Politico: Az EU szavazati jog nélküli tagságot kínálhat Ukrajnának
Az EU-ban egyeztetés indult egy olyan javaslatról, amely szerint az új tagok egy ideig nem kapnának teljes szavazati jogot. A kezdeményező három európai diplomata és egy uniós tisztviselő szerint a terv nagyon korai szakaszban van, és minden jelenlegi tagállam jóváhagyása kellene hozzá. Az elképzelés szerint az új tagok akkor kapnának teljes jogokat, ha az EU átalakítja a működését úgy, hogy az egyes országok ne tudjanak könnyen vétózni.
A Politico szerint az EU Vlagyimir Putyin terjeszkedő politikája miatt kezeli stratégiai prioritásként a bővítést, de a 27-ről akár 30 tagra növelés terve a következő évtizedben felszínre hozhatja a belső megosztottságot.
Az indokok között a bővítést hátráltató országok mellett szerepel a helyi piacokkal kapcsolatos versenytől és a biztonsági érdekek sérülésétől való félelem is.
A magyar blokkolást is megkerülné az EU
„A jövőbeli tagoknak le kellene mondaniuk a vétójogukról addig, amíg végre nem hajtjuk a fontos intézményi reformokat — például a minősített többségi szavazás bevezetését a legtöbb szakpolitikában” — nyilatkozta Anton Hofreiter, a német Bundestag Európai Ügyek Bizottságának elnöke. „Az egyes uniós tagállamok ne lassítsák a bővítést azzal, hogy blokkolják a reformokat.”
A diplomaták és tisztviselők szerint az uniós országok és a Bizottság informálisan már tárgyalják a javaslatot. Az ötlet lényege, hogy az új országok kezdetben vétójog nélkül csatlakoznának, így rugalmasabb feltételekkel lehetne bővíteni a szövetséget, és nem kellene átfogóan módosítani az EU alapszerződéseit, amit több kormány eleve elutasít.
Korábban az uniós vezetők ragaszkodtak a szerződésmódosításhoz, mielőtt új tagokat (pl. Ukrajna) vennének fel, tartva a döntésképtelenség kockázataitól. A meglévő tagok vétójogának eltörlésére tett próbálkozások viszont ellenállásba ütköztek, nemcsak Magyarország, hanem Franciaország és Hollandia részéről is.
„A nyugat-balkáni államok képviselőivel folytatott megbeszélésekből egyértelmű jelzéseket kapok, hogy ezt a megközelítést konstruktívnak és működőképesnek tartják.” Hozzátette: az a követelés, hogy az EU előbb alakítsa át a működését, és csak utána engedjen be új országokat, „a bővítést a hátsó ajtón keresztül is feltartóztathatná”.
Le vannak maradva az EU-ba készülő országok
A Politico emlékeztet: egyre nagyobb a frusztráció a kelet-európai és nyugat-balkáni jelölteknél, amelyek ugyan komoly belső reformokat hajtottak végre, mégsem kerültek közelebb a tagsághoz.
Montenegró 2012-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. „Az utolsó ország, amely belépett [az EU-ba], Horvátország volt, több mint 10 éve — és közben az Egyesült Királyság kilépett” — idézte fel Jakov Milatović montenegrói elnök. „Ezért hiszek abban, hogy most kell újraélesztenünk a folyamatot, és kicsit azt az elképzelést is, hogy az EU továbbra is olyan klub, amely vonzerőt jelent.”
Mint ismert, az ország csatlakozási kérelmét jelenleg a magyar vétó tartja vissza. „A várakozás pedig nem opció, szóval most azonnal megoldásra van szükségünk. Ez fontos Ukrajnának, de az Európai Uniónak is. Azt gondolom, miközben Oroszország drónokkal teszteli Európa biztonságát, ugyanígy teszteli az Európai Unió egységének megingatását is” — mondta Kacska egy interjúban.
Ursula von der Leyen a bővítést a stratégiai napirend fókuszába állította, és realitásként emlegette Ukrajna vagy Moldova 2030-ra elérhető tagságát. Az uniós országok viszont eddig ellenálltak a gyorsításnak: a hónap elején például el is utasították az Európai Tanács elnöke, António Costa bővítési előrelépésre tett kísérletét.
A nyugat-balkáni országok — Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia — vezetői szerdán Londonban találkoznak az európai vezetőkkel a „Berlini folyamat” csúcstalálkozóján, amely a térség integrációjának erősítésére fókuszál az EU-bővítés előkészítéseként.
Orbánék vétója is az érvek között
Az úgynevezett bővítési csomag előtt egy uniós diplomata felvetette, hogy a Bizottság gyorsíthatná a folyamatot: a tárgyalásokban úgy léphetne tovább, hogy nem kér minden alkalommal mind a 27 tagállamtól formális jóváhagyást. Így minden szakaszban elkerülhetné, hogy Orbán vétózzon. A bővítési csomag részeként a Bizottság belső uniós reformjavaslatokat is készül felvetni, hogy felkészítse a blokkot az új tagok felvételére.
„Ha ma a bővítésre nézünk, egy dolog egyértelmű: gyorsabban, kevesebb bürokráciával és hatékonyabban kell működnünk” — mondta Claudia Plakolm, Ausztria Európa-ügyi minisztere. „Ha az EU nem kapcsol magasabb fokozatba, teret veszítünk olyan harmadik szereplőkkel szemben, akik már készen állnak, hogy a helyünkre lépjenek.”
A brüsszeli nyomás ellenére az uniós vezetők — otthon erősödő szélsőjobboldali pártokkal szembesülve — nem sietnek, hogy 30 tagra és azon túl bővítsék a blokkot.
Egy júliusi sajtótájékoztatón Friedrich Merz német kancellár azt mondta, nem számít rá, hogy Ukrajna az EU hétéves költségvetésének következő ciklusán belül - vagyis 2034-ig - csatlakozik.
