Nem sikerként könyvelik el azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tegnap bejelentette: a felsős diákok számára mégsem nyílik meg az iskola április 19-én, az alsósok és az óvodások számára viszont igen. Ezzel valójában azt ismeri be a kormány, hogy nem hajlandó támogatni a rászorulókat - írja közleményében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

A szakszervezet Orbán Viktor tegnapi bejelentésére reagált, amellett érvelnek, hogy a járvány történelmi csúcsán érthetetlen döntésnek tartják az iskolák alsó tagozatai és az óvodák újranyitását.

- írják a közleményben.

Azt is aggályosnak tartják, hogy

Kiemelik, hogy pont a legkisebbek esetében a legnehezebb a járványügyi szabályok betartása: jóformán lehetetlen a távolságtartás és a maszkviselés is, ráadásul oltás sincs számukra.

A PDSZ javaslata, hogy tartsák zárva a köznevelési intézményeket egészen addig, amíg a harmadik hullám számai nem mérséklődnek. Javaslatuk szerint az uniós forrásokat arra kéne használni, hogy támogassák az otthon maradni kényszerülő diákok szüleit.

A jövő heti újranyitás közel 660 ezer gyermeket, 330 ezer óvodást és nagyjából ugyanannyi alsóst érint, ám a valós érintettek száma ennél sokkal több: a szülőkkel együtt 1,2 millió fiatal felnőttet.

A nagy érdeklődés miatt az első napon összeomlott a népszámlálás online rendszere - írja a Telex.

Ahogy mi is beszámoltunk róla, szombaton kezdődött a népszámlálás, amelyen a részvétel kötelező.

Ezután számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyekből nem érkezett be online a kérdőív. A népszámlálásban mindenkinek törvényi kötelezettsége rész venni. Aki ezt megtagadja, azt akár 200 ezer forintra is megbírságolhatják.

A Telexnek azonban szombaton napközben már több olvasó is jelezte, hogy nem tudnak részt venni a népszámlálásban, mert az online felület nem működik megfelelően.

Estére már nyilvánvalóvá vált, hogy hiba történt.

Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy mikorra állhat helyre a rendszer.

Az közép-kelet-európai elnökök elítélik Oroszország ukrajnai annexióját, soha nem fogják azt elismerni, és követelik az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelését a közös nyilatkozatban. Az aláíró vezetők közül azonban feltűnően hiányzik Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnökének neve - szúrta ki a hvg.hu.

A nyilatkozatot hivatalos oldalán tette közzé Zuzana Caputová, szlovák államfő.

A közös elnöki nyilatkozat szövege így szól:

„Mi, Közép- és Kelet-Európa országainak elnökei, amelyeknek vezetői ellátogattak a háború sújtotta Kijevbe, és saját szemükkel győződtek meg az orosz agresszióról, nem hallgathatunk, amikor Oroszország nyíltan megsérti a nemzetközi jogot, ezért a következő nyilatkozatot tesszük:

Szilárdan kiállunk a 2008-as NATO-csúcs döntése mellett, mely Ukrajna eljövendő NATO-tagságáról szól. Támogatjuk Ukrajnát az orosz invázió elleni védekezésben, követeljük, hogy Oroszország azonnal húzódjon vissza az összes megszállt területről és felszólítjuk az összes Szövetségest, hogy jelentősen növelje az Ukrajnának szánt katonai segítséget. Mindenkit, aki agresszív bűnöket követ el, felelősségre kell vonni.”

A hvg.hu megkérdezte a Köztársasági elnöki Hivatalt, hogy Novák Katalin miért nem írta alá a nyilatkozatot, illetve hogy mi az álláspontja az orosz annexióval kapcsolatban, azonban eddig nem kaptak választ.

Íme a nyilatkozatot támogató vezetők listája:

• Zuzana Čaputová, Szlovákia köztársasági elnöke,

• Miloš Zeman, Csehország köztársasági elnöke,

• Alar Karis, Észtország elnöke,

• Egils Levits, Lettország elnöke,

• Gitanas Nauseda, Litvánia elnöke,

• Stevo Pendarovski, Észak-Macedónia elnöke,

• Milo Đukanović, Montenegró elnöke,

• Andrzej Duda, Lengyelország elnöke,

• Klaus Iohannis, Románia elnöke.

Vlagyimir Putyin ismét azzal fenyegetőzött, hogy nukleáris fegyverekhez, azon belül nagy valószínűséggel taktikai nukleáris fegyverekhez fordulhat Ukrajnában - írja a CNN.