Orbán Viktor: „jobb nekünk az EU-ban”

Nyílt üzenetben fordult a hamarosan hivatalba lépő új miniszterelnökhöz Hidvéghi Balázs, azt kérve, hogy mégis a Karmelita kolostorban rendezze be irodáját.

A fideszes politikus a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében amellett érvelt, hogy a Budai Vár kormányzati negyeddé alakítása tudatos és következetes építkezés eredménye. Szerinte a Karmelita nem egyetlen politikai szereplőről szól, hanem „egy hosszabb távú hagyományról és az állami működés folytonosságáról”.

A politikus nemzetközi példákat is hozott, emlékeztetve, hogy a francia elnök az Élysée-palotába, a brit miniszterelnök a Downing Street 10-be, az amerikai elnök pedig a Fehér Házba költözik be hivatalba lépésekor, mert ezeket a hagyományokat minden politikai szereplő tiszteletben tartja.

Magyar Péter április 16-án közölte, hogy nem a Karmelitában lesz a miniszterelnöki irodája, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületbe teszi át a székhelyét. A kampány alatt pedig azt ígérte, hogy kormányra kerülésük esetén megnyitják a Karmelitát a nagyközönség előtt.

Az egykori kolostor épülete az elmúlt időszakban Magyar Péter egyik gyerekvédelmi tüntetésének célpontja is volt, a hatalomváltás egyik emlékezetes pillanata is ide kötődik: a Tisza vezetője a Sándor-palota erkélyéről intett át a szomszédos Karmelita teraszán sétáló Orbán Viktornak.

A Miniszterelnökség Várba költözéséről 2014 júniusában született bejelentés, Orbán Viktor és hivatala végül 2019 januárjában vette birtokba a felújított és átalakított épületet.

„Bármi legyen is, mindig a nemzetemet szolgálom” – ezekkel a szavakkal jelentette be Szili Katalin csütörtökön, hogy 32 éves közéleti pályafutása és 11 évnyi nemzetpolitikai tanácsadói munkája után távozik posztjáról.

A politikus a közösségi oldalán tudatta, hogy a mai nappal megszűnt a Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya. Búcsúlevelében nemcsak a 11 éves megbízatásáról, hanem 32 éves közéleti pályájáról is mérleget vont.

A közlésből nem derül ki, hogy ki veszi át a feladatkört. Munkáját úgy összegezte:

Szili Katalin politikai pályája az elmúlt évtizedben fordulatot vett. A korábban MSZP-s politikusként, házelnökként és köztársaságielnök-jelöltként is ismert politikus 2023-ban belépett a KDNP-be, amit akkor azzal indokolt, hogy otthonra lelt a kormánypártban. "Hazataláltam, és ha szolgálhatom úgy a nemzetet, hogy vállaltan egy értékrendet is szolgálok, akkor ezt szívesen teszem” – mondta akkor.

Kormányzati szerepvállalásának pénzügyi hátteréről is jelentek meg korábban cikkek. Egy 2023-as tanácsadói szerződés szerint 13,7 millió forintért adott tanácsokat a Miniszterelnökségnek, de 2025-ös sajtóhírek már egy bruttó 21,1 millió forintos éves megbízásról szóltak. A volt házelnök 2015 óta dolgozott miniszterelnöki megbízottként, majd főtanácsadóként a határon túli autonómiaügyek területén.

A témával való kapcsolata azonban jóval korábbra nyúlik vissza. Még az Országgyűlés elnökeként, 2004-ben hívta életre a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amely a határon túli magyar politikai szervezetek és az anyaországi pártok közötti párbeszéd színtere lett. Erre a munkára búcsúlevelében is utalt, amikor megemlítette: „Az első lépéseket az Országgyűlés elnökeként több, velem azonos értékvilágú munkatársammal tehettem meg” - írta. A jövőre nézve azt kívánta utódainak és munkatársainak, hogy őrizzék meg azt az erőt és elhivatottságot, amellyel a magyar közösségek megmaradását segíteni tudják.

Búcsúját azzal a gondolattal zárta, amelyet 2009-es, házelnöki leköszönő beszédében is használt: „bármi legyen is, mindig a nemzetemet szolgálom”.

Ahogy arról beszámoltunk, a Bloomberg arról írt csütörtökön, hogy Magyar Péter Brüsszelben jelezte: az ukrajnai magyar kisebbség jogainak szélesítéséhez kötné Kijev uniós csatlakozási folyamatának további magyar támogatását. Ezt a a cikk szerint az António Costával, az Európai Tanács elnökével folytatott tárgyalásán is egyértelművé tette.

A hírügynökség forrásai szerint a megbeszélésen az uniós fél arra próbálta rávenni Magyart, hogy hagyjon fel elődje, Orbán Viktor taktikájával, aki rendszeresen akadályozta Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának további lépéseit. A találkozó hangulata a lap szerint kevésbé volt pozitív, mint Magyar és Ursula von der Leyen bizottsági elnök aznapi, korábbi megbeszélésén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az értesülésre reagálva a Bloombergnek azt mondta:

Azt is megígérte, hogy valamilyen formában találkozni fog Magyar Péterrel.

A Magyar által szabott feltételek a Bloomberg szerint hasonlítanak ahhoz a 11 pontból álló követeléslistához, amit az Orbán-kormány 2024-ben nyújtott be Kijevnek. Ez a lista is a magyar kisebbség jogainak biztosítását és a magyar nyelvű oktatás kiszélesítését célozta.

Ukrajna csatlakozási tárgyalásai hivatalosan már 2024 júniusában megnyíltak. A folyamat további lépéseihez, így az egyes tárgyalási klaszterek vagy fejezetek megnyitásához és lezárásához azonban politikai tagállami jóváhagyás kell; a mostani vita ennek következő lépéseiről szól. A kisebbségi jogok tiszteletben tartása az uniós alapértékek és a jogállamisági feltételek részét képezi.

Magyar Péter már korábban jelezte, hogy szkeptikus Ukrajna gyors felvételével kapcsolatban, szerinte a következő 10 évben nem reális a csatlakozás, és minden tagjelöltnek azonos feltételeknek kell megfelelnie.

via 444.hu

Két és fél héttel a Tisza-kormány kétharmados győzelme után

Csütörtökön jelentette be távozási szándékát a Böszörményi-Nagy Gergely vezette Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriuma, valamint a Fellegi Tamás vezette felügyelőbizottság – írta meg a 444.hu. A két testület az egyetem szenátusának küldött levélben közölte, hogy felkérésük hatodik évfordulójával befejezik munkájukat, és a szükséges jogszabályi változások után felajánlják az alapítói jogokat a felsőoktatásért felelős, újonnan felálló minisztériumnak.

A MOME 2020-ban a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi (KEKVA) modell első intézményi prototípusa lett. A kuratórium élére a kormányzati és üzleti körökben is mozgó Böszörményi-Nagy Gergely került, akinek vezetése alatt tavaly súlyos belső válság robbant ki az intézményben.

A hallgatók és az oktatók egy része az egyetemi autonómia csorbulása és a kuratóriumi kézi vezérlés ellen tiltakozott, miután a fenntartó a szenátus akarata ellenére nevezett ki új rektort és más vezetőket. A tiltakozás egyik emlékezetes pillanata volt, amikor a diákok egy szenátusi ülésen egy órán keresztül tapsoltak, ellehetetlenítve az ülés folytatását.

A 444.hu információja szerint az addig az egyetemi eseményeken rendszeresen részt vevő Böszörményi-Nagy Gergely az elmúlt egy évben már nem nagyon jelent meg személyesen az intézményben. A vezető a közösségi oldalán írta meg, hogy szerinte milyen eredményeket értek el, majd bejelentette, hogy befejezik munkájukat.

A MOME-n zajló folyamatok párhuzamosak voltak a modellváltás országos és európai uniós vitáival. Az Európai Bizottság nem köthet új uniós finanszírozási kötelezettségvállalásokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal és az általuk fenntartott intézményekkel, ami az Erasmus+ és a Horizon Europe programokat is érinti. A Bizottság szerint a magyar jogszabályok továbbra sem kezelik megfelelően a kuratóriumok politikai összeférhetetlenségét.