Az egészségügyi tárca pénteken közzétett adatai szerint 57 563 új fertőzöttet találtak csütörtökön mintegy 250 ezer teszttel, 25,693 százalékos pozitivitási aránnyal az ötödik, különösen gyorsan terjedő omikron variáns okozta járványhullámban.
Jelenleg 483 228 aktív koronavírus fertőzöttet tartanak számon, amely már csökkenést jelent a néhány nappal korábbi, 550 ezer fölötti fertőzötthöz képest. A mintegy 9,4 milliós népességű Izraelben a fertőzöttek mellett jelenleg 162 853 fertőzöttel érintkezett ember tartózkodik házi karanténban.
Bizakodásra ad okot, hogy tovább csökkent a fertőzési ráta, amely jelenleg 1,05, noha a csúcson, december végén 2,12 volt. Ez azt jelenti, hogy 100 fertőzött most 105 embernek adja tovább a vírust. Ennek a számnak a következő napokban várható további csökkenése a járvány visszavonulását, a fertőzöttek számának jelentős csökkenését fogja jelezni.
A kórházi ellátást igénylő 2438 beteg közül jelenleg 946-an vannak súlyos állapotban, és 213-an szorulnak lélegeztetőgép segítségére. A súlyos esetek megjelenése 1-2 héttel követi a fertőződéseket, és ezért a kórházakban a jövő héten számítanak a járványhullám tetőzésére.
A koronavírus-járvány megjelenése óta 2 683 443 fertőzöttet regisztráltak a hatóságok az egészségügyi minisztérium adatai szerint. Az országban 276, szinte minden település piros színkóddal jelzett, vagyis jelentősen fertőzött, 2 települést tartanak nyilván a közepesen fertőzött, vagyis narancssárga színkóddal jelzett kategóriában, 2 "sárga" településen kismértékben van jelen a koronavírus, és egyetlen helység sem számít "zöldnek", tehát alig vagy egyáltalán nem fertőzöttnek.
Izraelben tavaly december vége óta 6 689 735, ötévesnél idősebb embert - az ország lakosságának 71,94 százalékát - oltották be legalább egyszer a Pfizer/BioNTech vakcinájával. 4 436 378-an, a lakosság 47,71 százaléka már három oltást kapott. A 60 év felettiek és a veszélyeztetett csoportok tagjai közül pedig már 623 010-en adatták be maguknak a negyedik - azaz a második emlékeztető - oltást az országban.
A SARS-CoV-2 vírus okozta betegségben tavaly február óta 8556-an, az utóbbi hét napon 149-en haltak meg Izraelben.
Az egészségügyi tárca pénteken közzétett adatai szerint 57 563 új fertőzöttet találtak csütörtökön mintegy 250 ezer teszttel, 25,693 százalékos pozitivitási aránnyal az ötödik, különösen gyorsan terjedő omikron variáns okozta járványhullámban.
Jelenleg 483 228 aktív koronavírus fertőzöttet tartanak számon, amely már csökkenést jelent a néhány nappal korábbi, 550 ezer fölötti fertőzötthöz képest. A mintegy 9,4 milliós népességű Izraelben a fertőzöttek mellett jelenleg 162 853 fertőzöttel érintkezett ember tartózkodik házi karanténban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Durva amerikai ultimátum Kijevnek: aláírják a 28 pontos tervet, vagy elzárják a fegyvercsapot
A Trump-kormány Hálaadásig adott időt Zelenszkijnek, hogy rábólintson a megállapodásra. A tervet az elnök veje és egy korábbi üzlettársa készítette, a nyomás pedig óriási.
Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.
„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”
– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.
A Washington által Kijev elé tett terv több, Oroszország által hangoztatott fő követelést támogatna.
A javaslat szerint Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, a szövetség pedig nem telepíthetne csapatokat az országba. Hadseregének létszámát 600 ezer főben korlátoznák, és megtiltanák a nukleáris fegyverkezést is.
A tervezet elismerné a de facto orosz ellenőrzést a Krím, Luhanszk és Donyeck felett, a herszoni és zaporizzsjai frontvonalakat pedig befagyasztanák, majd egy demilitarizált ütközőzónát hoznának létre. Cserébe az USA homályos biztonsági garanciákat ígér, valamint egy újjáépítési csomagot, amelyhez részben befagyasztott orosz vagyont használnának fel.
A tervezetet Donald Trump korábbi üzlettársa, jelenlegi különmegbízottja, Steve Witkoff készítette, de a munkában részt vett az elnök veje, Jared Kushner és Marco Rubio amerikai külügyminiszter is. A dokumentumot Daniel Driscoll, az amerikai hadsereg minisztere adta át csütörtökön Kijevben. A terv szerint azt előbb Volodimir Zelenszkij és Donald Trump írná alá, és csak ezt követően mutatnák be Moszkvának. A megállapodás végrehajtását egy béketestület felügyelné, amelynek elnöke a tervezet szerint maga Donald Trump lenne.
Oroszország hivatalosan nem kommentálta a terveket, de Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin tanácsadója, aki a központi tárgyalópartner a folyamatban, optimistán nyilatkozott a dokumentumról, mondván, az végre az orosz álláspontot is figyelembe veszi. Eközben vezető uniós tagállamok „kapitulációnak” tartják a javaslatot, és hangsúlyozzák, hogy a tárgyalásoknak Ukrajna szuverenitását kell megőrizniük, ezért egy alternatív európai javaslaton dolgoznak.
Washington brutális határidőt szabott Ukrajnának: Hálaadásig, azaz 2025. november 27-ig alá kell írniuk egy 28 pontos béketervet, különben az amerikai kormány korlátozhatja a fegyverszállításokat és a létfontosságú hírszerzési adatok megosztását. Az Egyesült Államok ezzel a lépéssel gyakorol nyomást Kijevre, hogy fogadja el a megállapodás keretrendszerét – írta a HVG. A nyomás mértéke a beszámolók szerint nagyobb, mint bármely korábbi tárgyalás során.
„Meg akarják állítani a háborút, és azt akarják, hogy Ukrajna fizesse meg az árát”
– mondta egy, az ügyhöz közel álló, névtelenséget kérő forrás.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.
„Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk egy kulcsfontosságú partner elvesztését. Vagy ez a 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél, az eddigi legnehezebb”
– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.
„Az ukrán nemzeti érdekeket figyelembe kell venni. Nem teszünk hangzatos nyilatkozatokat. Nyugodtan fogunk együtt dolgozni Amerikával és minden partnerünkkel, konstruktívan fogjuk keresni a megoldást.
Érveket fogok felhozni, alternatívákat fogok javasolni, de biztosan nem adunk az ellenségnek okot arra, hogy azt mondja, Ukrajna nem akar békét, és éppen ő akadályozza a folyamatot” – mondta az ukrán elnök.
A sajtóhoz kiszivárgott részletek szerint a javaslatcsomag előírná Ukrajnának, hogy területeket adjon át az ország keleti részén, és nagyjából a felére csökkentse hadseregének létszámát.
A terv tartalmazza Ukrajna NATO-tagságának alkotmányos tiltását, egy 600 ezer fős haderőplafont, demilitarizált övezet létrehozását keleten, a Donbász teljes orosz ellenőrzését, valamint a Herszon és Zaporizzsja menti frontvonalak befagyasztását. A megállapodás egy biztonsági garanciát is ígér, amely a NATO 5-ös cikkelyéhez hasonló közös reagálási kötelezettséget jelentene, de több pontja feltételes. Emellett gazdasági csomag is szerepel benne: egy újjáépítési alap, az orosz befagyasztott vagyon egy részének felhasználása és a szankciók fokozatos feloldása.
A Guardian arról ír, hogy Donald Trump azt szeretné, ha az ukránok hálaadásig, vagyis jövő csütörtökig (november 27-ig) elfogadnák a megállapodást. Zelenszkij a jelek szerint attól tart, hogy ha ezt nem teszik meg, az Egyesült Államok felhagy az ország támogatásával. A Kreml szóvivője ehhez képest úgy nyilatkozott, nincs „új” békefolyamat, és Oroszország feltételei változatlanok, amelyek magukban foglalják Ukrajna NATO-céljainak feladását és a négy elcsatolt régióból való kivonulását. Mindeközben több európai fővárosban aggodalmukat fejezték ki egy „rossz béke” destabilizáló hatása miatt.
Zelenszkij beszédében utalt arra is, hogy az ukrán nép fáradt. „Népünk minden éjjel ágyúzásokat, rakétatámadásokat, ballisztikus csapásokat, drónok támadásait éli át.
Az embereink nap mint nap elveszítenek valakit a szeretteik közül. A népünk nagyon, nagyon szeretné, ha véget érne a háború” – zárta beszédét.
Vagy a méltóság, vagy a legfontosabb szövetséges – lényegében ezt a drámai választási kényszert vázolta fel népének Volodimir Zelenszkij ukrán elnök péntek délutáni beszédében. Az elnök a 28 pontos orosz-amerikai béketervvel kapcsolatban úgy fogalmazott, Ukrajna történelmének legnehezebb pillanata előtt áll, de döntenie kell – írta a 24.hu.
„Vagy elveszítjük a méltóságunkat, vagy megkockáztatjuk egy kulcsfontosságú partner elvesztését. Vagy ez a 28 pont, vagy egy rendkívül nehéz tél, az eddigi legnehezebb”
– jelentette ki Zelenszkij, aki ugyanakkor leszögezte, hogy konstruktívan áll hozzá az esetleges tárgyalásokhoz, még akkor is, ha a béketerv eddig napvilágot látott részletei nem előnyösek Ukrajna számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kiszivárgott a közmédia titkos kérdéssora, amivel a Tisza jelöltjeit bombázzák, Magyar Péter a Facebookon válaszolt mindegyikre
A HVG szerezte meg a belső levelet, amiben a riportereket a jelöltekre uszítják. A kérdések többek közt a migrációról és a sorkatonaságról szólnak, a pártelnök szerint ez lejáratás.
Központilag összeállított, a Tisza Párt álláspontjának ellentmondó kérdéssorral keresi a közmédia a párt előválasztási jelöltjeit – írta meg a Telex. Az ügyre Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált, egyúttal több szakpolitikai kérdésben is állást foglalt.
Kijelentette, hogy a Tisza-kormány az adócsökkentés kormánya lesz, nem vezetik be a nyugdíjadót, sőt, emelik a minimálnyugdíjat és egy legfeljebb 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártyát hoznak létre. Leszögezte azt is, hogy a Tisza Párt nem fogadja el sem a migrációs paktumot, sem a migránskvótát, és megtartja a határkerítést. Emellett nem támogatják Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását és a sorkötelezettség visszaállítását sem.
Magyar Péter szerint „A »köz«média elkezdte elárasztani a TISZA postafiókját a Rogánék által megírt, korábban kiszivárgott hazug kérdéseivel”.
A pártelnök felszólította a közmédia munkatársait, hogy „fejezzék be a jóravaló, becsületes magyar emberek ellen indított hajtóvadászatot, és állítsák le a közpénzből folytatott lejáratást”.
A jelölteket nemcsak a közmédia, hanem a megafonos influenszer, Bohár Dániel is kereste. „Ők, mióta bejelentették, hogy képviselő jelölt-jelöltek lettek, már nem magánemberek. Hanem közszereplők. Ezt vállalták. És az embereknek joguk van tudni, mire számíthatnak tőlük. Ezért hívtam fel őket. És meg tudom ígérni: folytatom” – írta Bohár.
A HVG által megszerzett belső levelezés szerint az M1 csatornaigazgatóság hírterületi kiemelt szerkesztője azt írta a munkatársainak, hogy
„a legnagyobb ellenzéki párt előválasztási jelöltjeinek releváns kérdéseket feltenni egy normális országban a közszolgálati média feladata is lenne, ám ez Magyarország és az MTVA, így ez elég sajátosra sikerült”.
A levél így folytatódott: „Egyeztetve a csatornaigazgatóval és a vidékszerkesztőkkel arra kérlek Titeket, hogy a lenti táblázat alapján holnaptól egyesével keressétek fel a Tisza-jelölteket”.
A közmédia dolgozóinak többek között arra kellett rákérdezniük a képviselőjelölteknél, hogy támogatják-e a háromkulcsos személyi jövedelemadó bevezetését; lemondanának-e a magasabb nyugdíjukról mások javára; igazságosnak tartják-e a nyugdíjak megadóztatását;
egyetértenek-e a migránsok beengedésével Simonovits András tiszás nyugdíjszakértő felvetése nyomán; támogatják-e Ukrajna azonnali uniós csatlakozását; vagy egyetértenek-e a sorkatonaság visszaállításával Ruszin-Szendi Romulusz egy mondata alapján. Emellett érdeklődniük kellett arról is, olvasták-e Bódis Krisztina „Csipkejózsika” című művét, illetve milyen konkrét terveik vannak Tarr Zoltán „választást kell nyerni, utána mindent lehet” kijelentése fényében.
A Tisza Párt elnöke korábban már jelezte, hogy a képviselőjelöltek nem fognak nyilatkozni, amíg ki nem derül, ki lesz a végleges jelölt a 106 körzetben.
A párt ismert tervei között egyébként szerepel a korrupcióellenes intézkedések elfogadása, az uniós pénzek hazahozatala, az állami egészségügy és az oktatás fejlesztése, a MÁV megmentése, a kis- és középvállalkozások támogatása, az önkormányzatok hatáskörének visszaadása és az orbáni megélhetési válság megszüntetése.
Központilag összeállított, a Tisza Párt álláspontjának ellentmondó kérdéssorral keresi a közmédia a párt előválasztási jelöltjeit – írta meg a Telex. Az ügyre Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebookon reagált, egyúttal több szakpolitikai kérdésben is állást foglalt.
Kijelentette, hogy a Tisza-kormány az adócsökkentés kormánya lesz, nem vezetik be a nyugdíjadót, sőt, emelik a minimálnyugdíjat és egy legfeljebb 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártyát hoznak létre. Leszögezte azt is, hogy a Tisza Párt nem fogadja el sem a migrációs paktumot, sem a migránskvótát, és megtartja a határkerítést. Emellett nem támogatják Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását és a sorkötelezettség visszaállítását sem.
Magyar Péter szerint „A »köz«média elkezdte elárasztani a TISZA postafiókját a Rogánék által megírt, korábban kiszivárgott hazug kérdéseivel”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy megmutatta: 1,1 milliós bőrönddel szállt fapadosra a honvédelmi miniszter
A miniszter a Ryanair járatával utazott Londonból haza, ahol a fotó készült. A kép tanúsága szerint a méregdrága bőröndöt a poggyásztartóba kellett betennie.
Újabb fejezettel bővült Szalay-Bobrovniczky Kristóf fapados utazásának története, miután Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pénteken egy fotót tett közzé a honvédelmi miniszterről, amint egy Louis Vuitton bőrönddel áll sorba. Hadházy Facebook-bejegyzése szerint a tárcavezető bőröndje újonnan 1 145 400 forintba kerül – írta a 24.hu.
„Nos, megnyugodhatunk, mert kaptam egy fotót arról, ahogyan a gép előtt a sorban várakozva a hozzá méltó Lois Vuitton bőröndjével pózol. Utána be kellett tennie a poggyásztartóba”
– fogalmazott posztjában Hadházy. A képviselő kiemelte, hogy egy gyermekvédelemben dolgozónak körülbelül 8 hónapot kellene ezért az összegért dolgoznia.
A független országgyűlési képviselő egyébként még kedden hívta fel a figyelmet arra, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf is a Ryanair fapados járatával jött haza vasárnap este Londonból,
„egy snassz, százezer forintos kézitáskát szorongatva az ölében”.
Szalay-Bobrovniczky a kormány egyik leggazdagabb emberének számít, az egykori századvéges vezető tulajdonában volt (legalábbis névleg) többek között a Magyar Vagongyár, egy cseh repülőgépgyár, és a kaszinókoncessziót is ő kapta meg Andy Vajna halála után. Ezeket azonban miniszteri kinevezése után átadta más NER-közeli üzletembereknek.
Újabb fejezettel bővült Szalay-Bobrovniczky Kristóf fapados utazásának története, miután Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pénteken egy fotót tett közzé a honvédelmi miniszterről, amint egy Louis Vuitton bőrönddel áll sorba. Hadházy Facebook-bejegyzése szerint a tárcavezető bőröndje újonnan 1 145 400 forintba kerül – írta a 24.hu.
„Nos, megnyugodhatunk, mert kaptam egy fotót arról, ahogyan a gép előtt a sorban várakozva a hozzá méltó Lois Vuitton bőröndjével pózol. Utána be kellett tennie a poggyásztartóba”
– fogalmazott posztjában Hadházy. A képviselő kiemelte, hogy egy gyermekvédelemben dolgozónak körülbelül 8 hónapot kellene ezért az összegért dolgoznia.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
