A Politico keddi cikke szerint a rendelkezésre álló vakcinaadagot az EU-s tagállamok közül Magyarország adja be a leglassabban - írja a lapra hivatkozva a Mérce.
A portál azt vizsgálta, hogy az Európai Bizottság sokat kritizált vakcinabeszerzési gyakorlatán kívül mi okozza az oltások beadásának lassúságát az EU-n belül. A lap szerint jelentős tényező a folyamatban a tagállamok saját oltási programjainak a hiányossága, amire a rendelkezésre álló vakcinaadagok kihasználatlansága mutat rá egyértelműen.
Ebben a tekintetben Magyarország a lista utolsó helyén áll, február végéig az akkori vakcinakészletünk mindössze 56 százalékát adtuk be.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint az előző hónap végére összesen 1 695 240 adag vakcina érkezett Magyarországra. Az arányok azonban azóta változhattak, mert március 10-e reggelre 789 885 fő megkapta valamelyik vakcina első dózisát, 317 906-an pedig már a másodikat is, tehát a március 10-ei állás szerint legalább 1 425 697 adag vakcinát eloltottunk.
Kovács Zoltán, a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szinte azonnal reagált a Twitteren és a Facebookon is a vádakra. Mint írja
a „magyar oltási program az egyik legeredményesebb Európában, hazánk már a második az uniós ranglistán a lakosságarányos átoltottságban és a magyar lakosság 11%-a már beoltott, szemben az uniós 6%-os átlaggal.”
Szerinte „a magyar eredmény nyilvánvalóan sokak szemét szúrja Brüsszelben, mert az egyben igazolja, hogy Magyarország helyes döntést hozott, amikor az elhibázott brüsszeli vakcinabeszerzést felismerve nemzeti hatáskörben is szerzett be vakcinákat”.
A számok egyébként megfelelnek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adataival, a magyar átoltottsági arányt csak a máltai előzi a maga 14,9 százalékával. Ugyanakkor a két szám nem zárja ki egymást, hiszen a brüsszeli lap ugyanis nem az átoltottságot vizsgálta, csupán az országok vakcinakészletének a február végi felhasználtságát, márpedig a cikk adatai alapján
Magyarország a rendelkezésére álló oltások első adagjának csupán a 42,1 százalékát adta be, a második adagjának pedig a 14 százalékát.
Az EU-s tagállamok közül egyedül nálunk van nagyobb adag kínai vakcina készleten – a Politico szerint az egész készletünk 32,4 százalékát teszi ki a Sinovac készítménye. Ezt tekintve azonban még rosszabbul néznek ki a számok, hiszen így a hétvégi oltási program blamája nélkül már sokkal jobban is állhatnánk.
A Politico keddi cikke szerint a rendelkezésre álló vakcinaadagot az EU-s tagállamok közül Magyarország adja be a leglassabban - írja a lapra hivatkozva a Mérce.
A portál azt vizsgálta, hogy az Európai Bizottság sokat kritizált vakcinabeszerzési gyakorlatán kívül mi okozza az oltások beadásának lassúságát az EU-n belül. A lap szerint jelentős tényező a folyamatban a tagállamok saját oltási programjainak a hiányossága, amire a rendelkezésre álló vakcinaadagok kihasználatlansága mutat rá egyértelműen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Index: kitiltották Magyarországról azt a férfit, aki Magyar Péter ukrán útját segítette
A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint a döntés mögötti részletek nem nyilvánosak. A férfit korábban többször látták együtt a Tisza Párt elnökével, de korábban Magyar Levente fideszes államtitkárral is fotózkodott.
Ceber Roland beutazási és tartózkodási tilalom alatt áll Magyarországon – ezt a Kormányzati Tájékoztatási Központ erősítette meg az Index megkeresésére. Azt, hogy mióta figyelik a titkosszolgálatok, nem közölték, arra hivatkozva, hogy ez kizárólag a Nemzetbiztonsági Bizottság hatáskörébe tartozik.
Ceber Roland az online térben Ceber Roland Ivanovics néven is aktív. Közösségi oldalán következetesen támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikáját, bejegyzéseit pedig célzott hirdetésekkel népszerűsíti Ukrajnában. Posztjaiban többször is megemlíti Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, akit közeli barátjaként mutat be, és akivel – saját állítása szerint – közösen képviselnek bizonyos ukrán érdekeket.
Ceber Roland több közös fotót is közzétett Magyar Péterrel, valamint Kirill Budanovval, az ukrán hírszerző szolgálat vezetőjével. Képeken szerepelt Kulja András is, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője.
A férfi 2024 júliusában elkísérte Magyar Pétert Ukrajnába, ahol dokumentálta a látogatást. Később Magyar Péter közölte, hogy az utat a Tisza Párt koordinálta, nem Ceber Roland vagy az ukrán titkosszolgálat. Hozzátette, hogy valóban találkoztak Ceberrel, ahogy korábban más magyar kormányzati szereplők is kapcsolatba kerültek vele, köztük Magyar Levente külügyminiszter-helyettes. Arra a kérdésre viszont nem reagált, miért nevezi őt közeli barátjának Ceber Roland, és miért nem a magyar kormány tagjait.
Az Index információi szerint Ceber ukrán-magyar kettős állampolgár, aki a kárpátaljai Katonai Közigazgatás magas rangú tisztviselője, valamint Volodimir Zelenszkij pártjának képviselője a Kárpátaljai Megyei Tanácsban.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ közlése szerint „Ceber Roland beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll. Minden egyéb információ megismerésére kizárólag a Nemzetbiztonsági Bizottság jogosult.”
Ahogy már írtunk róla, Orbán Viktor kedden, a Védelmi Tanács üléséről beszámolva kijelentette: „egy magyar ellenzéki párt tevékeny szerepet vállalt egy ukrán titkosszolgálati akcióban”. Magyar Péter erre közösségi oldalán reagált, és közölte, hogy feljelenti a miniszterelnököt. A Tisza Párt vezetője szerint Orbán Viktor a titkosszolgálatokat próbálja felhasználni, hogy „hazaárulónak nevezhesse a legerősebb magyar politikai pártot, pusztán azért, mert félti a saját és a 3000 bűntársa hatalmát”. Szerinte a miniszterelnök rémhírterjesztést követett el, és elmulasztotta feljelenteni egy állam elleni bűncselekményt. Úgy véli, nem Facebook-videót kellett volna készítenie, hanem hivatalos feljelentést kellett volna tennie. Titkosszolgálati források megerősítették az Indexnek, hogy drónokat észleltek Tokaj térségében, amelyek információk szerint Ukrajnából érkezhettek.
Ceber Roland beutazási és tartózkodási tilalom alatt áll Magyarországon – ezt a Kormányzati Tájékoztatási Központ erősítette meg az Index megkeresésére. Azt, hogy mióta figyelik a titkosszolgálatok, nem közölték, arra hivatkozva, hogy ez kizárólag a Nemzetbiztonsági Bizottság hatáskörébe tartozik.
Ceber Roland az online térben Ceber Roland Ivanovics néven is aktív. Közösségi oldalán következetesen támogatja Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikáját, bejegyzéseit pedig célzott hirdetésekkel népszerűsíti Ukrajnában. Posztjaiban többször is megemlíti Magyar Pétert, a Tisza Párt elnökét, akit közeli barátjaként mutat be, és akivel – saját állítása szerint – közösen képviselnek bizonyos ukrán érdekeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor ősz hajú csecsemő lett Albániában – furcsa módon köszöntötték az Európai Politikai Közösség megnyitóján
A tiranai csúcson igazi meglepetés várta az európai vezetőket: mindegyikük babaként jelent meg egy vicces videóban. Meloni őszintén nevetett, Erdoğan egy gyenge mosolyt préselt ki magából.
Több mint negyven európai vezető érkezett pénteken Tiranába, az Európai Politikai Közösség találkozójára. A megnyitó ünnepségen egy különös AI-kisfilmmel fogadták őket:
mindegyikük babaként jelent meg a képernyőn, és saját anyanyelvén mondta, hogy „Üdvözöljük Albániában”
Giorgia Meloni, Olaszország miniszterelnöke hangosan felnevetett, amikor meglátta a jelenetet. Mette Frederiksen dán kormányfő mosolygott, és döbbenten figyelte a vetítést. Recep Tayyip Erdoğan török elnök végig komolyan nézte a filmet, de amikor megjelent a saját bajuszos babaváltozata, csak halványan mosolyodott el. A portál arról nem számolt be, hogy Orbán Viktor mit szólt megfiatalított önmagához.
Meloni a film után beszédet mondott. Megköszönte Edi Rama albán miniszterelnöknek a videót, és hozzátette: „köszönöm, hogy újra egészen fiatalnak érezhettem magam”.
Rama, aki a héten kényelmes többséggel nyert újraválasztást, sportcipőben fogadta a vendégeket. Amikor Meloni megérkezett, letérdelt előtte.
A találkozó témái azonban komolyak voltak. Az európai vezetők – akik többségükben Ukrajna támogatói – arról tárgyaltak, hogyan tudnák fokozni a nyomást Vlagyimir Putyinra újabb szankciókkal.
Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktort az albán fővárosba elkísérte Gönczi Gábor, a Tények híradósa is.
Több mint negyven európai vezető érkezett pénteken Tiranába, az Európai Politikai Közösség találkozójára. A megnyitó ünnepségen egy különös AI-kisfilmmel fogadták őket:
mindegyikük babaként jelent meg a képernyőn, és saját anyanyelvén mondta, hogy „Üdvözöljük Albániában”
A román elnökválasztás második fordulóját május 18-án, vasárnap tartják. A választáson a bukaresti főpolgármester, Nicusor Dan és az AUR szélsőjobboldali párt elnöke, George Simion csap össze. Simion az első fordulóban a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, míg Danra a szavazók 21 százaléka voksolt. Az első forduló után Simion számított esélyesebbnek, a kampányidőszak elején a közvélemény-kutatások is az ő előnyét mutatták. Dan még maga is egy olyan kutatásra hivatkozott, amely szerint tíz százalékponttal maradt el Simion mögött.
Az elmúlt két hétben azonban Dan folyamatosan csökkentette hátrányát. A választás előtt két nappal nyilvánosságra hozott felmérés szerint már akár vezethet is. Az AtlasIntel Hotnews számára készített kutatása alapján jelenleg Danra a szavazók 48,7 százaléka szavazna, Simionra pedig 47,8 százalék. 3,5 százaléknyi válaszadó vagy nem tudja, kire szavazzon, vagy érvénytelenül adná le a voksát. A felmérés 5628 fős mintán készült, a hibahatár 1 százalékpont. A kutatások azt mutatják, hogy Dan az elmúlt két hétben folyamatosan csökkentette lemaradását.
Romániában a közvélemény-kutatások pontossága sokszor kérdéses. A tavalyi elnökválasztáson például egyik exit poll sem mérte továbbjutónak a végül győztes Calin Georgescut, akinek megválasztását utóbb érvénytelenítették.
Az is kiderült, hogy George Simion Moldvában és a diaszpórában számíthat több szavazatra, míg Nicusor Dan Erdélyben, Bukarest–Ilfov régióban és Munténiában erősebb. Moldvában Simion 56,9 százalékon áll, a diaszpórában pedig 52,3 százalékon. Erdélyben Dan támogatottsága 55,2 százalék. A főváros és Ilfov régiójában 48,6 százalék szavazna Danra, 43,9 százalék Simionra. Munténiában is szoros az állás: 49–48 Dan javára.
Részben a diaszpórában élő románok dönthetnek a választás kimeneteléről. Ők jellemzően rendszerellenes jelöltekre szavaznak. Simion és Dan is sok szavazatot köszönhetett nekik az első fordulóban. Dan a külföldön élő románoknak köszönhette, hogy megelőzte a PSD–PNL–RMDSZ-kormány rendszerpárti jelöltjét, Crin Antonescut. A külföldön élő románok között az első fordulóban Simion 61 százalékot, Dan pedig 25,6 százalékot kapott.
A másik fontos választói csoport a magyar kisebbség. A legtöbb kérdés nem az, hogy ők kire szavaznak, hanem az, hogy egyáltalán elmennek-e szavazni.
A magyarok lakta megyékben az első fordulóban alacsonyabb volt a részvétel az országos átlagnál. A Gemist szerint az RMDSZ az első fordulóban leginkább Dan ellen mozgósította a magyarokat, most viszont őt támogatja, és az ő megválasztását próbálja segíteni.
A részvételi arány kulcsfontosságú lehet vasárnap. Alacsony részvétel esetén Simion járhat jobban, mivel az ő szavazói ideológiailag elkötelezettebbek. A mérsékeltebb választók körében viszont Dan támogatottsága erősebb. Simion ezért az utóbbi időben próbálja magát visszafogottabb jelöltként bemutatni.
A román elnökválasztás második fordulóját május 18-án, vasárnap tartják. A választáson a bukaresti főpolgármester, Nicusor Dan és az AUR szélsőjobboldali párt elnöke, George Simion csap össze. Simion az első fordulóban a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, míg Danra a szavazók 21 százaléka voksolt. Az első forduló után Simion számított esélyesebbnek, a kampányidőszak elején a közvélemény-kutatások is az ő előnyét mutatták. Dan még maga is egy olyan kutatásra hivatkozott, amely szerint tíz százalékponttal maradt el Simion mögött.
Az elmúlt két hétben azonban Dan folyamatosan csökkentette hátrányát. A választás előtt két nappal nyilvánosságra hozott felmérés szerint már akár vezethet is. Az AtlasIntel Hotnews számára készített kutatása alapján jelenleg Danra a szavazók 48,7 százaléka szavazna, Simionra pedig 47,8 százalék. 3,5 százaléknyi válaszadó vagy nem tudja, kire szavazzon, vagy érvénytelenül adná le a voksát. A felmérés 5628 fős mintán készült, a hibahatár 1 százalékpont. A kutatások azt mutatják, hogy Dan az elmúlt két hétben folyamatosan csökkentette lemaradását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A társadalom háromnegyede elutasítja a nagytakarítási törvényt – de van, amiben nincs akkora ellenállás
Tüntetések jönnek, civilek tiltakoznak, az emberek pedig dühösek. Egy friss kutatás szerint a magyarok többsége szerint túlzás, amit a törvényjavaslat tartalmaz.
Gyorsan elterjedt a hír a Halász János által kedd éjjel benyújtott átláthatósági törvényjavaslatról. Az Europion friss közvélemény-kutatása szerint a 16 év feletti magyarok 71%-a már két nappal a benyújtás után hallott róla. A részletekkel 33% van tisztában. A leginkább tájékozottak a diplomások (51%), a csak független médiából tájékozódók (55%) és a Tisza Párt szavazói (65%).
A kutatás alapján a társadalom közel háromnegyede valamilyen formában ellenzi a javaslatot. 47% szerint teljesen elfogadhatatlan, míg 26% úgy gondolja, túl szigorú, de egyetért azzal, hogy korlátozni kell a külföldi finanszírozást.
A törvényt a megkérdezettek 25%-a támogatja, szerintük szükséges lépés történt az érintett szervezetekkel szemben.
A támogatók főleg az idősebbek (60 év felettiek – 30%), a falvakban élők (35%), a kizárólag kormánypárti médiából tájékozódók (52%) és a kormánypárti szavazók (60%) közül kerülnek ki. A Fidesz-KDNP szavazóinak 29%-a viszont túl szigorúnak tartja a javaslatot, 11%-uk pedig teljesen elutasítja. A Tisza Párt szimpatizánsainak 87%-a szerint elfogadhatatlan a tervezet.
A legnagyobb ellenállás a civil és társadalmi szervezetek listázásával kapcsolatban jelent meg. 45% teljesen elutasítja ezt az elemet, 31% viszont elfogadhatónak tartja. A kötelező vagyonnyilatkozat már megosztóbb: 39% támogatja, 37% pedig nem ért vele egyet.
42% szerint az ellenzéki pártoknak minden eszközzel tiltakozniuk kellene a törvény ellen, 34% pedig úgy véli, ha nem is ez a legfontosabb ügy, megszólalniuk akkor is kell. 24% szerint az ellenzéknek el kellene fogadnia a törvény új szabályait.
A kormánypárti szavazók 54%-a osztja ezt a véleményt.
A javaslat benyújtása után gyorsan megindultak a reakciók. Szerdán végigsöpört a hír a közéleten, péntek reggel több civil szervezet tiltakozott, hétvégére pedig több tüntetést is szerveznek Budapesten.
Gyorsan elterjedt a hír a Halász János által kedd éjjel benyújtott átláthatósági törvényjavaslatról. Az Europion friss közvélemény-kutatása szerint a 16 év feletti magyarok 71%-a már két nappal a benyújtás után hallott róla. A részletekkel 33% van tisztában. A leginkább tájékozottak a diplomások (51%), a csak független médiából tájékozódók (55%) és a Tisza Párt szavazói (65%).
A kutatás alapján a társadalom közel háromnegyede valamilyen formában ellenzi a javaslatot. 47% szerint teljesen elfogadhatatlan, míg 26% úgy gondolja, túl szigorú, de egyetért azzal, hogy korlátozni kell a külföldi finanszírozást.
A törvényt a megkérdezettek 25%-a támogatja, szerintük szükséges lépés történt az érintett szervezetekkel szemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
