységgel járó extrém szél általában rövidebb ideig áll fenn, és kisebb területre koncentrálódik.

2. ábra: Extrém szeles órás mérések éven belüli eloszlása Siófok, Sopron és Veszprém állomásokon a 2001-2020-as időszakban. A szerzők ábrája. (Mérések: Országos Meteorológiai Szolgálat)

A grafikonokon a különböző kategóriákba eső széllökések is elkülönülnek. A legtöbb széllökés a Beaufort-skála szerinti viharos kategóriába tartozik, melynek értéke meghaladja a 17 m/s-ot, de nem nagyobb 20 m/s-nál. Az ennél erősebb széllökések a heves vihar (21–23 m/s), szélvész (24–27 m/s), heves szélvész (28–32 m/s) és orkán (>32 m/s) kategóriákba tartoznak, melyek a szélsebesség növekedésével egyre ritkábban fordultak elő.

Orkán erősségű szelet csak a veszprémi és a siófoki állomáson jelentettek, a vizsgált 20 éves teljes időszakban is csupán 1-2 alkalommal. A Dunántúl északi felén a regisztrált összes extrém széllökés száma az elmúlt 20 év alatt 1-2 ezres nagyságrendű, míg az Alföldön elhelyezkedő meteorológiai állomásokon ennél kb. egy nagyságrenddel kevesebb, azaz csak pár száz ilyen mérést rögzítettek.

A 2001-2020-as időszakban az országon belül jellemzően ugyan csökkenő trendet kaptunk az extrém széllökéses napok átlagos évi számára vonatkozóan, ám ez a trend csak kis területen (jellemzően a Kisalföldön és az Alföld egy részén) tekinthető statisztikailag szignifikánsnak. Ennek az az oka, hogy a vizsgált 20 éves időszak túl rövid ahhoz, hogy egyértelmű trend kirajzolódhasson, főleg amiatt is, mert a szélviharos napok száma az egyes években nagyon eltér egymástól.

Van jelentősége a kibocsátás-csökkentésnek

A klímaváltozásnak a szélviharos időjárásra is hatása van, ahogy ezzel egy korábbi cikk már részben foglalkozott. A várható módosulás annak függvényében alakul, hogy milyen forgatókönyv szerint változnak majd az antropogén tevékenységekhez kapcsolódó üvegházgáz-kibocsátások, a felszínhasználat és az egyéb társadalmi-gazdasági folyamatok.

Ha a kibocsátást 2040 körül kezdenénk csökkenteni (azaz az RCP4.5 forgatókönyv szerint haladunk), akkor az extrém széllökéses napok száma – elsősorban az északnyugati országrészben – csak legfeljebb 1-2 nap/év mértékben emelkedhet (3. ábra felső térképsora).

3. ábra: A szélviharos napok átlagos évi számának változása 2021-2040, 2041-2060, 2061-2080 és 2081-2100-ra 6-6 regionális klímaszimuláció átlaga alapján az RCP4.5 és RCP8.5 forgatókönyv esetén. Referencia időszak: 2001-2020. A szerzők ábrája.

Ha viszont nem csökkentjük a kibocsátásokat (vagyis a a pesszimista, RCP8.5 forgatókönyvet követjük), akkor a változás mértéke nagyobb lehet a század végére – a Dunántúl északi felében átlagosan akár 8 nappal több extrém szeles nap is előfordulhat évente, mint jelenleg.

A hatás az ország nagyobb területét érintené, mint az optimistább forgatókönyv szerint. (3. ábra alsó térképsora).

Nem elvont problémáról, hanem konkrét kockázatokról van szó

A jövőben tehát a klímaváltozás hatására több szélviharos eseményre számíthatunk, és az országon belül a Kisalföld és az Északnyugat-Dunántúl az a térség, ahol a leginkább megnövekedhet a szeles extrémumok száma. Mivel a legerősebb széllökések már jelenleg is itt fordulnak elő egy-egy szélvihar során, ezen a területen különösen fontos a jövőbeli változásokra való felkészülés.

Az extrém szél veszélyét tovább erősíti az is, hogy gyakran nem önmagában, hanem valamilyen más extrém eseménnyel társulva érkezik, és a hatása ezáltal sokkal jobban felerősödik.

Például ha szárazság van, porvihart alakít ki, amely egy útszakaszon hirtelen pár méteresre csökkentheti a látótávolságot, fokozott balesetveszélynek kitéve az autósokat (ahogyan az március 11-én történt az M1-es autópályán), de gyakran jár az extrém széllel csapadék is, amellyel együtt az épületekben még nagyobb kár keletkezhet.

A klímaváltozás már most megfigyelhető szélsőséges hatásai miatt elengedhetetlen az alkalmazkodás, azonban megfelelő, ambiciózus és hatékony kibocsátás-csökkentés nélkül a károk növekedése pénzben, és legrosszabb esetben emberéletekben is mérhető lesz. Ezeknek az elkerülése mindannyiunk közös érdeke.

Szerzők: Bordi Sára, Szabó Péter, Pongrácz Rita, via Másfélfok

Köszönet illeti a regionális modelleredményekért az Euro-CORDEX konzorcium modellező intézeteinek tagjait, a hazai megfigyelésekért pedig az Országos Meteorológiai Szolgálatot.

Rövid tudományos módszertan:

1. Regionális klímamodellekkel végzett éghajlati szimulációk:

Egy térség, pl. hazánk éghajlatának részletesebb vizsgálatához regionális klímamodellekre van szükség, hiszen azok a légköri folyamatokat pontosabban és finomabb térbeli felbontással írják le, mint a globális modellek. A regionális modellek historikus szimulációi nagy számban továbbra is csak 2005-ig állnak rendelkezésünkre, míg a jövőre vonatkozóan, 2006-tól indítva 2100-ig azt szimuláljuk, hogy egy-egy feltételes üvegházgáz-kibocsátási forgatókönyvre hogyan reagál az éghajlati rendszer. Ebben az elemzésben két forgatókönyvet tekintettünk: a 2040 utáni kibocsátás-csökkentéssel számoló RCP4.5-öt, és a kibocsátás-csökkentés nélküli, ún. RCP8.5-öt. Adott forgatókönyvön belül az Európa egészét 10 km-es rácsfelbontással lefedő, Euro-CORDEX együttműködés keretében futtatott különböző, de ugyanazon hat-hat regionális klímamodell-szimulációt tekintettünk az elemzésben. Az alkalmazott hattagú szimuláció-együttes már megfelelően tudja reprezentálni a modellek különbözőségéből eredő bizonytalanságot, illetve ezeket a kétféle forgatókönyvvel meghajtva az emberi tevékenység jövőbeli alakulásából származó nagyfokú bizonytalanságot is.

2. Szimulációk hibakorrekciója és megfigyelések:

Az elmúlt évtizedek folyamatos fejlesztései ellenére az éghajlati szimulációk még ma sem tökéletesek, a meteorológiai változóktól függően kisebb-nagyobb hibával terheltek a megfigyelésekkel szemben. A hibák javításához hibakorrekciós módszerre és jó minőségű megfigyelésekre egyaránt szükségünk van. A széllökésekre az Országos Meteorológiai Szolgálat által előállított HuClim rácsponti adatbázis 0,1°-os (~10 km-es) rácsfelbontású adatait használtuk fel, melyek 2001-től álltak rendelkezésünkre. A szimuláció korrekciójához az ún. standardizálás módszerét használtuk, amely az eloszlások időbeli átlagát és szórását figyelembe véve végzi a hibák javítását. A korrekciós referencia-időszak egy megfigyelésekkel közös múltbeli időszakot kell, hogy tekintsen, így a 2001-2020 időszakot lehetett alkalmazni erre a célra. Az elemzésben hosszabb, húszéves időszak átlagait tekintettünk, melyek megadják, hogy az időszakon belül bármely évben milyen értékre számíthatunk. A változásokkal adtuk meg a húszéves időszakok közötti átlagos különbséget (jelen vizsgálatban nap/év mértékegységben kifejezve).

Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Hegymászókat mérgeztek meg, hogy mentést színleljenek az Everesten

Idegenvezetők és orvosok egy csoportja szándékosan idézett elő rosszullétet turistáknál Nepálban, hogy indokolatlan légi evakuálásokat hajtsanak végre. A hálózat több mint 300 hamisított mentéssel közel 20 millió dolláros kárt okozott a biztosítóknak.

KÉK HÍREK

Ittasan ült volánhoz a 27 éves sofőr, három utasa a helyszínen meghalt

Egy kétajtós kupé Kunszállás felől haladva sodródott le az útról és borult az oldalára szombat hajnalban. A hátul ülő három városföldi férfi a helyszínen meghalt, két másik utas megsérült.

KÖZÖSSÉG

Ingyen fürdőbelépőt adnak a turistáknak – Így próbálják megmenteni a katasztrófa sújtotta Parajdot

A tavalyi bányabezárás után a Visit Parajd partnerszállásain foglalók ingyenes belépőt kapnak a helyi wellnessközpontba. A cél a turizmus élénkítése és a helyi gazdaság támogatása.

Címlapról ajánljuk

FELFEDEZŐ

Egy hónap szabadság - utaznál, magadat fejlesztenéd vagy a ház körül serénykednél?

Az egy hónapos szabadság extra feltöltődést adhat - de mi történik, ha valaki egy teljes hónapra valóban kiszáll a munkából? A Yettel Magyarország Recharge programjában részt vevő dolgozókat kérdeztük arról, hogyan élték meg ezt a ritka lehetőséget.

Szponzorált tartalom (x) - szmo.hu
2026. április 02.

Van egy furcsa ellentmondás a szabadság fogalmában: papíron mindenkinek jár, a valóságban mégis kevesen tudják igazán kihasználni. A legtöbben legfeljebb helyet változtatnak – irodából tengerpartra, meetingekből kirándulásokba –, de közben fél szemmel továbbra is a telefonjukat figyelik.

Egy gyors e-mail-válasz itt, egy „csak ránézek” Teams-üzenet ott, és máris oda a kikapcsolódás. Ismerős helyzet?

A szabadság véget ér, és valójában nem érezzük magunkat kipihentebbnek, mint előtte.

Milyen az, amikor a szabadság végre tényleg szabadság?

Éppen ezért számít különlegesnek az a lehetőség, amikor valaki nem néhány napra vagy egy hétre, hanem egy teljes hónapra kiszakadhat a munkából úgy, hogy közben fejben is le tudja tenni a feladatokat.

A Yettel Magyarország által bevezetett Recharge program pontosan ezt a fajta valódi feltöltődést teszi lehetővé: minden ledolgozott ötödik év után egybefüggő, fizetett egy hónap szabadság jár a munkatársaknak.

De mit kezd az ember ennyi idővel, ha tényleg megkapja? A válasz meglepően sokféle – és talán pont ettől izgalmas: a cégnél dolgozókat kérdeztük arról, ők hogyan élték meg ezt a lehetőséget.

Olasz körút, balatoni nyár és családi pillanatok – három történet egy hónapról

Nagy Viktória, a vállalat B2B szenior szegmens menedzsere, aki áprilisban tölti a 6. évét a cégnél, már az első pillanatban érezte, hogy ez több lesz, mint egy szokásos szabadság. „Nagyon megörültem a lehetőségnek, és azonnal elkezdtem gondolkodni, mivel tölteném el az egy hónapot” – meséli. Az eredeti terve egy indonéziai utazás volt, amit azonban a nemzetközi helyzet keresztülhúzott, így gyors újratervezésre volt szükség.

Végül Olaszország lett az úti cél: Pisa, Firenze, Bologna, Velence, Verona és Milánó következett egymás után, egyfajta spontán körutazásként.

A két hét aktív felfedezés után azonban még bőven maradt ideje arra is, ami a legtöbb szabadságból hiányzik: a valódi pihenésre. „Tényleg ki tudtam kapcsolódni, és egy ideig nem is számoltam, hány nap van még hátra. Évek óta nem éltem át ilyet” – mondja.

Szerinte ez az igazi különbség: amikor nem kell sietni, nem kell minden percet kihasználni, egyszerűen csak benne lehet lenni az időben. A visszatérés pedig egy különösen kedves meglepetést is tartogatott számára: „Jól esett, ahogy vártak vissza a kollégák: az asztalomat vicces, kedves post-it üzenetekkel ragasztották tele az eltelt egy hónap alatt.”

Deák-Kőszegi Viktória, az Operational Support and Admin Group vezetője, aki összesen 12 éve dolgozik a vállalatnál (a Telenoros időszakot is beleszámítva), egészen másképp élte meg ezt a hónapot. Számára a lelassulás volt a kulcs.

A teljes időszakot a balatoni házában töltötte, ahol a napok természetes ritmusban teltek: strandolás, grillezés, kirándulások, és idő a családra.

Sőt, még arra is jutott energiája, hogy önkéntesként részt vegyen a balatonboglári Kultkikötő programjaiban, koncertek és színházi előadások lebonyolításában segítve. „Teljes feltöltődést adott ez az időszak. Kicsit mással tudtam tölteni a napjaimat, mint általában, és ez felszabadított” – fogalmaz Viki.

A visszatérés ugyan nem volt azonnal egyszerű: „Az első héten azt sem tudtam, hol vagyok.” De végül éppen ez a hosszabb kiszakadás adott neki új lendületet.

Hargitainé Bokros Judit, facility manager, 5 éve dolgozik a Yettelnél, számára a Recharge egyértelműen a családról szólt. Az időzítés sem volt véletlen: ekkor született meg a legifjabb unokája, így nem is volt kérdés, hogy ezt a hónapot velük szeretné tölteni. A mindennapok közé ugyan becsempésztek egy rövidebb utazást is a férjével, de a hangsúly a közös pillanatokon volt. „Nagyon jó volt végre nem azon kattogni, mit kell még megoldani vagy mivel vagyok elmaradva” – mondja.

Számára a valódi kikapcsolódás azt jelentette, hogy teljesen kizárta a munkát: nem nézett e-maileket, nem követte a belső kommunikációt.

A visszatérés persze kihívást jelentett, mert egy hónap történéseit nem lehet egy nap alatt feldolgozni, de a nyugalom és a feltöltődés érzése miatt egyértelműen megérte.

Több mint juttatás: egy hónap, ami hosszú távon is visszaad

A személyes történetekből kirajzolódik, hogy a Recharge jóval több, mint egy extra juttatás. Inkább egy szemléletváltás része.

A program mögött az a felismerés áll, hogy a hosszú távú teljesítményhez nem elég a rövid pihenés: időről időre szükség van valódi, mély feltöltődésre is.

Ezt támasztják alá az első év tapasztalatai is: a program indulása óta 469 munkatárs vált jogosulttá a plusz egy hónap szabadságra, ami összesen közel 15 ezer extra szabadnapot jelent – ez nagyjából 39 évnyi pihenőidőnek felel meg.

„A Recharge ma már a hosszú távú munkáltatói stratégiánk része, amely a munkavállalói jóllétet a fenntartható működés feltételeként kezeli” – mondja Szalai Enikő a Yettel Magyarország HR vezérigazgató-helyettese. - "A program szervesen illeszkedik a vállalat egyéb jóléti kezdeményezéseihez, például a 4 hetes apaszabadsághoz, a nagyszülői szabadsághoz, valamint a sportolási és szakértői támogatási lehetőségekhez. A cél nem csupán az, hogy a munkatársak kipihenjék magukat, hanem az is, hogy hosszú távon megőrizzék a motivációjukat és kreatív energiáikat."

A visszajelzések alapján a program valóban ezt hozza: akik éltek a lehetőséggel, kipihentebben, frissebb perspektívával tértek vissza.

Egy hosszabb szabadság ugyanis a gondolkodásnak is ugyanúgy pihenést jelent, mint a testnek. Amikor nem sürgetnek határidők, amikor nem kell folyamatosan reagálni, akkor jut tér az új ötleteknek is.

Talán ez az, ami miatt egy hónap szabadság elsőre luxusnak tűnik, valójában azonban befektetés – az egyén és a szervezet szempontjából egyaránt. Mert amikor valaki tényleg ki tud kapcsolni, utána egészen más minőségben tér vissza. És lehet, hogy éppen ez az, amiből a legtöbben a hétköznapokban a leginkább hiányt szenvednek.

A cikk a Yettel Magyarország támogatásával készült.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

A keresztény erkölcsről írt könyvet, most kiskorúak megerőszakolásával vádolnak egy egyetemi professzort

Az ohiói Cedarville Egyetem volt professzorát, John Tarwatert nyolc rendbeli, különböző szexuális bűncselekmények elkövetésével vádolják. A tízgyermekes férfi ártatlannak vallotta magát a bíróságon.

KÉK HÍREK

Rendőrnek jelentkezett egy körözött férfi, a kapitányságon azonnal letartóztatták

A coloradói Commerce Cityben vettek őrizetbe egy férfit, aki érvényes elfogatóparanccsal jelentkezett munkára a helyi rendőrségen. Az illető egy civil járőrkísérő programra is pályázott, priuszában pedig családon belüli erőszak is szerepelt.

KÉK HÍREK

„Elrágta a patkány” – ezzel magyarázta a katasztrofális állapotban lévő biztonsági övét a sofőr az M1-esen

A Komárom-Esztergom vármegyei rendőrök egy sofőrt ellenőriztek. Ekkor még nem sejtették, hogy véletlenül rábukkantak a felelősséghárítás világbajnokára, akinek a biztonsági övét egy csomó tartotta össze.

FELFEDEZŐ

Rubint Réka betegségére korábban is utaltak árulkodó jelek

Rubint Réka a TV2 Napló című műsorában jelentette be, hogy négy éve rákbetegséggel küzd. Állípotának már korábban is voltak gyanús jelei.

M.M. / Fotó: Célkalauz podcast/YouTube - szmo.hu
2026. április 03.

Négy éve őrzött titokról rántotta ma le a leplet Rubint Réka: a fitneszedző a TV2 kamerái előtt vallott először arról, hogy évek óta rákbetegséggel küzd. Bár állapotát igyekezett elrejteni, a rajongók több árulkodó jelből is sejthették, hogy komoly a baj - írja a Bors.

Az utóbbi fél évben a legszembetűnőbb változás az volt, hogy Réka szinte kizárólag parókában vagy baseballsapkában, lófarokkal mutatkozott, amiből sokan arra következtettek, hogy olyan kezelést kaphat, ami hajvesztéssel jár. A fitneszlady pedig már korábban is tett utalásokat.

Fél évvel ezelőtt Hajdú Péternek még zárkózottan nyilatkozott, de már akkor jelezte, hogy hamarosan őszintén fog beszélni.

„Hát, nem szeretnék előre nyilatkozni. De őszintén el fogom mondani az én harcomat az elmúlt, nagyon-nagyon kemény időszakról. Bízom benne, hogy happy end lesz a vége”

– idézte fel a lap szavait.

A testi küzdelmek mellett lelkileg is mélypontra került. Egy bali utazás során, ahol a feltöltődést kereste, édesapja elvesztésének fájdalmával és a feladás gondolatával is szembenézett.

„És képzeld el, az utolsó vízesésnél, amikor bementem a víz alá, elkezdtem zokogni. Én ott szembesültem azzal, hogy készültem utána menni…” – mesélte elcsukló hangon. Az élmény végül egyfajta újjászületést hozott számára. „Felfakasztottak bennem emlékeket, amiket teljesen elfelejtettem. A víz alatti légszomj például a születés pillanatát idézte fel bennem. Egy másodperc alatt 47 év futott le előttem. Döbbenetes és felemelő élmény volt egyszerre.”

A legnehezebb időkben a családja jelentette számára a legnagyobb támaszt.

„Kemény időszak áll mögöttünk, és nem tudom, hogy Norbi mennyire aggódik, de nagyon büszke vagyok rá, hogy ennek ellenére mentálisan így helyt tud állni. Köztünk nagyon szoros kötelék van, büszke vagyok rá, hogy mind a három gyerekemmel nagyon jó a kapcsolatom” – mondta Réka.

Kapcsolódó

„Tudod ez nem olyan, hogy felhívod és megoldod” - Rubint Réka sokkoló vallomása a daganatos betegségéről

A fitneszedző közel négy éve harcol egy rosszindulatú daganattal, amit a 2022-es televíziós szereplése után diagnosztizáltak nála. Az akkori kiesés megmenthette az életét, mert a további terhelés a szervezete összeomlásához vezethetett volna.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Ingyen lehet megnézni húsvétkor a Magyar Péterről szóló dokumentumfilmet

Az alkotók egy társadalmi igényre hivatkozva döntöttek a film ingyenes közzététele mellett. Céljuk, hogy az üzenet eljusson oda is, ahol a mozik az ország felében nem adtak vetítési lehetőséget a filmnek.

KÉK HÍREK

Videón, ahogy egy férfi a beérkező vonat elé próbál lökni egy utast Seattle-ben

A 26 éves Elisio Melendez ellen emberölés kísérlete a vád, de ő tagad. Azt állítja, valaki más viselhette az ő ruháit a támadáskor.

KÉK HÍREK

Lezárják fél Budapestet kedden és szerdán az amerikai alelnök érkezése miatt

A rendőrség dinamikus zárást alkalmaz a fővárosban a magas rangú delegáció közlekedésének idejére. A korlátozások érintik többek között az M3-as bevezetőjét, az Andrássy utat és a Lánchidat is.

FELFEDEZŐ

Pottyondy Edina: Orbánék úgy ismételgetik a saját hülyeségeiket, mint egy zárlatos robothadsereg

A közéleti influenszer közel félórás videóban reagált az elmúlt napok közéleti történéseire. Hajdú Péter, Szabó Bence, Gundalf és Matolcsy Ádám mellett szóba került Tóth Gabi is.

Maier Vilmos - szmo.hu
2026. április 01.

24 perces videóban foglalta össze az elmúlt napok legfontosabb eseményeit Pottyondy Edina. A humorista az elején arról beszél, hogy Hajdú Péter meghívta beköltözős műsorába Orbán Viktort, aki azonban egy ellenajánlattal élve inkább a műsorvezetőt látja otthon felcsúti otthonában.

„Miért nem Hatvanpusztára hívta?” – teszi fel a kérdést Pottyondy, aki ezután arra is kitér, hogy mit vár a miniszterelnöki valóságshow-tól:

„Gondolom már össze is pakolta a kisember álcát, a pörköltszaftos atlétát, a szakadt mackónadrágot, meg a gumicsizmát, elküldte a testőreit, hogy hozzanak Kőbányait, parizert, meg teszkós ásványvizet. Hát mégsem kínálhatja Hajdú Péter zebrahússal, meg Dom Perignonnal. És szerintem ezúttal a stadiontúra is elmarad.”

Az influenszer ezután áttér a Tisza Párt és az állítólagos ukrán kémek történetére is. „Röviden úgy lehet összefoglalni a történteket kormányzati szempontból, hogy a gonosz ukrán kémek ki akarták csinálni a Tiszát, de igazából a Fideszt. De igazából a Tiszát. De igazából a Fideszt.”

Pottyondy ezt követően összefoglalja Szabó Bence százados, Gundalf és Henry utóbbi napokban megismert történetét, majd végül erre a következtetésre jut:

„Kár minden szóért, az egész kémsztori egy agyament faszság. A lényeg, hogy az ukránok állatok, a magyar kormány soha nem használna titkosszolgálati eszközöket az ellenzékiekkel szemben. És aki ezt nem hiszi el, az ukrán kém. Ennyi. Gratulálok Orbán Balázsnak, vagy annak, aki ezt a Csubakka-védelmet kitalálta. Olyan ez a fideszes kémrémtörténet, mintha Benny Hill beelesdézve írt volna egy James Bond-regényt.”

Pottyondy Edina külön kitér Szabó Bence interjújára is.

„Hát én nem egy balekot látok, hanem egy olyan nyomozót, aki hónapokig dolgozott az ügyön, és a kérdései meg a következtetései azért elég logikusak. Nem lehet, hogy akkor lennénk balekok, hogyha beszopnánk, hogy a magyar titkos szolgálat a Tiszát védte. Vagy ha bevennénk, hogy itt tényleg az ukrán gyarmatosítás megakadályozása volt a cél, és nem az, hogy szétverjék a legnagyobb ellenzéki pártot.”

Később hozzáteszi: „Példaértékű, ahogy ez az ember a munkájához és az esküjéhez állt, tudom, hogy mindenhol hősözik, de hát tényleg az. Ezt belátta a kormányzat is, ezért gyorsan megpróbálták eltaposni. Fideszes belső értekezleteken biztos nagyon gyakran elhangzik, hogy sajnos nem minden hős visel bilincset.”

A folytatásban áttér a Matolcsy család vagyonkimenekítésére. Szerinte Matolcsy Ádám „úgy menekül, hogy még arra is van ideje, hogy a luxusautóit átköltöztesse Dubajba”.

„Kirámolja az apjával a jegybankot, majd mindannyiunk szeme láttára nem talicskával, hanem konténerben viszi ki a közvagyont az Emirátusokba. Amit amúgy Irán rakétáz. De hát Ádika még ezt is biztonságosabbnak tartja, mint Budapesten maradni, ami azért jó jel.”

„Ami itt történik, az teljes agyrém. Az állampárt folyamatosan manipulálja a közvéleményt. Patika mérlegen adagolnak fél információkat, miközben vagy megtiltják az érintetteknek, hogy nyilatkozzanak, vagy elintézik annyival a tájékoztatást, hogy a közvélemény nem tudhat róla, mert az információ államérdeket sértene, úgyhogy higgyünk csak szépen Orbán Viktornak. Egy másodpercre sem zavartatják magukat a valóságtól és a tényektől. Úgy ismételgetik a saját hülyeségeiket, mint egy zárlatos robothadsereg.”

A videóban szóba kerül Orbán győri beszéde is, amikor néhány mondatban, kiabálva üzent az ellene tüntető Tisza-szavazóknak is.

„Hát ez lett a polgári Magyarország ígéretéből. Brávó, Fiatal Demokraták Szövetsége, brávó! És nemcsak a polgári Magyarországból, de Orbán Viktor személyiségéből meg idegrendszeréből sem maradt sok. 16 év magány. A 16 éve tartó korlátlan uralom és személyi kultusz leépítette az öreget. Az volt a terv, hogy Magyar Pétert pszichésen összeroppantják, ehelyett a békenindzsa produkálja a megkattanás jeleit” – mondja Pottyondy, majd hozzáteszi:

„Volt az a pletyka, hogy Orbán önmerényletet tervez maga ellen Győrben. És tényleg, megtörtént. Mert ez lenne a nyugodt erő? A biztonság? A béke? A kiszámíthatóság? Inkább Krasznahorkainak lehet igaza, Magyarország egy elmegyógyintézet és az ápoltak irányítják az országot.”

Végezetül Tóth Gabi ügyéről is elmondja gondolatait a humorista, miután az énekesnőről kiderült, hogy havi fizetést kap az államtól.

„Kicsit örültem is a Gabi térvesztésének, mert minden évben legalább kétszer megfogadom, hogy nem fogom szóba hozni többet a szerencsétlent, nagyon problémás ember és nincs közöm ahhoz, hogy mit csinál magával. Erre kiderül, hogy én fizetem, az én adómból baszogat. (...) A kiszivárgott munkaszerződése szerint napi 6 órában segíti a törvényhozás munkáját. Mennyi hasznos dolgot csinálhat? Bár mondjuk így hirtelen egyet sem tudok mondani” – mondja az influenszer.

A teljes videó:

Kapcsolódó

Kiderült, pontosan milyen feladatokat lát el havi 2 millióért Tóth Gabi a Fidesz frakció személyi titkáraként

Az énekesnő napi hat órában adminisztrál, programokat szervez és fogadóórákat intéz egy kormánypárti politikus mellett. Szerződésében az is benne van, hogy köteles a munkáltató érdekeit képviselni.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„A végét jelentheti” – Bezárattak egy kecskeméti kocsmát a drogszigor miatt

A kecskeméti Buszos Korcsma üzemeltetője, Kovács Szabolcs fellebbez a hatósági döntés ellen. A tavalyi törvénymódosítás akár három hónapos bezárást is lehetővé tesz.

KULT

Végleges a Sziget éjszakai programja, 100 fellépővel jönnek a hajnali bulik

Az idei Sziget Fesztivál elektronikus zenei helyszínén, a Delta Districtben véglegesedett a fellépők névsora. A kínálatban Peggy Gou, Richie Hawtin, Dimension és a Pan-Pot is szerepel.

KÉK HÍREK

„Gyere vissza, kérlek, nem mehetsz el így” – A Morrison's 2-ben megölt Gábor anyjának szívszorító üzenete

Meghosszabbították a Morrison's 2-nél történt emberölés gyanúsítottjának letartóztatását. Az áldozat, Gábor édesanyja a közösségi médiában üzent fiának, miközben a nyomozás lezárult.

FELFEDEZŐ

Lengyel Tamás: A közéletből el kéne tűnnie az olyan uszító embereknek, mint Kövér László, Kocsis Máté, Orbán Viktor vagy Németh Balázs

A színész egy interjúban a Fidesz–Mi Hazánk-koalíció lehetőségéről beszélt, ami egzisztenciális dilemmákat vet fel számára. Úgy érzi, az ország olyan útra lépett, ami a '89 előtti helyzethez való visszatéréssel fenyeget.

F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. április 04.

„Úgy gondolom, ez az utolsó utáni alkalom, hogy eldöntsük, nyugat vagy kelet felé fogunk-e elmozdulni” – mondta Lengyel Tamás színész az nlc.hu-nak. A színész a demokrácia visszavételét tartja a legfontosabb feladatnak.

Lengyel Tamás az interjúban a közbeszéd állapotát kritizálta. „A mindenkori miniszterelnöknek, a felelős vezetőknek normális hangnemet kéne megütniük egymással.

A karaktergyilkosságokkal, a gyűlöletkeltéssel egyszer és mindenkorra le kéne számolni, és azt gondolom, hogy a közéletből úgy, ahogy van, el kéne tűnnie az olyan uszító embereknek, mint amilyen Kövér László, Kocsis Máté, Orbán Viktor vagy akár Németh Balázs”

– véli a színész.

Egy esetleges Fidesz–Mi Hazánk-koalícióval kapcsolatban komoly aggodalmainak adott hangot.

„Nem tudom, hogy mi történik velem egy Fidesz–Mi Hazánk-koalíció esetén, és azt sem tudom, hogy akkor hol fogok élni.

Mégiscsak van két gyerekem. Én azt érzem, hogy már nagyon ráléptünk erre a putyini útra, és innen már nem fog visszafordulni ez a kormány. Akkor pedig fel kell tenni azt a kérdést is, hogy ezt az ember el tudja-e viselni. És ha igen, akkor meddig tudja elviselni…”

A színész egy esetleges Tisza-győzelem utáni időszakról is beszélt, jelezve, hogy egy új kormánnyal szemben is kritikus maradna.

„Ami az új kormányra vár, az nagyon nagy munka: károkat menteni, átvenni a kontrollt, megnézni, hogy mi maradt a romok alatt.

Szóval hosszabb idő lesz, amíg fel tud állni mindebből a nemzet, és magához tér” – mondta, majd hozzátette, hogy ha a Tisza Párt a harmadik hónap környékén nem kezd el foglalkozni a fékek és ellensúlyok visszaállításával, azt szóvá fogja tenni. „És biztos, hogy érvelni fogok ellene ugyanúgy, mint ahogy az Orbán-kormány ellen érvelek.”

A kormánypárti oldal a kampányban a háború és a béke kérdését helyezi a középpontba. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője egy korábbi nyilatkozatában úgy fogalmazott: „Ha a Tisza Párt nyeri az április 12-i országgyűlési választást, akkor Ukrajna győzött, ha a Fidesz, akkor Magyarország.”

Kapcsolódó

Tölgyessy Péter: A tánc nem most ér véget, hanem a választás után kezdődik igazán

Az elemző szerint jó eséllyel a Tisza nyer, akár kétharmada is lehet. De Orbán Viktor nem fogja feladni, és a választásig, sőt, utána is küzdeni fog. Az új kormánynak súlyos döntéseket kell majd hoznia, például arról, mit kezd a Fidesszel.