HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: „jobb nekünk az EU-ban”

A miniszterelnök szerint a Brexit olyan hiba volt, amit a magyaroknak nem szabad elkövetniük.


Az Európai Unió szuverén nemzetekből áll - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban, amely a Stern című német hírmagazin csütörtöki számában jelent meg.

"Magyarországon úgy mondjuk, hogy csak akkor lehetsz jó európai, ha jó magyar vagy"

- válaszolta a kormányfő arra a kérdésre, mit jelent számára jó európainak lenni.

Kifejtette, hogy a magyar felfogás szerint Európa szuverén nemzetekből áll össze, egyes tagországok viszont az európai intézmények megerősítésre törekednek és egyre több hatáskört adnának át Brüsszelnek. A magyarok ezt a "centralizmust" a történelmi tapasztalataikból adódóan aggodalommal szemlélik - mondta. A magyar történelem vezérfonala a birodalmak elleni küzdelem, és "nem akarjuk már megint feladni a Közép- és Kelet-Európa számára 31 éve kivívott szuverenitásunkat és a jogállamiságot" - tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem lép ki az EU-ból a brit példát követve, elmondta, hogy "jobb nekünk az unióban", a Brexit pedig "nagy hiba volt, meg kellett volna akadályozni".

Kifejtette, hogy elsősorban a kulturálisan különböző, szuverén nemzetek évszázados európai hagyományának megőrzését várja az EU-tól.

"Olyan kulturális kontextust akarunk, amelyben jól érezzük magunkat" - mondta.

Magyarország a korszerű tudás és technológia megszerzésének lehetőségét is várja az EU-tól, valamint geopolitikai stabilitást és biztonságot. "Fontos nekünk, hogy egy szövetséghez tartozzunk, amely biztonságot nyújt" - mondta a miniszterelnök.

Kiemelte, hogy az EU-ról szóló Lisszaboni Szerződés második cikkelyében rögzített alapértékeket Magyarország természetesen teljes mértékben elfogadja. Ezeket az értékeket a magyar alaptörvény is tartalmazza - mutatott rá. Hozzátette: Magyarországon elképzelhetetlen, hogy fegyveres védelemre szorul egy zsidó intézmény.

Budapesten él Európa egyik legnagyobb zsidó közössége, és "társadalmi feladat gondoskodni arról, hogy a zsidó élet teljesen szabadon kibontakozhasson" - mondta Orbán Viktor. Kiemelte: a Magyarországot ma kormányzó erők az "antikommunista jogállami mozgalomból" érkeztek.

"Jogállamiságunkban kételkedő nyugati partnereinknek mindig azt mondom, hogy kedves barátaim, ti hol küzdöttetek a jogállamiságért? Én Budapest utcáin harcoltam"

- mondta a miniszterelnök, hozzátéve:

"Már a helyzetet is abszurdnak tartom, hogy kérdéseket szegeznek nekem a jogállamiságról", és "méltatlannak, mindenekelőtt azért, mert a bizonyítatlan vádakat soha nem kapcsolták világos, objektív kritériumokhoz."

A sajtó helyzetéről a többi között elmondta: "objektív elemzések azt mutatják, hogy a kormánnyal szemben nagyon kritikus médiumok piaci részesedése jóval 50 százalék felett van". Hozzátette, hogy a kormány "nem szól bele" médiaügyekbe.

Családpolitikai kérdésekkel kapcsolatban egyebek mellett kifejtette, hogy

az alaptörvény szerint a család nő és férfi köteléke, és ez nem jelent intoleranciát.

Azzal kapcsolatban, hogy egy mesekönyv körüli vitában kijelentette, hogy "hagyják békén a gyerekeinket", elmondta, hogy a kötet "szexuális propagandát" tartalmazó meséket tartalmaz, amelyek célja a gyermekek személyiségének befolyásolása.

"Magyarországon valóban van egy határ, és az emberek nagyon nagy része egyet is ért azzal, amit mondtam. Türelmesek vagyunk, de biztosítani kell, hogy a gyermekek nyugalomban fejlődhessenek"

- emelte ki Orbán Viktor.

Az alkotással szembeni "heves tiltakozás nagyon is indokolt", ugyanakkor nem helyes "a fasizmus vagy a kommunizmus világába" visszavezető jelképek használata - mondta azzal kapcsolatban, hogy a Mi Hazánk Mozgalom nevű párt egyik vezetője nyilvánosan megsemmisítette a mű egy példányát.

Az iszlámhoz fűződő viszonyról elmondta:

a magyarok nem szeretnék, hogy muszlim vallású emberek nagy számban megjelenjenek országukban és "kulturális változást" okozzanak életükben.

A Magyarországon tartózkodó muszlimokat "mi magunk engedtük be", és ők "elfogadták, hogy egy keresztény-zsidó országban élnek, és betartják törvényeinket".

Ez az alapállás nem csak a muszlimokra vonatkozik. Így például

"kitűnő viszonyban vagyunk a kínaiakkal, de nem szeretnénk, hogy holnap bejöjjön ötmillió kínai"

- fogalmazott a kormányfő. A menedékkérők elhelyezése körüli EU-s jogi vitákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy "alapvetően ellenezzük az illegális bevándorlást", ugyanakkor a menedékkérők "rendes ellátást" kaptak, kifogás csak azzal szemben volt, hogy nem mozoghattak szabadon a befogadóközpontokon kívül. Ezért állították fel a Szerbia vagy Horvátország felé nyitott tranzitzónákat, de "az unió sajnos ezt sem fogadta el". Így bezárták a tranzitzónákat, de az Európai Bizottság azt a megoldást sem fogadta el, hogy a biztonságos harmadik országokban működő magyar külképviseleteken kell benyújtani a menedékjogi kérelmeket. Ezért most egy újabb bírósági döntésre kell várni ebben a "macska-egér játékban" - fejtette ki Orbán Viktor. Kiemelte, hogy ellenez minden politikát, amely azt az érzést kelti a segítségre szorulókban, hogy a megoldás a bevándorlás Európába, hiszen így mindenki nekivágna az életveszélyes és megpróbáltatásokkal teli útnak.

Mint mondta, Magyarország betartja azt a nemzetközi szerződésekben lefektetett szabályt, amely előírja, hogy az otthonukból alapos okból menekülő embereket megilleti a befogadás joga egy biztonságos országban. Azonban nincs olyan nemzetközi jog, miszerint ki lehet választani ezt az országot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Eddig ingyen volt, mostantól ezért is fizetni kell a magyar autósoknak
A korábban ingyenes digitális ügyintézés mostantól illetékköteles. A változás sokakat meglepetésként ért, pedig már év elején jelezték.


Július 1-től új szabály lépett életbe: mostantól 6900 forintos illetéket kell fizetni az online jogosítványhosszabbításért, írja a Vezess.hu.

Korábban ez a szolgáltatás ingyenes volt, most viszont már digitálisan és személyesen is fizetni kell érte.

A változás sokakat váratlanul ért. A közösségi médiában egyre több poszt szól arról, hogy az online ügyintézés végén fizetési kötelezettség jelent meg – pedig eddig ez nem volt jellemző.

A hosszabbításhoz továbbra is szükség van ügyfélkapus regisztrációra, három évnél nem régebbi igazolványképre, orvosi igazolásra, és mostantól a megfelelő illeték befizetésére is. Az orvosi vizsgálat költsége életkortól függ: 40 év alatt 7200 forint, 40–60 év között 4800 forint, 60–70 éves kor között 2500 forint, 70 év felett pedig 1700 forint.

A lap cikke szerint az a lehetőség, amellyel korábban „láthatatlanul” lehetett spórolni az ügyfélkapun keresztül, mostanra hivatalosan is megszűnt. A hatóságok már év elején jelezték: az automatikus hosszabbítás csak július 1-ig volt illetékmentes.

A „kisbetűs rész” tehát mostanra mindenkit utolért. A digitális ügyintézés előnyei megmaradtak, de a korábbi ingyenesség már a múlté.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter Lázárnak: Toljad János! De fullba
A TISZA Párt elnöke visszaszólt a közlekedési miniszternek, aki szerint a TISZA blokkolja a vasútfejlesztést. Magyar cserébe a fejére olvasta, hogy a napokban hol omlott össze a vonatközlekedés.


A TISZA elnöke nem állta meg szó nélkül Lázár János építési és közlekedési miniszter legutóbbi Facebook-bejegyzését, amelyben a kormánypárti politikus azt állítja, „az egészségügy után a vasúton a sor: Magyar Péter és szövetségesei most a magyar vasút fejlesztését blokkolják.”

Magyar válasza szerint „a bukott batidai bakter eközben nem a MÁV megmentésén dolgozik, hanem helyette a légkondis festménygyűjteményéből olyan bejegyzéseket posztol, amit a még meglévő Fidesz-szavazók közül is tízszer annyian röhögnek ki, mint ahányan lájkolnak.”

Az ellenzéki politikus felrótta a miniszternek, hogy ma éppen a szolnoki vasútvonal omlott össze, tegnap a győri, előtte meg a miskolci.

Szerinte Lázár János újabban a batidai kastélyából bontja le a Nemzeti Együttbűnözés Rendszerét, és drukkol, hogy „nehogy elvegye Orbán Viktor a közpénzszívó batidai Drakulától a telefonját.”

„Toljad János! De fullba” - fűzi hozzá Magyar, megjegyezve, hogy Lázár „bátor legény”, amiért letiltotta őt a Facebook-oldaláról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hadházy Ákos: Kövér László kitiltott a parlamentből, aztán megbüntetett, mert nem voltam bent szavazni
A független országgyűlési képviselőnek 800 ezer forintja bánja, amiért nem volt ott a szavazásokon. A házelnök annak ellenére büntetett, hogy Hadházynak jó oka volt a távolmaradásra: ki van tiltva az Országházból.


Hadházy Ákos szerint Kövér László házelnök előbb kitiltotta őt az Országházból, majd megbüntette 800 ezer forintra, amiért nem jelent meg a parlamenti szavazásokon. A képviselő a közösségi oldalán bemutatta az indoklást is, amely szerint miután Kövér a kitiltásáról döntött és ezt hivatalosan közölte is vele, „az még nem volt jogerős... Jogerős csak akkor lett a dolog, amikor azt a parlament is elfogadta”.

„A kettő között azonban szerinte be kellett volna mennem a nem tisztelt házba szavazni, hogy láthassuk egymást... És mivel nem voltam bent, pénzbüntetésre ítélt” – írja Hadházy.

A képviselő úgy értelmezte az indoklást, hogy „a hibbant házmester” szerint még be kellett volna mennie dolgozni, vagyis szavazni, annak ellenére, hogy már tudott a kitiltásáról. A politikus úgy véli, a büntetés célja „a nettó szemétkedés” és az, hogy megmutassa, „ő ezt is megteheti”. Megjegyezte: szerinte Kövér személyesen figyelte, bemegy-e a parlamentbe, mivel nem gondolja, hogy erre külön ember lenne az Országgyűlés Hivatalánál.

A 800 ezer forintos bírságot – aminél „Andi nadrágja, vagy Matolcsyné papucsa is többe kerül” – Hadházy szerint kigazdálkodható, de „remélhetőleg utoljára” segítséget kér a kifizetéséhez, hogy „a beteg lelkű embernek” kevesebb oka lenne vigyorogni. A honatya tiltakozásai miatt kiszabott büntetéseket korábban is összedobták a vele egyetértő adományozók, ezért kérte, hogy „akinek ez nem jelent problémát”, járuljon hozzá a 800 ezer forint összegyűjtéséhez.

A Telex emlékeztet: a Zugló független országgyűlési képviselőjeként dolgozó Hadházyt a tavaszi füstgyertyázás tiltották ki az Országházból, emiatt a vitákra és a nyílt szavazásokra be sem mehet, egyedül a titkos szavazásokon vehet részt. Várhatóan csak az őszi ülésszak elején, szeptember közepén térhet vissza a parlamentbe.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Egyre több fideszes szavazó voksolna a TISZA Pártra egy kutatás szerint
2022 óta harmadával fogyott a Fidesz támogatottsága, miközben tényleg árad a TISZA. Itt vannak a 21 Kutatóközpont felmérésének részletei.


A 21 Kutatóközpont júniusi kutatása szerint a Fidesz 2022 óta a szavazótábora mintegy harmadát veszítette el, miközben a TISZA Párt támogatottsága a tavalyi európai parlamenti választások óta a másfélszeresére nőtt.

A felmérés három kérdésre épült: a válaszadók megjelölték, hogy 2022-ben, 2024-ben, valamint jelenleg melyik pártra szavaztak vagy szavaznának. Mivel ezek a válaszok visszaemlékezésen alapulnak, előfordulhat, hogy nem tükrözik pontosan a valós szavazatokat, de a kutatók szerint így is jól mutatják a pártpreferenciák változását, hiszen 2022-ben 1,6-szor, 2024-ben pedig másfélszer annyian szavaztak a Fideszre, mint az ellenzékre, és a kutatásban ez az arány 1,5–1,5 volt.

A Fidesz népszerűsége fokozatosan csökkent az elmúlt két évben. A megkérdezettek 35 százaléka emlékezett úgy, hogy 2022-ben a kormánypártra voksolt, 2024-ben ez az arány 29 százalékra csökkent, jelenleg pedig a válaszadók 25 százaléka mondja, hogy most is a Fideszt választaná.

Ezzel párhuzamosan a TISZA Párt támogatottsága növekedett: a válaszadók 19 százaléka emlékezett úgy, hogy 2024-ben a TISZA Pártra szavazott, jelenleg viszont már 32 százalék tenne így.

A 21 Kutatóközpont kérdéseire adott válaszok alapján kiderült: a TISZA mostani 32 százalékos szavazótáborának 18 százaléka a korábbi ellenzéki összefogás szavazóitól érkezett. A párt az elmúlt évben gyakorlatilag teljesen átvette a Momentum táborát, valamint a DK–MSZP–Párbeszéd szavazóinak körülbelül kétötödét is megszólította.

A Fidesz jelenlegi támogatottsága a kétharmada a 2022-es országgyűlési választáson elért eredménynek. Ezzel a kormánypárt szavazóinak harmada lemorzsolódott, és a tavalyi EP-választáshoz képest is ötödével zsugorodott a tábora. A kutatás szerint a 2022-es Fidesz-szavazók 66 százaléka ma is a pártot támogatná, 9 százalék viszont már a TISZA-ra szavazna, 21 százalék pedig bizonytalan.

A 2024-es EP-választáson a Fideszt választók 78 százaléka továbbra is a kormánypárt híve, 16 százalékuk ugyanakkor bizonytalan, négy százalékuk pedig már Magyar Péter pártját támogatná.

A 21 Kutatóközpont megállapította továbbá, hogy a 2022-es ellenzéki összefogás egykori szavazóinak 76 százaléka jelenleg a TISZA Párt táborához tartozik. A tavalyi EP-választáson a Demokratikus Koalícióra szavazók fele ma is kitart a párt mellett, míg 38 százalékuk átpártolt a TISZA Párthoz. A Kutyapárt 2024-es szavazóinak 35 százaléka szintén Magyar Péter pártját támogatná egy most vasárnapi szavazáson.

A felmérés arra jutott, hogy Magyar Péterék új szavazókat is meg tudtak szólítani azok közül, akik korábban nem vettek részt a választásokon.

A tavalyi EP-választásokon nem szavazók ötöde, a 2022-es országgyűlési választásokon távol maradók negyede már a TISZA Párt támogatója. Az új szavazók körében felülreprezentáltak a nők és a politika iránt kevésbé érdeklődők, szemben azokkal, akik már 2024-ben is a TISZA-ra szavaztak.

A frissen csatlakozott támogatók 70 százaléka biztos abban, hogy a TISZA Pártra szavazna, míg a korábbi TISZA-szavazók körében ez az arány 88 százalék.

A 21 Kutatóközpont adatai szerint összességében az történt, hogy a Fidesz tábora 2022-höz képest harmadával, a tavalyi EP-választás óta pedig ötödével csökkent. A TISZA Párt támogatottsága viszont a másfélszeresére nőtt.

A 21 Kutatóközpont hibrid adatfelvétele 2025. június 24. és 27. között zajlott, ezer fő megkérdezésével. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra nézve, a mintában kapott értékek +/- 3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET: