A Rovatból

Profession.hu: A cégek 72 százaléka tervez béremelést 2022-ben

Az elemzésből kiderül, hogy a megkérdezettek közül tízből hét cégnél 2021-ben történt bérfejlesztés és ugyanennyi vállalatnál tervezik ezt 2022-ben is.


Tízből hét cégnél emelték a fizetéseket 2021-ben és ugyanekkora azoknak a vállalatoknak aránya is, ahol ez idén kilátásban van. 2022-ben a béremelés jellemzően egész cégre kiterjedő, kevésbé a vállalaton belüli bizonyos csoportokat érintő beavatkozásként jelenik majd meg. A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását említették leggyakrabban a válaszadók – derül ki a Profession.hu januári kutatásából, ami során több mint 500 cég mondta el véleményét és terveit.

Tavaly szeptemberben a béremelést tervezők aránya még csak 57 százalék volt, azonban januárra több mint 10 százalékpontot nőtt azon cégek száma, akik – ha csak minimális mértékben is, de – tervezik idén a bérek emelését.

A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását, ezt követően pedig az új kollégák megszerzését említette a válaszadók többsége.

2021-ben végbement bérfejlesztések és az idei évre vonatkozó tervek

A válaszadó cégek 35 százaléka alkalmaz általános bérpolitikát, azaz a teljes vállalatra vonatkozó, egységes szabályozást – ez leginkább 250 fő feletti vállalatoknál jellemző –, további 20% pedig tervezi ennek bevezetését. A vállalatok közel háromnegyede nyilatkozott arról, hogy esetükben 2021-ben történt bérfejlesztés (ez az arány a 2021 szeptemberében végzett felmérés alkalmával még csak 57% volt), tehát látványos pozitív változás történt azóta e törekvéseket illetően. Az idei évre vonatkozó terveik szerint pedig már a válaszadók 72 százalékánál várható bérfejlesztés, amely arány szeptember óta szintén emelkedett, összesen 9 százalékkal.

Fizetésemelést a legnagyobb arányban az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, illetve az energiagazdálkodás, feldolgozó- és építőipar területén működő cégek alkalmaztak: esetükben 80% feletti a bérfejlesztést alkalmazó szereplők aránya a tavalyi évben, valamint 2022-re vonatkozóan egyaránt.

A béremelések mértéke valamelyest nőtt tavaly óta

Emelkedés látható az előző évhez képest a béremelések mértékében:

míg 2021-ben átlagosan 9,2 százalékkal nőttek a fizetések, addig az idei évre 9,7 százalék van kilátásban. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a bérfejlesztés mértéke nem a cég méretétől és nem is az árbevételétől függ.

Szeptember óta nőtt azoknak a munkaadóknak az aránya, akik terveznek egy minimális, akár csak pár százalékos béremelést. Azok a cégek, amelyek 2021-ben és 2022-ben is tervezik a fizetések emelését, leginkább a tavalyinál magasabb összeggel teszik ezt (44 százalék nyilatkozott erről); a válaszadók több mint egyharmada azonos mértékben, míg 21 százalékuk az előzőnél alacsonyabb mértékűvel tervez. A különböző ágazatokat vizsgálva elmondható, hogy a nehézipar és a gépgyártás területén várható a legbiztosabban a bérek növelése idén (az e szektorokban működő válaszadók 100 százaléka tervezi). És bár tavaly nem, de idén már kilátásban van az emelés az építőipari szereplők számára és a közigazgatásban is.

Akik nem tudtak 2021-ben (a válaszadók 22 százaléka), illetve nem terveznek 2022-ben (7%) bérfejlesztést megvalósítani, azok jellemzően az 5 millió forint alatti árbevétellel rendelkező cégek, ahol kevesebb, mint 10 fő dolgozik, valamint a kizárólag szellemi munkakörben dolgozókat foglalkoztatók.

2019-ben a szak-, betanított- és segédmunkásokat érintette leginkább a pozitív változás, 2021-ben már a középvezetőket is, idén pedig a cégek többségénél (60%) a teljes szervezetet érintő, általános béremelést terveznek.

Béren kívüli juttatások keretösszegének változása

A béren kívüli bér- illetve nem bérjellegű juttatások esetében tízből hét cég nem tervez változtatást. Minden negyedik cég emelte vagy emelné a béren kívüli juttatások keretösszegét, azonban egyre kevésbé terveznek a vállalatok a bérjellegű juttatásokkal való kompenzálással (úgy, mint a jutalom, prémium, a saját gépkocsi használatának elszámolása, 13. vagy 14. havi fizetés, ruhapénz, nyereségrészesedés, részvényjuttatás), mert a növelés mértéke alacsony.

A tavalyi emelés az átlagosnál magasabb arányban volt jellemző a 250 főnél nagyobb cégek esetében, amely párhuzam a 2022-es tervekben már nem látható. Tavaly a válaszadók 24 százalékánál nőtt, 3 százalékuknál pedig csökkent a keretösszeg, amely arányok az idei évre vonatkozóan 1 százalékkal mozdultak el az emelés javára.

Átlagosan 9 százalékos keretösszeg emeléssel számolnak azok a munkaadók, akik tervezik a fizetések növelését, és átlagosan 19 százalékos csökkentéssel azok, akik redukálják a keretösszeget. A cégek többsége (72%) azonban nem tervez változást a korábbiakhoz képest (ez az arány hasonló a tavalyi felmérés esetében is).

A legtöbb esetben (44%) a megélhetési költségek növekedése, az infláció az oka a béren kívüli juttatásokra szánt keretösszeg emelésének, és közel ennyien vannak azok a cégek, ahol a minimálbér központi növelése miatt nőtt ez az összeg.

„A munkavállalók megtartása és a tehetséges, új munkaerő megszerzése kulcsfontosságú a cégek számára. A bizonytalan helyzet stabilizálódásával a munkáltatók több pénzt allokálnak a fizetések emelésére, erre pedig az említett két cél motiválja leginkább őket. Ezzel párhuzamosan jellemzően a nem bérjellegű juttatások volumenének csökkenése érzékelhető. A pandémia hatása legintenzívebben a rekreációt segítő elemek, legfőképpen sportolás támogatásának háttérbe szorulásán figyelhető meg, bár a munkavállalók jóllétének szempontjából ennek is jelentős szerepe lehetne”
– fogalmazott Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lopott képet hamisíthatott Rákay Philip, hogy megmagyarázza a hatvanpusztai építkezést
Rézkarc lett a portál fotójából Rákay kezei között. A fideszes kommunikációs szakember módosított képpel próbálja bizonyítani, hogy az Orbán-család nem kastélyt épít, hanem megőrzi a műemléket.


Sokat kellett keresgélnie Rákay Philipnek, mire talált egy olyan fotót, amivel azt illusztrálhatja, hogy Hatvanpuszta egy műemléki épületegyüttes, amit a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző mentett meg a teljes pusztulástól – írja a HVG, megjegyezve, hogy a bizonyítás csúnyán mellé ment.

Minden jel arra utal, hogy a photoshoppal rézkarccá varázsolt kép eredetijét a HVG oldaláról csenték a poszthoz.

Rákay nem az első, aki minden létező platformon igyekszik védeni a miniszterelnök hatvanpusztai birtokát, de ő egyenesen azzal csatlakozott be a kormánypárti kánonba, hogy „ócska prolinak” nevezte a birtokról egyre több belső felvételt közlő Hadházy Ákos országgyűlési képviselőt.

Rákay szerint Orbán Győzőn kívül senkit nem zavart, hogy a műemlék ingatlanegyüttes az összeomlás szélén áll. Az erről szóló posztjában azt írja, a „műemlékmentés” elképesztő áldozatok és extra költségeket követel a miniszterelnök apjától, ráadásul nagyon hosszadalmas folyamat – Hatvanpuszta teljes megújítása éppen ezért tart lassan egy évtizede.

„Semmi rendkívüli nincs abban, hogy sok magyar nagy cég – főképp agrárcégek – úgynevezett birtokközpontokat építenek, amelyekben helyet kap iroda, vadászház, vendég apartmanok, ipari méretű konyhák, csűrökből, pajtákból kialakított rendezvénytermek. Ezek az ingatlanok amellett, hogy a céges partnerek, vendégek és akár a dolgozók kényelmét szolgálják, természetesen a tulajdonosok életterei, családi összejöveteleinek helyszínei is lehetnek” – írja a Facebookon Rákay.

Aki pedig ma „Magyarországon műemlék épületet ment meg a pusztulástól, kalapot kell emelni!” – élteti a beruházásért felelős Orbán Győzőt a producer.

A bejegyzéssel ugyanakkor van egy óriási baj: a műemléki eredet bizonyításaként mellékelt rézkarc minden bizonnyal hamisítvány: az épület mai formáját mutatja, nem azt, ahogy egykor nézett ki. A házat a képen terebélyes fák veszik körül, hangulatos ösvény vezet a kapuhoz, melyen még egy földműves (?) sziluettje is kirajzolódik. Nos, a HVG által közölt eredeti képen utóbbi egy a felújításon dolgozó munkás.

Még szembetűnőbb, hogy a „rézkarcon” pontosan ugyanott és ugyanúgy állnak, ugyanakkora fák, mint a HVG fotóján – gyakorlatilag ágra pontosan. És azt már tényleg elég nehéz lenne megmagyarázni, hogy az 1840-es évek óta miért nem változott a növényzet.

A HVG korábban bemutatott felvételei szerint ez az épület soha nem nézett ki úgy, mint a posztban szereplő kép. A felvételek azt mutatják, hogy egy visszabontott épület modern anyagokból történő újjáépítése és díszítgetése zajlik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos Rákay Philipnek: Orbánék pénze akkor is lopott pénz, ha Orbán Győző valóban nem üzletelt közvetlenül az állammal
Hadházy szerint a hatvanpusztai birtok nem helyreállítás, hanem feudalizmus. Rákay úgy véli, a beruházás áldozatos munka volt, és Orbán apja piaci áron szállít.


„A fideszes harcosok nagyon várhattak már erre az útmutató lelki táplálékra, mert a képek láttán meg vannak zavarodva, mint faltörő kos a fotocella előtt” – írta Hadházy Ákos a Facebook-oldalán Rákay Philip hétfői posztjára reagálva.

Hadházy szerint nem érdemes a személyeskedésekkel foglalkozni, miután Rákay „ősprolinak” és „feljelentő viceházmesternek” nevezte őt. A képviselő inkább arra hívta fel a figyelmet, hogy „a legszánalmasabb, legcinikusabb magyarázkodás” a hatvanpusztai birtok építkezését műemlékvédelemként bemutatni.

Hadházy Ákos ehhez annyit fűzött hozzá: „Ezt akkor talán tehetnék, ha nem dokumentáltuk volna végig a rombolást és az építkezést: az öt uradalmi épületből kettőt (a két juhistállót) a földig (sőt az alá) romboltak, helyette két kastélyépület, mélygarázs, pincerendszer épült. Egy épületnek (a cselédháznak) a falait meghagyták, de teljesen kibelezték és a tető is más lett, ebből lett a ’könyvtár’. A tisztilakot már az előző tulajdonos átépítette, Orbánék csak luxus körülményeket teremtettek benne. Talán annyit kérdeznék a fideszes hívektől: szerintük a lerombolt istállókban volt-e kandalló, vagy 10 apartman, konyhával, fürdővel? A műemlékből, Habsburg József főherceg majorságából egyedül a magtár maradt meg – na azt pont nem újították fel Orbánék, csak a tetőt csinálták meg.”

Rákay hétfői posztjában arról is írt, hogy Orbán Győzőn kívül senkit nem zavart, hogy a műemlék az összeomlás szélén állt. Szerinte a „műemlékmentés” hosszadalmas és hatalmas költségekkel járó folyamat. Megemlítette Orbán Győző vállalatát is, amely „nagy mennyiségben, azonos minőségben bányászható, útépítéshez használatos, többféle nyersanyagot forgalmaz”, ezért „bizony potenciális beszállító autópálya- és útépítéseknél”.

Hadházy erre úgy reagált:

„Orbánék pénze akkor is lopott pénz, ha Orbán Győző valóban nem üzletelt közvetlenül az állammal, »csak« Mészároson keresztül jutott el a köve, sódere az állami építkezésekre”.

A politikus hozzátette, hogy Rákay állításával szemben nem megszokott, hogy agrárvállalatok luxuskomplexumot építenek a központjukba. „Régen talán az volt, de azt feudalizmusnak hívták. A világ boldogtalanabb felében, pl. Magyarországon most is épülnek persze ilyenek, de nem a gazdák szoktak ilyet építeni. Hanem azok az újgazdag bugrisok, akik horribilis vagyonokat loptak maguknak össze rövid idő alatt. Apropó: Rákay ’tanácsadó cége’ évente termel milliárdokat úgy, hogy a honlapján még telefonszám sincsen…” – írta.

A politikus a számokra is felhívta a figyelmet: „A számok, tények makacs dolgok: Orbán apja 40-50 százalék haszonkulccsal dolgozik, mialatt ezelőtt 25 évvel ő maga nyilatkozta, hogy az ilyen bányák jó esetben 4.5 százalék hasznot termelnek. Ez így is van, a többi hasonló vállalkozás haszna tavaly is messze elmaradt Orbánéktól.”

„Ez csak úgy lehet, ha Orbán papa horribilisen túlárazva szállítja a követ”

– fogalmazott.

A politikus azt is felidézte, hogy a múlt héten, amikor kijutott a hatvanpusztai birtokra, hazafelé majdnem baleset érte, mert a birtok egyik dolgozója autójával megpróbálta felborítani az övét.

Arról korábban írtunk, hogy a hvg.hu bemutatta: Rákay Philip egy lopott és meghamisított fotóval akarta bizonyítani, hogy Hadházy Ákos hazudik a hatvanpusztai birtokról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor családja egy évtized alatt gazdagabb lett, mint az angol király, miközben hazánkat Európa legszegényebb és legkorruptabb tagállamává tette
Magyar Péter szerint a kormányfő gazdagodása példátlan Európában. Posztjában részletesen ismertette, milyen adópolitikai változtatásokat ígér a TISZA.


Ahogy arról korábban írtunk, az Index állítólagosan a birtokukba jutott információk alapján arról írt, hogy Magyar Péter kormányra kerülése után nagymértékű adóemelésbe kezdene. A Tisza Párt elnöke nem sokkal később cáfolta az információt.

Magyar kedd délutáni Facebook-bejegyzésében azt írta: „Van-e annál szánalmasabb, mint amikor az épp magángépen luxizó és jachtozó Orbán Viktor a politikai ellenfeleit vádolja hazug módon adóemeléssel? Pont ő, aki megháromszorozta az államadóságot, Európa legmagasabb áfakulcsát vezette be és azt még megfejelte egy 4,5 %-os különadóval, hogy Magyarországon legyenek legdrágábbak az élelmiszerek. Az a luxizó miniszterelnök vádol mást aljas, hazug módon, aki a saját fizetését az egekbe emelte, a nyugdíjasokat és a családokat pedig magára hagyta” – írta Magyar.

A politikus azt állította, Orbán Viktor családja

„egy évtized alatt gazdagabb lett, mint az angol király, miközben hazánkat Európa legszegényebb és legkorruptabb tagállamává tette”.

Posztjában programjavaslatairól is beszélt: „A TISZA nem emeli a személyi jövedelemadót, viszont megadóztatja az 5 milliárd forint feletti vagyonokat és azonnal 5 %-ra csökkenti az egészséges élelmiszerek, valamint a tűzifa áfakulcsát és áfamentessé teszi a gyógyszereket. Emellett bevezetjük a 200 ezer forintos Szépkártyát az Orbán által magára hagyott nyugdíjasoknak.”

A bejegyzést azzal zárta:

„A hazug, korrupt, luxizó Orbánt hamarabb utolérik, mint…”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Bayer Zsolt: A „krúbi” nevű gennyes sz…rdarab torkán fogunk ledugni ma még nem pontosan meghatározott dolgokat
A kormánypárti publicista fő problémája a rapperrel, hogy alpári. Bayerhez most jutottak el Krúbi szövegei, amiből rögtön messzemenő következtetéseket vont le.


Bayer Zsolt a Magyar Nemzet címen megjelenő kormányzati médiatermékben jelentetett meg egy éles hangvételű írást Krúbiról. A publicista szerint a rapper dalszövegei alpáriak és szexisták.

Különösen azokat a sorokat kifogásolta, amelyek Orbán Viktorra és fideszes nőkre vonatkoznak. Krúbitól ezeket a sorokat idézte:

„szavazni csak azért megyek, hogy Viktornak jövőre legyen egy sz*r napja / ú, mától csak fideszes p**csákat kúrok, így nem lesz bűntudat, amikor tövig a torkába túrok”.

Bayer szerint a művészeti szabadságra való hivatkozás nem jelent felmentést az ilyen kijelentésekre. Úgy véli, ha jobboldali zenész mondana hasonlókat, abból nemzetközi botrány lenne.

Úgy fogalmazott: „ez itt a művészet maga, a nagybetűs, őszinte, mély művészet”. Majd hozzátette: „mi abban a korban élünk, amikor Kosztolányi, Krúdy, Thomas Mann és mondjuk Dürrenmatt leredukálódott Krúbivá, az aranyrúdból gennyes sz*rdarab lett”.

A publicista szerint a nőket védő civil szervezetek sem szólalnak meg, amikor Krúbi a kormánypárti nőkre tesz sértő megjegyzéseket.

Írását így zárta:

„Ennek a fajta »művészetnek« és »szólásszabadságnak« van egy másik típusa is. Az, amikor majd a »krúbi« nevű gennyes sz…rdarab torkán fogunk ledugni ma még nem pontosan meghatározott dolgokat (kapanyelet, ásót, kétliteres pillepalackos félédes búfelejtőt, vagy csak egy vágóhídról elhozott lószerszámot)”.

Korábban több cikkben írtunk arról, hogy az idei fesztiválszezon egyik slágere volt a számos helyszínen, sok zenekar koncertjén spontán felzúduló „Mocskos Fidesz!” (vagy leágazásaként a „Macskás fadísz” skandálás.


Link másolása
KÖVESS MINKET: