A Rovatból

Örökre pályakezdő marad, akinek nincs szerencséje

Akár egész életükön át csaponghatnak a munkahelyek között a frissdiplomások, ha pár éven belül nem találnak szakmájukhoz illő munkát.


Rebeka hiába dolgozott 16 éves kora óta, a munkáltatók ezt nem számították tapasztalatnak, Mira pedig hiába rendelkezett több végzettséggel, az egyetem után nem tudott elhelyezkedni, most, 33 évesen pedig már nem is fog tudni. Az egyetem befejezte után sokan válnak pályaelhagyóvá, mert nem találnak a végzettségüknek megfelelő munkát. Ilyenkor a frissdiplomások valamilyen alternatív munkakörben helyezkednek el, de ha pár éven belül nem próbálkoznak újra a szakmájukkal megegyező munkát találni, akkor akár egész életükön át csaponghatnak a munkahelyek között.

„Ott álltam az egyetem végén, hogy most Úristen, mi lesz? Ez a kapunyitási pánik abszolút megvolt nálam, teljesen levert a víz”

– meséli Pataki Rebeka, aki az egyetem befejeztével szembesült azzal, hogy semmit nem érnek az addigi munkatapasztalatai.

Ha az egyetem után nem tud valaki azonnal vagy az azt követő 1-2 évben elhelyezkedni a szakmájában, akkor jó eséllyel később sem fog sikerülni. Ilyenkor jönnek a vészmegoldások: az olyan munkák mint a bolti eladó vagy irodai munka, de ezek nem számítanak munkatapasztalatnak, ezért később ugyanolyan nehéz lesz szakmába vágó munkát találni, mint az egyetem végén.

Az Oktatási Hivatal 2016-os felmérése szerint

a frissdiplomások átlagosan csaknem 4 hónapon keresztül keresnek munkát, mire találnak.

Ám ez alól kivételt képeznek a társadalomtudomány, a bölcsészet és a természettudomány területéről jelentkezők, akiknek akár 5 hónapba is telhet mire munkához jutnak, és még ekkor sem biztos, hogy a végzettségüknek megfelelően.

Azokat, akik nem szakmai munkát végeznek éveken keresztül, a cégek később azért nem veszik fel, mert az egyetem óta túl sok idő telt el ahhoz, hogy kellően felkészültek legyenek a szakmájukban. Az egyetemi szakmai gyakorlatok rengeteget segítenek abban, hogy az egyetemista a szakmájában maradhasson, de a hallgatók szerint a szakmai gyakorlat és az egyetem nem készíti fel őket kellően.

Az Oktatási Hivatal felmérése szerint a legtöbb pályaelhagyó a bölcsészet, a társadalomtudomány és a sport területéről kerül ki. Az orvos- és egészségtudományi, jogi, pedagógiai, műszaki és informatikai diplomákkal viszont nagy eséllyel a végzettségnek megfelelően lehet munkához jutni.

Ritka, hogy valaki már a suli alatt tud olyan munkát találni, ami illeszkedik a tanulmányaihoz, mert a diákoknak elsődleges szempont, hogy rugalmas legyen és fizessenek a munkájukért, ezért csak kuli diákmunkákat vállalnak el.

Az egyetem befejeztével viszont a szakmabeli munkáltatók ezt a munkatapasztalatot nem veszik figyelembe, mert más területen érték el. A multicégeknél valamivel jobb a helyzet, mert ott nem feltétel a szakmai tapasztalat, mivel a cégek maguk képzik ki a munkavállalókat, de itt is elsősorban a pénzügyi vagy informatikus végzettségűek járnak jól.

„A marketing és gazdasági pályák nagyon telítettek, épp úgy, mint az általánosabb asszisztensi, rendezvényszervezői, HR-es, tréneri munkakörök. Az óriási túljelentkezésben csak egyedi dolgokkal, plusz tudással, elkötelezett személyiséggel tudják magukra felhívni a figyelmet a pályakezdők, amit egy önéletrajzban visszaadni nagy kihívás” – magyarázza Pethő Anikó, az Aarenson Consulting fejvadász cég szakmai vezetője.

Pataki Rebeka 16 éves kora óta folyamatosan dolgozott, rengeteg munkatapasztalata volt, az andragógia szak elvégzése után mégsem talált olyan munkát, amiből meg is tudott volna élni. Rebeka 2011-ben azért jelentkezett andragógiára, mert úgy látta, hogy ebben a szakmában rengeteg lehetőség rejlik, hiszen széleskörű tudást ad, sok helyen el fog tudni vele helyezkedni. Az andragógia alapvetően a pedagógia egy speciális ága, ami a felnőttek oktatásával és képzésével foglalkozik. Az egyetem alatt játszóházi animátorként dolgozott nettó 640 forintért óránként, de akkoriban örült, hogy egyáltalán pénzt kap a munkájáért. Egy közművelődési intézményben volt szakmai gyakorlaton, de csak aktákat tologatott és a nyomtatót kezelte, szakmai felkészítést egyáltalán nem kapott.

Rebeka a végzettsége alapján mehetett volna rendezvényekre vagy múzeumba dolgozni, de már az egyetem alatt is azt sugallták neki a tanárai, hogy minimális esély van elhelyezkedni a szakmájában, mert annyira belterjes a közeg, hogy frissdiplomásként lehetetlen bekerülni. A fiatal lány ezért mindenféle pozícióra jelentkezett, irodai asszisztensnek, szálloda recepciósnak, HR asszisztensnek, de egyik helyre sem vették fel. Úgy érezte, hogy hiába van adókedvezmény a pályakezdő alkalmazottakra, a cégek mégsem szívesen veszik fel őket, elvárják a tapasztalatot, holott rengeteg munkatapasztalata volt, csak épp nem ugyanazon a területen.

Rebeka úgy döntött, hogy minden mindegy alapon beadja a jelentkezését mesterszakra, ez a képzés már jóval gyakorlatiasabb volt, mint az alapszak. A lány szerint ez a magyar bolognai oktatási rendszer nagy hibája, ugyanis

az alapszakos képzések nem adnak megfelelő gyakorlati képzettséget, csak a mesterfokozat.

Pedig alapvetően úgy kellene lennie, hogy azok jelentkeznek mesterszakra, akik tudományos pályán szeretnének maradni és doktorira jelentkezni. Az alapszak elvégzése után viszont csekély az esély a szakmabeli elhelyezkedésre.

A mesterszak alatt tudományos asszisztensként végzett szakmai gyakorlatot egy kulturális intézményben, mellette pedig hétvégenként a játszóházban dolgozott. Miután lejárt a szakmai gyakorlata és az egyetemet is befejezte, óriási szerencséjére épp elbocsátottak két embert attól a cégtől, ahol dolgozott. Több másik fiatallal versengett a pozícióért, de Rebekának előnye volt velük szemben.

„Iszonyatos szerencsés vagyok, hogy jókor voltam jó helyen. Azonnal jelentkeztem és kihasználtam az informális ismeretséget. Tudtam, hogy mennyi fizetést kell mondani ahhoz, hogy felvegyenek, egy másik jelentkezőt viszont nem vették fel, mert túl sokat kért” – mondja Rebeka.

Rebeka szaktársai közül szinte csak ő tudott a saját pályáján elhelyezkedni, a többiek között van, aki modellnek, ruhabolti eladónak, csomagküldő szolgálathoz ügyintézőnek, teniszedzőnek ment.

Az Oktatási Hivatal felmérése is azt támasztja alá, hogy a legnagyobb esély a munkaszerzésre még mindig az ismerősökön keresztül történik. Formális úton, tehát pályázat beküldésével az álláskeresők mindössze 25 százaléka talál munkát, 19 százalék az, aki úgy jut munkához, hogy személyesen keresi fel a munkavállalót, tehát nem álláshirdetésre jelentkezik. Az álláskeresők 47 százaléka viszont valamilyen korábbi ismertség alapján kerül be az adott helyre.

Ha nincs tapasztalat, jön a kezdő fizetés

Sokszor a munkavállalók ki is használják, hogy a pályakezdő annyira szeretne elhelyezkedni a szakmájában, hogy ezért még éhbérért is hajlandó dolgozni, abban a reményben, hogy egyszer majd előrébb léphet. A kezdő fizetések szakterületenként nagyon eltérőek lehetnek.

Király Dénes (a riportalany nevét kérésére megváltoztattuk) Budapesten szociális munkásnak tanult alapszakon, de ő is úgy látta, hogy ezzel az egy diplomával lehetetlen lesz elhelyezkednie, ezért beiratkozott kriminiológia mesterszakra. Az utolsó félévben neki is látott munkát keresni, megpályázta a Közigazgatási Ösztöndíj Programot, de az utolsó fordulóban kiesett. Úgy döntött, hogy inkább hazamegy a szülővárosába, Szekszárdra, és ott próbál szerencsét.

Dénes egy idő után már szakterülettől függetlenül is keresgélt, és felkutatta minden ismerősét, aki segíthet neki munkát találni. Jelentkezett a helyi cégeknél ügyintézőnek, de annak sem vették fel. Végül egy ismerősének köszönhetően bekerült a kormányhivatalba, de ott eredetileg meg sem nézték az önéletrajzát, csak akkor, amikor már tudták, hogy kinek az ismerőse.

Két diplomája volt, a kezdő fizetése mégsem érte el a bruttó 200 ezret, ami nagyjából nettó 130 ezer forint,

és azóta sem emelkedett túl sokat ez az összeg.

Dénes most a szüleinél lakik, egy ekkora fizetéssel vidéken még csak-csak találna albérletet, de Budapesten labdába sem rúghat. Az Abcúg egyik korábbi cikkében már megírta, hogy az egyetem után éppen az alacsony kezdő fizetés miatt kényszerülnek vissza vidékre a frissen végzett budapesti egyetemisták.

Ugyan sokat lehet hallani, hogy munkaerőhiány van, de ez egyáltalán nem vonatkozik minden területre, sőt, kifejezetten csak a mérnökszakmákat, az informatikusokat és a szakmunkásokat érinti.

Somodi Bettina, a Beck and Partners karriertanácsadója szerint,

ha valakinek nem sikerül rögtön elhelyezkednie és a szakterületétől eltérő munkát kell vállalnia, akkor mindent meg kell tennie azért, hogy ne ragadjon benne évekig,

minden szakmai lehetőséget ki kell aknázni a cégen belül, hogy később legyen mit felmutatnia.

„Ha valaki tévpályára kerül, akkor okosan kell csinálnia ezt az átmeneti időszakot, tudatosan kell építenie a szakmai kapcsolatait. Nem felejtheti el, hogy ki akar lenni, mert különben több év munka után is ugyanabban a helyzetben lesz, mint az iskolából kilépve: nincs tapasztalata” – mondja a karriertanácsadó.

14 éve nem sikerült elhelyezkednie

Ebbe az ördögi körbe került Mira is, aki 2011-ben kezdett el először munkát keresni a tanulmányai után, de nem sikerült elhelyezkednie a szakmájában, a cégeknek pedig most már éppen ezért nem kell.

Mira több végzettséget és rengeteg különböző területen szerzett munkatapasztalatot tudhat maga mögött, a most 33 éves nőt mégsem veszik fel a mai napig a szakmájába. Mira 2004-ben kezdett a pécsi egyetemen földrajz-környezettanár szakon, mert az EU-ba való belépés miatt az a hír járta, hogy sok környezetvédő szakemberre lesz majd szükség. Csakhogy később kiderült, hogy ez egyáltalán nincs így, ráadásul ezzel a szakpárral nem tud iskolában sem tanítani, mert a középiskolákban nincs környezettan.

Mira mentve a menthetőt, párhuzamosan beiratkozott környezetmérnök szakra, de mire befejezte a szakot, addigra kiderült, hogy bizony ez a diploma sem lesz piacképes, mert csak kevés helyen alkalmaznak környezetmérnököt. Hasonló pályán, tűzvédelmi munkatársként elhelyezkedhetett volna, de ehhez újabb képesítésre lett volna szüksége, ráadásul a tapasztalatot is elvárták.

Ezután megpályázott több külföldi ösztöndíjat is, még a szakmai gyakorlatát is külföldön, egy delfináriumban végezte. Ezek után egyáltalán nem gondolta, hogy Magyarországra visszatérve nehéz lesz elhelyezkednie, mégis ez történt.

A munkakeresést nagyon megnehezítette, hogy Mirának olyan munkára volt szüksége, amiből egy albérletet is ki tudott volna fizetni, mert csak egy nyaralójuk volt a Balatonnál. Siófokon jelentkezett egy környezetvédelemmel foglalkozó céghez, de 3-5 éves szakmai tapasztalatot vártak volna tőle. Nyolc év után végül mégis felvették a vízügyhöz mint műszaki ügyintézőt, ami közel állt a végzettségéhez, de mindössze 104 ezer forintot kapott, ebből pedig nem tudott megélni. Úgy döntött, hogy külföldön is szerencsét próbál, Angliában dolgozott egy jégpályán később pedig a BMW csoport egyik autógyárában nehéz fizikai munkát végzett. Ennek köszönhetően megromlott az egészsége, daganatos betegség miatt haza kellett térnie, és csak a gyógyulás után állhatott neki újra munkát keresni.

Elvégezte a testnevelés tanári szakot, de a kezdő tanári fizetésből nem tudta volna megoldani a lakhatását. Mivel a lakhatása a Balatonhoz kötötte, ezért a környéken kezdett munkakeresésbe, de ezen a vidéken egyébként sincs munkalehetőség, ha mégis akad, akkor azt ismerősöknek adják. Mirának csak nyári idénymunkákat sikerült vállalnia.

A középkorú nő már több fejvadászcégtől is kért segítséget, de szinte már az utolsó köröket futja, mielőtt újra kimenne külföldre dolgozni. Mirának az a legnagyobb problémája, hogy

hiába dolgozott sok helyen, egyik területen sem tudott összegyűjteni 3-5 év munkatapasztalatot, ezért még ma is pályakezdőnek számít a munkavállalók szemében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Balogh József: A Fidesz-kormány súlyos hibákat követett el az energetikában, és ez most keményen visszaüt
A szakértő szerint az, hogy az Orbán-kormány alatt csak a napelemeket erőltették, hozzájárul a mostani energiaválsághoz. Balogh József szerint ugyanakkor nincs ok pánikra, a tárolókapacitások bővítését és a szélenergia fejlesztését jó iránynak tartja.


Bár a hétvégén úgy tűnt, már vasárnap le kell állítani a Paksi Atomerőművet, a Duna vízszintje egyelőre nem csökkent tovább, és az ipari nagyfogyasztók, valamint a lakosság összefogása is látványos eredményt hozott: egyetlen este alatt egy teljes paksi blokknyi áramot spóroltak meg a magyarok. Az atomerőművet ugyanakkor továbbra is bármikor leállíthatják, Magyar Péter szerint ezen a héten jön a legkritikusabb 5 nap, és a Duna vízszintje akár egy hónapig is alacsonyabb lehet annál, ami az újraindításhoz szükséges.

Meddig tarthat az energiaválság, és pótolható-e külföldről a kieső energia? Mi vezetett a mostani helyzethet, és mi lehet a megoldás? Erről beszélgettünk Balogh József energetikai szakértővel.

– Mennyire súlyos jelenleg a helyzet?

– Nem indokolt a hisztériakeltés, nyugalommal kell kezelni a helyzetet. Úgy gondolom, nem a miniszterelnöknek kellene megszólalnia ebben a témában, mert nem az ő szakterülete. Péntekig kell kitartani, utána javulni fog a helyzet.

– Miért éppen péntekig?

– Mert a hét második felében lehűlés és eső érkezik.

– Mások szerint a Duna alacsony vízszintje akár októberig is megmaradhat, az aszályos időszak elhúzódhat.

– Egy tisztességes meteorológiai előrejelzés legfeljebb tíz napra tekinthető megbízhatónak. Azt kijelenteni, hogy az aszály októberig tart, nem megalapozott. Ilyen alapon akár novembert is lehetne mondani. A jelenlegi előrejelzések szerint a hét második felében megérkezik az eső. Az elektromosenergia-rendszerben különösen káros a hisztériakeltés. Nyugalomra van szükség: át kell tekinteni a helyzetet, majd meg kell találni a megfelelő megoldásokat.

– Az utolsó paksi turbinát is le kell majd állítani?

– Minden attól függ, hogy másodpercenként hány köbméter víz halad át a Dunán. Aszódi Attila erről egy részletes, alapos cikket írt. Ha nincs elegendő víz, sajnos le kell állítani a turbinát, ha viszont megfelelő a vízhozam, erre nem lesz szükség.

Hétfő este a rendszerterhelés körülbelül 6600 megawatt, ami még nem tekinthető rendkívülinek.

Meg kell nézni, hogyan alakul a következő nap, különösen a délutáni időszak. Szerintem nem lesz komoly baj.

– Miért éppen az este hat és tíz óra közötti időszakra kérnek fogyasztáscsökkentést? Ilyenkor a legdrágább az áram?

– A helyzet ennél összetettebb. A Fidesz-kormányzat rendkívül erősen támogatta a napelemes kapacitások kiépítését, arra azonban nem készült fel megfelelően, hogy mi történik naplemente után.

Amit el lehetett rontani, mindent elrontottak.

Lehet, hogy felismerték a problémát, de anyagi szempontból nem volt érdekük annak kezelése. Emiatt rendkívül drága a magyar esti villamos energia. A HUPX-en 400–450 euró körüli árakat is láthatunk. Őszintén szólva én mára 800 euró körüli árat vártam, de az ár nem emelkedett ilyen magasra. Ezért sem szabad pánikot kelteni. A korábbi kormányzat alapvető hibákat követett el az energiarendszer kialakításakor. Nem feltétlenül szándékosan, de a pénzügyi szempontok felülírták a rendszer működésének érdekeit.

– Az államigazgatásban szerdáig kötelező home office-t rendeltek el azokban a munkakörökben, ahol ez kivitelezhező, és a miniszterelnök a piaci cégeket is arra kérte, hogy az energiaspórolás jegyében támogassák az otthoni munkavégzést. Valóban lehet energiát megtakarítani a home office elrendelésével?

– Az irodatömböket akkor is hűteni kell, ha a dolgozók hazamennek. Az Árpád híd környékén is számos olyan irodaépület található, amelyet egész nap közvetlenül ér a napsütés. Ezek hűtését nem lehet egyszerűen leállítani, amikor az emberek elhagyják az épületet.

– Tehát akkor is hűteni kell őket, ha üresek?

– Igen. Egyrészt mindig lehetnek emberek az épületben, másrészt ha a belső tér egyszer átmelegszik, nagyon nehéz visszahűteni. Az üvegfelületek miatt az épület üvegházként kezd viselkedni. Aki ezt az intézkedést javasolta, vélhetően nem ismerte kellően az ilyen épületek működését.

– Tehát az otthoni munkavégzéssel nem takarítunk meg energiát?

– Nemhogy nem takarítunk meg, hanem szerintem akár meg is duplázhatjuk a fogyasztást.

Az irodát továbbra is hűteni kell, miközben a dolgozók otthon is bekapcsolják a légkondicionálót.

– Ha leáll Paks, honnan tudunk energiát importálni?

– Ukrajna nem enged ki villamosenergiát az országból, pedig korábban ez is hozzájárult a magyar rendszer biztonságához. Szlovákia és Ausztria szállít, Szlovénia és Horvátország annyit ad, amennyit tud, emellett Szerbiából is érkezik energia, Románia pedig szintén próbál segíteni. Nem gondolom, hogy súlyos ellátási probléma alakulna ki.

A nagyobb gond az, hogy a korábbi kormány sikeresen összeveszett mindenkivel. .

Ahogy az orosz mondás tartja: „Ne köpj a kútba, mert egyszer még innod kell belőle.” Most érkezett el ez a pillanat.

– Az összekapcsolt európai rendszeren keresztül távolabbi országokból is importálhatunk, nem?

– Az onnan érkező energia már nem jut el Magyarországig, mert azt Németország és Ausztria felveszi. Az Európai Unióban létezik az az elképzelés, hogy az összekapcsolt rendszer mindenki számára megoldást jelent, de a gyakorlatban ez az energia nem ér el hozzánk. Éppen ezért nem szabad úgy összeveszni a szomszédos országokkal, ahogyan azt Szijjártó Péter tette.

– A napelemek napközben azért valamennyi importot kiváltottak.

– Ez igaz, napközben valóban csökkentik az importigényt. Este azonban megszűnik a termelésük, akkor a korábbi, megbukott kormány által preferált napelemek annyit érnek, mint halottnak a csók. És akkor van a 400-500-600 eurós ár.

– Magyar Péter 3000 megawatt tárolókapacitás kiépítésének szükségességéről beszélt. Hogyan értékeli ezt?

– A 3000 megawattos tárolókapacitás indokolt lenne, nagy szükség van rá. A korábbi kormányzat azonban nem építette ki. Számára elsősorban a napelemes kapacitások gyors bővítése volt fontos.

És most már tudjuk, hogy ez nagyon nagy hiba volt.

Ezt korábban is jeleztem. Ez most visszaüt keményen az arcukba.

– Versenyfutás zajlik az idővel? Fontos, hogy a helyzet még a nyáron megoldódjon, mert ősszel, a kevesebb napsütés miatt tovább romolhat?

– Jelenleg öt nehéz napról beszélünk, hétfőtől péntekig. Utána lehűlés és eső várható. Az új kormánynak azonban át kell gondolnia a teljes energiastratégiát. A mostani helyzet egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy változtatni kell. El kell kezdeni megtervezni, hogyan lehet megakadályozni, hogy ez a helyzet tartóssá váljon. Az egyik megoldás a szélenergia. A szélenergia mellett számításba kell venni a nem időjárásfüggő megoldásokat, például a biomasszát. Emellett ott van a geotermikus energia is, amelyet a korábbi kormányzat nem akart megfelelően kihasználni. Véleményem szerint ennek az volt az oka, hogy ezen a területen nem láttak megfelelő pénzügyi lehetőségeket. Magyarország geotermikus adottságai olyan jelentősek, hogy ez az energiaforrás akár a teljes termelés 40 százalékát is kiválthatná.

– A kormány a szélenergiáról és Paksról beszél, a geotermikus energiáról azonban nem. Miért?

– Ezt a kérdést a kormánynak kell feltenni.

– Tegyük fel, hogy a kormány minden lehetséges fejlesztést megvalósít: bővíti a szélenergia hasznosítását, fejleszti a geotermikus energiatermelést, és új szivattyúrendszert épít Pakson. De ez sok év munkája. Jövőre ismét kialakulhat hasonló helyzet, vagy egy év alatt azért már lehet érdemi változást is elérni?

– Jelentős előrelépést lehet tenni. Rengeteget tanultunk és értettünk meg ebből a helyzetből, és sokat lehet tenni a rendszer biztonságának javításáért. Ez a legfontosabb üzenet:

nem kell félni a jövőtől, mert a problémák megoldhatók. A mostani helyzet kiváló alkalom a tanulásra.

Pakson és máshol is problémák vannak. Ez általában nem fordul elő, mert egy átlagos évben elegendő víz van a Dunában.

– Mit lehet konkrétan megvalósítani egy év alatt, hogy ne ismétlődhessen meg ez a helyzet?

– El kell kezdeni fejleszteni az említett alternatívákat: a biomasszát és a szélerőműveket. A szélerőművi tendert már ki is írták. Emellett fel kell ismerni, hogy a korábbi kormányzat által egyoldalúan előnyben részesített napelemek önmagukban nem jelentenek megoldást, mert este nem termelnek. Tárolókapacitás és más energiaforrások nélkül emiatt jelennek meg a 400–500, esetenként akár 600 eurós esti áramárak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk