Profession.hu: A cégek 72 százaléka tervez béremelést 2022-ben

Az elemzésből kiderül, hogy a megkérdezettek közül tízből hét cégnél 2021-ben történt bérfejlesztés és ugyanennyi vállalatnál tervezik ezt 2022-ben is.

Link másolása

Tízből hét cégnél emelték a fizetéseket 2021-ben és ugyanekkora azoknak a vállalatoknak aránya is, ahol ez idén kilátásban van. 2022-ben a béremelés jellemzően egész cégre kiterjedő, kevésbé a vállalaton belüli bizonyos csoportokat érintő beavatkozásként jelenik majd meg. A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását említették leggyakrabban a válaszadók – derül ki a Profession.hu januári kutatásából, ami során több mint 500 cég mondta el véleményét és terveit.

Tavaly szeptemberben a béremelést tervezők aránya még csak 57 százalék volt, azonban januárra több mint 10 százalékpontot nőtt azon cégek száma, akik – ha csak minimális mértékben is, de – tervezik idén a bérek emelését.

A leggyakoribb indok a keretösszeg emelésre az infláció, míg legfontosabb célként a munkavállalók megtartását, ezt követően pedig az új kollégák megszerzését említette a válaszadók többsége.

2021-ben végbement bérfejlesztések és az idei évre vonatkozó tervek

A válaszadó cégek 35 százaléka alkalmaz általános bérpolitikát, azaz a teljes vállalatra vonatkozó, egységes szabályozást – ez leginkább 250 fő feletti vállalatoknál jellemző –, további 20% pedig tervezi ennek bevezetését. A vállalatok közel háromnegyede nyilatkozott arról, hogy esetükben 2021-ben történt bérfejlesztés (ez az arány a 2021 szeptemberében végzett felmérés alkalmával még csak 57% volt), tehát látványos pozitív változás történt azóta e törekvéseket illetően. Az idei évre vonatkozó terveik szerint pedig már a válaszadók 72 százalékánál várható bérfejlesztés, amely arány szeptember óta szintén emelkedett, összesen 9 százalékkal.

Fizetésemelést a legnagyobb arányban az 1 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, illetve az energiagazdálkodás, feldolgozó- és építőipar területén működő cégek alkalmaztak: esetükben 80% feletti a bérfejlesztést alkalmazó szereplők aránya a tavalyi évben, valamint 2022-re vonatkozóan egyaránt.

A béremelések mértéke valamelyest nőtt tavaly óta

Emelkedés látható az előző évhez képest a béremelések mértékében:

míg 2021-ben átlagosan 9,2 százalékkal nőttek a fizetések, addig az idei évre 9,7 százalék van kilátásban. A felmérés eredménye azt mutatja, hogy a bérfejlesztés mértéke nem a cég méretétől és nem is az árbevételétől függ.

Szeptember óta nőtt azoknak a munkaadóknak az aránya, akik terveznek egy minimális, akár csak pár százalékos béremelést. Azok a cégek, amelyek 2021-ben és 2022-ben is tervezik a fizetések emelését, leginkább a tavalyinál magasabb összeggel teszik ezt (44 százalék nyilatkozott erről); a válaszadók több mint egyharmada azonos mértékben, míg 21 százalékuk az előzőnél alacsonyabb mértékűvel tervez. A különböző ágazatokat vizsgálva elmondható, hogy a nehézipar és a gépgyártás területén várható a legbiztosabban a bérek növelése idén (az e szektorokban működő válaszadók 100 százaléka tervezi). És bár tavaly nem, de idén már kilátásban van az emelés az építőipari szereplők számára és a közigazgatásban is.

Akik nem tudtak 2021-ben (a válaszadók 22 százaléka), illetve nem terveznek 2022-ben (7%) bérfejlesztést megvalósítani, azok jellemzően az 5 millió forint alatti árbevétellel rendelkező cégek, ahol kevesebb, mint 10 fő dolgozik, valamint a kizárólag szellemi munkakörben dolgozókat foglalkoztatók.

2019-ben a szak-, betanított- és segédmunkásokat érintette leginkább a pozitív változás, 2021-ben már a középvezetőket is, idén pedig a cégek többségénél (60%) a teljes szervezetet érintő, általános béremelést terveznek.

Béren kívüli juttatások keretösszegének változása

A béren kívüli bér- illetve nem bérjellegű juttatások esetében tízből hét cég nem tervez változtatást. Minden negyedik cég emelte vagy emelné a béren kívüli juttatások keretösszegét, azonban egyre kevésbé terveznek a vállalatok a bérjellegű juttatásokkal való kompenzálással (úgy, mint a jutalom, prémium, a saját gépkocsi használatának elszámolása, 13. vagy 14. havi fizetés, ruhapénz, nyereségrészesedés, részvényjuttatás), mert a növelés mértéke alacsony.

A tavalyi emelés az átlagosnál magasabb arányban volt jellemző a 250 főnél nagyobb cégek esetében, amely párhuzam a 2022-es tervekben már nem látható. Tavaly a válaszadók 24 százalékánál nőtt, 3 százalékuknál pedig csökkent a keretösszeg, amely arányok az idei évre vonatkozóan 1 százalékkal mozdultak el az emelés javára.

Átlagosan 9 százalékos keretösszeg emeléssel számolnak azok a munkaadók, akik tervezik a fizetések növelését, és átlagosan 19 százalékos csökkentéssel azok, akik redukálják a keretösszeget. A cégek többsége (72%) azonban nem tervez változást a korábbiakhoz képest (ez az arány hasonló a tavalyi felmérés esetében is).

A legtöbb esetben (44%) a megélhetési költségek növekedése, az infláció az oka a béren kívüli juttatásokra szánt keretösszeg emelésének, és közel ennyien vannak azok a cégek, ahol a minimálbér központi növelése miatt nőtt ez az összeg.

„A munkavállalók megtartása és a tehetséges, új munkaerő megszerzése kulcsfontosságú a cégek számára. A bizonytalan helyzet stabilizálódásával a munkáltatók több pénzt allokálnak a fizetések emelésére, erre pedig az említett két cél motiválja leginkább őket. Ezzel párhuzamosan jellemzően a nem bérjellegű juttatások volumenének csökkenése érzékelhető. A pandémia hatása legintenzívebben a rekreációt segítő elemek, legfőképpen sportolás támogatásának háttérbe szorulásán figyelhető meg, bár a munkavállalók jóllétének szempontjából ennek is jelentős szerepe lehetne”
– fogalmazott Martis István, a Profession.hu ügyvezető igazgatója.
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Halálos fenyegetéseket kapott Donald Tusk lengyel miniszterelnök
A névtelen fenyegető a posztban a Robert Fico elleni merényletre céloz, és azt írja, ugyanezt kellene tenni Donald Tuskkal is.

Link másolása

Donald Tusk lengyel miniszterelnök közzétette csütörtökön egy olyan közösségi médiás poszt másolatát, amely őt fenyegeti, miközben a szlovák hivatali kollégája, Robert Fico elleni merénylettel kapcsolatos, írja az MTI.

„A szlovákok tegnap megmutatták, mit kell csinálnunk Donald Tuskkal, ha ellehetetleníti a CPK-t”

- írta valaki álnéven. Az újraközlés alatt Tusk megjegyezte, hogy az előző napi merénylet után sok hasonló posztot lehetett látni. A CPK az a nemzetközi óriásrepülőtér, amelyet az előző kormány stratégiai beruházásként vett tervbe Varsó és Lódz város között, de ennek megvalósítását Tusk kormánya egyelőre nem folytatja.

Jan Grabiec, a varsói kormányfői hivatal vezetője csütörtök este a TVN24 lengyel hírtelevízióban elmondta: a miniszterelnök „biztonságban érzi magát, munkáját zavartalanul tudja végezni”, bár az utóbbi időben érték különböző fenyegetések. „Ezeket nagyon szigorúan ellenőrizzük” - jelentette ki.

A kormányfő bejegyzésére reagálva Adrian Zandberg, a Tusk vezette Polgári Platform (PO) egyik koalíciós partnerének, az Új Baloldal listájáról megválasztott, de a kormánykoalíción kívül maradt képviselője bírálta a PO-t is egy EP-választási kampányfilmje miatt.

„A ti kampányfilmetekben is halálfejek vannak” - írta Zandberg. A filmben a PO „Oroszország legnagyobb lengyelországi sikerének” nevezi a legnagyobb ellenzéki erőt, a Jog és Igazságosság (PiS) pártot. A videóban szó van a PiS 2015-ös „törvénytelen győzelméről”, „a fehérorosz és orosz titkosszolgálatok növekvő befolyásáról”, valamint a lengyel hadsereg korszerűsítését célzó beruházások PiS általi állítólagos leállításáról is. A film végén a PiS logója Oroszország címerévé alakul át.

A PO videóját Robert Biedron, az Új Baloldal társelnöke is bírálta az X-en.

„Ez olaj a tűzre - különösen néhány órával a szlovák miniszterelnökkel szembeni merénylet után -, és nem old meg semmit Lengyelországban”

- olvasható Biedron bejegyzésében.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke egy csütörtök esti választási gyűlésen hazugnak nevezte a PO videóját. Azzal vádolta Tusk pártját, hogy előző kormányzása idején (2007-2015) „leépítette a lengyel haderőt”. „Ez rendkívül felelőtlen, államellenes cselekedet volt, biztosan kívülről, talán Oroszországból ösztönözték” - fogalmazott Kaczynski.

Szymon Holownia alsóházi elnök csütörtök esti televíziós beszédében a lengyel nemzetbiztonság érdekében azt kérte, hogy a pártok mérsékeljék vitáikat. „A szlovák testvérektől kapott szomorú leckére” utalva Holownia hangsúlyozta: az ország politikai kettéosztottsága, az egymással szemben állók szinte élet-halál harca hosszú távon meggyengíti az államot, kiszolgáltatottá teszi a külső ellenségekkel szemben.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Lelki szenvedés miatt engedélyezték az aktív eutanáziát egy 29 éves nőnek Hollandiában
Zoraya ter Beek párja is ott lesz, amikor a halálba segítik kedvesét. Megbeszélték, hogy bármikor kimehet majd a szobából.

Link másolása

Három és fél éve kérvényezte az aktív eutanáziát az elviselhetetlen lelki szenvedése miatt egy 29 éves holland nő, aki megkapta a végső engedélyt, és a következő hetekben véget is vethet az életének, írja a The Guardian. Zoraya ter Beek már gyerekkora óta küzd krónikus depresszióval, szorongással és személyiségzavarral, emiatt 25 évesen döntött úgy, hogy nem akar tovább élni.

Esete nagy visszhangot váltott ki, szerinte sokan tévesen gondolják, hogy mentális betegség esetén nem lehet tiszta gondolkodásról beszélni. Ter Beek és a döntéshozók sem vették félvállról az esetét, hiszen a holland törvények szigorúak, és hosszú folyamaton kellett átesnie, mielőtt elfogadták volna a kérvényét.

Hollandiában 2002 óta a törvény garantálja, hogy mentális problémákkal küzdő emberek is kérvényezhessék az eutanáziát, bár viszonylag ritka, hogy valaki emiatt kérje a halálba segítést. 2010-ben két pszichiátriai szenvedéssel kapcsolatos eutanáziát hajtottak végre az országban, míg 2023-ban már 138-at, ami az összes eutanáziás haláleset 1,5 százaléka.

A holland törvények szerint az asszisztált halálra jogosultnak „elviselhetetlen szenvedést kell átélnie, a javulás esélye nélkül”, és teljes mértékben tájékozottnak és cselekvőképesnek kell lennie ahhoz, hogy meghozza a döntést.

Zoraya ter Beek gyerekkora óta krónikus depresszióval, szorongással, és meghatározatlan személyiségzavarral, valamint autizmussal is küzd. Bár családja, barátai és később a párja is támogatta, a szeretetteljes környezet és a számos terápia ellenére sem sikerült legyőznie az önsértést és szuicid hajlamát.

Ter Beek tíz éve kezdett intenzív kezeléseken részt venni, beleértve a terápiákat, gyógyszeres kezelést és több mint 30 elektrokonvulzív terápiát (ECT). Ezek az eljárások elektromos impulzusokkal idéznek elő epilepsziás rohamot, amely megváltoztatja az agy biokémiáját, és néhány kóros állapotot enyhít. Sajnos ter Beek esetében ezek sem hoztak megkönnyebbülést. A kezelések 2020 augusztusában értek véget, és a fiatal nő decemberben kérvényezte az eutanáziát.

Ter Beek kiemelte, hogy ez egy hosszú és bonyolult folyamat, nem olyan egyszerű, mint hétfőn kérvényezni és pénteken már meghalni. Bár többször gondolt az öngyilkosságra, egy iskolatársa tragikus sorsa és a hatás, amit az okozott a családjában, elrettentette. Ezért döntött az aktív eutanázia mellett. Kérelmét három körben vizsgálták különböző szakértői csapatok.

„A három és fél év alatt, amíg ez a folyamat tartott, soha nem kételkedtem a döntésemben. Voltak pillanatok, amikor bűntudatot éreztem – van egy társam, családom, barátaim, és nem vagyok közömbös a fájdalmuk iránt. És voltak félelmeim is. De határozottan elhatároztam, hogy végigcsinálom”

- mondta ter Beek.

Kérelmét végül múlt héten fogadták el. Ter Beek megkönnyebbülést érez, és már a következő hetekben szeretné befejezni az életét. Az orvosi csapat a kijelölt napon a nő otthonában végzi majd az eutanáziát. Először egy nyugtató injekciót kap, majd a szívét megállító gyógyszert adják be neki, amikor már kómába esett. Párja jelen lesz a folyamat során, bár ter Beek azt mondta, megbeszélték, hogy bármikor kimehet a szobából.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Vizsgálat indult Fico testőrei ellen, akik hibák sorozatát követték el szakértők szerint
A korábbi rendőrfőkapitány szerint a testőrök rosszul helyezkedtek, feleslegesen szaladgáltak és Fico távozása után is a helyszínen maradtak.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 16.


Link másolása

Vizsgálatot indítottak a hatóságok annak érdekében, hogy kiderítsék: megfelelően jártak-e el Robert Fico testőrei a miniszterelnök ellen elkövetett merénylet alatt és közvetlen utána, írja az Új Szó.

A lap értesülései szerint a belügyminisztérium Belső Ellenőrzési Hivatala (ÚIS) a miniszterelnök elleni merénylet kapcsán közfeladatot ellátó személy akadályoztatásának gyanújával indított büntetőeljárást. Valamint a Közjogi Méltóságok és Diplomáciai Képviseletek Védelmi Hivatalához tartozó rendőrök, vagyis a kormányfő testőreinek a merénylet alatt és közvetlen utána tanúsított eljárásával kapcsolatban is vizsgálat indult.

Denisa Saková (Hlas) jelenlegi gazdasági miniszter, korábbi belügyminiszter elmondta, hogy a merénylethez hasonló éles helyzetekben a másodperc törtrésze alatt kell döntéseket hozni, hiába gyakorolják az ilyen szituációkat sokat a védelmi erők.

„Örüljünk, hogy nem lettek további áldozatok”

– mondta Saková.

A belügyi tárca jelenlegi vezetője, Matúš Šutaj Eštok csütörtökön közölte, hogy nem tervezi a lemondást.

„Én azzal foglalkozom, hogy minden polgár, közjogi méltóság és a sajtó biztonságát is garantáljam” - mondta a belügyminiszter.

„A helyszínen káosz uralkodott, ez világos. Kudarcot vallottak”

- mondta a Dennik N-nek Hamran István. A korábbi országos rendőrfőkapitány szerint a Fico védelmét ellátó személyek részéről hiba volt, hogy a kormányfőt menekítő jármű körül szaladgáltak. Ilyenkor ugyanis a védett személy mihamarabbi evakuálása szükséges, hiszen nem lehet tudni, hogy a támadónak vannak-e bűntársai.

Hamran úgy véli, hogy a testőröknek a merénylő és a miniszterelnök között kellett volna helyezkedniük, de azt sem értette, mit kerestek még a helyszínen, miután a politikust elvitték a kocsijával.

A szakértő szerint már önmagában az a testőrség kudarcát igazolja, hogy a támadó nem egy speciális kiképzéssel rendelkező fiatal, hanem egy 71 éves, idős férfi volt, aki ennek ellenére súlyosan megsebesíthette a miniszterelnököt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Navracsics Tibor szerint egyre több magyar engedheti meg magának, hogy magánrepülőgépekkel kiránduljon
A miniszter szerint régiónként lehetne itthon egy-egy olyan repülőtér, amit a futárszolgálatok is használhatnak.

Link másolása

A Dél-Dunántúl a demokratikus átmenet utáni időszak legnagyobb vesztese a magyarországi térségek közül, ezért a cél olyan folyamatok beindítása, amelyek korábban Északkelet-Magyarországon már megindították a gazdasági növekedést, mondta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter Kaposváron csütörtökön az MTI tudósítása szerint.

Navracsics Tibor a Kaposvár polgármesterével, Szita Károllyal (Fidesz-KDNP) a témában folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte, hogy Északkelet-Magyarország a jövedelmeket, a foglalkoztatási statisztikákat és a közlekedési infrastruktúrát tekintve is felzárkózóban van, e lehetőségeket a Baranya, Somogy és Tolna alkotta Dél-Dunántúlnak is meg akarják teremteni.

Ez magában foglalja az olyan, a közlekedési infrastruktúra fejlesztését jelentő beruházásokat, mint például a mohácsi Duna-híd építése, amelytől közvetve a Dél-Dunántúl revitalizálását várják, mondta Navracsics.

A miniszter közölte: bíznak abban, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kampusza, a térség és a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az ipari parkokkal együtt „olyan közös tartományt és kiindulópontot ad a jövőre vonatkozóan”, amelynek eredményeként a Pécs-Kaposvár tengely ismét lendületbe hozza a régiót, így az csatlakozik a gyorsabb ütemben felzárkózó régiókhoz, közelíti, belátható időn belül eléri az uniós átlagot.

Kitért rá, hogy Pécs az 1990 utáni időszakban veszített a gazdasági vonzerejéből, Kaposvár pedig ugyan jól teljesített, de méretéből, fekvéséből adódóan nem tudta „húzni magával” a régiót.

A mostani fejlesztési tervekben kiemelt jelentősége van Kaposvárnak mint ipari, oktatási, felsőoktatási, egészségügyi központnak, s mint olyan nagyvárosnak, amely „fordítókorongként" viselkedhet a Balaton régió viszonylag erős gazdasági térsége és Belső-Somogy között - hangoztatta Navracsics Tibor.

A taszári reptérről azt mondta, a koronavírus-járvány egyik következménye az online kereskedelem részarányának robbanásszerű növekedése. Mivel ez a futárszolgálatok intenzívebb alkalmazásával jár, el tudja képzelni, hogy vármegyénként, régiónként legyen egy-egy olyan légikikötő, amely futárszolgálatoknak lehetővé teszi a fel- és leszállást.

Ezenkívül nő azon gazdag polgárok száma nemcsak Nyugat-Európában, hanem Magyarországon is, akik magángépekkel kirándulásokat engedhetnek meg maguknak,

tette hozzá a miniszter.

Navracsics Tibor azt mondta, hogy a repülőterekre nem luxusberuházásokként, hanem a hétköznapi élethez, a „hétköznapi gazdasági hátországhoz” szükséges beruházásokként kell tekinteni.

Link másolása
KÖVESS MINKET: