Orosz tábornok: orosz területet lőttek az ukránok amerikai tarackkal
A washingtoni orosz nagykövetség felelőtlenséggel vádolta meg az Egyesült Államokat, amiért az eszkaláció veszélye ellenére nagyhatótávolságú tüzérségi rendszereket ad át Kijevnek.
Ukrajna a Harkiv megyei Zolocsivben lévő gabonatároló területéről a NATO-tól származó tarackokkal lőtt határmenti orosz területeket - jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője a szerdára virradó éjjel megtartott tájékoztatóján
A tábornok szerint a fegyverek feltehetően amerikai M777-es ágyúk voltak. Mizincev felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán fegyveres erők a fenyegető gabonahiány és az élelmiszerválság ellenére továbbra is katonai célokra használják a terményfeldolgozó és tároló létesítményeket.
Beszámolója értelmében a Harkiv megyei Hubarijivkában a területvédelem szerint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeztek el egy gabonatároló mellett. Ugyanezt tették a "Donyecki Népköztársaságban" lévő Novoekonomicsnében és Novodonyeckében, valamint a Szumi megyei Novovaszilivkában is.
Mizincev szerint az ukrán fél így provokál ki választüzet az orosz fegyveres erők részéről, hogy hivatkozási alapot teremtsenek Moszkvának a polgári infrastruktúra válogatás nélküli pusztításával való megvádolásához. A vezérezredes azzal vádolta meg az ukrán "nacionalista alakulatokat", hogy az orosz fennhatóság alá került Mariupolból való kivonulás közben szándékosan felgyújtottak egy gabonatárolót, több mint 50 ezer tonnányi terményt elpusztítva.
A washingtoni orosz nagykövetség kedden kiadott közleményében felelőtlenséggel vádolta meg az Egyesült Államokat, amiért az eszkaláció veszélye ellenére nagyhatótávolságú tüzérségi rendszereket ad át Kijevnek, amelyeket orosz terület ellen irányuló támadásra használhat fel, ami "kiszámíthatatlan következményekkel" jár.
A misszió emellett aggodalmának adott hangot annak veszélye miatt, hogy a fejlett precíziós fegyverek nemcsak Ukrajnában, de az ország határain túl is "nemzeti radikálisok, terroristák és bandák birtokába kerülnek".
A követség kötelezettségszegéssel vádolta meg az amerikai hatóságokat, amiért négy olyan orosz gyártmányú Mi-17-es helikoptert szállítottak Kijevnek, amelyeket korábban az afgán kormány számára vásároltak.
A diplomáciai misszió felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel Washington megkerülte a végfelhasználói tanúsítvány vonatkozó rendelkezését, amelynek értelmében ehhez Oroszország írásbeli hozzájárulására lett volna szükséges.
A közlemény szerint emellett Washington a Stinger hordozható légvédelmi rendszerek Ukrajnába szállításával megszegte az ENSZ Közgyűlésének 2007. évi 62/40. számú határozatát és a hagyományos fegyverek és kettős felhasználású termékek és technológiák exportja ellenőrzéséről 2003-ban megkötött wassenaari megállapodást. Utóbbi rendelkezései minimálisra szándékoznak csökkenteni annak kockázatát, hogy a fegyverosztály nem állami szereplők kezébe kerüljön.
Ukrajna a Harkiv megyei Zolocsivben lévő gabonatároló területéről a NATO-tól származó tarackokkal lőtt határmenti orosz területeket - jelentette ki Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs parancsnokság és a Nemzeti Védelmi Irányító Központ vezetője a szerdára virradó éjjel megtartott tájékoztatóján
A tábornok szerint a fegyverek feltehetően amerikai M777-es ágyúk voltak. Mizincev felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán fegyveres erők a fenyegető gabonahiány és az élelmiszerválság ellenére továbbra is katonai célokra használják a terményfeldolgozó és tároló létesítményeket.
Beszámolója értelmében a Harkiv megyei Hubarijivkában a területvédelem szerint páncélozott járműveket és tüzérséget helyeztek el egy gabonatároló mellett. Ugyanezt tették a "Donyecki Népköztársaságban" lévő Novoekonomicsnében és Novodonyeckében, valamint a Szumi megyei Novovaszilivkában is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Donald Trump szerint Orbán Viktor úgy gondolja, „a nem túl távoli jövőben” véget érhet az orosz–ukrán háború. Orbán megerősítette, erőteljesen meg van győződve erről. Szerinte ehhez csak az kellene, hogy az európai országok egységesek legyenek, de szerinte Brüsszel háborút akar, mert sokan azt hiszik, Ukrajna megnyerheti a háborút, amit hibás álláspontnak tart.
„Azt mondja, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút?” – kérdezte Trump. „Csodák történhetnek” – válaszolta Orbán, miközben feltette a kezét.
Donald Trumpot arról is kérdezték, hogy találkozik-e a közeljövőben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten, és hogy mikor érhet véget az ukrajnai háború. A találkozóról azt mondta, erről is fognak tárgyalni, de majd később jelenthetik be. A háború végéről azt mondta, szerinte „a nem is olyan távoli időben” véget érhet.
Orbán Viktor erre úgy reagált, hogy Trump nagy erőfeszítést tesz a békéért, de szerinte Brüsszel és az európai országok nem támogatják ezt. Úgy látja, nem egységes a nyugati válasz. Szerinte csak az amerikai és a magyar kormány békepárti, mindenki más azt gondolja, Ukrajna megnyerheti a háborút a csatatéren.
Donald Trump szerint Orbán Viktor úgy gondolja, „a nem túl távoli jövőben” véget érhet az orosz–ukrán háború. Orbán megerősítette, erőteljesen meg van győződve erről. Szerinte ehhez csak az kellene, hogy az európai országok egységesek legyenek, de szerinte Brüsszel háborút akar, mert sokan azt hiszik, Ukrajna megnyerheti a háborút, amit hibás álláspontnak tart.
„Azt mondja, hogy Ukrajna nem nyerheti meg a háborút?” – kérdezte Trump. „Csodák történhetnek” – válaszolta Orbán, miközben feltette a kezét.
Donald Trumpot arról is kérdezték, hogy találkozik-e a közeljövőben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten, és hogy mikor érhet véget az ukrajnai háború. A találkozóról azt mondta, erről is fognak tárgyalni, de majd később jelenthetik be. A háború végéről azt mondta, szerinte „a nem is olyan távoli időben” véget érhet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Interaktív térképen mutogatják a Tisza-szimpatizánsokat, a NAIH szerint ez már bűncselekmény
Sokkoló fordulat az adatbotrányban, mostantól bárki rákattinthat a szomszédjára. 200 ezer ember adatai, neve, politikai hovatartozása, lakcíme között lehet böngészni.
Ismeretlenek egy interaktív térképet készítettek a Tisza PártTisza Világ nevű mobilalkalmazásából kiszivárgott adatbázisból, amelyen földrajzi koordináták alapján, akár utca- vagy házszinten is böngészhetővé tették a mintegy 200 ezer érintett adatait – írta az Index.
Az oldalon név vagy cím alapján is lehet keresni, a rendszer pedig a név és a cím mellett az érintett e-mail-címét is megadja.
A weboldal ugyanakkor valamilyen tiltás alatt áll, a Telekom szolgáltatásán keresztül például nem elérhető.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint az interaktív térkép elkészítése bűncselekmény.
„Az eddig rendelkezésre álló információk alapján a hatóság szerint megalapozottan állítható, hogy az ismeretlen személy a személyes és különleges adatok felhasználásával bűncselekményt követett el, éppen ezért haladéktalanul szükséges annak törlése”
– közölte Péterfalvi Attila. Hozzátette, amennyiben a honlapot nem törlik, a a rendelkezésre álló jogi eszközök alkalmazásával lépnek fel.
A NAIH már a térkép megjelenése előtt állásfoglalást adott ki, amelyben világossá tette, hogy bár egy politikai párt informatikai rendszerének sérülékenysége közérdekű ügy lehet, „ez azonban önmagában nem teremt jogszerű alapot arra, hogy az adatbiztonsági hiányosságot kihasználó személy tárolja és nyilvánosságra hozza az adatbázisban szereplő érintettek személyes és különleges adatait”. A hatóság hangsúlyozta, még ha egy párt nem is tett meg mindent az adatok védelméért, az adatok megszerzése és közzététele „jogellenes, és a jogsértés körülményeitől függően akár bűncselekménynek is minősülhet”.
A NAIH a médiaszolgáltatók felelősségére is kitért: az újságírók nem tehetik nyilvánosan elérhetővé a jogellenes adatkezeléssel érintettek személyes adatait, „akár közvetett módon, tehát az adatbázisra vagy a személyes adatokat nyilvánosságra hozó honlapra mutató hivatkozás közlésével” sem. A hatóság szerint az érintettek „kiszolgáltatott helyzetben vannak”, hiszen nem maguk hozták nyilvánosságra adataikat.
Az ügy előzménye, hogy októberben a Tisza Világ alkalmazásból mintegy 200 ezer felhasználó személyes adatai – köztük nevek, lakcímek, telefonszámok, e-mail-címek és földrajzi koordináták – kerültek nyilvánosságra. A botrány akkor éleződött ki, amikor különböző fórumokon és a kormánypárti sajtóban elkezdték listaszerűen közzétenni az érintettek adatait.
Orbán Viktor miniszterelnök november 3-án „azonnali vizsgálatot” rendelt el az ügyben, a kormány pedig nemzetbiztonsági kockázatot is emlegetett. A Tisza Párt szerint nem adatszivárgás, hanem „folytatólagos adatlopás” és „ártó szándékú támadás” történt, rendszereiket ugyanis hónapok óta támadják. Magyar Péter a támadások politikai motivációját hangsúlyozta.
Ismeretlenek egy interaktív térképet készítettek a Tisza PártTisza Világ nevű mobilalkalmazásából kiszivárgott adatbázisból, amelyen földrajzi koordináták alapján, akár utca- vagy házszinten is böngészhetővé tették a mintegy 200 ezer érintett adatait – írta az Index.
Az oldalon név vagy cím alapján is lehet keresni, a rendszer pedig a név és a cím mellett az érintett e-mail-címét is megadja.
A weboldal ugyanakkor valamilyen tiltás alatt áll, a Telekom szolgáltatásán keresztül például nem elérhető.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor: Teljes szankciómentességet kapott Magyarország az orosz olaj, gáz és Paks2 ügyében is
A miniszterelnök elmondta, hogy az általános és időkorlát nélküli mentesség vonatkozik a Török Áramlatra és a Barátság kőolajvezetékre is. Emellett végleg megszűnnek a Paks2-vel kapcsolatos amerikai szankciók is.
A Fehér Házban tartott kétoldalú találkozó után Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország időkorlát nélküli mentességet kapott az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alól a Török Áramlat és a Barátság kőolajvezeték esetében.
„A rezsicsökkentést sikerült megvédeni. Továbbra is Magyarországon lesz Európában a legalacsonyabb energiaár, ennek minden szükséges előfeltételét megteremtettük” - mondta.
„Ami konkrétan azt jelenti, hogy a Török Áramlat esetében és a Barátság kőolajvezeték esetében teljes szankciómentességet kaptunk. Nincs szankció, ami az onnan érkező ellátást korlátozná vagy drágábbá tenné. Ez egy általános és időkorlát nélküli mentesség.”
Orbán Viktor szerint a megállapodás nélkül a magyar háztartások a rezsi két és félszeresét, akár háromszorosát fizették volna november végétől. „Amikor jöttünk, nagyon nagy bajban voltunk; nyakig voltunk a vízben. Az amerikaiak néhány hete jelentettek be egy általános szankciós rendszert az orosz energiára vonatkozóan. Bennünket ez földhöz vágott volna” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a veszélyt sikerült elhárítani.
Orbán Viktor szerint az Egyesült Államok részéről ezentúl semmilyen politikai akadályba nem ütközik a két vezetéken keresztül érkező orosz energia behozatala. „Megállapodtunk, az elnök döntött, és azt mondta, hogy ezeket a szankciókat erre a két vezetékre nem fogják alkalmazni” – jelentette ki.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az amerikai és a brüsszeli szankciós rendszer két külön dolog. A mostani megállapodás az amerikai rendszerre vonatkozik, míg az európai szankciókkal kapcsolatos küzdelem egy „másik mérkőzés”, amelyre decemberben kerül sor Brüsszelben.
A sajtótájékoztatón a kormányfő egy több pontból álló nukleáris együttműködési csomagról is beszámolt, amelynek részeként Magyarország amerikai fűtőanyagot vásárol a Westinghouse-tól, és amerikai technológiával vezet be kis moduláris reaktorokat (SMR).
A nukleáris megállapodás részeként Magyarország amerikai technológiát kap az elhasznált fűtőelemek biztonságos tárolásához is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a részletekről elmondta, hogy a fűtőelemek szállítása körülbelül 100 millió dolláros tétel. A kis moduláris erőművek költsége a telepített egységek számától függően 10-20 milliárd dollár között lehet, míg a kiégett fűtőelemek tárolására szolgáló technológia 100-200 millió dollárba kerülhet.
A Biden-adminisztráció korábban a Paks II. atomerőmű-építési projektre szankciókat vetett ki, amely alól Magyarország ideiglenes mentességet kapott. Orbán Viktor közölte, a mostani megállapodás értelmében nem a mentességet hosszabbítják meg, hanem az egész szankciót eltörlik, így semmilyen amerikai kifogás nem marad a beruházással szemben.
A gázellátás diverzifikálása érdekében az MVM-nek már van két hosszú távú LNG-vásárlási szerződése a francia ENGIE-vel és a Shell-lel, és előrehaladott tárgyalások folynak egy amerikai vállalattal is egy ötéves, összesen körülbelül 2 milliárd köbméteres szállításról.
A megbeszélésen szó esett az orosz–ukrán háborúról is. Orbán Viktor szerint mindkét kormányzat elkötelezett a béke megteremtése mellett, és Magyarország felajánlotta segítségét a béketeremtéshez.
A miniszterelnök megerősítette, hogy egy budapesti békecsúcs megszervezése továbbra is napirenden van, bár a pontos időpontot még nem lehet tudni.
A kormányfő szerint a magyar álláspont az, hogy „Ukrajna a fronton nem tudja legyőzni Oroszországot”, ezért a béke feltételeinek megteremtésén kell dolgozni.
A Fehér Házban tartott kétoldalú találkozó után Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy Magyarország időkorlát nélküli mentességet kapott az orosz energiahordozókra vonatkozó amerikai szankciók alól a Török Áramlat és a Barátság kőolajvezeték esetében.
„A rezsicsökkentést sikerült megvédeni. Továbbra is Magyarországon lesz Európában a legalacsonyabb energiaár, ennek minden szükséges előfeltételét megteremtettük” - mondta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az előzetesen bejelentett időponthoz képest majdnem egy órás csúszással, magyar idő szerint 18:25-kor érkezett meg Orbán Viktor és a magyar delegáció a washingtoni Fehér Házhoz. A csúszás okáról egyelőre nem lehet tudni.
A két vezető csak nagyon rövid ideig állt az épületen kívül. Két újságírói bekiabálás hallatszott a felvételeken. Az egyik arra vonatkozott, hogy Trump is ellátogat-e majd Budapestre, míg egy másik újságíró arra volt kíváncsi, hogy Magyarország kap-e mentességet az orosz energiahordozók szankciója alól.
A magyar miniszterelnök találkozásról készült fotókat itt lehet megnézni:
Az előzetesen bejelentett időponthoz képest majdnem egy órás csúszással, magyar idő szerint 18:25-kor érkezett meg Orbán Viktor és a magyar delegáció a washingtoni Fehér Házhoz. A csúszás okáról egyelőre nem lehet tudni.
A két vezető csak nagyon rövid ideig állt az épületen kívül. Két újságírói bekiabálás hallatszott a felvételeken. Az egyik arra vonatkozott, hogy Trump is ellátogat-e majd Budapestre, míg egy másik újságíró arra volt kíváncsi, hogy Magyarország kap-e mentességet az orosz energiahordozók szankciója alól.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
