A volt köztársasági elnök a Kossuth Rádiónak adott interjút, a beszélgetés során megmagyarázta a kegyelmi döntések hátterét is - foglalta össze a hvg.hu.
„Az elnöki kegyelem nem egy újabb bírósági fórum, nem arról dönt, hogy az elkövető bűnös-e vagy nem, hanem arról, hogy emberi szempontok alapján kegyelemre jogosult-e az előterjesztő”
- mondta a rádióban a volt államfő.
Áder azt is elárulta, hogy a Geréb Ágnesnek adott kegyelme még a Fidesz-frakciót is megosztotta.
Szerinte az eljárás célja, hogy
a büntetőeljárás vagy már a végrehajtás során kiderülnek olyan családi, egészségügyi, szociális tények az elkövetőről, akkor azt tudja mondani, ezek alapján kegyelmet ad.
Áder János azonban K. Endre ügyéről semmilyen konkrét kérdést nem kapott.
A politikus mindössze utalt rá, hogy az elnöki kegyelem mindig kétszereplős döntés, az igazságügyi miniszteren és az államfőn múlik, másnak nincs beleszólása.
„Egyszer sem fordult elő, hogy a miniszterelnök bármilyen kegyelmi ügyben hozzám fordult volna, pedig voltak ügyek, melyek megosztották a Fidesz-frakciót, például Geréb Ágnes ügye”
- mondta a volt államfő, aki szerint Orbán Viktort mindenképpen bele akarják keverni a kegyelmi ügybe.
A volt köztársasági elnök a Kossuth Rádiónak adott interjút, a beszélgetés során megmagyarázta a kegyelmi döntések hátterét is - foglalta össze a hvg.hu.
„Az elnöki kegyelem nem egy újabb bírósági fórum, nem arról dönt, hogy az elkövető bűnös-e vagy nem, hanem arról, hogy emberi szempontok alapján kegyelemre jogosult-e az előterjesztő”
- mondta a rádióban a volt államfő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Késhetnek a fizetések: leálltak a nagy összegű átutalások a magyar bankrendszerben
Május 4. egy jellemző bérfizetési nap, a rendszerszintű hiba miatt azonban sok munkavállaló nem kapja meg időben a pénzét. Az egyik bank már figyelmeztetést adott ki, amelyben külső szolgáltatói hibára hivatkoznak az azonnali rendszeren kívüli utalásoknál.
Három nap banki szünet után hétfő reggelre leálltak a 20 millió forintnál nagyobb összegű belföldi átutalások a magyar bankrendszerben, ami miatt a fizetések is késhetnek. A probléma a lakossági, kisebb összegű azonnali utalásokat nem érinti, azok továbbra is működnek.
A Telex információja szerint a bankok nem kaptak hivatalos tájékoztatást a rendszert működtető Giro Zrt.-től, a piaci szereplők egymástól értesültek a fennakadásról. Az OTP banki applikációjában ugyanakkor már megjelent egy figyelmeztetés, amely külső szolgáltatói hibára hivatkozik az azonnali fizetési rendszeren kívüli tranzakcióknál. A tájékoztatás szerint a szolgáltató mindent megtesz a hiba elhárításáért, és a közlemény azt is hangsúlyozza:
„Hangsúlyozzuk, hogy az azonnali utalási tranzakciók, tehát a 20 millió forint alatti, nem időzített utalások rendben megtörténnek.”
A helyzetet különösen kritikussá teszi, hogy május 4. egy jellemző bérfizetési nap, így sok munkavállaló tapasztalhatja, hogy nem érkezett meg a fizetése.
A fennakadás miatt azonban jó eséllyel nem a munkáltatóval van a gond, hanem a pénz akadt el a bankközi elszámolási rendszerben.
A jelenlegi probléma a magyar átutalásokat kezelő rendszerek közül azokat érinti, amelyek a nagyobb tételeket dolgozzák fel. Míg a magánszemélyek által leggyakrabban használt, 20 millió forint alatti utalásokra kialakított Azonnali Fizetési Rendszer zavartalanul működik, a nagyobb vállalatok és pénzügyi intézmények által használt InterGiro1 és InterGiro2 rendszerekben akadhatnak el a tranzakciók. Előbbi az éjszakai, utóbbi a napközbeni, ciklikus elszámolásért felelős.
Három nap banki szünet után hétfő reggelre leálltak a 20 millió forintnál nagyobb összegű belföldi átutalások a magyar bankrendszerben, ami miatt a fizetések is késhetnek. A probléma a lakossági, kisebb összegű azonnali utalásokat nem érinti, azok továbbra is működnek.
A Telex információja szerint a bankok nem kaptak hivatalos tájékoztatást a rendszert működtető Giro Zrt.-től, a piaci szereplők egymástól értesültek a fennakadásról. Az OTP banki applikációjában ugyanakkor már megjelent egy figyelmeztetés, amely külső szolgáltatói hibára hivatkozik az azonnali fizetési rendszeren kívüli tranzakcióknál. A tájékoztatás szerint a szolgáltató mindent megtesz a hiba elhárításáért, és a közlemény azt is hangsúlyozza:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fotók: így vették át a megbízólevelüket az új országgyűlési képviselők
A választáson győztes Tisza Párt leendő kormánytagjai és a Fidesz ellenzéki politikusai is átvették megbízólevelüket. Galériában mutatjuk a képeket a hétfői mandátumátadóról.
Hétfő délelőtt ünnepélyes keretek között, az Országház kupolatermében vették át megbízólevelüket az országos listáról bejutó képviselők. A Tisza Párt leendő miniszterei mellett ott voltak a Fidesz politikusai is, de már ellenzéki szerepben sorakoztak fel a ceremónián.
Az esemény a legtöbb taggal bíró frakció, a Tisza Párt képviselőivel indult: elsőként Kapitány István, a leendő gazdaságfejlesztési és energetikai miniszter, majd őt követve Orbán Anita, a jövendőbeli külügyminiszter vette át okmányát.
A mandátumátadón átvette megbízólevelét Hegedűs Zsolt leendő egészségügyi miniszter, Kármán András, a pénzügyminiszteri poszt várományosa, valamint Melléthei-Barna Márton is, aki az igazságügyi tárcát vezetheti.
Az eseményen részt vett Forsthoffer Ágnes is, akit a Tisza Párt az Országgyűlés elnökének jelölt. Ő egyéni mandátumot szerzett, így megbízólevelét már korábban átvette.
Az ellenzékbe került Fidesz képviselőcsoportjából Gulyás Gergely leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter és Orbán Balázs, Orbán Viktor távozó kormányfő politikai igazgatója is átvette a mandátumát. A fővárosi ellenzékből az Országgyűlésbe átülő Szentkirályi Alexandra szintén felvette megbízólevelét.
Kocsis Máté (Fidesz), Szijjártó Péter (Fidesz), Lázár János (Fidesz), Rétvári Bence (KDNP), Latorcai Csaba (KDNP) és Budai Gyula (Fidesz) később teszi ezt meg – írja a 24.hu.
Sasvári Róbert, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke a megbízólevelek átadása előtt emlékeztetett rá, hogy az április 12-én lezajlott országgyűlési választás eredménye május 1-jén emelkedett jogerőre. Az NVB pedig öt napon belül köteles átadni a listán mandátumot szerzett országgyűlési képviselők mandátumát. A választási eredmény szerint a Tisza Pártnak 45, a Fidesz-KDNP pártszövetségnek 42, a Mi Hazánk Mozgalomnak 6 listás mandátuma lett.
A listás képviselők megbízóleveleinek átadása után az új Országgyűlés május 9-i alakuló ülésére készülhetnek a pártok. Ott tesznek esküt a képviselők, és ott választják meg a Ház tisztségviselőit is.
Hétfő délelőtt ünnepélyes keretek között, az Országház kupolatermében vették át megbízólevelüket az országos listáról bejutó képviselők. A Tisza Párt leendő miniszterei mellett ott voltak a Fidesz politikusai is, de már ellenzéki szerepben sorakoztak fel a ceremónián.
Az esemény a legtöbb taggal bíró frakció, a Tisza Párt képviselőivel indult: elsőként Kapitány István, a leendő gazdaságfejlesztési és energetikai miniszter, majd őt követve Orbán Anita, a jövendőbeli külügyminiszter vette át okmányát.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Tiltakozom az egész eljárás ellen” – Iványi Gábor a vád visszavonását kérte a bíróságon
Vallomást tett a bíróságon Iványi Gábor a négy évvel ezelőtti NAV-razzia közben történt dulakodás ügyében. A lelkész szerint koncepciós eljárás zajlik.
„Nem tudok mást mondani, mint hogy én az egész eljárás ellen tiltakozom, és a vád visszavonását javaslom, és kérem az ügyészségtől” – kezdte vallomását hétfőn a bíróságon Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze.
A per azután indult, hogy az ügyészség vádat emelt a lelkész és hat támogatója ellen a közösség Dankó utcai székhelyén négy évvel ezelőtt tartott NAV-os házkutatás közben kialakult dulakodás miatt. Iványit a vád szerint a csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoport vezetésének bűntettével vádolják.
A lelkész a tárgyaláson vitatta az eljárás létjogosultságát a hvg.hu tudósítása szerint. Felhívta a figyelmet, hogy míg a vád alapját képező nyomakodásban szerinte körülbelül százan vettek részt, az ügyészség kizárólag ellenzéki politikusok és aktivisták ellen emelt vádat.
Iványi elmondta, hogy a NAV emberei a házkutatási parancsot csak késő délután mutatták be neki, és nem abba a helyiségbe mentek be, ahol az adóügyhöz kapcsolódó iratokat előre elkülönítve tárolták.
Ehelyett más irodákból mintegy 30 darab 150 literes szemeteszsáknyi iratot vittek el, amelyekből állítása szerint évek múltán sem kaptak vissza semmit.
A dulakodásról azt mondta, az intézkedők akadályozták meg, hogy felmenjen az irodájába. Elismerte, hogy nem egyedül közeledett, de állította, támogatóit sem nem bátorította, sem nem próbálta visszatartani.
A tárgyaláson szintén meghallgatott Donáth Anna, volt európai parlamenti képviselő politikai motivációról beszélt. Megtagadta a válaszadást az ügyészség kérdéseire, de a bírónak elmondta, hogy szerinte az ellene emelt vád az ellenzéki politikus kritikus tevékenységének megakadályozását célozta.
Donáth Anna kijelentette: „A legerőszakosabb mozdulat, amit tettem, az a képviselői igazolványom felmutatása volt”.
A politikus szintén megerősítette, hogy a házkutatási parancsot csak késő délután mutatták be, és úgy emlékezett, Iványi Gábor inkább csitította a tömeget.
Herényi Károly volt politikus írásban benyújtott vallomásában az „orbáni hatalom bosszújának” nevezte a MET elleni eljárást, a dulakodást pedig Iványi Gábor fizikai megtámasztásaként magyarázta.
Az ügyészség képviselője a tárgyaláson visszautasította, hogy a büntetőügynek politikai motivációja lenne. Szerinte a dulakodásról készült felvételek láttán nem is volt más lehetőségük, mint vádat emelni, és a vádat a védelem kérése ellenére sem vonták vissza.
A per februári előkészítő ülésén Iványi Gábor és a többi vádlott is tagadta a bűnösségét, elutasítva az ügyészség beismerés esetére tett, két év felfüggesztett szabadságvesztésről szóló indítványát.
Iványi a mostani tárgyaláson ismét összekapcsolta az eseményeket azzal, hogy a MET 1981-ben kapott egyházi státuszát 2011-ben vonták meg, és szerinte a kormányzat 2010 után folyamatosan igyekezett ellehetetleníteni a szervezet működését.
A bíróságnak a bizonyítási eljárás során kell majd eldöntenie, hogy a vádlottak szándékosan, csoportosan és erőszakosan léptek-e fel a hatóság embereivel szemben, vagy a védelem álláspontja az erősebb, miszerint a házkutatás jogszerűsége is megkérdőjelezhető, erőszak pedig nem történt. A tárgyalás a jövő héten a további vádlottak meghallgatásával folytatódik.
„Nem tudok mást mondani, mint hogy én az egész eljárás ellen tiltakozom, és a vád visszavonását javaslom, és kérem az ügyészségtől” – kezdte vallomását hétfőn a bíróságon Iványi Gábor, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze.
A per azután indult, hogy az ügyészség vádat emelt a lelkész és hat támogatója ellen a közösség Dankó utcai székhelyén négy évvel ezelőtt tartott NAV-os házkutatás közben kialakult dulakodás miatt. Iványit a vád szerint a csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakra irányuló csoport vezetésének bűntettével vádolják.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter hétfő délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy a TISZA Párt kiket jelöl az Országgyűlés alelnöki posztjára. A leendő miniszterelnök azt írta:
"A TISZA három alelnököt jelöl a Magyar Országgyűlésbe:
• dr. Rák Richárd jogászt, aki egyben a Törvényalkotási Bizottság elnöke is lesz".
Majd a végén még hozzátette: "ui.: Richárd éppen egy egyeztetésen ül, ezért nincs a képen".
Az ellenzéki pártok már korábban ismertették javaslataikat: a Fidesz Vitályos Esztert, a KDNP Latorcai Csabát, a Mi Hazánk Mozgalom pedig ismét Dúró Dórát javasolja a tisztségre.
Az új Országgyűlés szombaton tartja alakuló ülését, ahol a képviselők szavaznak a tisztségviselőkről.
Magyar Péter hétfő délután a közösségi oldalán jelentette be, hogy a TISZA Párt kiket jelöl az Országgyűlés alelnöki posztjára. A leendő miniszterelnök azt írta:
"A TISZA három alelnököt jelöl a Magyar Országgyűlésbe:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
