HÍREK
A Rovatból

Karácsony Gergely harca a kormánnyal csak a jéghegy csúcsa: világszerte frontvonalba kerültek a polgármesterek

A lakhatási válság és a klímakatasztrófa már nem csak a nagypolitika ügye. A városvezetőknek kell megoldást találniuk, miközben a kormányok sokszor csak nehezítik a dolgukat.


Budapesten a kormány Pride-tilalmával dacoló felhívás, Barcelonában a turistalakások 2028-as kivezetése, Párizsban pedig a Szajna úszhatóvá tétele –

a világ nagyvárosainak polgármesterei egyre inkább a politikai frontvonalban találják magukat, miközben a társadalom legégetőbb problémáival néznek szembe.

A szalagátvágások és kézfogások kora lejárt, a polgármesterek szerepe világszerte átalakult, és ma már olyan kihívásokkal küzdenek, mint a lakhatási válság, a klímaváltozás vagy a szélsőjobboldal erősödése – írta a The Guardian.

A London School of Economics professzorai szerint a változás mögött két fő tényező áll. Az egyik a városi népesség növekedése, amely 2050-re elérheti a világ lakosságának 70 százalékát. A másik, hogy a polgármesterek kerültek a legfontosabb ügyek frontvonalába, legyen szó klímaválságról, környezeti vagy szociális kérdésekről.

„Ha egy városban árvíz van, a polgármesternek kell kezelnie. Ha Los Angelesben tűzvész van, a polgármesteri hivatalnak kell gondoskodnia a tűzoltóság működéséről. Ha hirtelen menekülthullám érkezik, azzal is a polgármesternek és a helyi adminisztrációnak kell foglalkoznia” – mondta Ricky Burdett, az LSE Cities igazgatója, aki szerint mindez egy olyan időszakban történik, amikor a városok pénzügyi mozgástere a csökkenő adóbevételek és a hatalmi harcok miatt beszűkült.

A barcelonai polgármester, Jaume Collboni szerint a városvezetők felismerték, hogy új szerepük van.

„Rájöttünk, hogy a globális problémák, amelyekkel mindannyian szembenézünk, helyi megoldásokat igényelnek” – jelentette ki. Hivatalba lépése után a lakhatás megfizethetetlensége lett a leggyakoribb téma a polgármesterek közötti egyeztetéseken, amiből kinőtt a Mayors for Housing nevű szövetség, amely 17 európai városvezetőt tömörít. Míg ők konkrét megoldásokat sürgetnek, mint az uniós források bevonása a megfizethető lakhatásba vagy a rövid távú lakáskiadás visszaszorítása, addig a szélsőjobboldal szerinte csak bűnbakokat keres.

Párizsban Anne Hidalgo polgármester zöldítési programja, a 15 perces városok koncepciója és a Szajna megtisztítása váltott ki heves vitákat. Míg a progresszív erők világszerte üdvözölték a lépéseket, a jobb- és szélsőjobboldali pártok a szabadságjogok korlátozásával vádolták.

A küzdelem talán sehol sem olyan kiélezett, mint Budapesten. Karácsony Gergely főpolgármester szerint a főváros és a kormány viszonya egyfajta laboratóriuma a globális trendeknek. A kormány a Pride betiltásával próbálkozott, ami után a rendőrség gyanúsítottként hallgatta ki a főpolgármestert, decemberben pedig vádemelést javasoltak ellene. Karácsony szerint a kormány „pénzügyi fojtófogása” a város alapvető szolgáltatásait is veszélyezteti.

„Azon a ponton vagyunk, hogy nem tudjuk kifizetni az önkormányzati dolgozók bérét” – fogalmazott.

A főpolgármester ugyanakkor óva intett attól, hogy a budapesti helyzetet a jobboldali populista kormányok és a progresszív városvezetők általános konfliktusaként értelmezzük.

„Ez kockázatos, mert ha egy populista kormány rámutathat a liberális városokra, és ezzel a vidéki szavazók morális pánikját szíthatja, azzal pont a populizmust táplálja. Ezzel a kezükre játszunk” – mondta, hozzátéve, hogy a város fejlődését mindig az egész nemzet javaként igyekszik bemutatni.

„Nagyon nem szeretem, amikor a nagyvárosokról mint a demokrácia szigeteiről beszélünk, mert ez visszavisz minket a középkorba, amikor a városoknak falaik voltak” – tette hozzá.

A megnövekedett nyomásra és a pozícióval járó hiányos képzésre reagálva a London School of Economics és a Bloomberg októberben európai városvezetőknek indított vezetői programot, melynek első évfolyamán 30 polgármester vett részt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Alig tíz nap után leváltották a frissen kinevezett megyei rendőrfőkapitányt
Pósfai Gábor belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás altábornagy megbízását a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élén. A döntés hátterében a szakszervezetek és az állomány ellenállása állhat.


Bő egy héttel a kinevezése után a belügyminiszter visszavonta Tóth Tamás rendőr altábornagy megbízatását, akit múlt szerdán neveztek ki a Bács-Kiskun vármegyei rendőr-főkapitányság élére – értesült pénteken a 24.hu.

A Belügyminisztérium érdemben nem indokolta a gyors cserét, a sajtómegkeresésre mindössze annyit közöltek, hogy amennyiben mondandójuk lesz, arról „közlemények útján tájékoztatják a lakosságot”.

A 24.hu információi szerint Tóth Tamást sok bírálat érte tekintélyelvű vezetési stílusa miatt, és az állományon belüli negatív megítélése egy komolyabb leszerelési hullám kockázatát is magában hordozta.

Ezek a kritikák eljutottak Pósfai Gábor belügyminiszterhez is. A Közszolgálati Rendőrszakszervezet alelnöke, Tóth Zoltán megerősítette, hogy ők határozottan ellenezték a kinevezést, és aggályaikat jelezték is a tárcavezető felé. A leváltás tényét a szakszervezeti vezető sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta.

Lapértesülések szerint Tóth Tamás leváltása után Szabó Vendel ezredes lehet Bács-Kiskun rendőrfőkapitánya.

A mostani eset illeszkedik abba a vezetőcseresorozatba, amely Pósfai Gábor miniszteri kinevezése óta zajlik a rendvédelmi szerveknél. A tárca június elején menesztette a katasztrófavédelem és a Büntetés-végrehajtás országos vezetőit, majd a budapesti és az országos rendőrfőkapitányt is.

Az új országos rendőrfőkapitány-jelölt, Mecser Tamás a parlamenti meghallgatásán a szervezet belső működését bírálta.

Szerinte „az ORFK egy távoli, titokzatos galaxis, aminek az intézkedéseit senki sem érti, mert nem látja, hol hasznosul.”

A Bács-Kiskun vármegyei rendőrség élére azután kellett új vezetőt kinevezni, hogy az előző főkapitány, Gulyás Zsolt május 12-én tragikus hirtelenséggel elhunyt. Az így megüresedett posztra került a korábban Budapest rendőrfőkapitányaként, majd a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vezetőjeként is dolgozó Tóth Tamás, akinek édesanyja, Tóth Józsefné egy 2010-es sajtóhír szerint a kilencvenes évektől a Fidesz gazdasági igazgatója.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Hegedűs Zsolt a kétéves kisfiú halála után: Megváltoztatjuk az örökölt, titkolózó rendszert
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kisfiú ügye után ígérte meg az átláthatatlan rendszer felszámolását. A tárcavezető a hibák nyílt beismerésére épülő angol modellt nevezte meg követendő példaként.


„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezekből az esetekből ne tanuljunk” – reagált Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a tatabányai kórházban meghalt kétéves kisfiú ügyére, egyúttal rendszerszintű változást ígért a hallgatás kultúrája helyett.

Egy oxigénhiánnyal született kisfiú meghalt a tatabányai kórházban, miután a szülők állítása szerint 41 fokos láza ellenére sem tették lélegeztetőgépre, nem kapott infúziót, és az intenzív osztályra sem vitték át. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Hegedűs Zsolt a halálesettel kapcsolatban közölte, hogy a felelősség megállapítása az igazságszolgáltatás és a szakmai vizsgálat dolga, de a rendszernek mindenképpen tanulnia kell a történtekből.

„Mindent meg fogunk tenni azért, hogy megváltozzon az a rendszer, amit örököltünk, ami sajnos már nagyon mélyen konzerválta az átláthatatlanságot és a hibák eltitkolásának gyakorlatát” – fogalmazott a miniszter.

A tárcavezető egy angliai mintát, a duty of candour intézményét hozta fel követendő példaként, ami az őszinte, kötelező tájékoztatás és a hibák nyílt feltárásának kultúráját jelenti. A brit gyakorlat a betegbiztonsági incidensek utáni nyílt kommunikációt, bocsánatkérést és a tanulságok levonását írja elő.

Hegedűs felidézte, hogy egy általa 2024-ben társszerzőként jegyzett írásban már foglalkozott a témával, de akkor még csak kívülről tudott nyomást gyakorolni a kormányzatra.

Mostani szerepéről azt mondta: „Hatalmas felelősség, hogy mindaz, amit akkor képviseltem — az őszinteség, a hibák feltárása, a tanuló egészségügy, a betegbiztonság elsődlegessége — ne csak cikkekben, Facebook-posztokban és konferenciákon létezzen, hanem a magyar gyakorlat része legyen.”

A kormány a közelmúltban döntött arról, hogy szeptembertől nyilvánossá teszik a kórházi fertőzések adatait. Emellett több kulcsfontosságú intézményben is vezetőváltás történt: új irányítás került a Szent Imre Kórház és a Dél-pesti Centrumkórház élére, az Országos Mentőszolgálatnál pedig a miniszter új, átlátható kommunikációt sürgetett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Készen állsz?” - kérdezi Dominic Toretto, de Magyar Péter nem találja a sebváltót
A miniszterelnök a Halálos iramban egyik jelenetében bukkan fel új videójában. Ezzel népszerűsíti a Múzeumok éjszakáját.


Magyar Péter miniszterelnök szombat este egy összevágott videóval hívja fel a figyelmet arra, hogy ma van a Múzeumok éjszakája. A kormányfőtől Dominic Toretto kérdezi, hogy készen áll-e gyorsulásra, ő azonban a Közlekedési Múzeum egyik régi kocsijában nem nagyon találja a sebváltót.

„Készen állsz? Irány a Múzeumok éjszakája!” - írja Magyar a mémvideóhoz.

Magyar ma közös sajtótájékoztatót tartott a múzeumban Vitézy Dáviddal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Mégsem nyújtják be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt a jövő héten
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátják. A döntés azt jelenti, hogy a törvényt nem terjesztik a parlament elé a jövő héten, ahogy azt korábban ígérték.


A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt mégsem nyújtják be jövő héten, előbb egy rövid társadalmi egyeztetés jön. Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Közlekedési Múzeum új időszaki kiállításának megnyitóján jelentette be a döntést – írja a Telex az RTL Híradó alapján.

A kormányfő azzal indokolta a halasztást, hogy nagyon sok észrevételt kaptak a javaslatra, ami így csak a konzultáció után kerül a parlament elé.

A céldátum azonban nem változott, Magyar továbbra is bízik a szervezet szeptemberi felállásában: „És nagyon remélem, hogy szeptember elején fel tud állni maga a hivatal” – tette hozzá.

A miniszterelnök szerdán még arról posztolt, hogy a jogszabályokat már a jövő héten beterjesztik. Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter ezzel párhuzamosan indítványozta is, hogy jövő hét hétfőre és keddre hívjanak össze rendkívüli parlamenti ülést.

Itt hét olyan törvényjavaslatról szavaznának, amelyek módosítása elengedhetetlen az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez, a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló javaslat azonban nem szerepel a napirenden. Az intézményről annyit lehet tudni, hogy az Országgyűlés alá tartozik majd, elnökét pedig kétharmados többséggel választják meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk