Vlagyimir Putyin Ukrajnáról is beszélt, amikor beszédet mondott az Orosz Történelmi és a Hadtörténeti Társaságok újjáalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett találkozón - számolt be róla a Mandiner.
Az orosz elnök szerint szerint néhány ország nem tett le arról, hogy visszaszerezze Ukrajnától a korábban elcsatolt területeit. Példaként hozta fel Lengyelországot, ahol elmondása szerint sokat beszéltek a a »tengertől a tengerig« nagy ország megteremtésére vonatkozó elképzelésekről a második világháború előtt.
„Most pedig Lengyelország és Ukrajna vezetőinek ölelkezését látjuk. De az ötlet, az él, nem tűnt el”
- mondta Putyin.
Szerinte Varsóban arról beszélnek, hogy
„Ukrajnának vissza kellene adni azokat a területeket, amelyeket 1939-ben vett el Lengyelországtól”.
Azt is elmondta, hogy a szovjet korszakban néhány orosz történelmi területet is átengedtek Ukrajnának. Ez az orosz elnök szerint önkéntes alapon történt annak érdekében, hogy közös kulturális, humanitárius és történelmi teret hozzanak létre.
„Ezeket a területeket erőszakkal adta át Magyarország, Románia és Lengyelország. Ezek teljesen különböző helyzetek. (...) Néhány embernek Ukrajnában el kellene gondolkodnia ezen”
- mondta.
Vlagyimir Putyin Ukrajnáról is beszélt, amikor beszédet mondott az Orosz Történelmi és a Hadtörténeti Társaságok újjáalakulásának 10. évfordulója alkalmából rendezett találkozón - számolt be róla a Mandiner.
Az orosz elnök szerint szerint néhány ország nem tett le arról, hogy visszaszerezze Ukrajnától a korábban elcsatolt területeit. Példaként hozta fel Lengyelországot, ahol elmondása szerint sokat beszéltek a a »tengertől a tengerig« nagy ország megteremtésére vonatkozó elképzelésekről a második világháború előtt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nyilvánosságra hozták az Epstein-akták 300 nevét: Trump, Bill Clinton, az Obamák és Michael Jackson is szerepel a listán
Akik „jelenleg vagy korábban kormányzati tisztségviselők vagy politikailag exponált személyek”, és akiket „a törvény alapján nyilvánosságra hozott iratok legalább egyszer megemlítenek”. Fontos azonban, hogy az iratokban való szereplés önmagában nem jelenti a jogsértést, és sokan tagadták is az őket érintő állításokat.
Lezárult egy korszak a Jeffrey Epstein-ügyben: az amerikai főügyész bejelentette, hogy minden iratot nyilvánosságra hoztak, a Kongresszus pedig megkapott egy 300 nevet tartalmazó listát, amelyen politikusok, popsztárok és üzletemberek is szerepelnek.
Pam Bondi főügyész bejelentette, hogy az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvény értelmében az összes dokumentumot nyilvánosságra hozták. A bejelentés azután érkezett, hogy januárban már több mint hárommillió oldalnyi anyagot tettek közzé
Az oldalak, képek és videók között számos terhelő állítás is előkerült. Ilyen volt az a vád, hogy Bill Gates nemi úton terjedő betegséget kapott „orosz lányoktól”, és megpróbált antibiotikumot adni akkori feleségének, Melindának. Az iratok között zavarba ejtő fotók is voltak Andrew Mountbatten–Windsorról, amint négykézláb egy nő fölé hajol, valamint Donald Trumppal szembeni állítások is napvilágot láttak. Fontos azonban, hogy az iratokban való szereplés önmagában nem jelenti a jogsértést, és sokan tagadták is az őket érintő állításokat.
A főügyész leveléhez mellékelték azok listáját, akik „jelenleg vagy korábban kormányzati tisztségviselők vagy politikailag exponált személyek”, és akiket „a törvény alapján nyilvánosságra hozott iratok legalább egyszer megemlítenek”. A levél kiemeli, hogy a nevek rendkívül sokféle kontextusban bukkannak fel.
A listán olyan nevek találhatók, mint Bill Clinton, Cher, Mick Jagger, Woody Allen, Amy Schumer, Beyoncé, Jay Z, Diana Ross, Bruce Springsteen, Michael Jackson, az Obamák, a Trump család, Ronald Reagan, Diana hercegnő, Margaret Thatcher, Richard Branson, George W. Bush, Hillary Clinton, Kevin Spacey, Mark Zuckerberg, Harry herceg és Jeff Bezos.
A levél hangsúlyozza, hogy a közzététel során nem mérlegeltek politikai szempontokat:
„Egyetlen iratot sem tartottak vissza vagy szerkesztettek ki megszégyenítés, jóhírnév sérelme vagy politikai érzékenység miatt, beleértve bármely kormánytisztviselőt, közéleti szereplőt vagy külföldi méltóságot.”
A visszatartott dokumentumokról Bondi azt írta: „Az egyetlen visszatartott iratkategória azok az iratok voltak, amelyeknél a 2(c) szakasz szerinti megengedett visszatartások és a kiváltságos anyagok nem voltak elválaszthatók a 2(a) szakasz szerinti válaszként szolgáló anyagoktól.” A levél szerint a visszatartott iratokra alkalmazott kiváltságok a döntéselőkészítési kiváltság, a munkatermék-kiváltság és az ügyvéd–ügyfél kiváltság voltak.
Az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvény tette kötelezővé a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát. A jogszabályt a Kongresszus fogadta el, tavaly novemberben lépett hatályba, és 30 napos határidőt szabott az Igazságügyi Minisztériumnak.
Lezárult egy korszak a Jeffrey Epstein-ügyben: az amerikai főügyész bejelentette, hogy minden iratot nyilvánosságra hoztak, a Kongresszus pedig megkapott egy 300 nevet tartalmazó listát, amelyen politikusok, popsztárok és üzletemberek is szerepelnek.
Pam Bondi főügyész bejelentette, hogy az Epstein-iratok átláthatóságáról szóló törvény értelmében az összes dokumentumot nyilvánosságra hozták. A bejelentés azután érkezett, hogy januárban már több mint hárommillió oldalnyi anyagot tettek közzé
Orbán Viktor határozottan üzent: Ezt meg is fogom tenni, újra meg újra
A miniszterelnök szerint az ukrán elnök személyeskedik vele, mert nem támogatja a gyorsított EU-csatlakozást. Szerinte Volodimir Zelenszkij közvetlenül is belépett a váalsztási kampányba.
Orbán Viktor hétfő reggel egy Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy szerinte az elmúlt egy hétben „szintet léptek” az Ukrajnából érkező politikai támadások. A miniszterelnök azt állítja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „közvetlenül is belépett a magyar választási kampányba, a magyar kormánnyal szemben”.
Szerinte ez azonban csak látszólagos. Mint írta:
„Mert amikor Zelenszkij elnök engem támad és velem személyeskedik, amiért nem támogatjuk Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, valóban a magyar emberek szuverén döntését vonja kétségbe. A magyarok ugyanis a Voks2025 szavazáson világossá tették: nem kérnek Ukrajna uniós tagságából.”
Orbán Viktor hangsúlyozta, neki Magyarország miniszterelnökeként kötelessége érvényt szerezni a magyar emberek döntésének. Hozzátette:
„És ezt meg is fogom tenni, újra meg újra. Ha tetszik Zelenszkij elnöknek, ha nem.”
A kormányfő múlt héten ismét kritikusan nyilatkozott Zelenszkijről, az X-en nyilvánosan is üzent neki az ukrán elnök egyik bejegyzésére reagálva.
Orbán Viktor hétfő reggel egy Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében arról írt, hogy szerinte az elmúlt egy hétben „szintet léptek” az Ukrajnából érkező politikai támadások. A miniszterelnök azt állítja, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „közvetlenül is belépett a magyar választási kampányba, a magyar kormánnyal szemben”.
Szerinte ez azonban csak látszólagos. Mint írta:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Halálos békaméreg Navalnij szervezetében: a brit külügyminiszter összehangolt választ és az Oroszország elleni szankciók további szigorítását sürgeti
Az ellenzéki politikus szervezetében egy ecuadori béka mérgét találták. Az ügyet a hágai Vegyifegyver-tilalmi Szervezet elé vitték. Oroszország londoni nagykövetsége „bizonyítékok nélküli médiahisztériának” minősítette a bejelentést.
Újabb fordulatot vett Alekszej Navalnij két évvel ezelőtti halálának ügye, miután a brit külügyminisztérium február 14-én egy több ország által is támogatott jelentést tett közzé. Ebben az áll, hogy az orosz ellenzéki politikust egy dél-amerikai nyílméregbéka bőréből kivont méreggel gyilkolták meg a börtönében – írta a Blikk. Yvette Cooper brit külügyminiszter ennek nyomán összehangolt válaszintézkedéseket és az Oroszország elleni szankciók további szigorítását sürgeti.
A britek – Németországgal, Franciaországgal, Svédországgal és Hollandiával közösen – azt állítják, Oroszország a nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt megsértve szerezte be és használta a mérget, ezért az ügyben a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez fordultak.
A közös jelentés szerint a Navalnij szervezetéből kivont mintákban laboratóriumi tesztek mutatták ki a méreganyagot, és a vizsgálatok alapján megállapították, hogy a halálát „nagyon nagy valószínűséggel” ez okozta. Azt ugyanakkor a brit külügyminisztérium nem részletezte, hogy London miként jutott hozzá a néhai politikus szervezetéből származó mintákhoz.
Yvette Cooper a BBC február 15-i politikai magazinműsorában kijelentette, kizárólag az orosz rezsimnek voltak eszközei, indítékai és lehetőségei a méreg alkalmazására. Hozzátette, a nyugati szövetségesek a hidegháború után abban reménykedtek, hogy megszűnik Európa biztonságának fenyegetettsége Oroszország részéről, de ez nem történt meg, az orosz fenyegetettség visszatért, ezért Európának mindig készen kell állnia a válaszlépésekre.
Oroszország londoni nagykövetsége „bizonyítékok nélküli médiahisztériának” minősítette a bejelentést, és közölte, hogy „a bizonyítékok száma zéró”. A diplomáciai képviselet egyúttal megkérdőjelezte a vádak következetességét:
„Végül is akkor most miről van szó: egy dél-amerikai békafajta bőréből kinyert méregről, vagy novicsokról?” A nagykövetség szerint „ezeknek a nevetséges színjátékoknak” az a céljuk, hogy felélesszék a nyugati társadalmakban már gyengülő „oroszellenes szenvedélyeket”.
A nagykövetség utalása a novicsokra nem véletlen: a brit hatóságok vizsgálata szerint Oroszország ezzel a katonai idegméreggel próbálta meggyilkolni 2018-ban Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős hírszerzőügynököt Angliában. Szkripal túlélte a merényletet, de egy brit állampolgár meghalt, miután megtalálta a hamis parfümös fiolában hátrahagyott méreganyagot.
Újabb fordulatot vett Alekszej Navalnij két évvel ezelőtti halálának ügye, miután a brit külügyminisztérium február 14-én egy több ország által is támogatott jelentést tett közzé. Ebben az áll, hogy az orosz ellenzéki politikust egy dél-amerikai nyílméregbéka bőréből kivont méreggel gyilkolták meg a börtönében – írta a Blikk. Yvette Cooper brit külügyminiszter ennek nyomán összehangolt válaszintézkedéseket és az Oroszország elleni szankciók további szigorítását sürgeti.
A britek – Németországgal, Franciaországgal, Svédországgal és Hollandiával közösen – azt állítják, Oroszország a nemzetközi Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt megsértve szerezte be és használta a mérget, ezért az ügyben a hágai székhelyű Vegyifegyver-tilalmi Szervezethez fordultak.
A közös jelentés szerint a Navalnij szervezetéből kivont mintákban laboratóriumi tesztek mutatták ki a méreganyagot, és a vizsgálatok alapján megállapították, hogy a halálát „nagyon nagy valószínűséggel” ez okozta. Azt ugyanakkor a brit külügyminisztérium nem részletezte, hogy London miként jutott hozzá a néhai politikus szervezetéből származó mintákhoz.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Megszólalt a legfőbb ügyész: az MNB-ügyben eddig 182 gigabájtnyi adatot foglaltak le a hatóságok
Nagy Gábor Bálint elárulta azt is, hogy a Szőlő utcai ügyben tavasz végére, nyár elejére zárulhat le a nyomozás, még vannak elvarratlan szálak. A Schadl-Völner per pedig szerinte azért halad lassan, mert sokszor meg van kötve a kezük.
Több, nagy visszhangot kiváltó ügyről, például a Magyar Nemzeti Bank botrányáról és a Szőlő utcai ügyről is beszélt az Indexnek adott interjújában Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, aki nyolc hónapja tölti be hivatalát.
Megválasztásának vegyes fogadtatásáról azt mondta, sokkal inkább ad a szakma, mint a politikusok véleményére. Elmondta, hogy soha nem volt köze a politikai élethez, egyetlen pártnak sem volt tagja, a megbízatását pedig kizárólag szakmai feladatnak és kihívásnak tekinti. Úgy véli, a tisztség árnyoldala, hogy a politika oldaláról kritikák érhetik, de szerinte ezt ki lehet küszöbölni. Nagy Gábor Bálint szerint ez nem jelenti azt, hogy a politika beszivároghat az ügyészi munkába, noha a jogszabályok előírnak bizonyos kapcsolattartást, például az éves parlamenti beszámolót.
A legfőbb ügyész beszélt arról is, miért tér el gyakran a közvélemény ítélete az ügyészség álláspontjától a nagy érdeklődésre számot tartó ügyekben. Szerinte tudomásul kell venni, hogy az ügyészi munka egy komoly szakma, amely hosszú képzést igényel. Teljesen érthetőnek tartja, hogy a közvéleményt foglalkoztatják a felkavaró vagy közszereplőket érintő esetek, de a látásmód nem ugyanaz. „Az egyik érzelmi töltetű és kizárólag nyilvános információkkal rendelkező közeg értékítélete, a miénké viszont szakmai döntés, amely mögött speciális tudás és a vonatkozó jogszabályi környezet áll” – magyarázta. Kiemelte, hogy az ügyészséget nem a társadalmi elvárás, hanem a jogszabályok és a bizonyítékok vezérlik. Mint mondta, a sajtóban sokszor csak információfoszlányok vagy valótlanságok jelennek meg, miközben a hatóságok akár több százezer oldalnyi irat alapján döntenek.
Az eljárások elhúzódásával kapcsolatban, példaként említve a másfél éve tartó MNB-ügyet, a legfőbb ügyész elmondta, ez nem magyar jelenség, a legtöbb nyugat-európai országban is gondot okoz az időszerűség. Míg egy egyszerű bolti lopásnál napokon belül ítélet születhet, a közérdeklődésre számot tartó ügyek jellemzően bonyolultak. Az MNB-ügyben a nyomozás felderítési szakaszban van, ahol az ügyészségnek csak törvényességi felügyeleti joga van, irányítási jogköre nincs. Az ügyben eddig hatalmas adatmennyiséget foglaltak le.
„Eddig az eljárás során 182 gigabájtnyi adatot foglaltak le a hatóságok. Ezek nem videó- és képfájlok, hanem többségében PDF- és Word-dokumentumok mintegy 85 ezer fájlban”
– részletezte, hozzátéve, hogy a bonyolult céghálókat és átutalásokat fel kell térképezni, mielőtt a megalapozott gyanút bárkivel szemben közölni lehetne. Szerinte az eddig eltelt idő a hatalmas adatmennyiséggel még indokolható.
A Szőlő utcai üggyel kapcsolatban is megszólalt:
„A Szőlő utcai nyomozást azért vontuk saját hatáskörbe, mert több olyan beadvány, feljelentés érkezett, amely szerint az ügyben eljáró nyomozók már-már bűncselekményt megvalósítva nem végezték korrektül a munkájukat” – indokolt a legfőbb ügyész.
A nyomozás jelenlegi állásáról elmondta, bízik benne, hogy tavasz végére, nyár elejére körvonalazódik a végkifejlet. Jelenleg tizenegy gyanúsított van, de még vannak elvarratlan szálak. Hozzátette, az ügyészség azt is vizsgálja, hogy a korábbi feljelentések intézésekor a nyomozók követtek-e el bűncselekményt elérő mulasztást.
Nagy Gábor Bálint egyetértett Pálinkás György egykori büntetőbíróval, aki szerint „nem valakinek, hanem a bűnösnek kell felelnie”. A legfőbb ügyész szerint a vádhatóságnak azt kell vizsgálnia, történt-e bűncselekmény és az bizonyítható-e.
A Schadl–Völner-ügy lassúságával kapcsolatban megjegyezte, a vádemelés 2022 októberében történt.
„Ne tőlem kérdezze, hogy három és fél év után miért ott tartunk, ahol”
– mondta. Szerencsétlennek nevezte, hogy a bíróság döntése értelmében Völner Pál az eljárás alatt is folytathatja ügyvédi tevékenységét, noha az ügyészség a foglalkozástól való eltiltást indítványozta. „A bírósági szakban korlátozottak az ügyészség eszközei. Megtettük észrevételeinket, tiltakoztunk a döntés ellen. Ennél többet nem tehettünk” – jelentette ki, majd hozzátette:
„nem feküdhetünk keresztbe a tárgyalóterem bejáratánál, hogy nem engedjük a vádlottat ügyvédi tevékenységét folytatni”.
A Képzőművészeti Egyetemen történt nemi erőszak ügyében hozott felmentő ítélettel kapcsolatban elmondta, a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriához. „Kollégáim úgy ítélték meg, hogy ebben az esetben nem a jogszabály, hanem a nem megfelelő jogalkalmazás a ludas” – közölte. Felhívta a figyelmet az új típusú, például mesterséges intelligenciával elkövetett bűncselekményekre is, amelyek új jogi szabályozást igényelnek.
A nemzetközi kapcsolatokról szólva kiválónak nevezte az együttműködést az Európai Ügyészséggel (EPPO), amelynek vezetője is többször eredményesnek értékelte a közös munkát. „Az EPPO-ban eljáró ügyészektől évente huszonöt-harminc európai nyomozási határozatot kapunk, döntő többségében áfára vagy vámilletékre elkövetett adócsalás miatt indult ügyekben” – mondta. Az OLAF ajánlásaira is minden esetben elrendelték a nyomozást, és állítása szerint a hazai vádemelési arány ezekben az ügyekben lényegesen meghaladja az uniós átlagot. „Önmagáért beszél, hogy az igazságügyi ajánlásokkal érintett büntetőügyekben a hazai vádemelési arány (67 százalék) lényegesen meghaladja az uniós vádemelési átlagot (39 százalék).”
Az ügyészség kommunikációjával kapcsolatban elmondta, általában passzív magatartást tanúsítanak a nyilvánosság felé, mert a legfontosabb szempont a nyomozás eredményessége. „Mert ha mindig mindent közzéteszünk, minél több információt adunk, annál nagyobb az esélye, hogy a büntetőeljárás érdekei valamilyen formában csorbát szenvednek” – fogalmazott.
A Szőlő utcai ügyben azért adtak a szokásosnál több információt, mert a közérdeklődés mellett a sok valótlan állítás is hátráltatta a tények feltárását.
A látványos kommunikációt igénylő elvárásokra egy hasonlattal reagált. „Ez igaz, de a műtőből sem közvetítik a műtétet.”
Több, nagy visszhangot kiváltó ügyről, például a Magyar Nemzeti Bank botrányáról és a Szőlő utcai ügyről is beszélt az Indexnek adott interjújában Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész, aki nyolc hónapja tölti be hivatalát.
Megválasztásának vegyes fogadtatásáról azt mondta, sokkal inkább ad a szakma, mint a politikusok véleményére. Elmondta, hogy soha nem volt köze a politikai élethez, egyetlen pártnak sem volt tagja, a megbízatását pedig kizárólag szakmai feladatnak és kihívásnak tekinti. Úgy véli, a tisztség árnyoldala, hogy a politika oldaláról kritikák érhetik, de szerinte ezt ki lehet küszöbölni. Nagy Gábor Bálint szerint ez nem jelenti azt, hogy a politika beszivároghat az ügyészi munkába, noha a jogszabályok előírnak bizonyos kapcsolattartást, például az éves parlamenti beszámolót.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
