„PR-mutatványok helyett cselekvés” feliratú transzparenssel szakították meg szerda reggel Greenpeace-aktivisták Palkovics László innovációs és technológiai miniszter előadását az állam által szervezett Fenntarthatósági Expón.

A környezetvédelmi szervezet közleményében azt írta, az akcióval az Innovációs és Technológiai Minisztérium hatáskörébe tartozó intézkedéseket kérte számon. Jóval ambiciózusabb célok szerintük a hazai kibocsátások és a levegőszennyezettség mielőbbi csökkentésére, a megújuló energiaforrások elterjesztésére és a műanyagszennyezés mérséklésére - írják.

Áder János a glasgow-i klímacsúcson beszélt arról, hogy őszinte számvetésre van szükség az országok részéről, hogy milyen eredményeket értek el, és PR-mutatványok helyett cselekvésre van szükség.

A Greenpeace egy honlapot is készített, ahol sorra vette, hogy a magyar kormány mit tett az elmúlt években a klímavédelem terén, és mik lettek a következményei az elmúlt évtized környezet- és természetromboló tevékenységeinek. A közleményükben azt írták:

• 2013 és 2019 között a hazai kibocsátások 12,6%-kal növekedtek, aminek a fő hajtóereje a közlekedés. A közlekedésből származó kibocsátások 46%-kal nőttek ezen időszak alatt. A kormány által 2030-ra kitűzött 40%-os kibocsátáscsökkentési cél igen gyenge: a Mátrai Erőmű már elfogadottnak tekinthető bezárásával csaknem önmagában elérhető.
• Megújulókban az utolsók között vagyunk az EU-ban – villamos energiát alig 10%-ban állítunk elő megújulókból, ezzel Magyarország a negyedik a legrosszabbul teljesítő uniós országok közül.
• Az ország a légszennyezettség által leginkább sújtott államok között van Európában – több mint 13 ezer ember hal meg évente a rossz levegő miatt. A légszennyezés miatti életvesztés tekintetében rendre a legrosszabb országok között vagyunk az Európai Unióban. Az Európai Unió Bírósága 2021-ben elítélte hazánkat az egészségkárosító PM10 (szálló por) légszennyezés miatt, a határérték feletti NO2- szennyezettség miatt pedig uniós kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen.
• Magyarország messze az uniós átlag alatt teljesít a műanyag hulladék újrahasznosításában. Az Eurostat becslése szerint a műanyag csomagolási hulladék mintegy 41%-a volt újrahasznosítva az EU-ban 2019-ben: kilenc tagország esetében 50% feletti volt ez az arány, míg ez az érték Magyarországon csupán 33% volt.

A Greenpeace friss kutatásából kiderül az is, hogy a magyar lakosság döntő többsége zöld kormányt akar 2022-től. A környezetvédő szervezet ezért azt várja a jelenlegi miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra, újbóli megválasztása esetén kormánya milyen konkrét intézkedéseket tenne, hogy minél gyorsabban és minél kisebb veszteséggel kilábalhassunk a klíma- és ökológiai válságból - írták a közleményben.

A járvány új szakaszába léptünk, a szakemberek arra számítanak, hogy Európában hamarosan véget érhet a Covid-járvány - írja a Le Figaro.

– mondta Hans Kluge, a WHO európai igazgatója az AFP hírügynökségnek.

A szakember szerint március végéig a régió lakóinak 60 százaléka elkapja az omikron variánst. Ezt követően pár hónapig élvezhetjük az immunitást, amit az oltásoknak és a fertőzésen átesettek védettségének köszönhetünk.

A WHO szerint azonban ez már nem az eddig ismert járvány lesz. Jóval kiszámíthatóbb lesz, hogy mikor, hol, hány embert fertőz meg. Olyanná válhat, mint az influenzajárvány.

Ugyanakkor Kluge arra is felhívta a figyelmet, hogy a koronavírus eddig is többször megvezette a kutatókat, mutálódott, így továbbra is óvatosnak kell lenni.

Napos, de hideg idővel kezdődik a jövő hét. Helyenként -15 fok alá csökken a hőmérséklet és többfelé napközben is mínuszok lesznek. A következő napokban mérséklődik a hideg, viszont jellemzően borús lesz az ég. Többször várható csapadék, eső, ónos eső, havazás is.

Hétfőn a nyugati határ közelében délelőtt még havazhat, de délután ott is kiderül az ég, ezzel együtt a csapadék is megszűnik. Máshol száraz, napos idő várható. Hajnalra általában -10 és -5 fok közé hűl le a levegő, de a derült, hóval fedett tájakon akár -17 fok is lehet. Napközben -1 és +1 fok közötti értékeket mérhetnek, de az északkeli határnál hidegebb is lehet.

Kedden észak, északnyugat felől szakadozott felhőzet húzódik az ország fölé. A déli megyékben még több órára kisüt a nap, majd ott is megnövekszik a felhőzet. Számottevő mennyiségű csapadék nem valószínű, legfeljebb helyenként valószínű hószállingózás. Este nyugaton havas eső, ónos eső sem kizárt. A legalacsonyabb hőmérséklet általában -12 és -3 fok között várható, de a kevésbé felhős, szélcsendes, hóval borított vidékeken -15 foknál hidegebb is lehet. A csúcsértékek -5 és +4 között alakulnak.

Szerdán északkeleten, keleten néhol lehet hószállingózás, kisebb havazás, a Dunántúlon havas eső. A minimumhőmérséklet általában -5 és +1 fok között várható, de a kevésbé felhős, szélcsendes, havas tájakon ennél hidegebb lesz. A maximumok többnyire 1 és 6 fok között alakulnak, északkeleten azonban néhol gyengén fagyhat napközben is.

Csütörtökön a kevésbé felhős, szélcsendes tájakon hajnalban zúzmarás ködfoltok képződhetnek. Északon, északkeleten helyenként előfordulhat havazás, havas eső. A szél időnként megélénkül, néhol meg is erősödik. A hőmérséklet hajnalban általában -6 és +1 fok között várható, de a kevésbé felhős, szélcsendes, havas vidékeken ennél hidegebb is lehet. A csúcsértékek 0 és 7 fok között várhatók.

Pénteken erősen megnövekszik a felhőzet. A szél megerősödhet és elszórtan vegyes halmazállapotú csapadék is várható. Hajnalban - 5 és +2, délután 2 és 7 fok közötti értékeket mérhetnek.

Szombaton felhős, borús lesz az ég és helyenként havas eső, havazás is várható. Erős széllökések is lehetnek. A minimumok -5 és 2, a maximumok 1 és 7 fok között alakulnak.

Vasárnap többfelé várható eső, havas eső, havazás, az átmeneti részeken ónos eső is. Kelet felé haladva növekszik a havazás esélye. Több helyen lesz erős a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet -5 és +1, a legmagasabb hőmérséklet -2 és +6 fok között várható.

Oroszország nem fog eltűrni támadást Ukrajna és a Nyugat részéről a Donyec-medence ellen - jelentette ki Konsztantyin Gavrilov, a bécsi biztonsági és fegyverzetellenőrzési tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője.

- mondta a diplomata.

Gavrilov komolytalannak nevezte azokat a fenyegetéseket, amelyek szerint az olaj- és gázexportőr Oroszországot egy Ukrajna elleni agresszió esetén lekapcsolnák a SWIFT fizetési rendszerről. Úgy vélekedett, hogy ez de facto lehetetlen, és Irán példájára hivatkozva eredménytelennek nevezte az intézkedést.

Moszkva szerint a London által terjesztett "dezinformáció" újabb bizonyítéka annak, hogy az "angolszászok" fokozzák a feszültséget a Donyec-medencében.

Az Interfax idézte Jevhen Murajov volt ukrán parlamenti képviselőnek a brit The Guardian című lapnak adott nyilatkozatát. A volt politikus, akit a brit külügyminisztérium a Moszkva által potenciálisan hatalomra juttatandó "oroszbarát" személyiségek közül az első helyen nevezett meg, kijelentette, hogy ez a verzió "nem nagyon logikus". Rámutatott, hogy őt magát kitiltották Oroszországból, az apja cégének pénzét pedig elkobozták az orosz hatóságok.

A RIA Novosztyi hírügynökség szerint Murajev 2018 decembere óta az orosz szankciólistán szerepel. A londoni orosz nagykövetség felszólította a brit kormányt, hogy tartózkodjon az "ostoba és veszélyes provokációktól" Ukrajnával kapcsolatban. A képviselet közleménye szerint "mivel rövidlátó irányvonala miatt London a valódi diplomáciai folyamatok perifériájára szorult, szerepét abban látja, hogy folyamatosan szítja az oroszellenes hangulatot."

Az orosz külügyminisztérium provokációnak minősítette, hogy az amerikai diplomáciai tárca Szergej Lavrov orosz és Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteki genfi találkozóját megelőzően közleményben dezinformációval vádolta meg Oroszországot. A közlemény abban hibáztatta a Fehér Házat és szövetségeseit, hogy "toxikus információs és propagandakampányt" indítottak. Ebben Oroszországot "agresszorként", valamint "a civilizált Európa ellenségeként" és a nemzetközi stabilitást fenyegető országként állítják be.

A moszkvai külügyi tárca azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy 2021. december 15., - vagyis a biztonsági garanciákra vonatkozó orosz javaslatok átvétele - óta időhúzással próbálkozik. És a Moszkva által konkrétan felvetett kérdések megválaszolása helyett "információs és propagandakampányt" indított Moszkva ellen.

Zaharova kacsának nevezte a Bloomberg amerikai hírügynökségnek azt a diplomáciai forrásra hivatkozó jelentését, amely szerint Hszi Csin-ping kínai elnök arra kérte orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, hogy az olimpia alatt ne támadja meg Ukrajnát, és ne rontsa el az ünnepet.

Felháborodott több kulturális intézmény vezetője azon, hogy Brenner Koloman az Országgyűlés jobbikos alelnöke lopásért feljelentette Fekete Péter kulturális államtitkárt. A feljelentés azért történt, mert az államtitkár az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár avatásán mondott beszéde végén elővett egy futball-labdát. A labdáról pedig azt mondta, hogy azt a Petőfi Irodalmi Múzeumból hozta, ott van leltárban. Megemlítette, hogy szokása elvinni mindenhonnan egy tárgyat, a könyvtár polcairól is levesz majd valamit.

Brenner Koloman ezek után úgy reagált, Fekete Péternek börtönben lenne a helye.

Erre több fajsúlyos kulturális intézmény vezetője közösen állt ki a kulturális államtitkár mellett.

A továbbiakban még hozzáteszik: akik

Azt tanácsolják a támadóknak, hogy

A nyilatkozatot a következő intézményvezetők írták alá:

Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója

Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója

Kiss B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója

Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója

Szabó Ágnes, a Gózon Gyula Kamaraszínház igazgatója

Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója

Az elhíresült mondatokat itt nézheted meg: