Pingponglabda és cseresznye nagyságú jég is hullott Szabolcs-Szatmárban
Jégeső Sényőn, Szabolcs-Szatmár-Beregben:
Jégeső Felsőgallán
Jégeső Tatán
Kitalációnak és légből kapott mesének nevezte Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke azokat a román sajtóban terjedő híreket, amelyek szerint a szövetség egy titkos magyar–román földgázalku részeként, Magyar Péter kérésére tagadta meg a támogatást a következő román kormánytól. A romániai politikai patthelyzet ezzel tovább mélyül, a másfél hónapja tartó kormányválságban a második miniszterelnök-jelölt, Adrian Veștea parlamenti többsége is erősen kérdéses.
A történetet a România TV kezdte el terjeszteni, amely szerint az RMDSZ valójában egy, a Neptun Deep gázmezőről szóló alku miatt nem támogatja a kormányt – írja a Transtelex. A csatorna két verziót is közölt, de egyiket sem támasztotta alá nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékkal.
Az RMDSZ elnöke csütörtökön reagált a történetre, amit „kitalációnak és légből kapott mesének” nevezett.
Logikátlannak nevezte a feltételezést, miszerint Magyarország egy távozó miniszterelnökkel kötött volna alkut a Fekete-tengeren kitermelendő földgázról. Érvelése szerint, ha valóban lett volna ilyen szándék, akkor a magyar félnek Nicușor Dan államfővel és a leendő kormányfővel kellett volna tárgyalnia.
Azt is hozzátette, hogy Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével sem folytatott megbeszélést, sőt, Weber előző heti bukaresti látogatásáról is csak a televízióból értesült.
Kelemen Hunor szerint a szövetség a döntéseit a romániai magyar közösség és Románia érdekei alapján hozza meg, és ezeket sem Budapestről, sem máshonnan nem befolyásolják.
A romániai kormányválság, hetek óta tart, miután az első kormányfőjelölt nem tudta maga mögé állítani a parlamenti pártok többségét. Adrian Veștea jelölésével újabb tárgyalási forduló kezdődött, de a liberális oldalon belüli megosztottság és a kisebb pártok feltételei miatt a kormányalakítás folyamata elakadt. Az RMDSZ már korábban jelezte, hogy a bizonytalan parlamenti háttér miatt nem ad biankó csekket egy új kabinetnek.
A korábbi Kulturális és Innovációs Minisztérium a választások előtti hónapokban, 2025. december 31. és 2026. április 16. között több tételben összesen 9 milliárd forint átutalásáról döntött a Magyar Kultúráért Alapítvány részére – írja a Magyar Hang.
Az alapítvány kuratóriumi elnöke, Demeter Szilárd szerint a forrásokat egy kormányhatározat delegálta, de őt is meglepte, hogy a pénz jelentős részét már 2026 tavaszán megkapták. Azt állítja, a pénz házon belül, az alapítványhoz kapcsolódó céghálóban maradt.
– mondta a Magyar Hang megkeresésére.
Hangsúlyozta, hogy az alapítványukhoz került értékek nemzeti vagyonnak számítanak, és ha az új kormány úgy dönt, hogy mindent visszavesz, átadják, amire eddig csak „jó gazdaként” vigyáztak, és mindennel el tudnak számolni.
A Tisza-kormány kultúráért felelős minisztere, Tarr Zoltán ezzel szemben teljes átvilágítást ígért a Magyar Kultúráért Alapítványnál.
A Magyar Kultúráért Alapítvány a Petőfi Kulturális Ügynökség Nonprofit Zrt. mögött álló felügyelő szerv, amely számos céget, kulturális folyóiratot működtet, valamint könnyűzenei és irodalmi pályázatokat finanszíroz.
Az új kormány május végétől bejelentette: átfogó jogszabálycsomagot nyújt be a közélet átláthatóságának növelésére, amelynek egyik sarokköve a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a KEKVÁ-k rendszerének felszámolása és az állami vagyon visszavétele, amiről a parlament hétfőn kétharmados többséggel döntött is.
Durván fölemeli a kormány az államilag támogatott hitelek kamatát a cégek számára, véget vetve a rendkívül kedvező, fix 3 százalékos korszaknak. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium döntése alapján július 15-től egyes Széchenyi-hitelkonstrukciók kamatozása a 3 havi BUBOR-hoz igazodik, ami a jelenlegi szinteken jóval drágább finanszírozást jelent.
A változás a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ és a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ termékeket érinti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a korábbi, teljes futamidőre rögzített 3 százalékos nettó kamat helyett a vállalkozásoknak egy változó, a 3 havi BUBOR aktuális mértékével megegyező kamatot kell fizetniük – írta a hvg.hu.
A referenciamutató értéke jelenleg 5,89 százalék, ami jelentős drágulást vetít előre a korábbi fix 3 százalékhoz képest.
Aki még a régi, kedvezőbb feltételekkel szeretne szerződni, annak sietnie kell. A csütörtökig befogadott kérelmekre a finanszírozók július 14-ig még megköthetik a szerződést a fix 3 százalékos kamattal. Az ezt követően beérkező új igényléseket viszont már csak az új, BUBOR-hoz kötött rendszer szerint lehet július 15-től leszerződni.
Fontos, hogy a már futó ügyletek futamidő alatti felülvizsgálatai nem érintettek a kamatváltozásban.
A programot kezelő KAVOSZ szerint a módosítás mellett az érintett konstrukciók továbbra is kedvező kamatozású és versenyképes finanszírozási lehetőségeket nyújtanak a vállalkozások számára.
Az államilag támogatott hitelek fenntartása jelentős terhet ró a költségvetésre, a Széchenyi-program kamattámogatása évi mintegy 150 milliárd forintot visz el.
2022 őszén jelentették be, hogy a kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé teszik a fix 3 százalékos hitelt a Széchenyi Kártya Program keretében, ami hatalmas keresletet indított el a piacon. A lépés célja a drága piaci források kiváltása és a vállalkozások működőképességének megőrzése volt.
A program mögötti filozófiáról korábban Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója is beszélt, aki hangsúlyozta, hogy a cél a magyar vállalkozások támogatása, akik a gazdaság motorját adják. Úgy fogalmazott, a nehézségek ellenére is boldogulni próbáló cégek megérdemlik a segítséget, és a programmal a bizalmat és a támogatást fejezik ki a vállalkozói szféra iránt.
„Sikeres találkozón vagyok túl az Európai Parlament elnökével, Roberta Metsolaval” – tájékoztatott Magyar Péter csütörtök kora délután a Facebook-oldalán.
A miniszterelnök azt írta,
Azt is közölte, hogy meghívta az elnököt Magyarországra, és arról is megállapodtak, hogy a kormányfő ősszel beszédet fog mondani az Európai Parlament egyik strasbourgi ülésén.
Magyar Péter csütörtök reggel repült Brüsszelbe, hogy részt vegyen a kétnapos uniós csúcstalálkozón. Ez az első alkalom, hogy miniszterelnökként képviselheti az országot az állam- és kormányfők találkozóján.
A kormányfő azt ígérte, a két nap során rendszeresen beszámolókkal jelentkezik.