ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

„Ördögi tervek” és totálisan idióta álhírek – virágzanak a vakcina-konteók a járvány közepén

A chip-beültetéstől a DNS-módosításig egy csomó marhaságot terjesztenek széles körben a közösségi médiában.


Fotó:Picpedia

Amióta kitört a koronavírus világjárvány, egy percig sem pihentek az összeesküvés-elméletek kiagyalói és terjesztői. Most, hogy elérhető közelségbe látszik kerülni a pandémiát megfékező oltás, új lendületet kaptak a konteó-gyártók és valósággal megszállták a közösségi oldalakat.

A BBC néhány széles körben terjedő hamis állításra hívta fel a figyelmet.

Bill Gates már korábban is gyakran szerepelt a járvánnyal kapcsolatos álhírekben, azon az alapon, hogy a Microsoft alapítója filantróp tevékenységének egyik fontos területe a közegészségügy.

Köztudott róla az is, hogy jelentős pénzeket áldozott az oltáskutatásokra is. Már tavasszal is terjedt, hogy igazából a pandémia csupán egy ürügy arra, hogy majd oltások címén parányi nyomkövető chip-eket ültessenek be az emberekbe, és a terv mögött maga a multimilliárdos áll. Bizonyítékot természetesen nem találtak rá, és a Bill and Melinda Gates Foundation májusban nyilatkozott adott ki ennek cáfolatára. Ennek ellenére egy akkoriban készült amerikai felmérésből az derült ki, hogy a tengerentúliak 28%-a hisz ebben az „ördögi tervben”, ezen belül 44% volt a republikánus szavazók aránya. A közvéleményben elültetett kételyeket azóta sem sikerült teljesen eloszlatni, ezért is vették elő most ismét ezt az összeesküvés-elméletet.

Egy szintén nem teljesen újkeletű álhír szerint, amelyet most a Trump-párti Newsmax hírportál Fehér Ház-i tudósítója, Emerald Robinson kezdett el terjeszteni a Twitteren, a Pfizer/BioNTech együttműködésből született oltás módosítja az emberek DNS-ét.

Az oltás ilyen jellegű kockázatától való félelem szintén szerepelt már korábban a közösségi médiában, vélhetően Robinson 264 ezer követője most új életet lehel a teóriába.

A BBC több független kutatót is megkérdezett erről, de egybehangzóan megerősítették, hogy ilyesmi nem történhet meg. Jeffrey Almond, az oxfordi egyetem professzora szerint azok, akik ebben hisznek, nincsenek tisztában a gének működésével. Az oltás csupán a vírus genetikai anyagának, az RNS-nek törekedét tartalmazza, ennek pedig semmi hatása nincsen az emberi sejt DNS-ére.

Júniusban, nem sokkal azután, hogy az oxfordi egyetem beszámolt oltáskutatási eredményeiről, több százezres nézettséget ért el a YouTube-on egy Carrie Madej nevű csontkovács videója, amelyben azt állította, hogy az oltások célja az embereket génmódosított organizmusokká alakítása.

A mostani fake news alapja az lehet, hogy a Pfizer/BioNTech oltást a hírvevő RNS alapú módszerrel fejlesztették ki. Ennek lényege, hogy utasítást adjon a szervezetnek olyan protein termelésére, amely a koronavírus felszínén van jelen. Az immunrendszer így tanulja meg felismerni és kezd el antitesteket termelni ellene. Robinson azt állítja tweetjében, hogy ezt a technológiát korábban soha nem tesztelték és nem hagyták jóvá. Tény, hogy még nem került engedélyezett forgalomba hírvivő RNS-alapú oltás, de évek óta folytak ilyen kutatások, emberi tesztelésekkel.

Egy oltás tesztelése három fázisban történik: az első kettőben kis létszámú önkéntes csoportokon vizsgálják meg a vakcina biztonságát, és állapítják meg a megfelelő dózist. A harmadik fázisban több ezer emberen próbálják ki hatékonyságát, és figyelik a mellékhatásokat. A biztonsági ellenőrzést az oltás engedélyezése után is folytatják.

Almond professzor szerint a Pfizer/BioNTech oltás az első olyan hatékonyságot mutató oltás, amelynek engedélyezése megfontolásra érdemes. Ugyanakkor hangsúlyozta: azért, mert egy új technológiáról van szó, még nem kell tőle félni.

Claire Wardle, a dezinformáció ellen fellépő First Draft non-profit szervezet igazgatója, aki nemrégiben írt tanulmányt a közösségi oldalon terjedő vakcina-mítoszokról, úgy véli, hogy túlságosan kevés a hiteles információ az új orvosi technológiákról, holott igen nagy lenne rájuk az igény. Éppen ezért hatásosak az álhírek, amelyek azonnal betöltik az űrt, és ezzel képesek megrendíteni a bizalmat az oltások iránt.

Ugyancsak Emerald Robinson a terjesztője egy másik népszerű témának, hogy a vakcina-tesztek önkénteseinek 75%-nál komoly mellékhatások jelentkeztek. A Pfizer és a BioNtech viszont arról számoltak be, hogy a kísérletek során nem merültek fel komoly biztonsági problémák.

Sok oltásnak vannak mellékhatásai, de közel sem olyan súlyosak, mint amelyeket az oltás-ellenes aktivisták hirdetnek. Dr. Penny Ward, a londoni King’s College gyógyszerész professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az oltás is okozhat rövid ideig tartó mellékhatásokat: fájdalmat az injekció helyén, lázat, izomfájdalmakat, fejfájást, fáradtságot. Ezt tapasztalják azok is, akik évente megkapják az influenza-oltást, de ezek egyrészt többnyire enyhe tünetekkel járnak, néhány nap alatt elmúlnak, és addig csökkenthetők hagyományos fájdalomcsillapítókkal.

Az nem derült ki Robinson posztjából, hogy honnan vette ezt a 75%-os adatot. Elképzelhető, hogy egy kisebb csoport által a tesztek korábbi szakaszában tapasztalt mellékhatásokat vette alapul. A legutóbbi tesztszakaszban tapasztalt mellékhatásokról még nem is tettek közzé teljes körű jelentést, de a Pfizer megerősítette: nincsenek komoly mellékhatások.

A BBC megkereste Emerald Robinsont az ügyben, de ő kiállt állításai mellett.

Közben Franciaországban nagy sikert arat, és még nagyobb vitákat vált ki Pierre Barnerias és Christophe Cossé november 11-én bemutatott, közösségi finanszírozásból készült kétórás filmje, a Rablás – visszatérés a káoszba (Hold-Up – retour sur le chaos), amely számos további összeesküvés-elméletet jár körül, de nemhogy tisztázza a félreértéseket és az álhíreket, hanem még jobban összezavarja a nézőt a megszólaltatottak révén.

A film főtézise a „nagy átrendezés” (The Great Reset). Eszerint a járványt a világ politikai, gazdasági, értelmiségi és technológiai elitje szervezte meg, hogy megvalósítsa a „nagy átrendezést” a társadalomban. A járványnak célja egyúttal elpusztítani az emberiség „felesleges” részét, ugyanakkor megkönnyíteni az 5G elterjedését a kriptovaluták virtualizálásán keresztül.

A Hold-Up szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tiltja a fertőzöttek holttestének boncolását. Ezzel szemben az igazság, hogy WHO március 24-én tett közzé egy dokumentumot, amelyben felsorolja, hogy milyen óvintézkedések mellett lehet boncolni az elhunyt koronavírus-betegeket.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, melyik életkorban érezzük magunkat a legnyomorultabbnak
Egy 132 országra kiterjedő kutatásban azonosították az emberi boldogtalanság mélypontjának idejét.
Sz.E., Fotó: Pexels - szmo.hu
2026. április 10.



Ha a negyvenes éveid végén úgy érzed, mintha elfogyott volna a lendület és egyre nagyobb rajtad a nyomás, nem képzelődsz.

A statisztikák szerint épp ekkor a legnehezebb az emberi lét.

Egy friss kutatás szerint a boldogságunk U-alakú görbét követ, amelynek mélypontja átlagosan 47 éves korunk körül jön el. A jó hír az, hogy innen már csak felfelé vezet az út.

David Blanchflower, a Dartmouth College professzora több mint félmillió ember adatait elemezte 132 országból, hogy feltárja a jelenség hátterét. „A boldogság életünk során egy U-alakú görbét ír le” – erősítette meg a kutató. A görbe fiatal korunkban magasról indul, majd mkire kozépkorúak leszünk, a mélypontra zuhan, hogy aztán idősebb korunkra újra emelkedni kezdjen.

Egy apró eltérés azonban akad a fejlett és kevésbé fejlett gazdasággal rendelkező országokban.

A fejlett országokban élők boldogságszintje átlagosan 47,2 éves korban éri el a mélypontját, míg a fejlődő országokban ez 48,2 év körül következik be

– derül ki a National Bureau of Economic Research tanulmányából.

Az okok összetettek.

Ebben az életkorban sokan az úgynevezett szendvicsgeneráció tagjai, akik egyszerre gondoskodnak idősödő szüleikről és saját gyerekeikről, ami komoly érzelmi és anyagi terhet ró rájuk.

Emellett a karrier szempontjából is kritikus időszakról van szó: sokan ekkorra jutnak el középvezetői szintre, ahol nő a felelősség, de nem feltétlenül az elégedettség.

Gyakran úgy érzik, elérték a csúcsot, és a nyugdíj még nagyon messze van. Ehhez társul az önreflexió is, a múltbeli döntések mérlegelése és a jövővel kapcsolatos bizonytalanság.

A mélypont azonban nem végállomás.

Ahogy haladunk előre az életben, a boldogságunk újra növekedni kezd, mivel idővel reálisabban látjuk önmagunkat, jobban értékeljük azt, amink van, és kevésbé hasonlítjuk magunkat másokhoz.

Fontos ugyanakkor látni, hogy a klasszikus U-alakú görbe nem mindenhol és minden körülmények között érvényesül. A legfrissebb adatok szerint több országban, különösen a járvány után, a fiatalabb korosztályok jólléte is csökkent, ami átrajzolhatja a megszokott életkori mintázatot.

Szakértők szerint nem kell drasztikus változtatásokra gondolni, sokszor apró döntések is elegek ahhoz, hogy jobban érezzük magunkat.

„A tudatos jelenlét és a hála gyakorlása kulcsszerepet játszik a közérzet javításában” – hangsúlyozzák a pszichológusok, akik szerint már napi néhány perc célzott gyakorlat is érezhető változást hozhat.

A hála-napló vezetése vagy a rendszeres, akár rövid testmozgás beiktatása bizonyítottan csökkenti a stresszt és növeli az elégedettséget.

A lényeg, hogy a mélypontot ne végállomásként, hanem egy új, tudatosabb életszakasz kezdeteként fogjuk fel.

Via RNZ


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezek a tulajdonságok árulják el, hogy valaki igazán jószívű
A listán szerepel például az elismerés nélküli kedvesség és a nehéz helyzetekben is megőrzött emberség.


A jószívűség csendes, mégis képes átformálni egy egész napot, és van hét apró jel, amely megmutatja, kik azok, akik mellett könnyebb jónak lenni. A hétköznapokban ezek az emberek emlékeztetnek arra, hogy az élet szépsége sokszor az apró, emberi kapcsolódásokban rejlik. Íme azok a ritka tulajdonságok, amelyek az igazán jólelkű embereket jellemzik.

Az első és talán legfontosabb, hogy nem várnak elismerést a kedvességükért. Nem azért segítenek, hogy dicséretet kapjanak, és nem vezetik egy képzeletbeli listán, ki mivel tartozik nekik. Számukra a támogatás természetes, és akkor is segítenek, ha az számukra éppen kényelmetlen.

Ez a hozzáállás a beszélgetéseikben is megmutatkozik: figyelmesen hallgatnak.

Nemcsak udvariasságból vannak jelen, hanem aktívan figyelnek, kérdeznek, és valóban megpróbálják megérteni a másik érzéseit, ami a mai rohanó világban különösen nagy érték.

Képesek megbocsátani anélkül, hogy naivak lennének. Nem ragadnak bele a sérelmekbe, és nem hagyják, hogy a harag irányítsa a kapcsolataikat, de közben pontosan tudják, hol kell meghúzni a határokat.

Ez a tudatosság kiterjed mások határainak tiszteletére is. Érzékenyen kezelik a másik fizikai terét, érzelmi és kommunikációs igényeit, hogy a környezetükben mindenki biztonságban érezhesse magát.

Elfogadják, hogy mindenki a saját útját járja, ezért nem próbálják meg irányítani vagy „megjavítani” az embereket.

Tisztában vannak vele, hogy a változás csak belülről fakadhat, ezért ráerőltetés helyett inkább támogatást és teret adnak a másiknak a fejlődéshez.

Az igazi emberségük stresszes helyzetekben is megmutatkozik: a feszültségüket nem vezetik le másokon, hanem tudatosan törekednek arra, hogy a nehéz időszakokban is tisztelettel és megértéssel forduljanak a környezetük felé.

A legnagyobb erejük mégis abban rejlik, hogy a puszta jelenlétükkel inspirálnak másokat. Egy kedves gesztus vagy egy támogató mondat gyakran láncreakciót indít el, és aki ezt megtapasztalja, nagyobb eséllyel adja tovább.

Az ilyen emberek emellett felelősséget vállalnak a hibáikért ahelyett, hogy bűnbakot keresnének, és a nehéz időkben sem tűnnek el a barátaik életéből.

Via yourtango.com


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Több dunántúli megyében is felbukkant a kutyákra végzetes álveszettség
A Nébih Somogy vármegyében sertésállományban, míg Baranyában elhullott rókákban igazolta az Aujeszky-betegséget. A hatóságok a kutyatartók fokozott óvatosságát kérik az érintett területeken.
DP, kép: freepik - szmo.hu
2026. április 12.



Perceken is múlhat egy kutya élete: a Dunántúlon ismét felbukkant az álveszettség, amely emberre nem veszélyes, de a kutyákra és macskákra szinte mindig halálos.

A vírus jelenlétét több helyen is kimutatták, Baranyában és a Dunántúl más részein rókák és más vadon élő állatok elhullása hívta fel a figyelmet a problémára.

Márciusban Cserkút térségében tömeges rókaelhullást észleltek, ahol a laboratóriumi vizsgálatok igazolták az álveszettséget. Januárban pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Somogy vármegyében, sertésállományokban azonosította a vírust, ami miatt járványügyi intézkedéseket is bevezettek.

Bár a vírus elsősorban a sertéseket érinti, a fertőzés könnyen átterjedhet más emlősökre is, különösen a kutyákra és macskákra. Esetükben a betegség szinte kivétel nélkül halálos kimenetelű.

A kór gyorsan zajlik le, és jelenleg nincs hatékony gyógymód ellene.

A tünetek rövid időn belül jelentkeznek és elsősorban az idegrendszert érintik: a leggyakoribb jelek a fokozott nyugtalanság, az izgatottság, az intenzív viszketés és a mozgáskoordinációs zavarok. A vírus az emberre nem jelent veszélyt.

A fertőzés terjesztésében a vadon élő állatok, elsősorban a vaddisznók játszanak szerepet.

A kutyák vadászat közben, erdei séták során vagy fertőzött állati maradványokkal érintkezve is elkaphatják a vírust, amihez már egyetlen harapás vagy rövid kontaktus is elegendő lehet.

Ezért fontos, hogy erdős, vadban gazdag területeken az ebeket ne engedjék szabadon kóborolni, és megakadályozzák, hogy tetemekhez vagy ismeretlen eredetű maradványokhoz férjenek hozzá.

A veszély nemcsak a természetben leselkedik: a fertőzés a háztartásba is bekerülhet, ha nem megfelelően ellenőrzött eredetű nyers húst, különösen vadból vagy otthoni feldolgozásból származó sertéshúst adnak a háziállatoknak.

Ha a betegség gyanúja felmerül, a gyors állatorvosi vizsgálat elengedhetetlen a pontos diagnózis miatt, illetve azért is, mert segíthet kizárni más, kezelhető betegségeket.

Az Aujeszky-betegség a nevét Aujeszky Aladár mikrobiológusról kapta, aki a 20. század elején írta le a kórt, és különítette el a veszettségtől. Magyarország korábban mentesnek számított a betegségtől a haszonállatok körében, de a vírus a vadállományban továbbra is fennmaradhatott.

Via Agroinform


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Ezért okozhat hízást a kenyér, még akkor is, ha nem eszünk sokat
A tudósok szerint a finomított szénhidrátok iránti preferencia lassítja le az anyagcserét, nem pedig a túlevés okozza a súlygyarapodást. A folyamat a kísérletben résztvevő hím egerekben volt a leginkább kifejezett.


Súlygyarapodást okozhat a fehér kenyér anélkül, hogy többet ennénk – erre a következtetésre jutott egy friss, egereken végzett japán kutatás. Az Oszaka Metropolitan Egyetem tudósai kimutatták, hogy a finomított szénhidrátok fogyasztása képes lelassítani a szervezet energiafelhasználását, és a zsírraktározás felé tolni az anyagcserét, még akkor is, ha a kalóriabevitel nem emelkedik – írta a ScienceAlert. A vizsgálat szerint a zsírszövet növekedése különösen a hím egerekben volt kifejezettebb.

A kísérletben laboratóriumi egerek szabadon választhattak a normál, gabonaalapú tápjuk és a szénhidrátdús ételek – egyszerű kenyér, sütött búzaliszt vagy sütött rizsliszt – között. Az állatok egyértelműen a szénhidrátokat részesítették előnyben, a kutatók pedig a súlyváltozás mellett az energiaégetésüket, a vérmintáik hormon- és metabolitszintjeit, valamint a máj génaktivitását is vizsgálták. A molekuláris elemzésekből kiderült, hogy a kenyér hatására fokozódott a szénhidrátok zsírrá alakításáért felelős gének aktivitása. A kutatók szerint a jelenség kulcsa nem egy rejtélyes búzaösszetevő, hanem a szénhidrátok iránti vonzalom és annak hatásai.

„Ezek az eredmények azt sugallják, hogy a súlygyarapodás nem feltétlenül búzaspecifikus hatásoknak tudható be, sokkal inkább az erős szénhidrátszeretetnek és az ezzel járó anyagcsere-változásoknak”

– magyarázta Shigenobu Matsumura, a kutatás vezető táplálkozástudósa. Amikor a búzalisztet kivették az egerek étrendjéből, a hízás megállt, és az anyagcsere-folyamatok is visszaálltak a normális kerékvágásba.

Bár a felfedezés egérkísérleteken alapul, és az emberi szervezet működése összetettebb, az eredmények rávilágítanak, hogy a táplálék minősége legalább annyira fontos lehet, mint a mennyisége. A test zsírraktározásának fokozódása azért is aggasztó, mert a szervek körül felhalmozódó vastag hasi zsírpárna komoly egészségügyi kockázatot jelent.

A japán kutatók a következő lépésben emberi vizsgálatokat terveznek. „Előre tekintve, kutatásunkat emberekre szeretnénk áthelyezni, hogy megvizsgáljuk, milyen mértékben érvényesek a most azonosított anyagcsere-változások a valós étrendi szokásokra” – mondta Matsumura, aki azt is hozzátette, hogy a jövőben azt is elemezni fogják, a teljes kiőrlésű gabonák, a rostok, a fehérjék és zsírok, valamint a fogyasztás időzítése miként befolyásolják a szervezet reakcióit.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk