Egyre többen trükköznek azzal, hogy hamis koronavírus-teszteket mutatnak fel a reptereken. A The Mirrornak nyilatkozott néhány szabályszegő természetesen név nélkül, amelyből kiderül, hogy Angliában 50-150 fontért (20-60 ezer forint) már beszerezhető a hamis teszteredmény.
A módszer egyszerű: sokan ismerősöktől szerzett hivatalos dokumentumot szkennelnek be, javítják át Photoshoppal a nevet és az adatokat, majd nyomtatják ki sajátként.
Egyes országok és egyes légitársaságok ugyanis megkövetelik a negatív tesztet, anélkül fel sem szállhatnak az utasok a gépre. A személyzet azonban nem tudja kiszűrni a hamisított teszteket, így sokan gond nélkül átjutnak velük a határokon.
Egyre többen trükköznek azzal, hogy hamis koronavírus-teszteket mutatnak fel a reptereken. A The Mirrornak nyilatkozott néhány szabályszegő természetesen név nélkül, amelyből kiderül, hogy Angliában 50-150 fontért (20-60 ezer forint) már beszerezhető a hamis teszteredmény.
A módszer egyszerű: sokan ismerősöktől szerzett hivatalos dokumentumot szkennelnek be, javítják át Photoshoppal a nevet és az adatokat, majd nyomtatják ki sajátként.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor a Várkert Bazárban tálalt ki: 14 956 milliárd forintot vettek el a cégektől
Orbán Viktor a 27. évértékelőjén számszerűsítette a bankokra, energiavállalatokra és láncokra kivetett különadókat. Szerinte a Tisza Párt győzelmével ezek a cégek a családokon hajtanák be a pénzt, azt nem tette hozzá, hogy eddig is bőven áthárították a lakosságra a veszteséget.
„Olyan tényeket fogok most bemutatni, amilyeneket nem szoktam” – ezzel a mondattal harangozott be rendkívüli bejelentést Orbán Viktor, aki szombat délelőtt tartja huszonhetedik évértékelő beszédét a Várkert Bazárban. A miniszterelnök fényt derített arra is, miből fut a magyar kormánynak mindenfélére.
„2010 és 2025 között három gazdasági területről, a bankoktól, az energiavállalatoktól és a kereskedelmi láncoktól különböző módszerekkel elvettünk 14 956 milliárd forintot”
– közölte Orbán, aki azt is elárulta, hogy 2026-ban további 1927 milliárd forintot terveznek elvenni ezektől a szektoroktól – írta a Telex.
A kormányfő szerint a bankok és a többi nagyvállalat azért támadja őt, mert ezeket a terheket viselik. Úgy látja, „a nemzeti bankok is jól járnak a háborúból, nemcsak a Shell”. Ezt a következtetését arra alapozta, hogy Kármán András, a második Orbán-kormány volt államtitkára, aki korábban az Ersténél is dolgozott, a Tisza Párthoz csatlakozott. Orbán szerint az Erste ezzel a Shellhez hasonlóan „delegált embert”, mert azt akarják, hogy az Európai Unió hiteleket vegyen fel. A miniszterelnök végül arra is kitért, hogy ha a Tisza Párt nyer, akkor ezek a nagyvállalatok „ki fogják zsebelni a magyar családokat”.
A kormány 2010-ben vezette be az első válságadókat a banki, energetikai, távközlési és kiskereskedelmi szektorra, majd 2022-től extraprofitadók címszó alatt vetett ki újabb terheket több ágazatra is. A kormányzati kommunikáció szerint ezekből a bevételekből finanszírozzák többek között a rezsivédelmet, a honvédelmi kiadásokat és egyes családtámogatási formákat. Az érintett iparági szereplők évek óta a kiszámíthatatlanságra és a beruházásokat visszafogó hatásokra panaszkodnak. A Tisza Párt gazdaságpolitikusa, Kármán András korábban arról beszélt, hogy kormányra kerülésük esetén fokozatosan csökkentenék az ágazati különadókat, miközben felülvizsgálnák és visszavágnák a nagy, főként autó- és akkumulátoripari multinacionális cégeknek nyújtott egyedi adókedvezményeket. Céljuk a kiszámíthatóbb üzleti környezet megteremtése és az uniós források felszabadítása.
„Olyan tényeket fogok most bemutatni, amilyeneket nem szoktam” – ezzel a mondattal harangozott be rendkívüli bejelentést Orbán Viktor, aki szombat délelőtt tartja huszonhetedik évértékelő beszédét a Várkert Bazárban. A miniszterelnök fényt derített arra is, miből fut a magyar kormánynak mindenfélére.
„2010 és 2025 között három gazdasági területről, a bankoktól, az energiavállalatoktól és a kereskedelmi láncoktól különböző módszerekkel elvettünk 14 956 milliárd forintot”
– közölte Orbán, aki azt is elárulta, hogy 2026-ban további 1927 milliárd forintot terveznek elvenni ezektől a szektoroktól – írta a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Szombaton tartotta évértékelőjét Orbán Viktor a Várkert Bazárban. A kormányfő feltűnően sokat foglalkozott a TISZA Párttal, és a háború kapcsán tett megjegyzéseket.
A miniszterelnök szerint a háborúból a Shell és az Erste profitál a leginkább. „Ők azok, akik keresnek a vérontáson, akik érdekeltek a harcok folytatásában, ők a halál vámszedői, a háború kutyái” – fogalmazott
Magyar Péter röviden reagált a Facebook-oldalán Orbán mondataira:
"Reakció Orbán Viktor utolsó, miniszterelnökként tartott évértékelőjére:
Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.
Aki a halál vámszedőit keresi, az figyeljen Gödre, a Samsungra és a többi akkugyárra.
Aki a múlt helyett a jövőre kíváncsi, az kövesse holnap a TISZA évértékelőjét és 14 órakor kapcsoljon a YT csatornámra vagy a FB oldalamra.
57 nap múlva a magyarok elzavarják azokat, akik hazaárulónak tartanak mindenkit, aki nem a hatalomban maradásukat akarja, és elkezdjük egy új, békés, emberséges és működő Magyarország felépítését.
A TISZA-kormány minden magyarért fog dolgozni."
Holnap a TISZA elnöke tart majd évértékelőt délután, vélhetően ott bővebben kitér majd a miniszterelnök megjegyzéseire.
Szombaton tartotta évértékelőjét Orbán Viktor a Várkert Bazárban. A kormányfő feltűnően sokat foglalkozott a TISZA Párttal, és a háború kapcsán tett megjegyzéseket.
A miniszterelnök szerint a háborúból a Shell és az Erste profitál a leginkább. „Ők azok, akik keresnek a vérontáson, akik érdekeltek a harcok folytatásában, ők a halál vámszedői, a háború kutyái” – fogalmazott
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán: Álcivil szervezetek, megvásárolt újságírók, bírók, politikusok – a brüsszeli elnyomó gépezetet április után fogjuk eltakarítani
Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőjén „a szuverenitást sértő erők” elleni fellépés folytatását helyezte kilátásba. A bejelentés újabb konfliktusokat vetít előre.
Április után „el fogják takarítani” a „szuverenitást fenyegető” médiumokat és civilszervezeteket – ígérte meg Orbán Viktor miniszterelnök a február 14-én, szombaton tartott évértékelőjében. A kormányfő szerint ugyanis a kiszorításukkal eddig „csak félmunkát végeztünk”.
Beszédét a rezsiárakkal és a „Kinek mit intézett a kormánya” kérdéssel indította, majd felidézte tavalyi ígéretét, miszerint „zúzós rock and roll jön a magyar belpolitikában”. Ehhez képest értékelte úgy, hogy a szuverenitást korlátozó erőkkel szemben eddig csak félmunkát végeztek.
A kormányfő azt is részletezte, kiket és mit ért a szuverenitást korlátozó erők alatt. Szerinte ma Brüsszel ezt jelenti: „Álcivilszervezetek, megvásárolt újságírók, bíróságok, algoritmusok, bürokraták, guruló eurómilliók”. Hozzátette, bár ez durvának hangozhat, szerinte nem az, mert állítását az amerikai Kongresszus egy friss jelentése is alátámasztja.
A bejelentés közvetlen előzménye a nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvény és a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása, amelynek feladata a külföldről finanszírozott, a magyar szuverenitást sértőnek ítélt tevékenységek vizsgálata. A törvényt belföldön és külföldön is számos kritika érte, amiért az alkalmas lehet a kormánykritikus hangok elhallgattatására. Míg a kormányoldal a bejelentést a szuverenitásvédelem és a külföldi befolyás visszaszorításának részeként kommunikálja, addig kritikusai és jogvédő szervezetek szerint az ilyen lépések a sajtószabadság, a bíróságok függetlensége és a civil társadalom mozgásterének további szűkítését jelenthetik, és sérthetik az európai uniós jogállamisági normákat.
A miniszterelnöki beszéd várhatóan újraéleszti a jogállamisági vitákat Magyarország és az európai uniós intézmények között. A következő hetekben derülhet ki, ha kiderül, hogy a kormány milyen konkrét jogi és intézményi lépéseket tervez „április után”, és pontosan melyik amerikai kongresszusi jelentésre hivatkozott Orbán Viktor.
Április után „el fogják takarítani” a „szuverenitást fenyegető” médiumokat és civilszervezeteket – ígérte meg Orbán Viktor miniszterelnök a február 14-én, szombaton tartott évértékelőjében. A kormányfő szerint ugyanis a kiszorításukkal eddig „csak félmunkát végeztünk”.
Beszédét a rezsiárakkal és a „Kinek mit intézett a kormánya” kérdéssel indította, majd felidézte tavalyi ígéretét, miszerint „zúzós rock and roll jön a magyar belpolitikában”. Ehhez képest értékelte úgy, hogy a szuverenitást korlátozó erőkkel szemben eddig csak félmunkát végeztek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb uniós kormányfővel tárgyalt Magyar Péter, szerinte Orbán Viktor 8 éve nem találkozott a szomszédos állam vezetőjével
A Tisza Párt elnöke a müncheni biztonságpolitikai konferencián egyeztetett a horvát kormányfővel, miután pénteken Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel beszéltek. Horvátország miniszterelnökét meghívta az 1956-os forradalom 70. évfordulójára, Budapestre.
Magyar Péter a müncheni biztonságpolitikai konferencián építi diplomáciai kapcsolatait: a Tisza Párt elnöke Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel és a horvát kormány több tagjával is tárgyalt – írta a 24.hu.
A politikus Facebook-posztja szerint áttekintették a magyar–horvát kapcsolatokat, és szó esett a közelgő magyar választásokról is. „Beszéltünk a globális biztonsági kihívásokról, valamint arról, hogyan tudnak országaink hozzájárulni ahhoz, hogy mielőbb megszülessen a nemzetközi közösség által garantált, tartós béke Ukrajna és Oroszország között” – idézte a portál Magyar Pétert.
A politikus felidézte, hogy nyolc éve nem került sor kétoldalú horvát-magyar miniszterelnöki tárgyalásra, majd hozzátette: „Ezt a magyarországi kormányváltás után pótolni fogjuk. Célunk, hogy az elmúlt években sokasodó vitás kérdéseket mielőbb rendezzük.” A megbeszélés végén meghívta Andrej Plenkovićot az 1956-os forradalom 70. évfordulójára Budapestre.
Andrej Plenković egyébként a Magyar által közzétett videó tanúsága szerint barátságosan fogadta a Tisza Párt vezetőjét, és finoman, de jelezte, hogy biztos abban, hogy Magyar Péter lesz Magyarország következő miniszterelnöke.
A horvát miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy Magyar jövőre már nagyobb delegációval érkezik, amire a Tisza Párt elnöke megjegyezte, hogy még azért 57 nap hátra van a választásokig.
A horvát kormányfővel folytatott egyeztetés előtt Magyar már találkozott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel is, akinek Orbán Anitát a leendő Tisza-kormány külügyminisztereként mutatta be. Ezen a megbeszélésen elsősorban gazdasági, energetikai, védelmi, közlekedési, oktatási és kulturális együttműködésekről volt szó. „A tárgyalásunk célja, hogy a magyarországi kormányváltás után a lehető legrövidebb időn belül sikerüljön helyreállítani a lengyel-magyar kapcsolatokat a két nép ezeréves barátságának szellemében. Kiemelt feladatunk lesz a jövőben a lengyel miniszterelnökkel a Visegrádi Négyek megerősítése, és egy erős Közép-Európa kialakítása” – fogalmazott a találkozó után.
Magyar Péter a müncheni rendezvényt Orbán Anitával, a párt külügyi szakértőjével járja, és terveik szerint több más uniós vezetővel, köztük Friedrich Merz német és az osztrák kancellárral is tárgyalnak.
Magyar Péter a müncheni biztonságpolitikai konferencián építi diplomáciai kapcsolatait: a Tisza Párt elnöke Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel és a horvát kormány több tagjával is tárgyalt – írta a 24.hu.
A politikus Facebook-posztja szerint áttekintették a magyar–horvát kapcsolatokat, és szó esett a közelgő magyar választásokról is. „Beszéltünk a globális biztonsági kihívásokról, valamint arról, hogyan tudnak országaink hozzájárulni ahhoz, hogy mielőbb megszülessen a nemzetközi közösség által garantált, tartós béke Ukrajna és Oroszország között” – idézte a portál Magyar Pétert.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
