News here
hirdetés

HÍREK
A Rovatból
hirdetés

PDSZ: a kormány beismerte, hogy nem hajlandó támogatni a rászorulókat

A szakszervezet szerint hiába kezdték oltani a pedagógusokat, nem alakulhat ki a megfelelő védettség az alsótagozatok és az óvodák újranyitásáig, április 19-ig.

Link másolása

hirdetés

Nem sikerként könyvelik el azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tegnap bejelentette: a felsős diákok számára mégsem nyílik meg az iskola április 19-én, az alsósok és az óvodások számára viszont igen. Ezzel valójában azt ismeri be a kormány, hogy nem hajlandó támogatni a rászorulókat - írja közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

A szakszervezet Orbán Viktor tegnapi bejelentésére reagált, amellett érvelnek, hogy a járvány történelmi csúcsán érthetetlen döntésnek tartják az iskolák alsó tagozatai és az óvodák újranyitását.

"Nem is csak azért utasítjuk el ezt a felelőtlen döntést, mert az súlyosan sérti az Alaptörvényt is: ha a szülő kényszerből beviszi a gyerekét az intézménybe, mert nem tud rá vigyázni, nincs módja otthon maradni, akkor gyermeke élethez és egészséghez való joga, ha otthon marad és nem viszi be, a tanuláshoz való joga sérül. A kormánynak nem szabadna ilyen választás elé állítania a magyar családokat"

- írják a közleményben.

Azt is aggályosnak tartják, hogy

sok óvodapedagógust csak a napokban oltottak be, így ki sem alakulhat a védettség bennük jövő hétig.

Kiemelik, hogy pont a legkisebbek esetében a legnehezebb a járványügyi szabályok betartása: jóformán lehetetlen a távolságtartás és a maszkviselés is, ráadásul oltás sincs számukra.

hirdetés
"Ahelyett, hogy támogatná a kormány a gyermekeikkel otthon maradókat, a legérzékenyebb, legsérülékenyebb korosztályt teszi ki a veszélynek – a legdurvább járványhullám közepén."

A PDSZ javaslata, hogy tartsák zárva a köznevelési intézményeket egészen addig, amíg a harmadik hullám számai nem mérséklődnek. Javaslatuk szerint az uniós forrásokat arra kéne használni, hogy támogassák az otthon maradni kényszerülő diákok szüleit.

A jövő heti újranyitás közel 660 ezer gyermeket, 330 ezer óvodást és nagyjából ugyanannyi alsóst érint, ám a valós érintettek száma ennél sokkal több: a szülőkkel együtt 1,2 millió fiatal felnőttet.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
HÍREK
Az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere
A kérdőíveket október 16-áig lehet az interneten kitölteni. Azonban már az első nap sem sikerült zökkenőmentesen.

Link másolása

hirdetés

A nagy érdeklődés miatt az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere - írja a Telex.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, szombaton kezdődött a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező.

A kérdőíveket október 16-áig lehet az interneten kitölteni.

Ezután számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online a kérdőív. A népszámlálásban mindenkinek törvényi kötelezettsége rész venni. Aki ezt megtagadja, azt akár 200 ezer forintra is megbírságolhatják.

A Telexnek azonban szombaton napközben már több olvasó is jelezte, hogy nem tudnak részt venni a népszámlálásban, mert az online felület nem működik megfelelően.

Estére már nyilvánvalóvá vált, hogy hiba történt.

hirdetés
A népszámlálás zöld számát felhívva ugyanis egy robothang egyből arról tájékoztatta a telefonálókat, hogy a nagy érdeklődés miatt a népszámlálás online rendszere összeomlott.

Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy mikorra állhat helyre a rendszer.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
HÍREK
Novák Katalin nem írta alá az ukrajnai annexiót elítélő nyilatkozatot – minden más közép-európai államfő viszont igen
„Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét” – áll a nyilatkozatban.

Link másolása

hirdetés

Az közép-kelet-európai elnökök elítélik Oroszország ukrajnai annexióját, soha nem fogják azt elismerni, és követelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelését a közös nyilatkozatban. Az aláíró vezetők közül azonban feltűnően hiányzik Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének neve - szúrta ki a hvg.hu.

A nyilatkozatot hivatalos oldalán tette közzé Zuzana Caputová, szlovák államfő.

Novák Katalin neve nem szerepel az aláírók között, és a magyar köztársasági elnök hivatalos oldalán sincs nyoma a nyilatkozatnak.

A közös elnöki nyilatkozat szövege így szól:

„Mi, Közép- és Kelet-Európa országainak elnökei, amelyeknek vezetői ellátogattak a háború sújtotta Kijevbe, és saját szemükkel győződtek meg az orosz agresszióról, nem hallgathatunk, amikor Oroszország nyíltan megsérti a nemzetközi jogot, ezért a következő nyilatkozatot tesszük:

Megerősítjük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását és területi egységét. Nem ismerjük el és soha nem fogjuk elismerni Oroszország azon törekvését, hogy annektálja Ukrajna bármilyen részét.

Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól. Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, követeljük, hogy Oroszország azonnal húzódjon vissza az összes megszállt területről és felszólítjuk az összes Szövetségest, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának szánt katonai segítséget. Mindenkit, aki agresszív bűnöket követ el, felelősségre kell vonni.”

hirdetés

A hvg.hu megkérdezte a Köztársasági elnöki Hivatalt, hogy Novák Katalin miért nem írta alá a nyilatkozatot, illetve hogy mi az álláspontja az orosz annexióval kapcsolatban, azonban eddig nem kaptak választ.

Íme a nyilatkozatot támogató vezetők listája:

• Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke,

• Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke,

• Alar Karis, Észtország elnöke,

• Egils Levits, Lettország elnöke,

• Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke,

• Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia elnöke,

• Milo Đukanović, Montenegró elnöke,

• Andrzej Duda, Lengyelország elnöke,

• Klaus Iohannis, Románia elnöke.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Putyin akár Hirosima-léptékű csapást is mérhet Ukrajnára az elemzők szerint
A taktikai fegyverek jelentős pusztítást okozhatnak – mint azt Hirosimában is láthattuk.
Fotó: DeSa81/Pixabay - szmo.hu
2022. október 02.


Link másolása

hirdetés

Vlagyimir Putyin ismét azzal fenyegetőzött, hogy nukleáris fegyverekhez, azon belül nagy valószínűséggel taktikai nukleáris fegyverekhez fordulhat Ukrajnában - írja a CNN.

„Hazánk területi integritásának veszélye esetén, valamint Oroszország és népünk védelme érdekében minden rendelkezésünkre álló fegyverrendszert felhasználunk. Ez nem blöff” - figyelmeztetett az orosz elnök múlt heti beszédében.

Az Amerikai Tudósok Szövetsége szerint az orosz fegyverrendszerek 4477 telepített és tartalék nukleáris robbanófejet tartalmaznak, amelyek közül körülbelül 1900 „nem stratégiai” robbanófej, más néven taktikai nukleáris fegyver. Oroszország legerősebb stratégiai nukleáris robbanófejei 500-800 kilotonnás robbanóanyag-tartalmukkal egész városok elpusztítására is alkalmasak lehetnek.

Ám a taktikai fegyverek is elegendőek ahhoz, hogy jelentős pusztítást okozzanak – amint azt a világ 1945-ben is megtapasztalhatta, amikor az Egyesült Államok atombombát dobott le Hirosimára és Nagaszakira Japánban.

hirdetés

A Nemzetközi Kampány a Nukleáris Fegyverek Felszámolására (ICAN) nevű szervezet szerint Európában az atomfegyverek használata jóval nagyobb veszéllyel fenyeget, mint 1945-ben Japánban, amely kisebb lélekszámú és viszonylag elszigetelt volt.

Európában ma „egyetlen nukleáris detonáció valószínűleg civilek százezreit ölné meg, és sokkal többen megsérülnének; a radioaktív csapadék több országban is nagy területeket szennyezhetne be”

– olvasható az ICAN honlapján.

„A segélyszolgálatok nem tudnának hatékonyan reagálni, és a széles körben elterjedt pánik tömeges migrációt és súlyos gazdasági zavarokat váltana ki. A többszörös detonáció természetesen még ennél is rosszabb lenne” – tették hozzá.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
HÍREK
Kiderült, melyik postahivatalok zárnak be Budapesten, a soroksári fiókot petícióval mentené meg a polgármester
35 alacsonyforgalmú postahivatalt fognak bezárni. Bese Ferenc azonban nem tartja elfogadhatónak az újtelepi fiók megszűnését.

Link másolása

hirdetés

Kiderült, melyek lesznek azok a budapesti postahivatalok, amelyeket október 8-tól bezárnak - írja a Telex.

A Magyar Posta pénteken közölte, hogy

35 alacsony forgalmú budapesti postát bezárnak, mert így akarnak takarékoskodni.

Eddig azonban az nem derült, melyik postahivatalok húzzák le a végleg a rolót október 7-én este. A Telex szombaton szúrta ki, hogy az eredeti sajtóközlemény végén megjelent egy lista, amelyben felsorolták a bezárásra ítélt postákat.

Az egyik ilyen hivatal a soroksári Újtelepen található. A kerület polgármestere, Bese Ferenc szombaton a Facebook-oldalán azt írta, hogy tavasszal találkoztak a Magyar Posta egyik vezetőjével és lobbiztak - a lakossági igényekre való tekintettel - az újtelepi posta bővítéséért.

Bese azt elismerte, hogy „azóta Európa és benne Magyarország helyzete nagymértékben megváltozott a háború és az annak következményeképpen fellépett energiaválság miatt”, és a posta is energiatakarékossági intézkedéseket vezet be.

hirdetés
„Ennek ellenére nem tartjuk elfogadhatónak az újtelepi posta bezárását, valamint elvártuk volna az intézkedést megelőző tájékoztatást”

- írta a városvezető, aki később azt is bejelentette: petíciót indítanak az újtelepi posta bezárása ellen.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: