Az orosz elnök a szentpétervári gazdasági fórumon beszélt az ukrajnai háborúról, ahol többek között azt is kijelentette, hogy az oroszok és az ukránok szerinte egy nép.
Vlagyimir Putyin ismét provokatív kijelentéseket tett az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon beszélt arról, hogy továbbra is Ukrajnát Oroszország részének tekinti. Úgy fogalmazott:
„Már mondtam korábban: az oroszok és az ukránok egy nép. Ebben az értelemben egész Ukrajna a miénk.”
Putyin szerint „van egy régi szabály: ahová orosz katona teszi le a lábát, az a miénk”.
A fórumon arról is kérdezték, hogy meddig tervez előrenyomulni Ukrajnában a hivatalosan annektált területeken túl. Válaszában Szumi városát is megemlítette, amely Ukrajna északi részén található, az orosz határ közelében. Azt mondta, „nem tervezzük Szumi elfoglalását”, majd hozzátette: „de nem is zárom ki”.
Az orosz elnök azzal indokolta az esetleges katonai műveletek kiterjesztését, hogy Ukrajna tavaly nyáron betört az oroszországi Kurszk régióba. Mint mondta,
Oroszország ezért kénytelen „biztonsági zónát” kialakítani a határa mentén. Hozzátette: kiűzték őket.
Vlagyimir Putyin ismét provokatív kijelentéseket tett az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Az orosz elnök a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon beszélt arról, hogy továbbra is Ukrajnát Oroszország részének tekinti. Úgy fogalmazott:
„Már mondtam korábban: az oroszok és az ukránok egy nép. Ebben az értelemben egész Ukrajna a miénk.”
Putyin szerint „van egy régi szabály: ahová orosz katona teszi le a lábát, az a miénk”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Videó: „Gatya volt a szövegértés” – kiakadtak a diákok a magyarérettségi feladatain
Diákokat kérdeztünk a hétfői magyarérettségiről. Szerintük az első rész volt a legnehezebb: sokan nemcsak a szövegértés, hanem a váratlanul sok nyelvtani kérdés miatt is panaszkodtak.
„Gatya” – ezzel az egy szóval foglalta volna össze a szövegértési feladatot az egyik diák a Szeretlek Magyarországnak. A megszólalók többsége szerint messze a vizsga első része volt a legnehezebb.
- „Én még most sem tudom, hol vagyok. De a szövegértés az…”
- „Gatya?”
- „Mondhatni.” – fogalmazott a diák.
A problémát nemcsak a szöveg nyelvezete, hanem a kérdések megfogalmazása is okozta. „Nekem az volt, hogy annyira nem értettem, mire vonatkozik a kérdés, mert utána akár azt a választ, amit én az előzőre írtam volna, megkérdezték megint” – panaszolta egyikük.
A nehézséget fokozta, hogy a feladatsor a vártnál több nyelvtani ismeretet kért számon. „Nagyon sok volt benne nyelvtan, és nagyon-nagyon nem néztük át” – ismerte el egy vizsgázó, aki szerint meglepő volt, hogy például az interjú műfaji jellemzőire is rákérdeztek. Emiatt többen úgy érezték, nincs elég idejük a feladatok alapos megoldására.
„Én amúgy úgy gondolom, hogy az első részre lehetne több időt adni, mert nagyon sok a kérdés és az irodalmi feladatlappal együtt is ilyen nagyon hosszú az egész”
– mondta egy lány.
Egyik társa arról beszélt, hogy a feszültség miatt többször is ki kellett mennie a mosdóba, hogy kitisztítsa a fejét.
A vizsga második részében a diákok verselemzés és egy összehasonlító esszé közül választhattak. Sokan biztosra vették, hogy novellaelemzés lesz, ezért a versfeladat sokakat hideg zuhanyként ért.
„Nagyon gatya volt, hogy verselemzés volt. Mondjuk én nem azt választottam végül” – mondta egy diák, aki inkább a „létösszegző” versek témájú esszét írta meg.
Volt, akinek kifejezetten Arany János balladái okoztak gondot. Amikor ripoterünk megkérdezte, miért volt nehéz a második rész, a válasz rövid és egyértelmű volt:
„Gatya” – ezzel az egy szóval foglalta volna össze a szövegértési feladatot az egyik diák a Szeretlek Magyarországnak. A megszólalók többsége szerint messze a vizsga első része volt a legnehezebb.
- „Én még most sem tudom, hol vagyok. De a szövegértés az…”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vitézy: Kétmilliárd eurónyi uniós forrás veszett el végleg, amiből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit
A leendő közlekedési miniszter szerint az ország kétszer egymilliárd eurót bukott el az elmúlt években, amelyet a vasút fejlesztésére is lehetett volna fordítani. Bár ennél több uniós pénz még megmenthető, de a közelgő határidők miatt sietnie kell az új kormánynak.
Vitézy Dávid egy szelfivel jelentette be Facebook-oldalán, hogy Brüsszelbe utazik, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt, melyeknek célja az uniós források megszerzése.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti találkozója után most szakpolitikai szinten dolgozik tovább a hamarosan megalakuló új kormány azért, hogy hazahozzák az eddig elérhetetlen uniós pénzeket. Vitézy Dávid szerint „a közlekedési beruházások – különösen a vasút és a városi közösségi közlekedés fejlesztése – az uniós támogatások egyik kiemelt területe”.
Véleménye szerint „elképesztő károkozás után kell újra működő és fejlődő pályára állítani Magyarországot”, mivel az elmúlt években az ország jelentős forrásoktól esett el.
„Az elmúlt években két alkalommal is 1–1 milliárd eurónyi forrást vesztett el az ország, amely infrastrukturális fejlesztésekre – így például vasútra – is fordítható lett volna”
– írja.
Annak érzékeltetésére, hogy mekkora összegről van szó, Vitézy kifejtette:
„ebből az összegből lecserélhettük volna az összes elöregedett InterCity-kocsit, megújíthattuk volna a HÉV-eket, és még más fejlesztésekre is jutott volna.”
Hozzáteszi, hogy ez a pénz már végleg elveszett. „Ezt a pénzt azonban végleg elbukta Magyarország - erre a mértékű károkozásra nincs és nem is lehet elfogadható magyarázat” – fogalmazott.
A leendő közlekedési és beruházási miniszter szerint szerencsére
ennél több uniós forrás még megmenthető, de a feladat nem egyszerű, mert a határidők szorítanak.
A helyzetet nehezíti, hogy meglátása szerint „a távozó építési és közlekedési miniszter még az elmúlt napokban is leállított már így is kritikus késésben lévő vasúti beruházásokat.”
Vitézy Dávid szerint ezért most a jövőre kell koncentrálni, hogy „megmentsük, hazahozzuk, és valóban hasznos beruházásokra fordítsuk az összes elérhető európai uniós forrást Magyarország fejlesztése érdekében.”
Vitézy Dávid egy szelfivel jelentette be Facebook-oldalán, hogy Brüsszelbe utazik, hogy szakmai egyeztetéseken vegyen részt, melyeknek célja az uniós források megszerzése.
Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének múlt heti találkozója után most szakpolitikai szinten dolgozik tovább a hamarosan megalakuló új kormány azért, hogy hazahozzák az eddig elérhetetlen uniós pénzeket. Vitézy Dávid szerint „a közlekedési beruházások – különösen a vasút és a városi közösségi közlekedés fejlesztése – az uniós támogatások egyik kiemelt területe”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyarérettségi: Arany János versét elemezhették a vizsgázók
A középszintű magyarérettségi második részében Arany János „A tölgyek alatt” című versét elemezhették a diákok. A másik választható feladat a létösszegző versek témaköre volt, három költő műve alapján.
Hétfőn délelőtt a magyar nyelv és irodalom írásbeli második, szövegalkotási részében Arany János egyik kései versének elemzése vagy a létösszegző költészet témakörének kifejtése volt a feladat a középszinten vizsgázó diákok számára – írta az Eduline. A vizsgázóknak 150 percük volt a feladat megoldására.
A diákoknak Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét kellett értelmezniük, vagy egy olyan esszét írniuk, amely három különböző magyar költő művén keresztül mutatja be a létösszegző líra sajátosságait. Középszinten 500–800 szavas fogalmazást vártak, amivel legfeljebb 40 pontot lehet szerezni. Az emelt szinten vizsgázókra egy 600–800 szavas műértelmezés és egy 250–450 szavas reflektáló szöveg megírása várt.
A vizsga után jelenhetnek meg az első szaktanári értékelések és nem hivatalos megoldási javaslatok, amelyekből kiderülhet, a szakértők hogyan látták a feladatokat.
Az első részben Jókai Mór életét összefoglaló szöveget kellett értelmezni, majd kitölteni egy irodalmi kérdéssort.
Hétfőn délelőtt a magyar nyelv és irodalom írásbeli második, szövegalkotási részében Arany János egyik kései versének elemzése vagy a létösszegző költészet témakörének kifejtése volt a feladat a középszinten vizsgázó diákok számára – írta az Eduline. A vizsgázóknak 150 percük volt a feladat megoldására.
A diákoknak Arany János A tölgyek alatt – Margitsziget című versét kellett értelmezniük, vagy egy olyan esszét írniuk, amely három különböző magyar költő művén keresztül mutatja be a létösszegző líra sajátosságait. Középszinten 500–800 szavas fogalmazást vártak, amivel legfeljebb 40 pontot lehet szerezni. Az emelt szinten vizsgázókra egy 600–800 szavas műértelmezés és egy 250–450 szavas reflektáló szöveg megírása várt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszivárgott hírszerzési jelentés: Putyin attól retteg, hogy egy közeli barátja öli meg
Egy kiszivárgott hírszerzési jelentés szerint Vlagyimir Putyin a belső körében szerveződő államcsínytől és merénylettől tart, amelyben Szergej Sojgu, korábbi védelmi miniszter is érintett lehet. Sojgut ugyan már leváltották, de a Biztonsági Tanács titkáraként befolyásos maradt.
Egy uniós tagállam hírszerzési jelentése szerint Vlagyimir Putyin egyre jobban tart egy esetleges merénylettől és puccskísérlettől, ezért példátlan biztonsági intézkedésekkel vették körül. A dokumentum, amelyet az iStories nevű orosz ellenzéki oknyomozó portál szerzett meg, azt állítja, hogy a Kremlben március eleje óta fokozott készültség van egy lehetséges belső leszámolás kockázata miatt.
A jelentés Szergej Sojgut potenciális destabilizáló szereplőként említi, és a puccskockázattal hozza összefüggésbe.
A dokumentum szerint az elnök személyi védelméért felelős orosz Szövetségi Védelmi Szolgálat drasztikus lépéseket vezetett be. Az Elnöki Hivatal minden látogatóját kétlépcsős átvilágításnak vetik alá, és Putyin jelentősen leszűkítette a rendszeresen látogatott helyszínek körét is. Sem ő, sem a családja nem jelenik meg a korábban kedvelt Moszkva környéki és valdaji rezidenciákon, helyettük az orosz vezető egyre több időt tölt a Krasznodari határterületen kialakított, korszerűsített bunkerekben.
Közvetlen környezetében mindenkinek szigorúan tilos mobiltelefont használni, a munkatársak kizárólag internet-hozzáférés nélküli eszközöket kapnak, és csak a védelmi szolgálat járműveivel közlekedhetnek.
Biztonsági okokból Moszkva egyes körzeteiben időszakosan a kommunikációs hálózatokat is lekapcsolják.
A hírszerzési anyag szerint az államcsíny gyanúja egyre erősebb a Kremlben.
A jelentés Sojgu korábbi első helyettesének, Ruszlan Calikovnak a március 5-i letartóztatását egyértelmű üzenetként értelmezi a Kreml vezetőjétől Sojgu felé.
Szergej Sojgu pozíciója már az ukrajnai invázió kezdeti kudarcai után megingott, amikor hetekre eltűnt a nyilvánosság elől. Ekkor terjedt el az Anton Gerascsenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó által közölt, de soha meg nem erősített hír, hogy szívrohamot kaphatott, miután Putyin felelősségre vonta. Sojgu később újra megjelent a nyilvánosság előtt.
A belső feszültségek tavaly decemberben éleződtek ki, miután az iStories által közölt jelentés szerint Moszkvában meggyilkolták Fanil Szarvarov altábornagyot. Ezt követően Putyin szűk körű megbeszélést tartott, ahol a biztonsági szervek vezetői egymásra hárították a felelősséget.
Valerij Geraszimov vezérkari főnök élesen bírálta a titkosszolgálatokat, amiért képtelenek megakadályozni az orosz vezetők elleni merényleteket. Alekszandr Bortnyikov, az FSZB igazgatója a rendszeres megelőzés lehetetlenségére hivatkozott, Viktor Zolotov, a Nemzeti Gárda parancsnoka pedig közölte, hogy a saját erőforrásait nem tudja a honvédelmi tárca tisztjeinek védelmére átcsoportosítani. A vita után Geraszimov kérésére tíz magas rangú tábornok is fokozott védelmet kapott.
A szigorítások egy része a nyilvánosság előtt is látszik. Míg tavaly Putyin gyakran látogatott katonai létesítményeket, idén egyetlen ilyen eseményen sem vett részt. A május 9-i győzelem napi parádét is a szokásosnál visszafogottabbra tervezik, amit a Kreml hivatalosan az ukrán dróntámadások és a „terrorfenyegetés” veszélyével indokol.
A hírszerzési jelentés állításait érdemes óvatosan kezelni, mivel a forrásául szolgáló országot nem nevezték meg, és több részletet nehéz független forrásból megerősíteni. Az európai szolgálatoknak politikai érdekük is fűződhet ahhoz, hogy a Kremlen belüli bizonytalanságról és paranoiáról szóló képet erősítsék. A hivatalos orosz álláspont szerint a biztonsági szigorítások csupán ésszerű válaszok a külső, elsősorban ukrán fenyegetésekre.
Egy uniós tagállam hírszerzési jelentése szerint Vlagyimir Putyin egyre jobban tart egy esetleges merénylettől és puccskísérlettől, ezért példátlan biztonsági intézkedésekkel vették körül. A dokumentum, amelyet az iStories nevű orosz ellenzéki oknyomozó portál szerzett meg, azt állítja, hogy a Kremlben március eleje óta fokozott készültség van egy lehetséges belső leszámolás kockázata miatt.
A jelentés Szergej Sojgut potenciális destabilizáló szereplőként említi, és a puccskockázattal hozza összefüggésbe.
A dokumentum szerint az elnök személyi védelméért felelős orosz Szövetségi Védelmi Szolgálat drasztikus lépéseket vezetett be. Az Elnöki Hivatal minden látogatóját kétlépcsős átvilágításnak vetik alá, és Putyin jelentősen leszűkítette a rendszeresen látogatott helyszínek körét is. Sem ő, sem a családja nem jelenik meg a korábban kedvelt Moszkva környéki és valdaji rezidenciákon, helyettük az orosz vezető egyre több időt tölt a Krasznodari határterületen kialakított, korszerűsített bunkerekben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
