Profession.hu: A cégek 72 százaléka tervez béremelést 2022-ben

Az elemzésből kiderül, hogy a megkérdezettek közül tízből hét cégnél 2021-ben történt bérfejlesztés és ugyanennyi vállalatnál tervezik ezt 2022-ben is.


Tízből hét cégnél emelték a fizetéseket 2021-ben és ugyanekkora azoknak a vállalatoknak aránya is, ahol ez idén kilátásban van. 2022-ben a béremelés jellemzően egész cégre kiterjedő, kevésbé a vállalaton belüli bizonyos csoportokat érintő beavatkozásként jelenik majd meg. A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását említették leggyakrabban a válaszadók – derül ki a Profession.hu januári kutatásából, ami során több mint 500 cég mondta el véleményét és terveit.

Tavaly szeptemberben a béremelést tervezők aránya még csak 57 százalék volt, azonban januárra több mint 10 százalékpontot nőtt azon cégek száma, akik – ha csak minimális mértékben is, de – tervezik idén a bérek emelését.

A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását, ezt követően pedig az új kollégák megszerzését említette a válaszadók többsége.

2021-ben végbement bérfejlesztések és az idei évre vonatkozó tervek

A válaszadó cégek 35 százaléka alkalmaz általános bérpolitikát, azaz a teljes vállalatra vonatkozó, egységes szabályozást – ez leginkább 250 fő feletti vállalatoknál jellemző –, további 20% pedig tervezi ennek bevezetését. A vállalatok közel háromnegyede nyilatkozott arról, hogy esetükben 2021-ben történt bérfejlesztés (ez az arány a 2021 szeptemberében végzett felmérés alkalmával még csak 57% volt), tehát látványos pozitív változás történt azóta e törekvéseket illetően. Az idei évre vonatkozó terveik szerint pedig már a válaszadók 72 százalékánál várható bérfejlesztés, amely arány szeptember óta szintén emelkedett, összesen 9 százalékkal.

Fizetésemelést a legnagyobb arányban az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, illetve az energiagazdálkodás, feldolgozó- és építőipar területén működő cégek alkalmaztak: esetükben 80% feletti a bérfejlesztést alkalmazó szereplők aránya a tavalyi évben, valamint 2022-re vonatkozóan egyaránt.

A béremelések mértéke valamelyest nőtt tavaly óta

Emelkedés látható az előző évhez képest a béremelések mértékében:

míg 2021-ben átlagosan 9,2 százalékkal nőttek a fizetések, addig az idei évre 9,7 százalék van kilátásban. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a bérfejlesztés mértéke nem a cég méretétől és nem is az árbevételétől függ.

Szeptember óta nőtt azoknak a munkaadóknak az aránya, akik terveznek egy minimális, akár csak pár százalékos béremelést. Azok a cégek, amelyek 2021-ben és 2022-ben is tervezik a fizetések emelését, leginkább a tavalyinál magasabb összeggel teszik ezt (44 százalék nyilatkozott erről); a válaszadók több mint egyharmada azonos mértékben, míg 21 százalékuk az előzőnél alacsonyabb mértékűvel tervez. A különböző ágazatokat vizsgálva elmondható, hogy a nehézipar és a gépgyártás területén várható a legbiztosabban a bérek növelése idén (az e szektorokban működő válaszadók 100 százaléka tervezi). És bár tavaly nem, de idén már kilátásban van az emelés az építőipari szereplők számára és a közigazgatásban is.

Akik nem tudtak 2021-ben (a válaszadók 22 százaléka), illetve nem terveznek 2022-ben (7%) bérfejlesztést megvalósítani, azok jellemzően az 5 millió forint alatti árbevétellel rendelkező cégek, ahol kevesebb, mint 10 fő dolgozik, valamint a kizárólag szellemi munkakörben dolgozókat foglalkoztatók.

2019-ben a szak-, betanított- és segédmunkásokat érintette leginkább a pozitív változás, 2021-ben már a középvezetőket is, idén pedig a cégek többségénél (60%) a teljes szervezetet érintő, általános béremelést terveznek.

Béren kívüli juttatások keretösszegének változása

A béren kívüli bér- illetve nem bérjellegű juttatások esetében tízből hét cég nem tervez változtatást. Minden negyedik cég emelte vagy emelné a béren kívüli juttatások keretösszegét, azonban egyre kevésbé terveznek a vállalatok a bérjellegű juttatásokkal való kompenzálással (úgy, mint a jutalom, prémium, a saját gépkocsi használatának elszámolása, 13. vagy 14. havi fizetés, ruhapénz, nyereségrészesedés, részvényjuttatás), mert a növelés mértéke alacsony.

A tavalyi emelés az átlagosnál magasabb arányban volt jellemző a 250 főnél nagyobb cégek esetében, amely párhuzam a 2022-es tervekben már nem látható. Tavaly a válaszadók 24 százalékánál nőtt, 3 százalékuknál pedig csökkent a keretösszeg, amely arányok az idei évre vonatkozóan 1 százalékkal mozdultak el az emelés javára.

Átlagosan 9 százalékos keretösszeg emeléssel számolnak azok a munkaadók, akik tervezik a fizetések növelését, és átlagosan 19 százalékos csökkentéssel azok, akik redukálják a keretösszeget. A cégek többsége (72%) azonban nem tervez változást a korábbiakhoz képest (ez az arány hasonló a tavalyi felmérés esetében is).

A legtöbb esetben (44%) a megélhetési költségek növekedése, az infláció az oka a béren kívüli juttatásokra szánt keretösszeg emelésének, és közel ennyien vannak azok a cégek, ahol a minimálbér központi növelése miatt nőtt ez az összeg.

„A munkavállalók megtartása és a tehetséges, új munkaerő megszerzése kulcsfontosságú a cégek számára. A bizonytalan helyzet stabilizálódásával a munkáltatók több pénzt allokálnak a fizetések emelésére, erre pedig az említett két cél motiválja leginkább őket. Ezzel párhuzamosan jellemzően a nem bérjellegű juttatások volumenének csökkenése érzékelhető. A pandémia hatása legintenzívebben a rekreációt segítő elemek, legfőképpen sportolás támogatásának háttérbe szorulásán figyelhető meg, bár a munkavállalók jóllétének szempontjából ennek is jelentős szerepe lehetne”
– fogalmazott Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A Fidesz szórólapon rémisztegi az embereket, hogy az ő házuk után is vagyonadót szednek majd a TISZA-ellenőrök
Kilincsre akasztható szórólapot talált az utcán olvasónk, amelynek felelős kiadója és felelős szerkesztője Szentkirályi Alexandra.


„A TISZA VAGYONADÓ VEZETNE BE a nagyértékű ingatlanokra. AZ ÖNÉ IS ILYEN. 1 500 000 FORINTOT IS ADÓZHAT” – ez a szöveg olvasható azon a szórólapon, amit a Fidesz készített.

Olvasói fotónkon látszik, hogy a szórólap tetején egy kör alakú lyuk is van, amellyel ajtókilincsre is lehet akasztani. A lapra azt is ráírták:

„Ha kormányra kerülnek, a TISZA-ellenőrök kopogtatnak, összeírják vagyonát, és jön a vagyonadó.”

Az alján pedig az olvasható kisbetűvel, hogy a szórólap felelős kiadója és felelős szerkesztője Szentkirályi Alexandra, vagyis a budapesti Fidesz elnöke és a fővárosi közgyűlési frakcióvezetője.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Ha Varga Judit indul a XII. kerületben, én nem fogok
A TISZA elnöke szerint ahogy telik az idő, a kormánypárt egyre kevesebb szavazatot fog kapni a jövő évi országgyűlési választásokon.


Hosszú interjút adott Magyar Péter a Szabad Európának, amely során számos téma szóba került, de a legfontosabb a jövő évi parlamenti választás volt. Ennek kapcsán

a TISZA Párt elnöke elmondta: ha volt felesége, Varga Judit elindulna képviselőként a XII. kerületben, ő nem fog.

Azt mondta, ha mindenki jól végzi a feladatát, „hat hónap múlva ilyenkor már egy másik országban fogunk ébredni”. Úgy látja, ahogy telik az idő, a kormánypárt egyre kevesebb szavazatot fog kapni. Az október 23-át a kampány nagy rajtjának tartja. Szerinte a Békemenetről is átjönnek majd szavazók a Tisza programjára. Elmondta, aznap elmennek a Terror Háza és az Orosz Nagykövetség előtt is, mert „ez egy olyan ünnep lesz, amilyet az államnak kéne adnia, ha nem Orbán Balázsok lennének a hivatalban, akik egy puskalövés nélkül megadták volna magukat” az oroszoknak.

Magyar Péter azt ígérte, ha kormányra kerülnek, és még tart a háború, mindent meg fognak tenni a békéért, és erősítik Magyarországot az EU-n és a NATO-n belüli szövetségesként.

A migrációról beszélve jelezte, nem fogadnának el „migránspaktumot”, és megtartanák a déli kerítést, külföldi vendégmunkásokra viszont nem cserélnék a magyarokat.

A TISZA elnöke szerint a mostani gazdasági helyzet több tényezőből áll: magas államadósság, új adónemek, áfaemelés. „A Fidesznek volt ez a szlogenje, hogy folytatjuk, csak azt nem tudni, hogy mit” – mondta. A Tisza-adóra hivatkozó kormányzati kampányról azt állította: „vádold az ellenfeledet azzal, amit te csinálsz”.

A politikus úgy véli, nem adóemelésre, hanem kiadáscsökkentésre van szükség. Úgy látja, az állam most magára költ, pedig megvolt az esély a szintlépésre, hiszen más hasonló helyzetű országok, például Lengyelország is megtette ezt, és ehhez nem kellett adót emelniük.

Magyar Péter újra elmondta: kormányra kerülésük esetén adó- és áfacsökkenést vezetnének be, emelnék a minimálbért, és elvárnák a nagyobb arányú hozzájárulást a gazdagoktól.

Azt mondta, ez „nem egy büntetőadó”, mert mint fogalmazott, „ez a gazdag emberek érdeke is, egy ország többre képes, ahol kisebb a társadalmi különbségek”. Szerinte „önmagában az sokatmondó, hogy Orbán Viktor elutasítja a vagyonadót”.

Hozzátette, a nyugdíjemelés és az adócsökkentés is olyan dolog, amit „ők is megvalósíthattak volna, ha csak fele annyit lopnak”.

A médiáról azt mondta, a kormány uszításra és lejáratásra költ. Úgy véli, ha a kormány lebutítja a közbeszédet és egybitesen kommunikál, arra lesz igény; ha felnőttként beszél a választókhoz, akkor arra. A TISZA szerinte kemény munkával, becsülettel és tisztességgel akar példát mutatni. Ha nem tudják teljesíteni az ígéreteiket, vállalják a felelősséget. Úgy látja, a választásokig várhatók még a lejáratásukat célzó kampányok. Mint mondta, Orbán Viktor „mesterséges intelligenciával készült videókig süllyedt”, hamisított MI-videókat ad ki, ami „mint egy piti csalás, egy bolti tolvaj, egy utolsó csaló, vagy egy doppingoló sportoló – egy ilyen sportolóval (...) nemhogy beszélnének az újságírók, hanem elfelejtenék”.

A sajtóval kapcsolatban azt is mondta, zavarja, amikor a független médiumok a Harcosok órája beszélgetéseiből írnak cikkeket, miközben szerinte a műsort senki nem nézi. Szerinte inkább az országjárásaira kellene elmenni.

Fontos téma volt az interjúban a gyermekvédelem is, melyről Magyar Péter azt mondta, a kegyelmi botrány óta igyekeznek a témát a fókuszban tartani, mert „vannak nemzeti minimumok”. Szerinte a gyermekvédelem „ugyanolyan fontos a Fidesz-szavazónak, mint a Tisza-szavazóknak vagy más szavazóknak”.

Úgy látja, a bicskei gyermekotthon és a Szőlő utcai ügy kapcsán nincsenek válaszok, és „pozícióban tartottak rémeket, olyan bűncselekmények történtek a hatóságok és a politikai elit asszisztálása mellett, amire nincsenek szavak”.

Azt ígérte, kormányra kerülve felülről nyitott lesz a gyermekvédelem költségvetése. Szerinte az államnak nem 1200 forintot kellene szánnia a gyermekotthonban élő gyerekek étkeztetésére, akiknek nem rohadó épületekben kellene élniük. Úgy fogalmazott, egy szülő azért dolgozik három műszakban, hogy a gyereknek jó legyen, ugyanezt kell nyújtania az államnak is.

A legfontosabb feladatok között a megélhetési válság kezelését, az uniós pénzek hazahozatalát és az infláció letörését is említette, de azt mondta, elsőként az oktatásra, az egészségügyre és a gyermekvédelemre fókuszálnának. Ezekre a területekre önálló minisztériumot és felelőst ígért.

Via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter egy Törőcsik András által dedikált labdát kapott a legendás focista barátjától, aki azt állítja: hamarosan beszámol arról, hogyan bánt el velük „Orbán és erős emberei”
A korábbi dekázó rekordert, Polonkai Zoltánt hívták a Digitális Polgári Körökbe és a Harcosok Klubjába is, de azt mondta: nem akarja eladni magát.


Magyar Péter egy Törőcsik András által dedikált focilabdát kapott Szolnokon a legendás focista barátjától. Polonkai Zoltán azzal vívott ki magának hírnevet és elismerést, hogy annak idején megdöntötte Maradona dekázó rekordját.

A Tisza Párt elnöke a Facebookon számolt be a találkozásról, és leírta: Polonkai néhány éve stroke-ot kapott, lebénult, újra kellett tanulnia járni és beszélni.

Polonkai egy régi történetet mesélt el egy barátjáról, aki akkor 7 éves volt és Zuglóban labdázott a parkban. „A labda néha begurult a virágok közé. A jóindulatú parkőr magához hívta a kisfiút, megkérdezte, hogy hányas lett a bizonyítványod. Négyes. Miért nem ötös? Mert nem szeretek beszélni. Mit szeretsz? Hát focizni. Na, akkor focizz!” – mesélte.

Polonkai szerint ez a kissrác lett később Orbán Viktor kedvenc focistája, neki pedig a legjobb barátja, Törőcsik András.

A dekázó rekorder azt mondta, hogy hamarosan egy tévéműsorban számol be arról, „hogyan bánt el Orbán és erős emberei a kedvenc focistájával, illetve a magyar öregfiúk válogatottal és velem is”.

Polonkai hozzátette: hívták a Digitális Polgári Körökbe és a Harcosok Klubjába, de a válasza ennyi volt:

„Eddig igyekeztem becsületesen élni, nem eladni magam, ezután sem teszem”.

„Egy ütött-kopott labdát hoztam el. Törőcsik András barátommal alapítottuk meg annak idején a magyar öregfiúk válogatottat, és sok éven át több mint 80 meccsünk volt veretlenül. Kiprich, Détári, Ebedli, Váczi Zoli, voltunk vagy harmincan a csapatban. Most ezt az ütött-kopott labdát hoztam, igaz, csak egy aláírás van rajta, de az Törőcsiké” – mondta a sportember.

Magyar Péter szerint a labdát jótékonysági célra fogják felajánlani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Máris megszólaltak az izraeli fegyverek, több palesztint megölhettek Gázavárosban
Az izraeli katonák öt embert lőttek le, miután szerintük megszegték a tűzszüneti megállapodást. Egy másik körzetben is lehettek sérültek.


Alig néhány órával azután, hogy hétfő este aláírták a tűzszüneti megállapodást, ismét fegyverropogás hallatszott a Gázai övezetben. Az Al Jazeera angol nyelvű kiadása arról számolt be, hogy

kedden öt palesztin vesztette életét Gázavárosban az izraeli hadsereg beavatkozása során. Az izraeli hadsereg (IDF) megerősítette az esetet.

A katari hátterű hírcsatorna egy másik esetről is beszámolt: forrásuk szerint a Dzsabalíja al-Balad Halawa körzetében szintén tűz alá kerülhettek palesztinok. A gázai katasztrófavédelemtől származó információk alapján az ottani események során meg nem határozott számú ember sebesült meg. Az IDF ezt az incidenst eddig nem kommentálta.

A gázavárosi lövöldözéssel kapcsolatban az izraeli hadsereg közleményt adott ki, amelyben azt írták:

„A mai nap folyamán több gyanúsítottat észleltek, akik átlépték a sárga vonalat és megközelítették az IDF csapatait Gáza északi részén, ami egyértelműen sérti a megállapodást.”

A közlemény szerint a katonák többszöri felszólítással próbálták eltávolítani az érintetteket, „de a gyanúsítottak nem voltak hajlandók

engedelmeskedni, ami arra késztette a csapatokat, hogy tüzet nyissanak a fenyegetés elhárítása érdekében”.

Az IDF tagadta azokat az állításokat, hogy állásaiba „terroristák” szivárogtak volna be. Hozzátették: „Az IDF arra kéri a gázai lakosokat, hogy kövessék az utasításokat és tartsanak távolságot az IDF csapataitól.”

A tűzszüneti megállapodást hétfőn, az egyiptomi Sarm es-Sejkben írták alá. A dokumentumot Donald Trump amerikai elnök, Recep Tayyip Erdogan török államfő, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Tamím bin Hamad Ál Száni katari emír látta el kézjegyével.

via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk