Összecsapásokkal ért véget a George Floyd emléktüntetés Berlinben és Hamburgban is – 130 embert vettek őrizetbe

„Inkább adott volna 75-öt, mert ez így nagyon szánalmas” – írta egy pedagógus a közösségi oldalán, miután 79 pontot kapott az új rendszerű teljesítményértékelésen.

Nem ő volt az egyetlen, aki így járt. A Népszava szerint több tanár is arról számolt be, hogy épp csak 1-2 ponttal maradtak le a kiemelkedő kategóriától.

A teljesítményértékelés során maximum 100 pontot lehet szerezni. Azokat a pedagógusokat, akik legalább 80 pontot elérnek, kiemelkedő teljesítményűnek minősítik. Ők a jövő tanévtől pluszjuttatást kaphatnak az alapbérükbe építve. Az összeg átlagosan havi bruttó 20 ezer forint, de az igazgatók döntése alapján akár 60 ezer forint is lehet. Az 50 pont alatti eredmény a fejlesztendő, az 50 és 79 közötti pontszám pedig az átlagos teljesítményt jelenti.

A Népszava úgy tudja, több pedagógus is azt tapasztalta, hogy később változtatták meg a pontszámukat. Volt, aki azt írta, hogy néhány napja még 80 pont fölé értékelték, de később 79-re módosították.

Többen azt mondták a lapnak, hogy tantestületeken belül egyszerre többen is 79 pontot kaptak. Úgy tudják, az intézményvezetők szóban olyan tájékoztatást kaptak a tankerületi központoktól, hogy „arányosítani” kell a pontszámokat, mert nem lehet túl sok embert a kiemelkedő kategóriába sorolni a bérkeret elosztása miatt.

Egy pedagógus úgy fogalmazott, jövőre nem vállal semmilyen pluszfeladatot, mert szinte ugyanannyi pontot kapott, mint azok, akik alig dolgoztak többet az alapfeladatuknál. Egy másik azt mondta, ez az egész rendszer csak arra jó, hogy „mindenki utálja a másikat, aki két ponttal többet kapott”.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet szerint hozzájuk is érkeztek hasonló visszajelzések. Különösen furcsának tartja, hogy sok tanár egységesen 79 pontot kapott.

A Népszava kérdésére a Klebelsberg Központ annyit válaszolt: „a pedagógusok teljesítményértékelése munkáltatói hatáskör”.

Éjszaka megjelent a kormány rendelete, amely részletesen felsorolja, melyik bank melyik településen felel az ATM-ek telepítéséért. A Bankmonitor a dokumentum alapján listát állított össze arról, hogy melyik pénzintézetnek hová kell automatát kihelyeznie.

A döntéshozók szerint ezt leginkább úgy lehet biztosítani, ha a lakosság számára egyszerű és könnyen elérhető a készpénzfelvétel. Ennek érdekében határozták meg, hogy minden hazai településen legyen legalább egy ATM.

Jelenleg több kisebb településen nincs lehetőség készpénzfelvételre.

Az érintett települések körét a 2022-es népszámlálási adatok alapján határozták meg. A 2025. június 26-án megjelent rendelet azt is meghatározza, hogy pontosan mely bank melyik településért felel. Az 500 fő alatti települések esetében egyelőre nincs információ arról, hogy mikor kerülhet sor ATM telepítésére.

(via 24.hu)

Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádió brüsszeli stúdiójából jelentkezett be, ahol több fontos témát is érintett. Azt mondta, hogy Ukrajna uniós tagsága tönkretenné Magyarországot, és háborút hozna az ország területére. Szerinte pillanatok alatt háborúba keverednénk Oroszországgal, és az EU-n belülre is bejönne a konfliktus.

– mondta a miniszterelnök. Hozzátette, nem a távoli jövőről van szó, hanem egy közvetlen fenyegetésről, amit szerinte most kell megakadályozni.

Az ukrán helyzetről azt mondta, hogy nem tudni, pontosan mi Ukrajna, és hol húzódnak a határai. Korábban a volt szovjet blokkhoz tartozó országokat előbb a NATO, majd az EU vette fel. Orbán szerint Ukrajnát nem vehetik fel a NATO-ba, mert az azonnali háborút jelentene.

A NATO-csúcson szerinte „megérkeztek az amik [azaz az amerikai vezetés], az újak”, és ők is azt mondták, Ukrajna nem kerülhet be. Úgy fogalmazott: „ott a mi álláspontunk, mert mi is ezt mondtuk csak nem ebben a hangfekvésben, mert a mi méretünk nem indokolja ezt a hangfekvést”. Orbán szerint ez lett a NATO hivatalos álláspontja.

Úgy látja, az uniós vezetők nem őszinték az ukránokkal. Azt mondta: „becsapják és átverik morálisan, vállalhatatlan módon a brüsszeli vezetők az ukránokat, akikkel őszintén és egyenesen kellene beszélni”. Szerinte idővel más tagállamok is megváltoztatják majd a véleményüket, például a németek, osztrákok, csehek és franciák is.

Orbán beszélt arról is, hogy Brüsszel ma úgy működik, mint régen Moszkva. „Moszkva egy olyan hatalmi központ volt, ahonnan utasításokat küldözgettek Budapestre. És ezt csinálja Ursula von der Leyen meg Weber úr” – fogalmazott. Ursula von der Leyen ismételt felhívásáról azt mondta:

Az orosz energiahordozók behozatalának tiltása most nem volt napirenden, de Orbán szerint „a küzdelem majd jövő héten folytatódik a külügyminiszterek szintjén”.

A miniszterelnököt megkérdezték arról is, lesz-e Pride június 28-án. Úgy válaszolt: a rendezvényhez bejelentés kell, és a rendőrségnek erre rá kell bólintania. Ha megtagadják, a szervezők bírósághoz fordulhatnak. Azt is mondta:

(…) ilyeneket nem lehet csinálni, de ha valaki csinál ilyet, annak lesz egy jogkövetkezménye”.

Hangsúlyozta, hogy mindenki döntse el, mit akar, és tartsa be a jogszabályokat. „Felnőtt emberek vagyunk. Tehát mindenkinek azt tanácsolom, döntse el, mit akar, tartsa be a jogszabályokat, én ezt teszem, nekik is ezt tanácsolnám, ha meg nem tartja be, akkor meg számot kell vetni a leírt, világos jogszabályi következményekkel” – mondta.

Kapu Tibor űrutazásáról is beszélt, és arról, hogy Magyarországon olyan cégek is vannak, amelyek az űrbizniszben részt tudnak venni. Hozzátette: „Nem mondom, hogy ki fogja váltani a mezőgazdaságot”, de a magyarokkal érdemes számolni.

(via Telex, 444)

Az Európai Bizottság támogatja az ukrán csatlakozási tárgyalások első fejezetének megnyitását; Ukrajna teljesítette a feladatát, így most rajtunk a sor, mert a csatlakozási folyamat érdemeken alapul és Ukrajna kiérdemelte, hogy továbbléphessen – jelentette ki a brüsszeli testület elnöke az EU-tagállamok vezetőinek tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján.

Ursula von der Leyen szerint az EU-nak továbbra is kísérnie kell Ukrajnát az uniós csatlakozás útján, mert „az állandó tűzharc mellett az ország egyik reformot a másik után hajtja végre, ami lenyűgöző teljesítmény”.

Mint mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videón keresztül csatlakozott a tanácskozáshoz, ahol a vezetők megerősítették, hogy továbbra is teljes körű – katonai, gazdasági és politikai – támogatást nyújtanak Ukrajnának. Katonai téren 1 milliárd eurót különítettek el az ukrán védelmi ipar számára a befagyasztott orosz vagyonok rendkívüli hozamából.

– taglalta.

Hangsúlyozta, hogy továbbra is politikai nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy komoly béketárgyalásokba kezdjen – kezdve egy valódi tűzszünettel. „Ezt célozza a 18. szankciós csomagunk. Hamarosan meg kell állapodnunk ebben a csomagban” – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte, hogy az EU-nak be kell fektetnie Ukrajnába, a SAFE hitelek – az EU új védelmi finanszírozási eszközének részei - lehetővé teszik a közös beszerzéseket Ukrajnával, illetve az ukrán védelmi ipartól történő beszerzést is.

– mondta.

A versenyképességgel kapcsolatban Ursula von der Leyen tájékoztatta a vezetőket az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalások aktuális állásáról. Elmondta, hogy a G7-csúcson Kanadában Donald Trump amerikai elnökkel, abban állapodtak meg, hogy felgyorsítják a tárgyalásokat a július 9-i megállapodás érdekében.

Ahogy arról korábban írtunk, Orbán Viktor csütörtökön harmadszor is megvétózta az Ukrajnáról szóló uniós nyilatkozatot, amit a másik 26 tagállam elfogadott.