Egy éve változatlanok a hazai lakossági gáztarifák, miközben kilencedik hónapja folyamatosan esik az orosz importgáz ára, írja a 24.hu a legfrissebb uniós statisztika alapján. A Magyarországra érkező orosz földgáz köbmétere júliusban kerekítve 125 forintba került, miközben egy hónappal korábban még 166 forint felett volt.
A köbméterenkénti 125 forintos ár azt jelenti, hogy ez már csak 1,2-szerese a rezsicsökkentett, 102 forintos köbméterárnak. Ugyanakkor ennek több mint az ötszöröse a lakosságnak az átlagfogyasztás felett felszámított 676 forintos tarifa. Egyben már csak a nyolcada annak az 1020 forintos „világpiaci árnak”, melyhez igazodva a kormány átszabta a rezsitarifákat a múlt év augusztusától.
Júliusban összesen 412 millió köbméter orosz gáz érkezett hazánkba, vagyis az idén eddig megszokott 300–400 millió köbméteres tempóhoz hasonlóan ment az import. Mivel már jóformán megteltek az ország gáztározói, az előttünk álló téli időszakban a szakértők nem várnak ellátási problémát.
A 24.hu megjegyzi, hogy júliusban az orosz importgáz-számla összességében 135 millió euró, vagyis bő 51 milliárd forint volt. Hasonló mennyiségért ilyen keveset még nem kellett fizetni ebben az évben: januárban nagyjából ugyanennyi orosz importgázért még négyszer ennyit, 549 millió eurót kértek. Legutóbb két éve, 2021 augusztusában alakult valamivel 30 eurócent fölött az egységár.
A lap szerint valószínűsíthető, hogy augusztus-szeptember hónapokra még csökken az orosz gáz ára, azután azonban emelkedés következhet. A tőzsdén augusztus-szeptemberben a 30–40 euró között, sőt időnként 40 euró/megawattóra fölött is kereskedtek. A 40 euró/megawattórás jegyzések 160 forint feletti köbméterárakat vetítenek előre, amin emelhet vagy csökkenthet az, ha gyengül vagy erősödik a forint az euróhoz képest.
Egy éve változatlanok a hazai lakossági gáztarifák, miközben kilencedik hónapja folyamatosan esik az orosz importgáz ára, írja a 24.hu a legfrissebb uniós statisztika alapján. A Magyarországra érkező orosz földgáz köbmétere júliusban kerekítve 125 forintba került, miközben egy hónappal korábban még 166 forint felett volt.
A köbméterenkénti 125 forintos ár azt jelenti, hogy ez már csak 1,2-szerese a rezsicsökkentett, 102 forintos köbméterárnak. Ugyanakkor ennek több mint az ötszöröse a lakosságnak az átlagfogyasztás felett felszámított 676 forintos tarifa. Egyben már csak a nyolcada annak az 1020 forintos „világpiaci árnak”, melyhez igazodva a kormány átszabta a rezsitarifákat a múlt év augusztusától.
Júliusban összesen 412 millió köbméter orosz gáz érkezett hazánkba, vagyis az idén eddig megszokott 300–400 millió köbméteres tempóhoz hasonlóan ment az import. Mivel már jóformán megteltek az ország gáztározói, az előttünk álló téli időszakban a szakértők nem várnak ellátási problémát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Két hónapra sem lehet tervezni” – Csődközelbe került az egyik legrégebbi magyar műszaki áruházlánc
A BestByte a magas készletköltségek miatt bírósági eljárást kezdeményezett a csőd elkerülésére. A törvényszék ideiglenes moratóriumot rendelt el 125 hitelezőre, miközben 11 üzlet sorsa dől el.
Boltokat zárhatnak be, embereket küldhetnek el, és a cég jövőjével a saját forrásai szerint „két hónapra sem lehet tervezni”.
A csőd szélén tántorog a BestByte, az egyik legrégebbi magyar műszaki áruházlánc, amely boltzárással és leépítéssel próbálja elkerülni a fizetésképtelenséget.
A cég saját kezdeményezésére nem nyilvános szerkezetátalakítási eljárás indult a Fővárosi Törvényszéken, amelynek keretében ideiglenes, korlátozott moratóriumot rendeltek el 125 hitelezőre – írja a hírt elsőként közlő Sell szaklap. A bíróság még decemberi végzésében szólította fel a hitelezőket, hogy nyilatkozzanak, vitatják-e a cég fizetésképtelenné válásának valószínűségét, ami az eljárás megindításának kulcsfeltétele.
A bíróságnak benyújtott iratok szerint
a nehéz pénzügyi helyzetet a lassú készletforgás, a magas készletállomány és a bolthálózat jelentős állandó költségei okozták. A cég 2025-ben jelentős veszteséget halmozott fel, a készletfinanszírozás és a szállítói kötelezettségek pedig komoly likviditási nyomást gyakoroltak a működésre.
A Forbes forrása szerint a helyzetet súlyosbítja, hogy a BestByte elvesztette hitelképességét, a bank már nem hajlandó garanciát nyújtani. „Nem is a cash, hanem a hitelképesség a legfontosabb egy cég életében” – magyarázta a bennfentes. A cég hivatalosan a csökkenő keresletre, a Temu elszívó hatására, valamint a tervezettnél gyengébb iskolakezdési és black friday-akciós eladásokra hivatkozik.
A szerkezetátalakítási terv fő irányai között szerepel a veszteséges üzletek bezárása, a működési és személyi költségek csökkentése, valamint az online értékesítés súlyának növelése. A bevételeket egy külsős cég által kezelt külön számlára helyezik, és innen ütemezik a beszállítók felé fennálló tartozások kifizetését.
„A kapott tervekből valószínűsíthető, hogy boltokat fognak bezárni, embereket fognak elküldeni. Csökkentik a készleteiket, ezzel együtt a készlet forgási sebességét is”
– foglalta össze a lépéseket a forrás.
A 2009-ben alapított BestByte országszerte 11 üzlettel rendelkezik, emellett hat Office Depot-üzletet is üzemeltet. A cég 2016 óta nyereséges volt, 2024-ben 345,6 millió forint adózott eredményt ért el 39,3 milliárd forintos nettó árbevétel mellett. A PwC Magyarország e-kereskedelmi listája szerint 2024-ben a 11. legnagyobb forgalmú e-kereskedő volt a magyar piacon, a kizárólag magyar tulajdonú online szereplők rangsorában pedig az ötödik helyen állt. A BestByte Kft. közvetett tulajdonosa – a Wolf Health Kft.-n keresztül – Fabó György Pál, akit a Telex Seszták Miklós volt fejlesztési miniszter közeli embereként említett.
A magyar piacon nem egyedi a helyzet: nemrég egy másik nagy hazai szereplő, az Aqua is válságba került, aminek hatására a webáruháznak új tulajdonosa lett a CHS nevű IT-nagykereskedő személyében.
Boltokat zárhatnak be, embereket küldhetnek el, és a cég jövőjével a saját forrásai szerint „két hónapra sem lehet tervezni”.
A csőd szélén tántorog a BestByte, az egyik legrégebbi magyar műszaki áruházlánc, amely boltzárással és leépítéssel próbálja elkerülni a fizetésképtelenséget.
A cég saját kezdeményezésére nem nyilvános szerkezetátalakítási eljárás indult a Fővárosi Törvényszéken, amelynek keretében ideiglenes, korlátozott moratóriumot rendeltek el 125 hitelezőre – írja a hírt elsőként közlő Sell szaklap. A bíróság még decemberi végzésében szólította fel a hitelezőket, hogy nyilatkozzanak, vitatják-e a cég fizetésképtelenné válásának valószínűségét, ami az eljárás megindításának kulcsfeltétele.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Tízezreket hagytak fűtés nélkül Berlinben, most a magyar kormány felvette őket a terrorlistájára
A Vulkán Csoport/Vulkangruppe egy friss kormányrendelet alapján felkerült Magyarország nemzeti terrorlistájára. A döntés értelmében a szervezet vagyonát befagyaszthatják és pénzügyi tranzakcióit korlátozhatják.
Január 20-án hatályba lépett az a kormányrendelet, amely a „Vulkán Csoport/Vulkangruppe” nevű szervezetet felvette Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listájára. A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint a csoporttal szemben pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket, például a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását kell alkalmazni, amíg a listán szerepel.
A kormányrendelet indoklása a csoport egy januári, berlini akciójára hivatkozik, amellyel a német főváros kritikus infrastruktúráját támadták. Január elején egy gyújtogatásos szabotázsakció során felgyújtottak egy kábelhidat a lichterfeldei erőműnél, ami napokig tartó, súlyos áramkimaradást okozott Berlin délnyugati kerületeiben.
A hatóságok közlése szerint 35–45 ezer háztartás és mintegy kétezer vállalkozás maradt áram és fűtés nélkül a rendkívüli hidegben.
A német rendőrség és a szenátus politikailag motivált, szélsőbaloldali bűncselekményként kezeli az ügyet.
A támadást a magát Vulkangruppénak nevező csoport vállalta magára egy online közzétett levélben, amelyet a német hatóságok hitelesnek minősítettek. Ebben a támadást „az önvédelem és a nemzetközi szolidaritás cselekedetének” nevezték, és hozzátették, hogy „a villatulajdonosokkal szemben korlátozott az együttérzésünk”. A csoport egyúttal további szabotázsakciókra szólított fel a fosszilis infrastruktúra és az elektromos hálózatok ellen.
„Elfogadhatatlan, hogy ismét nyíltan a szélsőbaloldal támadja áramhálózatunkat, ezzel életeket veszélyeztetve” – közölte a Die Zeit. Kai Wegner, Berlin kormányzó polgármestere. Iris Spranger belügyi szenátor „embertelen támadásnak” nevezte a gyújtogatást.
A magyar kormány tavaly ősszel hozta létre a terrorizmus elleni nemzeti listát, amely az Európai Unió központi jegyzékétől független. Elsőként az Antifa és a Hammerbande/Antifa Ost elnevezésű csoportosulások kerültek fel rá. A listáról Orbán Viktor miniszterelnök korábban azt mondta az Infostartnak: „A kormánynak élen kell járni a tekintetben, hogy a tettek, meg a bejelentett erőszakos, törvényellenes szándékok nem maradhatnak jogkövetkezmények és megtorlás nélkül.”
Január 20-án hatályba lépett az a kormányrendelet, amely a „Vulkán Csoport/Vulkangruppe” nevű szervezetet felvette Magyarország terrorizmus elleni nemzeti listájára. A Magyar Közlönyben megjelent jogszabály szerint a csoporttal szemben pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket, például a pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztását kell alkalmazni, amíg a listán szerepel.
A kormányrendelet indoklása a csoport egy januári, berlini akciójára hivatkozik, amellyel a német főváros kritikus infrastruktúráját támadták. Január elején egy gyújtogatásos szabotázsakció során felgyújtottak egy kábelhidat a lichterfeldei erőműnél, ami napokig tartó, súlyos áramkimaradást okozott Berlin délnyugati kerületeiben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mégis nyomozhatnak Ruszin-Szendi Romulusz fegyverviselése miatt, hiába állította az ellenkezőjét
A Nemzeti Nyomozó Iroda az egyesülési szabadság megsértése miatt nyomoz a politikus fegyverviselési ügyében – állítja a kormánypárti Magyar Nemzet. A volt vezérkari főnök nemrég azt közölte, minden eljárást megszüntettek ellene.
Bár Ruszin-Szendi Romulusz, a TISZA Párt képviselőjelöltje január elején arról számolt be, hogy megszüntették az ellene indított rendőrségi eljárásokat, a Nemzeti Nyomozó Iroda továbbra is nyomoz a volt vezérkari főnök fegyverviselési ügyében – értesült a Magyar Nemzet. A gyanú a kormánypárti lap szerint az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétsége.
A politikus a gyanú szerint tavaly május 8-án egy szeghalmi lakossági fórumon fegyvert viselhetett a ruházata alatt. Az eset miatt a rendőrség eljárást indított, majd szeptemberben a fegyverviselési engedélyét is visszavonta. A Magyar Nemzet szerint nem ez volt az egyetlen eset: később egy ferencvárosi rendezvényen is fegyver lehetett a politikusnál, már azután, hogy a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje lett. Bár az ellene folyó szabálysértési eljárásokat időközben megszüntették, a nyomozás a lap szerint az utóbbi ügyben folytatódik.
Ruszin-Szendi Romulusz január második hetében maga jelentette be, hogy az ellene indított rendőrségi eljárásokat megszüntették. A kormánypárti lap a folyamatban lévő nyomozás tényét úgy kommentálta:
„Magyar Péter honvédelmi szakértője bizonyíthatóan hazudott arról, hogy minden eljárást megszüntettek vele szemben.”
A politikus két hete a 24.hu-nak adott interjújában azt mondta, sehol nem volt nála fegyver. „A nyomozati szakaszban egyértelmű lett, hogy nem lehet minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy fegyver volt nálam” – mondta, és hozzátette, „amit annak láttak, az nem fegyver, hanem egy úgynevezett pouch, amiben különböző eszközöket tartok.” Állítása szerint azért nem nyilatkozott erről korábban, mert a bizonyítás a rendőrség feladata volt.
A gyülekezési jogról szóló törvény tiltja lőfegyver viselését gyűlésen, ezért a Fidesz egy teljes kommunikációs kampányt felépített arra, hogy Ruszin-Szendi veszélyes és fegyvere van:
Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy „fegyvernek semmi helye a gyűléseken”, Gulyás Gergely miniszter pedig arról beszélt, hogy „önmagában jogszabálysértő, hogy valaki egy politikai fórumon fegyvert viseljen, akkor is, ha a viselésre egyébként van engedélye”. Az ügyben Budai Gyula fideszes képviselő több feljelentést is tett.
Bár Ruszin-Szendi Romulusz, a TISZA Párt képviselőjelöltje január elején arról számolt be, hogy megszüntették az ellene indított rendőrségi eljárásokat, a Nemzeti Nyomozó Iroda továbbra is nyomoz a volt vezérkari főnök fegyverviselési ügyében – értesült a Magyar Nemzet. A gyanú a kormánypárti lap szerint az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének vétsége.
A politikus a gyanú szerint tavaly május 8-án egy szeghalmi lakossági fórumon fegyvert viselhetett a ruházata alatt. Az eset miatt a rendőrség eljárást indított, majd szeptemberben a fegyverviselési engedélyét is visszavonta. A Magyar Nemzet szerint nem ez volt az egyetlen eset: később egy ferencvárosi rendezvényen is fegyver lehetett a politikusnál, már azután, hogy a TISZA Párt országgyűlési képviselőjelöltje lett. Bár az ellene folyó szabálysértési eljárásokat időközben megszüntették, a nyomozás a lap szerint az utóbbi ügyben folytatódik.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagy Márton bejelentette: 100 milliárd forinttal támogatja az éttermeket a kormány
Egy 5+1 elemből álló csomag készül, a részleteken még dolgoznak. A támogatás a csökkenő számú és nyereségességű hazai éttermek működését hivatott stabilizálni.
A kormány 100 milliárd forintos támogatási csomagot jelentett be a vendéglátásnak, miközben az elmúlt években több neves étterem is bezárt, a szektor nyereségessége pedig még mindig nem érte el a járvány előtti szintet. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán közölte, hogy
összesen 100 milliárdos programmal támogatnák a hazai éttermeket. A miniszter korábban már jelezte, hogy az éttermek esetében lépni kell, ezért egy támogató csomagot javasolnak a kormánynak. Az éttermeket egy 5+1 elemből álló csomaggal segítenék, a részleteken a miniszter közlése szerint még dolgoznak
A turizmus-vendéglátás több százezer embernek ad munkát Magyarországon, és jelentősen hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 2024 végén körülbelül 43.600 volt, ami évről évre csökkenő tendenciát mutatott. A Magyar Vendéglátók Iparegyesületének jelentése szerint ez összességében 15 százalékkal kevesebb a járvány előtti, 2019-es adathoz képest.
A „klasszikus” éttermek és büfék száma becslések szerint az elmúlt években 20–22 ezerre csökkent, szemben az évtized elején még jellemző 25-26 ezerrel.
A fővárosban az elmúlt években több neves étterem is bezárt: több évtized után lehúzta a rolót a Klub Vittula, 2024 őszén a Madách téren található Keksz Bisztró nyitott ki utoljára, és 2022 novemberében bezárt a Malackrumpli Bisztró is. Szeptemberben köszönt el vendégeitől Budapest első bababarát kávézója, Hosszú Katinka háromszoros olimpiai bajnok úszó pedig áprilisban zárta be 2022-ben nyitott éttermét, a Koool Bisztrót. Megszűnt továbbá az Enso és a Laurel étterem, több év után a Nemo, illetve közel tíz év után a Bálna Terasz is.
A koronavírus-járvány idején a kormány ágazati bértámogatási program keretében segítette a leállásra vagy csökkentett munkaidő bevezetésére kényszerült vállalkozásokat. A 100 százalékban uniós finanszírozású program keretösszege 84 milliárd forint volt. Ennek az összegnek közel felét a vendéglátóipari, turisztikai cégek kaphatták. A támogatásból nemcsak célzottan az éttermet üzemeltetők, hanem a teljes vendéglátói kör, egyebek közt a szállodai szolgáltatók, a rendezvény- és konferenciaszervezők, valamint a sportlétesítmény-üzemeltetők is részesülhettek – emlékeztet a 24.hu.
A kormány 100 milliárd forintos támogatási csomagot jelentett be a vendéglátásnak, miközben az elmúlt években több neves étterem is bezárt, a szektor nyereségessége pedig még mindig nem érte el a járvány előtti szintet. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán közölte, hogy
összesen 100 milliárdos programmal támogatnák a hazai éttermeket. A miniszter korábban már jelezte, hogy az éttermek esetében lépni kell, ezért egy támogató csomagot javasolnak a kormánynak. Az éttermeket egy 5+1 elemből álló csomaggal segítenék, a részleteken a miniszter közlése szerint még dolgoznak
A turizmus-vendéglátás több százezer embernek ad munkát Magyarországon, és jelentősen hozzájárul az ország gazdasági teljesítményéhez. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 2024 végén körülbelül 43.600 volt, ami évről évre csökkenő tendenciát mutatott. A Magyar Vendéglátók Iparegyesületének jelentése szerint ez összességében 15 százalékkal kevesebb a járvány előtti, 2019-es adathoz képest.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
