Száj- és körömfájás: befejeződött a fertőzött állattartó telepek mentesítése Darnózselin és Dunakilitin

Műtét közben meghalt egy 77 éves nő a Scunthorpe-i Központi Kórházban, miután egy váratlan áramszünet miatt az orvosok nem tudták azonnal befejezni a szívműtétet, írj az Independent. Jean Dye-t még 2020. szeptember 7-én műtötték szívbetegsége miatt, amikor hirtelen elment az áram, és a sebészek nem tudták használni a szükséges eszközöket – áll a halottkém jelentésében.

Az áramszünet akkor következett be, amikor az orvosok egy artériaszakadást próbáltak helyrehozni, ami a műtét közben alakult ki. A halottkém ezt „ritka, de ismert szövődménynek” nevezte.

A tíz percig tartó kimaradás miatt az orvoscsapat nem tudta használni az élő röntgenképeket, amelyek a sztentek – az ereket nyitva tartó hálós csövek – beültetéséhez kellettek. Amikor a szerelő megérkezett és helyreállította az áramellátást, befejezték a sztentek beültetését. A jelentés szerint azonban az asszony már „nem tért magához, és megállapították a halálát”.

„Az áramszünet egyértelmű oka nem derült ki” – jelentette ki, hozzátéve, hogy „valószínűleg a vezetékrendszer hibája okozta, de ezt nem sikerült a szükséges mértékben bizonyítani”. A jelentés szerint a kórház elektromos rendszere továbbra is aggodalomra adhat okot. „Véleményem szerint fennáll a kockázata annak, hogy a jövőben is történhetnek halálesetek, ha nem tesznek lépéseket” – fogalmazott a halottkém.

A helyszínen dolgozó személyzet nem tudta, mi okozta az áramszünetet, mert korábban nem tapasztaltak ilyet. Rögtön szakembert hívtak, aki helyreállította az áramot.

A vizsgálat több hasonló áramszünetet is talált országos szinten. „Ez nyilvánvalóan olyan dolog, ami megtörténhet, és meg is történik” – mondta Smith.

„Ha a személyzet tisztában lett volna az áramszünet pontos okával, és lett volna lehetőségük újraindítani a rendszert a szerelő nélkül – aki egy külön gépházba ment –, akkor a leállás ideje valószínűleg lényegesen rövidebb lett volna.”

A halottkém szerint „a jövőben is előfordulhatnak olyan esetek, amikor ezek az apró időbeli különbségek élet-halál kérdését jelentik”.

Ahogy korábban mi is beszámoltunk róla, két héttel ezelőtt ismeretlenek jutottak be a kecskeméti katonai repülőtér területére. A tolvajok a hírek szerint egyszerűen átvágták a drótkerítést, majd senkitől sem zavartatva a MIG-29-es vadászgépek orrkúpjai alatti lokátortérből szereltek ki és vittek el alkatrészeket.

Az eset kapcsán péntek este megszólalt Magyar Péter is.

„Szalay-Bobrovniczky Kristóf annyira fogalmatlan mű-katona, hogy a kecskeméti katonai repülőtér védelmét sem tudja megszervezni, nemhogy egy egész országét” - írta a poszt elején a Tisza Párt vezetője.

- tette hozzá a politikus.

„2025-ben egy állítólagos háborús veszélyhelyzetben egy katonai létesítményt úgy tudtak tolvajok kifosztani, hogy átvágták a drótkerítést és az ott tárolt harci eszközökből alkatrészeket szereltek ki anélkül, hogy ezt bárki észrevette volna. Ezután a repülőgép alkatrészekkel zavartalanul elsétáltak, mintha csak a piacon vásároltak volna be” - olvasható Magyar bejegyzésében.

Szerinte „Magyarország nem engedheti meg magának, hogy olyanok kezében legyen a haza védelme, akik azonnal megadnák magukat egy orosz támadás esetén, akik átjáróházat csinálnak a külügyminisztérium informatikai rendszeréből, és bolhapiaccá züllesztik a kecskeméti katonai repteret”.

Magyar Péter ezután három kérdést is feltett a történtekkel kapcsolatban: „Mikor mond le a honvédelmi miniszter? Hogyan fordulhatott elő, hogy egy katonai létesítményből MIG-29-es lokátoralkatrészeket lophattak el idegenek? Hol van a miniszterelnök akkor, amikor kifosztják az egyik magyar katonai létesítményünket?”

- zárta a bejegyzést a tiszás politikus.

R. László július 18-án szabadult a börtönből, miután a bíróság kóros elmeállapota miatt megszüntette ellene a garázdaság és testi sértés ügyében indult eljárást. Egy civil kezelőorvos javaslatára május végén kötelező gyógykezelést rendeltek el, ezért a büntetés-végrehajtási intézetből a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetbe vitték. Három hét után onnan is távozhatott.

A Blikk pénteken a IX. kerületi otthona előtt találkozott vele.

– mondta.

Azt is közölte: „Azt nem állítom, hogy a lúgos támadás nem történt meg és arról sincs szó, hogy meg lennék győződve Bene Krisztián ártatlanságáról. Könnyen lehet, hogy elkövette a bűncselekményt, de azt állítom, hogy a bíróságon minden kétséget kizáróan nem bizonyították a bűnösségét, ezért fel kellett volna menteni. Renner Erikával az a bajom, hogy félrevezette a hatóságokat.”

R. László korábban jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mert Bene Krisztián védelmében halálosan megfenyegette a lúgos ügyben eljáró ügyészt. Többször gyanúsították zaklatással is. Elfogása előtt elment Renner Erika lakásához, gyalázkodó üzeneteket ragasztott az ajtajára, és az asszony nemi szervéről készült, egy könyvben megjelent fotókat is közterületen helyezett el.

A távoltartási végzés a letartóztatásával megszűnt, így most újra kérelmezni kellene. Szeptember közepén bíróságon is találkozhatnak, ahol polgári per zajlik köztük.

– mondta Renner Erika.

Szerinte felháborító, hogy kiengedték, és erről nem értesítették. „Nem kívánom, hogy börtönbe zárják, de kezeljék és minket hagyjon békén. Ha az ítélettel van problémája, küldjön beadványokat a bíróságra vagy az ügyészségre, mert ez rájuk tartozik” – tette hozzá.

A jogszabály szerint kóros elmeállapotú elkövetőknél határozatlan idejű kényszergyógykezelést lehet elrendelni, de csak akkor, ha a bűncselekményért legalább egy év letöltendő börtön járna. Ez nem vonatkozik a zaklatásra, garázdaságra és könnyű testi sértésre.

Donald Trump amerikai elnök szerint nem saját maga miatt próbálja lezárni az ukrajnai háborút – írja a CNN. Az Air Force One fedélzetén, Anchorage felé tartva úgy fogalmazott:

Azt mondta, ha Vlagyimir Putyin nem egyezik bele a háború befejezésébe, Oroszországra nagyon súlyos gazdasági szankciók várnak.

Trump pénteken Alaszkában találkozik az orosz elnökkel, de hangsúlyozta:

Állítása szerint fontos, hogy Putyint tárgyalóasztalhoz ültesse.

Amikor arról kérdezték, adna-e biztonsági garanciákat Ukrajnának, azt felelte: „Talán.” Hozzátette, hogy ebben Európának kellene vezető szerepet vállalnia. Egyértelművé tette, hogy ez nem jelentené Ukrajna NATO-csatlakozását. „Vannak dolgok, amelyek egyszerűen nem fognak megtörténni” – tette hozzá az amerikai elnök.