HÍREK
A Rovatból

Politico: Sokkolta a brüsszeli politikusokat Orbán Viktor fenyegetése

Eddig inkább csak egyfajta zsarolásként értelmezték Orbán kijelentéseit, ami érdemben nem fenyegetheti a közelgő EU-csúcsot, most azonban a diplomaták egyre komolyabb fenyegetésként élik meg a magyar vezető kirohanásait

Link másolása

Már nem úgy tűnik, hogy Orbán egyre durvuló kijelentései csupán az az EU-pénzek kiszabadításáról szóló „politikai színház” részei, egy esetleges politikai alku is ellehetetlenülhet, mert ebből a hangnemből egyre nehezebb visszavenni. A diplomaták mostanra reális veszélynek tartják, hogy Orbán meg fogja vétózni az ukrajnai EU-csatlakozások megkezdését, ha az napirendre kerülne. Erről közölt összefoglalót a Portfolio.

Emlékezetes, hogy múlt hétfőn Budapestre érkezett villámlátogatásra Charles Michel, az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, hogy megpróbáljon dűlóre jutni a magyar kormányfővel, aki figyelmeztető levelet küldött a testületnek.

Ám ezután Orbán, szokásos pénteki rádiónyilatkozatában már így beszélt:

Ha nem tudjuk, akkor nem kellene elkezdeni a tárgyalásokat. Ezért azt az álláspontot fogom képviselni, hogy az EU előbb írjon alá egy stratégiai partnerségi megállapodást Ukrajnával.

Charles Michel gyorsan meg is üzente Budapestre, hogy ilyen stratégiai partnerség már létezik. Azonban Orbán az említett rádiós megszólalásában tovább is ment ennél, alig burkoltan kilátásba helyezve a vétót, ha Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdése mellett akarnának dönteni. Ezt mondta:

Ukrajna uniós tagsága, a csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdése ma nem esik egybe Magyarország nemzeti értekeivel. Ezért ezt nem is kell csinálni. Ezért nem azt javasoljuk, hogy vitassuk meg, utána pedig állapítsuk meg, hogy nem értünk egyet, hanem azt, hogy ne tűzzük napirendre. Előre lehet látni, hogy nem lesz egyetértés és akkor megbontjuk az európai egységet. Az egységet úgy lehet megvédeni, ha azokat a kérdéseket, amelyekben nincs egyetértés, azokat nem tűzzük napirendre.

Ha ez sem lett volna elég, két rövid mondatban a Facebookon is megerősítette álláspontját:

Ukrajna uniós tagsága nincs megfelelően előkészítve. Napirendre sem szabad tűzni!

Az X-en pedig a magyar gazdák érdekeire azt írta, hogy „Le akarják nyomni a torkunkon Ukrajna uniós csatlakozását”. A kommunikációs offenzíva hasonló hangvételű bejegyzésekkel folytatódott szombaton is, cseppet sem enyhébb hangnemben.

Ezek után uralkodott el az aggodalom és a kétségbeesés az uniós vezetők között, mivel ez a hozzáállás alapvetően kérdőjelezi meg a december közepi EU-csúcs legfontosabb napirendi pontját, az ukrán csatlakozási tárgyalások megkezdését.

Azt, hogy ez simán a szokásos EU-pénzek miatti zsarolásnak egy új regisztere-e, kissé más megvilágításba helyezi az a hétvégén megjelent hír, hogy azért nem engedte ki az ukrán titkosszolgálat Petro Porosenko volt ukrán elnököt az országból, mert Orbán Viktorral találkozott volna. Ezt Kovács Zoltán sem cáfolta. Hogy ennek köze lehet-e a fentiekhez, azt egyelőre nem tudni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
A földre ültették, guggoltatták a dolgozókat és szigorúan ellenőrzik a telefonjaikat is az iváncsai akkumulátorgyárban
Rendkívül szigorú biztonsági intézkedések jellemzik a gyárat, ahol nemrégiben többen rosszul lettek munka közben. A kulturális és nyelvi különbségek miatt a dolgozók sem mindig értik meg egymást vagy a vezetőséget.

Link másolása

Bizarr állapotok uralkodnak Iváncsán az akkumulátorgyárban, ahol a legszigorúbb előírások párosulnak a legfurcsábbakkal – ez derül ki a Házon kívül vasárnap esti adásából. Az RTL-nek személyazonosságuk titokban tartása mellett mesélt két dolgozója gyárról, amit nemrég ki kellett üríteni, mert az ott dolgozók orrvérzésre, fejfájásra, köhögésre és hányingerre panaszkodtak munka közben.

Az ott dolgozók szerint a még csak tesztüzemben működő gyárban különösen szigorúak a biztonsági előírások. A telefonok kameráját például le kell ragasztani, amit a biztonságiak minden alkalommal ellenőriznek is. „Kifelé a biztonsági szolgálat minden egyes telefont ellenőriz. Hogyha hiányzik róla a matrica, akkor a telefont vizsgálatnak vetik alá, és jegyzőkönyv készül az esetről” – mesélte az egyik ott dolgozó. Arról ugyanakkor nem beszélnek pontosan, hogy mi okozta a rosszulléteket a gyárban.

Emellett nem szabad a benti gépekre bármit feltölteni vagy onnan letölteni, menteni sem, vannak olyan weboldalak, amik onnan nem érhetők el, ha pedig valakinek kifelé e-mailt szeretnének küldeni, ahhoz külön engedélyt kell kérni.

A gyárban sok vendégmunkás dolgozik, elsősorban koreaiak, vietnámiak, ukránok és kirgizek. Ők egymással és a magyarokkal leginkább „kézzel-lábbal” kommunikálnak, nehezen értik meg egymást. A kulturális különbségek miatt sokszor az utasításokat sem értik a magyar dolgozók. Az egyik nyilatkozó szerint:

„Pár hete jött egy olyan intézkedés, hogy műszak kezdete előtt gyülekeznünk kellett volna a folyosón, és az összes operátornak le kellett volna ülnie a földre, vagy aki nem akar leülni, az le is térdelhetett volna a földre, és úgy kellett volna végighallgatni a műszakvezetőnek a beszédét.”

Ezen sokan felháborodtak, és fel is mentek a HR-osztályra, aminek köszönhetően ezt az utasítást visszavonták. Ugyanakkor a kulturális különbségeket említve felhívták a figyelmet: miközben Koreában a térdelés valóban nagyon megalázó, az ülés éppen hogy jót jelent.

Az iváncsai és a komáromi gyárat üzemeltető SkOn Hungary szerint tesznek azért, hogy csökkentsék a gyárakban a kulturális különbözőségeket.

A Házon kívük riportja az iváncsai akkumulátorgyárról

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Hadházy: A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel a gyanús szerződésekről
A képviselő be is mutatott egy szerinte gyanús, túlárazott szerződést, melyet Magyar írt alá. Azt is elmondta, hogy miért most foglalkozik ezzel az üggyel.
FM. Kép: Facebook - szmo.hu
2024. április 29.


Link másolása

„A hétvégén sikerült beszélnem Magyar Péterrel” – írja Hadházy Ákos közösségi oldalán. A téma mások mellett a Magyar által a Diákhitel Központ vezérigazgatójaként aláírt szerződések voltak, melyekről a független képviselő múlt héten írt.

„Az általam látott dokumentumok közt több olyan volt, amely többé vagy kevésbé gyanút keltett. Ezek jellemzően nem olyan nagy összegről, egyenként 10-50 millió forintról szólnak, de összességében százmilliós nagyságrendet tesznek ki”

– idézi fel Hadházy. Példaként egy 2020-as, 20 oldalas tanulmányról ír, melyért 15 millió forintot fizetett a Diákhitel Központ egy, a képviselő szerint apró, NER-közeli cégnek, noha akkor nagyjából 1,5 millió, ma 2,5 millió lenne a piaci ára az ismert közvélemény-kutató cégeknél.

„Magyar Péter egyetértett abban, hogy az állami cégeknél a médiavásárlási és hirdetési gyakorlat mind hatékonysági, mind árazási szempontból sokszor vitatható. A konkrét megrendelésre nem emlékezett, azt mondta mindig három ajánlatot tettek az asztalára, bizonyára a többi kedvezőtlenebb volt”

– írja Hadházy. Magyar elmondása szerint egyebek mellett az ilyen szerződések miatt is távozott a Diákhitel Központtól a 2022-es választások előtt. A képviselő megállapítja azt is, hogy „a Balásy-féle kommunikációs szerződések részletes adataiból egyértelműen látszik, Magyar Péter próbálta csökkenteni a propagandakiadásokat”.

A képviselő szerint azért fontos ezzel foglalkozni, mert „az elhallgatás is apró repedéseket okoz a morális páncélunkon, ezeket pedig kihasználhatja a propaganda”. Mint írja, a beszélgetés létrejöttét önmagában eredménynek tartja, bár Magyar és közte maradtak nézetkülönbségek, melyekre később térnek majd vissza.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Emelkedhet a nyugdíjkorhatár? Már így is rengeteg a nyugdíjas munkavállaló
Ugrásszerűen megemelkedett a 65 év felettiek munkavállalása, elsősorban a feldolgozóipar alkalmazza szívesen az időseket. Több megoldás is létezhet, de egyik sem ígérkezik sokkal jobbnak, mint a nyugdíjkorhatár emelése.

Link másolása

2023-ban Magyarországon már 115 ezer 65 évesnél idősebb magyar dolgozott, ezzel öt év alatt is több mint kétszeresére emelkedett a nyugdíjas munkavállalók száma – írja a Pénzcentrum.hu a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján.

Még égetőbb a különbség, ha a 2010-es adatokkal vetjük össze: akkor ugyanis ez a szám a 28 ezret sem érte el. 13 év alatt tehát megháromszorozódott a 65-74 évesen dolgozó magyarok száma.

A KSH szerint az ok alapvetően a demográfiai megoszlásban keresendő, de sokakat befolyásol a gazdasági-társadalmi környezet is. A nyugdíjasok leginkább a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az oktatásban és a humánegészségügyben maradnak aktív munkavállalók.

A 65 év alatti nyugdíjasok 2023-ra szinte kizárólag nők voltak, és több mint 20 százalékuk dolgozott. A 65 éves és annál idősebbek körében alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel, de folyamatos a bővülés, 2023-ban foglalkoztatási rátájuk 10% volt.

A feldolgozóipar 11500, 65 évnél idősebb magyart foglalkoztat, de nincs sokkal lemaradva a 11 ezer nyugdíjasnak munkát adó kereskedelem és gépjárműjavítás sem. Az oktatásban összességében 10600 idős magyar dolgozott 2023-ban, míg a humán egészségügyben és a szociális ellátásban 8500 fő.

A Pénzcentrum szakértők bevonásával próbált meg megoldást találni a problémára. A három fő lehetőség

  • a nyugdíjkiadások csökkentése (ez azonban növelheti a nyugdíjasok szegénységét),
  • a járulékterhek növelése (ezek most sem alacsonyak),
  • a jelenleg 65 évnél meghúzott nyugdíjkorhatár emelése.

Az Európában és világszerte tapasztalható tendenciák arra mutatnak, hogy a kormányok aktívan dolgoznak a nyugdíjkorhatár emelésének előkészítésén. Bár Magyarország esetében az elöregedés mértéke még nem éri el a nyugat-európai országok szintjét, érdemes figyelemmel kísérni a nemzetközi folyamatokat, melyek hamarosan hazánkat is érinthetik – írja a portál.

Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor átlagosan 62 és 67 év között mozog, férfiak esetében pedig 64,4 év az átlag. Azonban ez a szám várhatóan tovább növekszik majd a tervezett korhatáremelések hatására. Például Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észtországban és Olaszországban 71 évre, Dániában akár 74 évre is emelkedhet a nyugdíjazási korhatár.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi, 144 pontos javaslatcsomagjában a teljes foglalkoztatás fenntartása és termelékenység növelése érdekében veti fel – a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kapcsolásán, illetve a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatán túl – a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónusz emelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: Nekifutasból rúgtak meg egy szurkolót, könnygázt fújtak a nézők közé a biztonságiak egy kazincbarcikai meccsen
Az egyik felvételen jól látható, ahogy nekifutásból hátbarúgnak egy szurkolót. Információk szerint viperát is bevetettek.

Link másolása

1-0 arányű győzelmet aratott a Kazincbarcika vasárnap a Honvéd ellen az NB. II.-ben. A mérkőzés mégsem erről marad emlékezetes, hanem sokkal inkább arról, ami a rendkívül feszült hangulatú utolsó negyed órában történt.

Ekkor a biztonságiak berontottak a vendégszurkolók szektorába, és a hírek szerint könnygázt is használtak

– írja a Sportal.hu.

A portál információi szerint a helyi biztonsági erők viperát is alkalmaztak, a könnygáz bevetésekor pedig nem voltak tekintettel arra, hogy a helyszínen gyerekek is tartózkodnak. Bár a kispesti szurkolók először elmenekültek, utána viszont ők futamították meg a biztonságiakat, majd befutottak a pályára is.

A csakafoci.hu felvételén (ITT) az is látható, ahogy egy biztonsági ember nekifutásból hátbarúg egy Honvéd-szurkolót.

De egy másik videójukon is jól látszik, hogy mekkora balhé volt a pályán kívül, a kapu mögött:

A Honvéd egyelőre nem reagált a történtekre, a Sportal.hu-nak későbbre ígértek tájékoztatást.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk