HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Régen azt mondták, hogy az oroszok már a spájzban vannak, ma azt mondhatjuk, hogy az ukránok már az okostelefonodban vannak

Szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a miniszterelnök Romániáról, Brüsszelről, és a Tisza Pártról is beszélt. Elmondta azt is, hogy szerinte Magyar Péter pártja az ukránok pártja, a magyar gazdaság pedig szerinte nincs rossz bőrben.


Abban vagyunk érdekeltek, hogy Románia gazdasága sikeres legyen - jelentette ki a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken Orbán Viktor miniszterelnök.

Mi, magyarok, békében, együttműködésben akarunk élni a szomszédainkkal - fogalmazott a Kolozsvárról sugárzott interjúban a kormányfő. Azt mondta, a két ország viszonyánál „bonyolultabbat nagyon nehéz elképzelni”, így „ilyen történelmi múlt mellett, amikor béke van, meg együttműködés, az nem természetszerű, és nem is a véletlennek köszönhető, hanem döntés”.

Hangsúlyozta: olyan miniszterelnöke van Romániának, aki hasonlóan gondolkodik, így meg kell ragadni az alkalmat az együttműködés javítására.

Orbán Viktor megjegyezte: Romániában komoly küzdelem zajlik a gazdaság pénzügyi egyensúlyának helyreállításáért, ami fájdalmas dolog és komoly kihívás. Kiemelt kereskedelmi partnerünkről van szó, és minél több pénzük van a románoknak, annál inkább működik a román-magyar kereskedelem - jegyezte meg.

„A helyzet itt most nem könnyű, nekem nem dolgom, hogy a román gazdaságról bármit is mondjak, de azt nyugodtan mondhatom, hogy az a komolytalan, rosszindulatú, talán tudatlan bezzeg románozás, amely állandóan a magyar kormánynak úgy akar ártani, hogy azt bizonygatja, hogy a románok mennyivel jobban csinálják, annak szerintem vége van. Ha valaki ezt előhozza, akkor azt javaslom, hogy nézzen át ide a határ másik oldalára, és akkor látni fogja mi a valóság”

- fogalmazott Orbán.

Ezután áttértek a fix 3 százalékos hitelre, amit már kis- és közepes vállalkozások számára is kiterjesztettek.

„Mondanak itt mindenfélét, jót, rosszat a magyar gazdaságról. De a helyzet az, hogy a magyar gazdaság ma abban az állapotban van, hogy egyszerre tud elindítani egy fix 3%-os otthonteremtési hitelt, egy fix 3%-os kis és középvállalkozói hitelt, és egyszerre tudja végrehajtani Európa legnagyobb adócsökkentését. Na, az a gazdaság, amelyik erre képes, az nem lehet rossz bőrben”

- mondta a miniszterelnök.

Az interjú során a Tisza Párt állítólagos adóemelése is szóba került, sőt a párt több tervét is megemlítették.

De a kormányfő a magyar mezőgazdaságról is beszélt: szerinte az ellenzék hiába állítja, a magyar mezőgazdaság nem erős, „hiába tűnik úgy a belvárosi betonról, hogy nem”. Majd a kórházakkal kapcsolatban arról beszélt, hogy a megyeiket erősíteni kell, 18 nagyon erős megyei kórházra van szükség, a nagy centrumkórházas rendszer szerinte teljesen más, mint a magyar.

Az interjúban ezután nagy mennyiségű brüsszelezés és ukránozás következett. A miniszterelnök hosszan fejtegette, hogy az ukrán titkosszolgálat nyakig itt van, Orbán szerint ráadásul az ukránoknak már pártjuk is van Magyarországon, mégpedig a Tisza Párt.

„A Tisza egy ukránbarát párt, az ő pártjuk. Ezért ők mindent meg fognak tenni, hogy kormányra segítsék a Tisza Pártot.

Segítik őket mindennel, például technológiai segítséget is adnak, a modern politikában az elektromos digitális elérés kulcskérdés. És ehhez adnak nekik segítséget, például lefejlesztenek nekik olyan képességeket, amelyek valóban szükségesek egyébként egy sikeres választási harc megvívásához. Ezt a segítséget kapták.

Erre nem tudunk mást mondani mi magyarok, csak azt, hogy régen azt mondtuk, hogy az oroszok már a spájzban vannak, most azt kell mondanunk, hogy az ukránok már az okostelefonodban vannak”

- fogalmazott Orbán.

Az is szóba került, hogy a Tisza Világ applikációból adatok szivároghattak ki. A miniszterelnök úgy fogalmazott: „előre sajnálom azokat a tiszásokat, akiknek az adatai most ukrán kézben vannak, remélem nem lesz személyesen ebből túl nagy bajuk”.

Ezután a műsorvezető ismét arról kérdezte, hogy Brüsszel hogyan fogja Magyar Pétert, majd áttértek a turisztikai adatokra, végül pedig Krasznahorkai László Nobel-díjával zárták az interjút.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Gulyás: Dubajból azért nem hoztunk haza magyarokat katonai géppel, mert a felszállás veszélyesebb lett volna, mint az ottmaradás
A miniszter elmondása szerint mindenhova küldenek mentesítő járatot, ahol magyarok várnak a hazatérésre, de mérlegelni kell a kockázatokat. Úgy ítélték meg, hogy Jordániában nem jelent nagyobb veszélyt a repülőgép felszállása, ezért oda két járat is indult már.


Minden olyan közel-keleti országba küld mentesítő járatot a kormány, ahol magyarok rekedtek a háborús helyzet miatt, de mérlegelni kell a kockázatokat, a biztonságos hazatérés a legfontosabb – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtök délelőtti kormányinfón.

Egyelőre azért csak Jordániába indult ilyen céllal katonai gép, mert a kormány úgy ítélte meg, hogy ott a gép felszállása nem jelent kockázatot. Szerdán egy járattal már érkeztek Budapestre magyarok, csütörtökön pedig újabb repülővel jöhetnek haza azok, akik eljutottak Ammánba.

Gulyás nem tudta megmondani, hogy pontosan hány magyar lehet a fedélzeten, de szeretnék, hogy mindenki felférjen a gépre, aki Jordániából térne haza.

„Természetesen mindenhova fogunk küldeni repatriálálásra alkalmas repülőgépeket, mindenkit szeretnénk hazahozni. De minden egyes esetben azt kell megvizsgálni, hogy a reptér és az onnan való felszállás nem jelent-e nagyobb veszélyt, mint az, hogy valaki az adott országban marad”

– magyarázta.

Elmondása szerint az Egyesült Arab Emírségekből azért nem hoztak haza katonai géppel senkit, mert egyértelmű volt, hogy nagyobb a kockázata a repülőtér használatának és a felszállásnak, mint az Abu Dzabiban vagy Dubajban maradásnak.

A kormány nap mint nap vizsgálja a lehetőségeket, Gulyás szerint talán már valamivel jobb a helyzet. Azt mondta, mindent megtesznek, hogy minden Közel-Keleten rekedt magyart kimenekítsenek, de a biztonságos hazatérés a legfontosabb.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Ukrán külügy: Sem Vlagyimir Putyin, sem pedig a jelenlegi budapesti vezetés nem ismer határokat a cinizmusban
Az ukrán külügyminisztérium bekérette a magyar ügyvivőt a Moszkvából Budapestre szállított két hadifogoly miatt. Kijev szerint az akció az „etnikai kártya” kijátszása, és hozzáférést követelnek az érintettekhez.


Putyin „humanitárius gesztusa” vagy cinikus kampányfogás? Diplomáciai vihar robbant ki Budapest és Kijev között, miután Oroszország március 4-én, szerdán átadott Magyarországnak két kárpátaljai magyar hadifoglyot. Az ukrán külügyminisztériumot előre nem tájékoztatták az akcióról, ezért most bekérették a magyar nagykövetség ügyvivőjét – írja a 24.hu.

Az RBK-Ukrajina hírportál által idézett közlemény szerint a kijevi diplomáciai tárca hiteles tájékoztatást vár a magyar féltől, és kérvényezte, hogy hozzáférést kaphasson a visszahozott emberekhez. Az ukrán külügy szerint „Moszkva és Budapest nem először manipulál a hadifoglyok érzékeny kérdésével”, és a lépést az „etnikai kártyával való magyar manipulációnak” minősítették. Állásfoglalásukban élesen bírálták az akció időzítését és módját.

„Nem lehet nem megdöbbentő az a cinizmus, amikor emberek szabadon bocsátásának kérdését a magyarországi választások előtti politikai PR részévé teszik és aprópénzre váltják a Kremllel való kapcsolatokban. Nyilvánvaló, hogy sem Vlagyimir Putyin, sem pedig a jelenlegi budapesti vezetés nem ismer határokat a cinizmusban”

– olvasható a közleményben. A tárca hozzátette, remélik, az érintetteknek „lehetővé teszik, hogy saját maguk dönthessenek a saját életükről”.

A magyar kormány válaszul elzárkózott az adatszolgáltatástól. Gulyás Gergely a kormányinfón közölte a magyar álláspontot: „Semmilyen információt nem adunk át Ukrajnának, itt magyar állampolgárokról van szó, nincs ilyen kötelezettsége a magyar kormánynak”.

A hadifoglyok átadása egybeesett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai moszkvai látogatásával, ahol az orosz elnökkel is találkozott. Miután a magyar miniszter arról panaszkodott, hogy az ukrajnai háború negyedik évében számos magyar embert erőszakkal vittek el az ukrán hadseregbe, és közülük sokan meghaltak vagy eltűntek, Vlagyimir Putyin közölte, hogy az Orbán Viktorral folytatott telefonbeszélgetés során már szóba került a magyar hadifoglyok hazavitele, aminek nyomán a két foglyot szabadon bocsátották.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás: Nem zárható ki, hogy az iráni háború miatt a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé
A kormány szerint migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háborús helyzet miatt. A miniszter a kormányinfón azt mondta, ha szükséges, meg fogják erősíteni a déli határt.


„Ha szükséges, meg fogjuk erősíteni a déli határt” – mondta Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, ahol arról is beszélt, hogy migrációs veszély áll fenn a közel-keleti háború miatt. Mint mondta, az izraeli és amerikai támadások alatt álló Iránból Törökországba is lehet menekülni, ezért nem zárható ki, hogy a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el Európa felé. Egyelőre még nem történt ez meg, de a kormány figyeli a helyzetet, kapcsolatban van Törökországgal is.

„Ha egy ilyen migránshullám elindul, akkor természetesen a déli határ védelmét még inkább meg fogjuk erősíteni”

– jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Azt is elmondta, hogy az Irakban állomásozó magyar katonák jól vannak, egyelőre nem merült fel, hogy hazahozzák őket. Ha romlik az ottani biztonsági helyzet, és ez az erbíli katonai bázist is érinti, akkor még dönthetnek erről. Azt nem tudta megmondani, hogy Iránban hány magyar állampolgár tartózkodik.

Arra a kérdésre, hogy hogyan befolyásolja az iráni háború a gazdaság és a költségvetés tervezetét, Gulyás azt mondta, a kormányülésen szóba került a háború gazdasági hatása, de ez a támadások megindulása után öt nappal még megbecsülhetetlen. Egyelőre ugyanis még nem tudni, hogy négy hétig tart-e a háború, vagy egy elhúzódó katonai konfliktus lesz belőle, ahogy az történt már más amerikai beavatkozások esetében.

A miniszter szerint előbbi esetben a költségvetési hatása „létező, de csekély”, hónapokig vagy akár évekig elhúzódó konfliktus esetén viszont kérdéses lesz, hogy hogyan lehet biztosítani a Hormuzi-szoros hajózhatóságát és a kieső olajexportot.

Az amerikaiak egyelőre néhány hetes hadműveletről beszélnek – jelezte Gulyás.

Azt is megkérdezték tőle, hogy ha Donald Trump azt kéri Magyarországtól, hogy engedélyezze az Egyesült Államok számára magyar légibázisok használatát, akkor a kormány kész-e erre.

„Ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni”

– válaszolta a miniszter.

Az ATV munkatársa arra is kíváncsi volt, egyetért-e Gulyás azzal, hogy az Egyesült Államok nyílt célja az iráni rezsim elleni fellépés. Szerinte az amerikaiak nem azt mondják, hogy a diktatúra volt a katonai beavatkozás oka, hanem „az iráni atomprogram és annak fenyegetése”. Felidézte, hogy Trump azt mondta, két hét múlva már atomfegyvere lett volna Iránnak, de Gulyás „nem képzeli magát az amerikai elnök helyébe”, mert ezek az információk nem állnak rendelkezésére. Mint mondta, ha Iránnak két hét múlva valóban aktiválható atomfegyvere lett volna, akkor helyes döntést hoztak az amerikaiak.

Egy korábbi kérdésre válaszolva azt is hangsúlyozta, hogy a kormány elítéli, hogy Irán olyan országokat von be a háborúba, amelyek nem részesei a konfliktusnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely: Nem merült fel a benzinárstop bevezetése, de adócsökkentés se lesz
A miniszter azt mondta a kormányinfón, hogy a MOL tartja a kormánnyal kötött megállapodást, ennek megfelelően a hazai üzemanyagárak illeszkednek a regionális árszintbe. A januárban elhalasztott jövedékiadó-emelésről júniusban dönthetnek.


Nem merült fel a szerdai kormányülésen a benzinárstop bevezetése a közel-keleti háborús helyzet okozta áremelkedések miatt – mondta el Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy a kormánynak van egy megállapodása a MOL-lal arról, hogy a magyar benzin- és gázolajár nem lehet magasabb, mint a régió országainak átlagos ára, ezt pedig a MOL tartja is.

Egy február végi statisztikát felolvasva Gulyás azt mondta, a szomszédos országokat figyelembe véve nálunk van a második legalacsonyabb benzinár, a gázolaj pedig a negyedik legolcsóbb.

Arról is beszélt, hogy miután elhalasztották a januárra tervezett jövedékiadó-emelést, júniusban kell újra elemezni a helyzetet. Szerinte számtalan valótlan állítás jelent meg erről, mert mint mondta, a jövedéki adó minimumát az Európai Unió határozza meg, a magyar adómérték pedig csak minimálisan, 10 forinttal haladja meg az uniós minimumértéket. „Tehát sokkal olcsóbbá ezzel nem lehetne tenni a benzint és a gázolajat” – mondta.

Gulyás azt is mondta, hogy „a magyar adótartalom a legalacsonyabbak közé tartozik a régióban”.

A 95-ös benzinnél ez 50 százalék, a környező országok közül mindenhol máshol magasabb. A gázolaj esetében 48 százalék az adótartalom, Horvátországban és Szlovákiában 1 százalékkal alacsonyabb.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éppen szerdán hozta nyilvánosságra, hogy egészen pontosan mennyi az üzemanyagok adótartalma: a 95-ös benzin esetében 49,4 százalék, a gázolajé pedig 46,3 százalék.


Link másolása
KÖVESS MINKET: